4.1.4.6. Felterjesztés

Az ügy borítólapján lévő „Felterjesztés” feliratú gomb alatt lehetőség van arra, hogy az ügyintéző a fellebbezés elbírálására illetékes bíróság részére történő felterjesztés tényét rögzítse . Az illetékes bíróság nevét a felugró ablak „Feljegyzés” mezőjébe kell rögzíteni.

Az ügyben keletkezett iratokat főszabály szerint elektronikus úton, az OBHGEPI hivatali tárhelyre kell megküldeni, az elbírálásra illetékes bíróság kiválasztásával. Ez az adott ügyön belül az „Iratok” oldal „e-kézbesítés” funkciójának használatával lehetséges.

insert_link A funkció használatát bemutató fejezet - 4.1.10.1. E-kézbesítés - eléréshez kattintson ide.

Ha a felterjesztés elektronikusan nem lehetséges, akkor papíralapon kerül sor rá, ugyanakkor ez esetben is rögzíteni kell ugyanezen a felületen a felterjesztés módját, tényét és időpontját. Az iratokról másolatot kell készíteni, és ezeket pótborítóban kell elhelyezni, ha az ügyintéző „N” és „E” ügykategóriába tartozó ügy olyan papíralapú iratát terjeszti fel papíralapon a bírósághoz vagy küldi meg más hatóságnak, amely a KÜR-ben szkennelés útján nem került rögzítésre. A KÜR-ben rögzített irat bírósághoz való felterjesztése, más hatóságnak való megküldése esetén nem kell pótborítót létrehozni.

A „Feljegyzések” rovat a felterjesztés időtartama alatt is szabadon szerkeszthető.

error_outline Fontos! Fellebbezés esetén az iratokat annyi felterjesztő lappal kell felterjeszteni az illetékes bíróság részére, ahány határozatot jogorvoslattal támadtak meg. A felterjesztő lapon utalni kell az ugyanabban az ügyben felterjesztett többi felterjesztő lapra.

Ha a másodfokon eljáró bíróság határozatot hozott a felterjesztett ügyben, és az iratokat visszaküldte a közjegyzőhöz, úgy az akta a „Borító” oldalon lévő „Visszaérkezés” gomb segítségével válik ismételten szerkeszthetővé. Az ablakban kiválasztható, hogy a bíróság a felterjesztett ügyben milyen határozatot hozott (helybenhagyás, megváltoztatás, hatályon kívül helyezés vagy további intézkedést igényel), emellett rögzíthető az akta visszaérkezésének a dátuma is.

4.1.4.7. Bizalmi őrzés

A bizalmi őrzés tényét, az őrzés helyét és módját a KÜR-ben az adott ügynél kell feltüntetni. Erre a digitális akta „Borító” lapjáról megnyitható a „Bizalmi őrzés” ablak használható, amelyben az adott ügyhöz kapcsolódóan rögzíthetők a megőrzésre átvett vagy visszautalt összegek. A bevételeket és kiadásokat a KÜR-ben a bejegyzésük sorrendjében, ügyenként elkülönítve kell rögzíteni.

A közjegyző akkor jogosult pénz, értéktárgy és közforgalomban levő értékpapír bizalmi őrzés céljából történő átvételére, ha a fél közjegyzői okirat készítése során és azzal összefüggésben felkérte a közjegyzőt a felsorolt értékeknek a másik fél vagy a feleken kívül álló (harmadik) személy részére történő átadásával, illetőleg bíróságnál vagy más hatóságnál való letétbe helyezésével [Kjtv. 162. § (1) bek.].

A bizalmi őrzés adatainak nyilvántartása egy igen egyszerű funkció. Nem jelent többet, mint átvett és kiadott összegek nyilvántartását egy számlaszámhoz kapcsolódóan. Helyesen vezetett nyilvántartás esetén a nyilvántartás aktuális egyenlege elvileg meg kell, hogy egyezzen a bankszámla aktuális egyenlegével.

Az alábbi képen látható az adatok rögzítését segítő felület és az, ahogyan az ügyhöz kapcsolódó egyenleg leolvasható az ablak jobb alsó sarkában. Az ablakban ki kell tölteni az átvett vagy visszautalt összeg nagyságát, az esemény dátumát, és ha több lehetőség is van, akkor ki kell választani a megfelelő számlaszámot.

error_outline Fontos!

• A KÜR nem tesz különbséget a Kjtv. és a Kjnp. szerinti bizalmi őrzés között.
• A bizalmi őrzést nem külön ügyszám alatt kell nyilvántartani, hanem a bizalmi őrzéssel érintett ügynél kell a bizalmi őrzésre utalni.
• Az adott ügyben látható egyenleg nem a bizalmi őrzési számla egyenlegét jelenti.
• A bizalmi őrzési ügyekkel kapcsolatos statisztikai jelentést 2020. július 1. napjától a MOKK a KÜR használatával készíti el, és küldi meg a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig elektronikus úton a közjegyző székhelye szerint illetékes területi közjegyzői kamara részére.

Főmenü → Kimutatások → Bizalmi őrzés

Az itt elérhető lekérdezés segítségével 1 kiválasztott számlára és kiválasztott időszakra vonatkozóan lehet listázni a számlatörténetet. A listában időrendben nyomon követhetők a kiválasztott számlára érkező vagy arról elutalt összegek, valamint minden egyes változás következtében beálló új egyenleg/mérleg. Ha a lista lekérdezése a mai napig történt, akkor az utolsó sorban a mérleg oszlopban a letéti számlán rendelkezésre álló aktuális összeget kell látnunk.

Ahogy más kimutatások listái, ez a számlatörténeti lista is exportálható Excel-ben kezelhető CSV formátumban.

info Értéktárgy és értékpapír őrzésének nyilvántartását ez a funkció nem támogatja.

4.1.4.8. Pénzintézeti megkeresés

A Hetv. rendelkezései alapján a közjegyző a hagyatéki eljárásban bizonyos szolgáltatóktól adatokat igényelhet. Ezek a megkeresések, ahogyan eddig is, elektronikusan történnek, azzal, hogy a KÜR mostantól egy jobban kezelhető felület használatát teszi lehetővé.

A közjegyző a hagyatéki eljárásban a rendelkezésére álló adatoknak a pénzforgalmi szolgáltatónál, a befektetési szolgáltatónál, az önkéntes kölcsönös nyugdíj-, egészség- és önsegélyező pénztárnál, illetve a biztosítónál nyilvántartott adatokkal való egyezősége, és a hagyaték tárgyához tartozó vagyon megállapítása céljából a szolgáltatóktól igényelheti az örökhagyó náluk kezelt vagyonára vonatkozó adatokat [Hetv. 118. § (5) bek.].

Megkeresés a hagyatéki ügy „Borító” oldalán lévő „Pénzintézetek megkeresése” gombra kattintva a megjelenő űrlapon keresztül küldhető el a szolgáltatók részére. A megkeresés elküldése egyszerűsödött azáltal, hogy ha az örökhagyó adatai már rögzítésre kerültek az ügyben, akkor az adatok ismételt begépelésére nincs szükség a megkeresés elküldésekor. Az elküldés előtt megjelenő ablakokban lényeges változás nincs:

A végzést összeállító felület alatt az aláírás attól függő módon jelenik meg, hogy milyen szerepkört betöltő felhasználó van bejelentkezve. Ha közjegyző, közjegyzőhelyettes vagy közjegyzőjelölt lépett be, akkor az ő saját neve jelenik meg. Ha a belépett felhasználó közjegyzői irodai ügyintéző vagy irodai munkatárs szerepkörben működik, akkor az ügyben rögzített ügyintéző neve látható az aláírásnál. Az aláírás szövege minden esetben átírható, és a megadott formában fog megjelenni a generált .pdf iraton.

error_outline Fontos! Az elektronikus aláíráshoz használt e-szignó kártyát a program nem vizsgálja, ezért oda kell figyelni arra, hogy ne különbözzön az elektronikusan aláíró személye az iraton olvasható személytől.

Az elküldött megkeresés és az arra adott válaszok listája hagyatéki ügyekben - a „Hivatali kapu” lapon - más üzenetektől elkülönítetten jelenik meg.

(1) Innen tölthető le az elküldést és letöltést bizonyító igazolás. (2) Valamint innen másolható át a megkeresés, a pozitív válaszok és az összefoglaló is az ügy iratai közé. [kép]

insert_link 3.3.1.5. Üzenetek

4.1.4.9. Megosztás más székhellyel

Ügykapcsolat létrehozható másik közjegyzői székhely valamely más ügyével is.

A funkció használatának előfeltétele, hogy a megosztást engedélyező közjegyző hozzáférési engedélyt adjon valamelyik saját ügyéhez.

error_outline Fontos! A funkció nem arra szolgál, hogy a közjegyző a funkció használatával befejezett ügyet vagy iratokat terjesszen fel a területi kamarához panaszeljárásban.

1. Hozzáférési engedély adása

Hozzáférési engedély adásához kattintsunk az ügy „Borító” oldalán lévő „Megosztás más székhellyel” gombra, majd a megjelenő listából válasszuk ki valamelyik közjegyzői székhelyet, ezt követően kattintsunk a „Megosztás”, majd az „OK” gombra. [kép]

Az ügykapcsolat sikeres létrehozása után az ügy „Borító” lapjának bal alsó szegletében láthatóvá válik, [kép] hogy az ügyhöz melyik közjegyzői székhely férhet hozzá.

2. Megosztott ügy saját ügyünkhöz történő kapcsolása

A hozzáféréssel rendelkező székhely a megosztott ügyet - ha az ügy státusza befejezett - egyesítheti, csatolhatja vagy összekapcsolhatja saját ügyével.
Ehhez a saját ügyben (amihez kapcsolni szeretnénk) kattintsunk a "+ Kapcsolódó ügy" funkcióra, majd adjuk meg a megosztott ügy ügyszámát.

insert_link Az ügykapcsolatokról szóló fejezet eléréséhez kattintson ide.

insert_link Áttétel folytán összefüggő hagyatéki ügyek kezelése

4.1.4.10. Levéltárba adás

info 2021 első negyedévére készül el a KÜR iratjegyzék készítési és iratanyag levéltárba adását lehetővé tevő funkciója. Ezek használatáról a jövőben külön tájékoztatást adunk.

insert_link Az ügyek levéltárba adásával foglalkozó fejezetének eléréséhez kattintson ide.

4.1.4.11. Adatszótár

A sablonok létrehozásához szükséges kódok beillesztését segíti az ügy digitális aktájának „Borító” oldalán a jobb alsó sarokban megjelenő „adatszótár” felirat. A feliratra kattintva megjelenik egy ablak, amelyben az adatszótár elemei olvashatók és vágólapra helyezhetők.

A sablonok készítésével kapcsolatos további tudnivalókért kattintson ide, vagy ide!

4.1.4.12. Feljegyzések

Az akta „Borító” oldalán található „feljegyzések” mezőbe bármilyen, az ügyintéző által relevánsnak vélt történést / információt be lehet jegyezni. [kép]

Feljegyzésként adható meg például:

• hogy a záradéki tanúsítványból hány példányt kért az ügyfél;
• a Küsz. 30. §-ának (4) bek., valamint 37. §-ának (11) bekezdése szerinti adatok;
• a határozat teljes írásba foglalásának napja;
• az ügyre vonatkozó különböző specialitások, mint pl. bérbeadó a széljegyen, haszonélvező a bérbeadó stb.

A mező felterjesztés időtartama alatt is szabadon szerkeszthető.

4.1.5. Személyek

4.1.5.1. Személyek adatainak rögzítése

A „Személyek” oldalon található az adott ügyhöz rögzített személyek nyilvántartása. Természetes személy és szervezet esetében eltérő lesz az ügyfél tábla tartalma.

Az ügyben rögzített minden személy egy sorszámot kap. Ezáltal a személyekre való hivatkozás is egyszerűbbé válhat pl. egy irodai utasítás rögzítésekor.

• A sorrend a menüben található ’Fel’ és ’Le’ utasításokkal módosítható.
• A feleket, képviselőket és egyéb személyeket eltérő színek jelzik. [kép]
• Hagyatéki ügyekben megjelölhetővé váltak azok a személyek, akik az öröklést visszautasították vagy az öröklésből kiestek. A személy neve előtt függőleges színes jelzés helyezhető el. A megjelölés módosításának vagy megszüntetésének nincs akadálya. [kép]

info Minden egyes személy esetén lehetőség van hozzá kapcsolódó megjegyzés vagy más olyan információ rögzítésére, ami a többi adatmezőben nem rögzíthető. A szöveg maximális hossza 1000 karakter.

emoji_objects Gyorslista személyek adatainak másolásához - Személyek és cégek rögzítése után lehetőség van az ügyfelek adatait gyorslistára tenni, így azok könnyen előhívható más ügyek esetén ügyfelek felvitelekor.

4.1.5.1.1. Természetes személy - Adatok manuális megadása - JÜB adatok - Rendelkezési nyilvántartás - ENSZ BT szankciós lista / EU szankciós jegyzék - Végrendeletek Országos Nyilvántartása (VONY) - Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Országos Nyilvántartása (VSZNY)

Természetes személy

Természetes személy adatainak felvételéhez kattintsunk az „Új természetes személy” feliratra.

emoji_objects Első lépésként javasoljuk, hogy a természetes személy ügyben elfoglalt pozícióját [kép] válassza ki a kapcsolódó legördülő listából. Enélkül a továbbiakban megadott adatok mentésére nem lesz mód.

error_outline Fontos! Az ügyek egyesítésével a KÜR automatikusan megszámozza az örökhagyókat a haláluk sorrendjének megfelelően, nincs szükség tehát az I., II., III. rendűség manuális kiválasztására. Minden ügyben az örökhagyó csak „örökhagyó” pozíció alatt iktatandó. Az egyesítés után a program jelzi a számozást. [kép]

Személyes adatok hozzáadása az alábbi módokon lehetséges:

1. Adatok manuális megadása

A megjelent ablakban az üres mezőket ki lehet tölteni manuálisan, mezőről mezőre kattintva, vagy a TAB billentyűvel a következő mezőre ugorva. Az ügy befejezéséhez természetes személy esetén az alábbi mezők töltendők ki kötelezően:

• vezetéknév, utónevek;
• születési vezetéknév, születési utónevek;
• anyja születési vezetékneve, anyja születési utóneve(i);
• születési hely;
• születési dátum.

A természetes személy adatainak megadása után a „Mentés” gombra kattintva az újonnan felvitt ügyfél neve és pozíciója megjelenik az ablak bal oldalán található felsorolásban.

info

• Személy születési dátumának rögzítése után, kiskorú esetén a titulus mezőben "kk." jelzés automatikusan megjelenik. [kép]
• Hagyatéki ügyekben az örökhagyó családi állapotára vonatkozóan információ rögzíthető. [kép]
• „Z” ügykategóriába felvett ügy esetén az ügy befejezetté tehető a kérelmező anyja születési nevének megadása nélkül is.

2. JÜB adatok

A Jogügyletek Biztonságát Erősítő Adatszolgáltatási Keretrendszerhez (a továbbiakban: JÜB) rendszerhez a MOKK gépi interface-t kapott, ami azt jelenti, hogy a KÜR közvetlenül tud adatokat lekérdezni az állami nyilvántartásból. A baloldali keresőmezőbe beírható egy igazolvány száma (személyazonosító igazolvány, útlevél, vezetői engedély), valamint az ügyfél lakcímét igazoló hatósági igazolványának száma.

A KÜR felületébe integrált JÜB lekérdezés régebbi típusú személyi igazolványok adatainak megadásával is elvégezhető.

Amennyiben a KÜR valamiért nem ismeri fel a beírt karaktersor formátumát, úgy egy megnyíló menün keresztül kiválasztható, hogy a karaktersor pontosan milyen igazolvány típushoz [kép] kapcsolódik.

A keresés végrehajtásakor a KÜR lekérdezi a közhiteles állami nyilvántartás adatait és a kapott adatokkal feltölti a megfelelő adatmezőket, mintha csak begépeltük volna azokat az előző pontban foglaltak mintájára.

Ha az ügyfél adatait a KÜR betöltötte, akkor a megjelenő fényképre vagy az aláírásra kattintva a kapott JÜB adatok részletesen is megtekinthetők. [kép]

Miután a KÜR automatikusan kitöltötte a megfelelő adatmezőket, a természetes személy adatainak tárolásához kattintson a „Mentés” gombra, ezzel az újonnan eltárolt ügyfél neve és pozíciója megjelenik az ablak bal oldalán található felsorolásban. [kép]

JÜB adatok tárolásához kattintsunk a személyhez kapcsolódó menüre, majd válasszuk ki a „JÜB adatok mentése PDF iratként” [kép] opciót.

A létrehozott irat az „Iratok” lapon fog megjelenni. A JÜB-lekérdezés eredménye nem kap sorszámot.

info

• A már korábban rögzített személyek esetén lehetőségünk van JÜB adatok lekérdezésére. A funkció alkalmas a korábbi JÜB lekérdezés adatainak frissítésére is, ilyenkor az ismert igazolvány számok alapján történik a lekérdezés. [kép]
• A WN rendszeren kívüli JÜB szolgáltatás (https://nyilvantarto.hu) továbbra is használható, ebben az esetben viszont a JÜB-ölés eredményét manuálisan kell az iratok közé rögzíteni (ha a JÜB-ölés az adott ügyben kötelező).
• A JÜB lekérdezés jelenleg kizárólag igazolványszámokkal kezdeményezhető. Ha megfelelő igazolványszám nem áll rendelkezésre, akkor a 4 természetes személyazonosító adat (születési neve, születési ideje, születési hely, anyja születési neve) ismeretében a korábbi JÜB rendszer igénybevételére lehet szükség.
• Amennyiben a WN rendszeren a JÜB lekérdezés során az alábbi hibaüzenettel találkozunk: „Tájékoztatjuk, hogy az Ön által megadott adatokkal rendelkező személy nem szerepel a Személy és lakcím nyilvántartásban.” úgy kérjük, hogy a JÜB2 webes felületen (https://nyilvantarto.hu) keresztül ellenőrizzék az adatokat.

Rendelkezési nyilvántartás

A KÜR az ügyfelek adatainak rögzítésekor lekérdezi a rendelkezési nyilvántartás adatait

és ha abban valamilyen ügyintézési rendelkezést talál, akkor az az alkalmazás felületén megtekinthető.

Az ügyintézési rendelkezésben adott meghatalmazást az ügyfél az ügyintézési rendelkezésének nyilvántartását vezető szerv által rendelkezésre bocsátott azonosító megadásával igazolja. Az ügyintézési rendelkezésben adott meghatalmazást az elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles elfogadni akkor is, ha egyébként az adott ügyben a meghatalmazásra jogszabály űrlap alkalmazását írja elő, feltéve, hogy az űrlap által megkövetelt adatokat az ügyintézési rendelkezésben adott meghatalmazás tartalmazza [451/2016. (XII. 19.) Kr. 10. § (2) bek.]

ENSZ BT szankciós lista / EU szankciós jegyzék

I. A KÜR a természetes személy ügyfelek vezetéknevét keresi az ENSZ BT szankciós listában, és ha egyező nevet talál, akkor azt jelzi az ügyintéző számára, megadva a talált név egyedi sorszámát a listában (pl. KPi.123). A sorszám ismeretében az ügyintéző gyorsan megtalálhatja a kérdéses bejegyzést magában az ENSZ BT szankciós listában és az ott közölt adatok alapján eldöntheti, hogy releváns-e az ott közölt információ vagy sem.

II. Egyebekben az EU által elrendelt és hatályban lévő korlátozó intézkedésekről, valamint a szankciókkal érintett személyek, szervezetek egységesített listájáról az alábbi elérhetőségeken lehet tájékozódni:

https://data.europa.eu/data/datasets/consolidated-list-of-persons-groups-and-entities-subject-to-eu-financial-sanctions?locale=hu

Az uniós pénzügyi szankciók hatálya alá tartozó személyek, csoportok és szervezetek konszolidált jegyzékét pedig erre a linkre kattintva lehet megtekinteni.

error_outline Fontos! Az uniós szankciós jegyzékben a KÜR nem végez keresést.

---

Végrendeletek Országos Nyilvántartása

Az egyes ügyekben - ahol ez értelmezhető - az ügyekben rögzített személyek adatai alapján a VONY adatbázisában bejegyzett végintézkedésekre való lekérdezés hajtható végre.

A nyilvántartásba való bekérdezés és a kapcsolódó funkcionalításról a 4.3.8. Végintézkedések Országos Nyilvántartása (VONY) rendszerének elérése, használata fejezeben olvashat.

---

Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Országos Nyilvántartása

A hagyatéki ügyekben rögzített örökhagyó adatai alapján a VSZNY adatbázisában bejegyzett szerződésekre való lekérdezés hajtható végre. A lekérdezés eredményéről PDF formátumban riport generálható.

A funkció használata:

1. Lépés

Az örökhagyóhoz kapcsolódó menüben kattintsunk a „VSZNY lekérdezés” menüpontra. Az örökhagyó születési ideje és az anyja vezetékneve alapján a keresés végrehajtódik a bejegyzett vagyonjogi szerződések között.

2. Lépés

Az „Irat készítés” gomb segítségével a lekérdezés adatait és a keresés eredményét is tartalmazó PDF dokumentum létrehozható. A generált PDF dokumentum bekerül az ügy iratai közé. [kép]

Minta lekérdezés

4.1.5.1.2. Szervezet - Cégjegyzék adatok

A természetes személyeknél látottakhoz hasonlóan rögzíthetők szervezetek adatai is, azzal, hogy a cégnyilvántartás adatai a cégjegyzékszám vagy az adószám megadásával kérdezhetőek le.

emoji_objects Első lépésként javasoljuk, hogy a szervezet ügyben elfoglalt pozícióját [kép] válassza ki a kapcsolódó legördülő listából. (Enélkül a továbbiakban megadott adatok mentésére nem lesz mód.)

A szervezet adatainak megadása (lekérése) után a „Mentés” gombra kattintva az újonnan felvitt szervezet neve és pozíciója megjelenik az ablak bal oldalán látható felsorolásban.

Cégjegyzékből betöltött adatok tárolásához kattintsunk a szervezethez kapcsolódó menüre, majd válasszuk ki az „Aláírt cégkivonat” vagy „Aláírt cégmásolat” opciót.

A létrehozott irat az „Iratok” lapon fog megjelenni.

4.1.5.1.3. Adatok vágólapra

Ha az „Adatok vágólapra” feliratú gombra kattintunk a kiválasztott természetes személy/szervezet adatai a Windows vágólapjára kerülnek. Lehetőségünk van arra, hogy másoláskor az adatok egyedi szövegkörnyezetben kerüljenek a vágólapra.

info

Az egyéni vágólap szöveg bevitelére és a kimásolandó adatok megadására a beállítások oldalon van lehetőségünk.

4.1.5.1.4. Képviselet

A „Képviselet” feliratú gombra kattintva kiválasztható, hogy a személy/szervezet, melyik ügyhöz rögzített személyt/szervezetet képviseli. [kép]

A megnyíló ablakon a személyek/szervezetek listájából több is kiválasztható. Személyek és szervezetek közötti képviselet beállítható úgy is, hogy a személyhez/szervezethez kapcsolódó menüből ( ) a „Képviselt személy(ek) megjelölése” opciót választjuk. Az így beállított képviselet utólag szabadon módosítható.

4.1.5.1.5. Gyorslista

Ügy alá rögzített személy adatai a KÜR „Gyorslista” funkciójával másolhatóak. A „Gyorslista” egy vágólaphoz hasonlóan működő lista, amelyen legfeljebb 5 személyt lehet rögzíteni. A gyorslistán rögzített személyek adatai új személy rögzítése esetén gyorsan előhívhatók. A listát karbantartani - vagy törölni róla - nem szükséges. Új személy felvétele esetén a legrégebbi automatikusan eltűnik a listáról, így a gyorslista mindig legfeljebb 5 elemű marad.

A funkció használatához először kattintsunk a rögzített természetes személy/szervezet alatt található menü gombra, majd válasszuk ki, hogy „Adatok a gyorslistára”.

Amennyiben a gyorslistára másolt adatokat szeretnénk beilleszteni egy másik ügy alá, úgy kattintsunk az „Új természetes személy” vagy az „Új szervezet” gombra, a „Gyorslista” cím alól pedig válasszuk ki, hogy melyik korábban rögzített személy adatait kívánjuk beilleszteni.

4.1.5.1.6. Korábbi ügyben felvitt személyek/szervezetek ügyhöz rögzítése - Személy keresés

Amennyiben egy ügyben szükségünk lehet egy másik, már korábbi ügyben szereplő személy/szervezet adatának újbóli felhasználására, rögzítésére akkor ezt minden további nélkül, pár kattintással megtehetjük.

Ehhez először kattintsunk az „Új természetes személy” vagy az „Új szervezet” menü gombjára, majd válasszuk az „Ismert...” menüpontot.

A megjelenő ablakban keressünk rá a kívánt személyre/szervezetre.

Személy esetén megjelenő keresési ablak:

Szervezet esetén megjelenő keresési ablak:

info A találati lista további szűrésére mindkét esetben van lehetőség, amennyiben a találati lista hosszú, használjuk ezt a lehetőséget annak szűkítésére.

4.1.5.2. Figyelmeztetés más közjegyző előtt folyamatban lévő ügyre

1. A közjegyzői okiratokban ha a rögzített személy, pozíciójától függetlenül, saját vagy más székhelyen folyamatban lévő azonos tárgyú ügyben korábban rögzítésre került, úgy a program ennek tényét jelezni fogja a felhasználónak.

2. A hagyatéki ügyekben örökhagyóként rögzített személy, saját ügyben vagy másik székhelyen azonos tárgyú ügyben, pozíciójától függetlenül, korábban rögzítésre került, úgy a program ennek tényét jelezni fogja a felhasználónak.

4.1.6. Iratok

Iratnak minősül minden olyan szöveg, számadatsor, térkép, tervrajz és vázlat, amely valamely szerv működésével, illetve személy tevékenységével kapcsolatban bármilyen anyagon, alakban, bármely eszköz felhasználásával és bármely eljárással keletkezett.

A Küsz. alapvetően az iratok két típusát különbözteti meg. Ezáltal beszélhetünk kezdő-, és utóiratokról.

4.1.6.1. Kezdőirat

Kezdőirat az olyan irat, a) amelynek a közjegyzőnél nincs előzménye, b) amely befejezett ügyben új eljárás lefolytatását igényli, vagy c) amely a már befejezett üggyel kapcsolatban önálló intézkedést, valamely kérelem önálló elintézését igényli. A kezdőiratot a nyilvántartás soron következő új ügyszáma alatt kell nyilvántartásba venni, s az kapja az első sorszámot.

Kezdőirat különösen:

• a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezést kimondó és új eljárásra utasító végzése, ha a hatályon kívül helyezett határozat folytán az eljárás befejeződött,
• az eljárás megismétlésére irányuló kérelem,
• a félbeszakadás megszűntét megállapító határozat,
• az eljárás felfüggesztése vagy részbeni felfüggesztése után az eljárást újból megindító irat,
• az ügy áttétele után visszaérkezett irat,
• végrehajtás elrendelése iránti kérelem,
• amit a különös ügyviteli szabályok kezdőiratnak minősítenek:
  • az okirat, illetve információhordozó visszaadásáról készített jegyzőkönyv,
  • az uniós jogforráson alapuló tanúsítvány kiállítása iránti kérelem,
  • a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem,
  • a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem az eljáró közjegyzőnél, ha kizárás miatt vagy az Fmhtv. 9. § (3) bek. alapján a MOKK elnöke az eljárásra más közjegyzőt jelöl ki,
  • a fizetési meghagyás végrehajtásának elrendelésére irányuló kérelem,
  • biztosítási intézkedés elrendelése iránti kérelem,
  • a díjfeljegyzési kérelem,
  • öröklési bizonyítvány kiállítása iránti kérelem,
  • az özvegyi jog megváltása iránti kérelem (ha a hagyatéki tárgyalás berekesztése után terjesztik elő),
  • az európai öröklési bizonyítvány kiállítása iránti kérelem [Küsz. 89. § (1) bek.], abban az esetben is, ha a kiállítását a hagyatéki eljárás alatt [Hetv. 102/B. § (2) bek.] kérik.

4.1.6.2. Utóirat

Az iratok másik típusa az utóirat, amely a közjegyzőnél már megindult ügyre vonatkozik és nem minősül kezdőiratnak. Az utóiratot a kezdőirat ügyszáma alatt, a soron következő sorszámon kell nyilvántartásba venni.

Így utóiratként kell iktatni például:

• a határozatot vagy okiratot kijavító/kiegészítő végzést;
• az óvatolásról kiállított záradéki tanúsítványt;
• a záradék törlése iránti kérelmet;
• a VONY/VSZNY lekérdezések eredményét [Küsz. 86. § (7) bek.];
• a költségjegyzéket; illetve
• a hagyatéki eljárásban a tárgyalás tartása nélkül meghozott végzés esetén a tárgyalás tartására irányuló kérelmet [Küsz. 86. § (4a) bek.].

Fizetési meghagyásos eljárásban nem minősül kezdőiratnak, ezért utóiratként iktatandó:

• az olyan kérelem, amit az Fmhtv. 9. § (3) bek. alapján a közjegyző kijelölés végett a MOKK elnökének megküldött,
• a végrehajtás és biztosítási intézkedés elrendelését követően elvégzendő egyéb eljárási cselekmény elvégzésére vonatkozó kérelem,
• a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezést kimondó és új eljárásra utasító határozata.

A tévesen kezdőiratként nyilvántartásba vett utóiratot az ügyben érkezett kezdőirathoz kell utóiratként nyilvántartásba venni, a tévesen létrehozott ügyet pedig „Téves iktatás” státuszúra kell állítani. Azt, hogy az irat végül melyik ügyszám alatt lett utóiratként nyilvántartásba véve az akta „Borító” oldalán lévő „Feljegyzések” mezőben kell megadni.

4.1.6.3. Iratok sorszámozása

A Küsz. főbb sorszámozással kapcsolatos szabályai a következők:

• A „Z” ügykategória ügyei kivételével az egyes iratok folyamatos sorszámot kapnak arab számmal (Küsz 60. §).
• A kezdőirat kapja az első sorszámot, az utóiratok pedig a soron következő sorszámokat. Az utóiratot érkezésének évétől függetlenül a kezdőirat száma alatt kell iktatni.
• Az azonos tartalmú, de eltérő módon érkezett iratokat azonos sorszám alatt kell iktatni.
• Az azonos sorszám alatt hozott határozatokat római számmal kell jelölni.
• A melléklet az irat sorszámát kapja.
• Más hatóságtól érkezett iratok (egységként) egy sorszámot.
• A kijavító végzést a kijavított határozat ügyszáma alatt, utóiratként, a soron következő sorszámon kell nyilvántartásba venni [KÜSZ 36. § (1) bek.].

4.1.6.4. A közjegyzői iratok általános tartalmi és formai elemei

A közjegyzői ügyben készült iratokon fel kell tüntetni: [kép]

• a közjegyzői iroda elnevezését (ha nem közjegyzői iroda keretében működik, a közjegyző nevét és a közjegyzői minősége megjelölését),
• a közjegyző székhelyét,
• hivatali helyiségének címét és telefonszámát,
• hivatali tárhelyének elérhetőségét (hivatali tárhely rövid neve, KRID azonosító).

A közjegyzői okiraton és az érdemi határozaton fel kell tüntetni az állami címert, az ügyintéző eljárása során készült egyéb iraton pedig választása szerint feltüntetheti azt.

Ha az eljárás során meghozott határozat szövege több oldalra terjed, akkor az egyes oldalakat folyamatos oldalszámozással kell ellátni, a határozat kinyomtatása esetén pedig a lapokat össze kell tűzni vagy az iratok összetartozását erre alkalmas jelöléssel kell jelölni.

4.1.6.5. Iratok rögzítése az ügyhöz

4.1.6.5.1. Fizetési meghagyásos ügyben érkezett beadvány rögzítése

A közjegyző részére megküldött papíralapú beadványt haladéktalanul, de legfeljebb annak a hozzá való érkezésétől számított 3 munkanapon belül, szkennelés útján rögzíteni kell a MOKK rendszerében. Fizetési meghagyásos ügyekben sem kell beszkennelni a papíralapú beadványt, ha a) A4-es formátumot meghaladó méretű, b) nem különálló lapokból áll, c) nyolcvan oldalt meghaladó terjedelmű, vagy d) a szkenneléssel előállított elektronikus másolat fájlmérete meghaladná a 400 MB terjedelmet.

A jogi képviselő által nem képviselt fél szóbeli beadványát – az esetleges hiányok pótlása után – nyomban rögzíteni kell a MOKK rendszerében, és erről a félnek igazolást kell adni. Az igazolásra a Pp. jegyzőkönyvre vonatkozó szabályait (159-161. §) kell megfelelően alkalmazni.

A MOKK rendszerében rögzített beadvány esetén ki kell tűnnie annak, hogy az elektronikus úton vagy egyéb módon érkezett a közjegyzőhöz. Amennyiben fizetési meghagyásos ügyekben kezdőiratot terjesztenek elő szóban, erre a közjegyzőnek, a közjegyzőhelyettesnek, illetve a közjegyzőjelöltnek a kezdőirat rögzítésekor - ha a kezdőiratra űrlapot rendszeresítettek, az űrlap erre alkalmas részében – utalnia kell.

A közjegyző érkeztető bélyegzőjének, papíralapú beadvánnyal egyidejűleg benyújtott feladóvevény esetén a körbélyegzőjének lenyomatával kell ellátni a beadvány benyújtásával egyidejűleg csatolt, a MOKK számlájára történő készpénzbefizetést igazoló eredeti feladóvevényt vagy más iratot, majd a feladóvevényt vagy más irat azonosító számát rögzíteni kell a MOKK rendszerében.

4.1.6.5.2. Milyen iratokat kell rögzíteni a KÜR-ben?

Figyelemmel a Kjnp. 15/A. §-ának (3) bekezdésére, a közjegyző köteles gondoskodni az eljárása során keletkezett papíralapú vagy elektronikus határozatainak és más iratainak KÜR-be történő rögzítéséről. Ennélfogva az alábbiakban, valamint ezen fejezet további alfejezeteiben megjelölt kivételeket leszámítva, valamennyi iratot rögzíteni kell a KÜR-ben.

A közjegyző hivatali tárhelyére küldött elektronikus küldeményt és a közjegyző elektronikus levelezési címére küldött, az eljárás megindítására vonatkozó kérelmet, illetve az elektronikusan rendelkezésre bocsátott okirattervezetet tartalmazó küldeményt 3 munkanapon belül kell rögzíteni a KÜR-ben.

error_outline Fontos! Az elektronikus úton érkezett iratot nem kell nyomtatni és visszaszkennelni, hanem az elektronikus iratot magát kell „átemelni”, vagyis rögzíteni a KÜR-ben. [kép] adott az adott ügyön belül a "Hivatali kapu" oldalon ill. a kezdőoldalon az "üzenetek" listában is. A dokumentum bemásolásához adjuk meg az ügyszámot.

Papíralapú küldeményeket (beadvány, illetve a más hatóságtól érkezett irat) haladéktalanul, de legfeljebb annak a közjegyzőhöz való érkezésétől számított 8 munkanapon belül kell rögzíteni szkennelés útján a KÜR-ben.

A szóban előterjesztett beadvány adatait – az esetleges hiányok pótlása után – nyomban kell rögzíteni a KÜR-ben. Az ügyfél szóbeli beadványát jegyzőkönyv tartalmazza, ezáltal magát a jegyzőkönyvet kell a KÜR-ben rögzíteni.

A fentiekre figyelemmel

Iratborítóban kell tárolni az „N” és „E” ügykategóriába tartozó ügy azon papíralapú iratát, amelyet nem kell beszkennelni és ennek tényét, valamint az irat fellelhetőségi helyét a KÜR-ben (pl. a „Borító” / „Feljegyzések” alatt) fel kell tüntetni. Ezeket az iratokat az iratborítóban évszám szerinti bontásban, ügyszám szerint rendezve kell elhelyezni. Az iratborító kötelező tartalmi elemeit a Küsz. 24. §-ának (4) bekezdése határozza meg.

Iratborítóban kell tárolni a fizetési meghagyásos ügyben keletkezett papíralapú iratanyagot.

insert_link 4.1.6.5.2.1. Sorszámozott, rögzítendő iratok listája „K” ügykategóriában

insert_link 4.1.6.5.2.2. Nem sorszámozott, rögzítendő iratok listája „K” ügykategóriában

insert_link 4.1.6.5.2.3. Rögzítendő iratok listája „Z” ügykategóriában

4.1.6.5.2.1. Sorszámozott, rögzítendő iratok listája „K” ügykategóriában

[1] Esetleges javításokra utalást itt lehet jelölni.

[2] Csak papír eredeti esetén jelölendő!

4.1.6.5.2.2. Nem sorszámozott, rögzítendő iratok listája „K” ügykategóriában

4.1.6.5.2.3. Rögzítendő iratok listája „Z” ügykategóriában

4.1.6.5.2.3.1. Ha papíralapú záradéki tanúsítványt szerkesztünk

1) Főszabály szerint nem kell rögzíteni a „Z” ügykategóriába tartozó ügy iratait [Küsz. 16. § (4) bek.].

2) A főszabály alóli kivételként kötelező rögzíteni a „Z” ügykategóriába tartozó ügy irataihoz:

• kérelem:
  • ha van kérelem, és az papíralapon áll rendelkezésre, azt szkennelés útján .pdf formátumban kell rögzíteni;
  • ha van kérelem, és az elektronikusan áll rendelkezésre, azt rögzíteni kell;
• a Pmt. szerinti nyilatkozatot és másolatot, valamint az úti okmány elektronikus másolatát [Küsz. 16. § (4) bek.];
• a Pmt. hatálya alá tartozó ügy esetén a JÜB lekérdezés eredményét [vö. 1/2021. (VI. 7.) MOKK szabályzat];
• költségjegyzék:
  • az elektronikusan létrehozott költségjegyzéket;
  • papíralapú költségjegyzék esetén:
    • vagy az aláírt eredetit kell szkennelés útján rögzíteni a KÜR-ben .pdf formátumban
    • vagy az eredetivel azonos szövegű költségjegyzék-tervezetet kell a KÜR-ben rögzíteni .pdf formátumban – ehhez legegyszerűbb a WebNotes bővítmény „DOCX + PDF feltöltés” funkcióját használnunk;

3) Célszerű, de nem kötelező rögzíteni a „Z” ügykategóriába tartozó ügy irataihoz:

• a záradéki tanúsítványnak az eredetivel azonos szövegű tervezetét vagy
• az aláírt záradéki tanúsítvány szkennelt másolatát .pdf formátumban.

4) Az ügyintéző választása szerint rögzíthető iratok, például:

• aláírt aláírólap;
• JÜB lekérdezés eredménye (kivéve ha az ügy a Pmt. hatálya alá tartozik, mert akkor kötelező a rögzítés);
• közreműködés megtagadásáról hozott végzés, befejezetté nyilvánító végzés, kijavító végzés, jogerőt megállapító végzés [vö. Küsz. 16. § (4) bek.];
• képviseleti jogot igazoló irat elektronikus másolata (aláírt cégkivonat);
• ügyintéző saját feljegyzése stb.

4.1.6.5.2.3.2. Ha elektronikus záradéki tanúsítványt készítünk

1) Főszabály szerint nem kell rögzíteni a „Z” ügykategóriába tartozó ügy iratait [Küsz. 16. § (4) bek.].

2) A főszabály alóli kivételként kötelező rögzíteni a „Z” ügykategóriába tartozó ügy irataihoz:

• kérelem
  • ha van kérelem, és az papíralapon áll rendelkezésre, azt szkennelés útján .pdf formátumban kell rögzíteni;
  • ha van kérelem, és az elektronikusan áll rendelkezésre, azt rögzíteni kell;
• a Pmt. szerinti nyilatkozatot és másolatot, valamint az úti okmány elektronikus másolatát [Küsz. 16. § (4) bek.];
• a Pmt. hatálya alá tartozó ügy esetén a JÜB lekérdezés eredményét [vö. 1/2021. (VI. 7.) MOKK szabályzat];
• a közjegyző, illetve közjegyzőhelyettes által készített iratot, vagyis:
  • záradéki tanúsítvány,
  • közreműködés megtagadásáról hozott végzés,
  • befejezetté nyilvánító végzés,
  • kijavító végzés,
  • jogerőt megállapító végzés,
  • egyéb iratok elektronikusan aláírt eredeti példányát, melyet a záradékolt magán- vagy egyéb okirat elektronikus eredetijével vagy elektronikus másolatával egy .es3-aktában kell elhelyezni;
• az elektronikusan létrehozott költségjegyzéket;

3) Az ügyintéző választása szerint rögzíthető iratok, például:

• aláírt aláírólap;
• JÜB lekérdezés eredménye (kivéve ha az ügy a Pmt. hatálya alá tartozik, mert akkor kötelező a rögzítés);
• képviseleti jogot igazoló irat elektronikus másolata (aláírt cégkivonat);
• ügyintéző saját feljegyzése stb.

4.1.6.5.3. Iratok feltöltése a számítógép valamelyik mappájából

Az ügy aktájában az „Iratok” fül alatt lehet csatolni iratokat az ügyhöz. A csatolás egyik módja a felhasználó saját gépén lévő irat csatolása, ehhez az „Irat feltöltés” gombra kell kattintani.

Egyedi feltöltés esetén egy fájl tölthető fel a KÜR-be. A „fájl kiválasztása” gombra kattintva kiválasztható a számítógépről feltöltendő bármilyen formátumú dokumentum. Ennek előnye, hogy már az irat feltöltésekor megadhatók az irat metaadatai.

A KÜR több irat egyidejűleg történő feltöltését is támogatja a „csoportos feltöltés” fül alatt. A „A kiválasztáshoz kattintson ide vagy húzza a dokumentumokat a keretbe” gombra kattintás után a számítógépen lévő fájlok közül egyszerre több is kijelölhető a CTRL gomb folyamatos nyomvatartásával. Iratok feltölthetők csoportosan úgy is, hogy a feltöltendő iratokat a felület szaggatott vonalakkal határolt mezőjébe húzzuk a számítógép valamely mappájából.

Az irat tartalma

Az iratok megadott típusa azok tartalmára utal. Az ügyintéző által megadott tartalom alapján dönthető el, hogy az iratot meddig kell megtartani, mikor lehet majd selejtezni. A selejtezési idő kezdő időpontjáról szóló fejezet eléréséhez kattintson ide. Az irat típusának precíz kiválasztása azért is fontos, hogy a KÜR a nyilvántartás teljességére vonatkozó ellenőrzéseket elvégezhesse a „Befejezett” státusz rögzítése esetén.

error_outline Fontos! Rögzített e-mailek esetén az irat tartalma „egyéb beadvány”.

Sorszám

A Küsz. sorszámozással kapcsolatos szabályainak megismeréséhez kattintson ide!

A kiválasztott iratnak adhatunk sorszámot - az ügyszám mellett található beviteli mezőbe rögzíthető az irat sorszáma. [kép]

error_outline Fontos! A word fájl (.docx) alapértelmezettként munkaanyag, így sorszámot a .pdf kap.

Közokiratszerkesztés esetén az 1-es sorszámot a kezdőirat, azaz a kérelem kapja, az utóiratok növekvő sorszámot kapnak. A JÜB-lekérdezés eredménye nem kap sorszámot, még akkor sem, ha régi módszerrel történik a JÜB lekérdezés. Az okirattervezet nem kap külön sorszámot, mivel az a kérelem melléklete. A költségjegyzék kap sorszámot. Külön sorszámot kap továbbá pl. a bejegyzési engedély; ha az adott ügyben megkeresés foganatosítása szükséges (pl. földhivatal megkeresése bejegyzése végett); külföldi hatóságtól vagy bíróságtól érkezett megkeresés, s az arra adott válasz (Küsz. 63/A. §); valamint az egyéb végzés. Maga a hiteles kiadmány nem kap külön sorszámot.

Nem kap külön sorszámot – a Kjtv.-ben szabályozott polgári nemperes eljárásokon kívüli – nemperes eljárás során létrehozott iratról kiadott hiteles kiadmány sem.

Jogerő

Az új Küsz. hatálya alatt hozott határozatok jogerejének megállapítása külön határozattal történik, amely tartalmazza a jogerőre emelkedés napját. Ha a határozatnak csak egyes személyekre vonatkozó vagy csak egyes rendelkezései emelkednek jogerőre, erről a határozatban rendelkezni kell, a jogerő megállapításáról hozott határozatban pedig fel kell tüntetni a napot, amelytől a határozat részben jogerős, valamint hogy mely részben hajtható végre.

A felet a jogerő megállapításáról az erről hozott határozat kiadmányának megküldésével kell értesíteni.

Határozat jogerőre emelkedésének napja ebben a mezőben rögzíthető. Amennyiben az adott iratot ugyanezen a felületen befejező iratként jelöljük, úgy a KÜR fel fogja tüntetni az akta „Borító” oldalán a befejező irat jogerőre emelkedésének napját is. Mindez az aNotes korábbi rendszerétől annyiban jelent eltérést, hogy immáron nem maga az ügy lesz „jogerős” egy bizonyos napon, hanem az egyes határozatok jogerőre emelkedésének időpontját kell megadni.

emoji_objects A KÜR-ben található határidő kalkulátor használható jogerő kalkulátorként is. [kép]

Irat kelte / Érkezés napja

Az „Irat kelte / Érkezés napja” mezőbe azt a dátumot kell beírni, ami a saját iratunk keltezésében is szerepel, vagy amikor egy beadvány vagy küldemény a közjegyzőhöz érkezett. Például: ha a másodfokon eljáró bíróságtól február 21-én érkezik egy hatályon kívül helyező végzés, akkor ezt a dátumot kell itt rögzíteni, függetlenül attól, hogy milyen időpont szerepel a végzés keltezésében. Beadványok, iratok érkezésének időpontjával kapcsolatos további információkért kattintson ide.

Tulajdoni lapok, cégkivonatok, illetve más közhiteles nyilvántartásból való lekérdezés eredményeképpen létrejött irat esetében az irat kelte a lekérdezés napja.

Felszkennelt közokirat-szerkesztésre irányuló kérelem kelte a kérelmen szereplő érkeztető bélyegző szerinti dátum.

Jegyzőkönyv kelte a jegyzőkönyv felvételének napja.

Hiteles kiadmányok esetén az irat kelte az okirat kelte.

Jegyzet

A „Jegyzet” mezőben részletesebb feljegyzés fűzhető a feltöltendő irathoz.

Irat tények

A feltöltendő iratok tulajdonságait kezelő panelen különböző tények jelölhetők meg.

Befejező irat

Befejező irat csatolása esetén szükséges bejelölni az erre utaló rubrikát. A KÜR úgy működik, hogy minden ügyben szerepelni kell egy befejező iratnak.

„Z” ügykategóriában iktatott ügyek esetében ez lehet akár a záradéki tanúsítvány vagy annak szerkesztett szövege (Word fájl), akár a költségjegyzék is.

„K” ügykategóriában rögzített ügyek esetén az okiratot kell befejező iratként jelölni.

error_outline Fontos! Ügy „Befejezett” státuszúra állításához szükséges, hogy legyen legalább 1 db irat megjelölve, mint „Befejező irat”. A befejező iratként megjelölt dokumentum jogerejének dátuma automatikusan beíródik a selejtezési idő kezdete mezőbe.

Papíralapú irat elektronikus másolata

A papíralapú iratokat szkennelés útján lehet a számítógép merevlemezére menteni.

Fontos megjelölni, hogy a szkennelés útján digitalizált irat egy papíralapú irat elektronikus másolata. Papíralapú közjegyzői okirat/költségjegyzék rögzítésekor kiválasztandó!

error_outline Fontos! A felszkennelt papíralapú iratokat nem kell elektronikus aláírással ellátni, ugyanis a Kjnp. 15/A. §-ának (6) bekezdése alapján a szkennelt másolat, illetve ezen iratokról a KÜR-be bevitt adatok, valamint ezen adatok alapján készített okirat közokirati bizonyító erővel bizonyítja azt, hogy annak tartalma az eredeti okiratéval megegyezik.

Idegen nyelvű irat

Idegen nyelvű irat esetén jelölje meg az „Idegen nyelvű irat” pontot.

Az irat csatolását mellőzöm

Amennyiben az irat csatolását a Küsz. 16. § (3) bekezdésében foglaltakra tekintettel mellőzi, ugyanakkor szeretné, hogy a KÜR készítsen egy feljegyzést arról, hogy az irat létezik, és az adott ügyhöz tartozik, akkor jelölje meg az „Az irat csatolását mellőzöm” opciót. [kép]

A feltöltés végrehajtásához az ablak alján látható „Feltöltés” gombra kell kattintani.

Sikeres feltöltést követően az irat megjelenik a bal oldali listában.

info

• A beírt adatok módosítására vagy a kihagyott adatok beírására később is lesz lehetőség.
• Ha az iratot befejező iratként vagy papíralapú irat elektronikus másolataként jelöltük, akkor ezeket a tulajdonságokat a bal oldali listában a dokumentumon megjelenő „B” vagy „S” ikonok is visszajelzik.

4.1.6.6. Iratok létrehozása sablonból

A KÜR támogatja az iratok gyors és kényelmes létrehozását a rendszerbe feltöltött sablonok segítségével. A sablon dokumentum szövegében elhelyezett adatszótár kódok szerint az ügyben rögzített ügyféladatok és egyéb más metaadatok is automatiksuan beemelődnek. Sablonok tartozhatnak egy adott ügytípushoz, de elérhetők lehetnek akár minden ügyben is.

4.1.6.6.1. Sablonok feltöltése

A sablonokat a felhasználói felületről a Főmenüből elérhető Eszközök \ Iratminták oldalon lehet feltölteni a rendszerbe.

Ezen a felületen minden közjegyzői székhely feltöltheti a saját sablonjait, amelyeket csak a feltöltő iroda ügyintézői tudnak használni.

A sablonok tartozhatnak egy meghatározott ügytárgyhoz – amelyet a feltöltés során kell kiválasztani – vagy akár egy ügykategória (K, N, Z, E) minden ügytárgyához, de lehetőség van arra is, hogy a minta minden egyes ügyben elérhető legyen (ez a választási lehetőség is az ügytípus listában található meg). Egy üres, csak fejlécet tartalmazó minta esetén annak is lehet értelme, ha minden ügyben elérhetővé tesszük.

A sablonok szabadon törölhetők a feltöltött minták listájából. A MOKK által közzétett minták ez alól természetesen kivételt jelentenek.

Már feltöltött sablonok cseréjére is van lehetőség: ehhez kattintsunk a „csere” ( [kép] ) gombra, majd válasszuk ki azt a fájlt, amit szeretnénk javított sablonként feltölteni a rendszerbe. Az újonnan feltöltött sablon elnevezése a korábban megadotthoz képest nem változik.

4.1.6.6.2. Sablonok használata

Az adott ügytípushoz feltöltött iratminták a ügyön belül az iratok fül alatt a bal oldalon lévő iratlista tetején elhelyezkedő legördülő sávból érhetők el [kép] . A sablonok listázása ABC sorrendben történik. A sablon kiválasztása után a „+” gomb létrehozza az „adatszótár”-ban listázott adatokkal kitöltött iratot .docx formátumban. Létrehozás után az irat letöltődik és a Microsoft Word-ben szerkeszthető tovább.

Ha a sablonba helyesen lettek bevezetve az „adatszótár”-ban található kódok, akkor a letöltött iratban minden kód helyére a megfelelő adat kerül.

A szükséges módosítások elvégzését követően az irat könnyedén feltölthető a KÜR-be a WebNotes rendszer Microsoft Word-höz készült bővítményével. ( Bővítmény telepítéséhez információt a 3.1.1.3. [Szoftverkomponensek] c. fejezeteben talál.)

A visszatöltéshez a Word menüsorából a „WebNotes” fület választva a „DOCX+PDF Feltöltés” gombra kattintva tölthető vissza a módosított dokumentum. A feltötéshez a WebNotes ablak bal alsó sarkában látható 6 karakterből álló biztonsági kódra lesz szükség..

Sikeres feltöltést követően a módosított .docx, illetve .pdf irat megjelenik a bal oldali irat listában. Kattintson az „iratok frissítése” gombra, amennyiben nem jelennek meg a bal oldali irat listában a fentiek szerint feltöltött iratok. Visszatöltés után a PDF fájlok keltezésének dátuma automatikusan a létrehozás napja és a Word dokumentum irattípusát kapta.

info

• A biztonsági kód beírásakor a rendszer nem tesz különbséget kis és nagybetűk között.
• A dokumentum újabb módosítása esetén nem kell újra beírni a biztonsági kódot.
• Ha a KÜR bal alsó sarkában látható biztonsági kódra kattintunk, akkor azt a KÜR automatikusan a vágólapra másolja. Ha ezután a Wordben megnyitott ablak beviteli mezőjére duplán kattintunk, akkor a vágólapon lévő szöveg automatikusan beíródik. A beillesztéshez használhatjuk a „CTRL+V” billentyű kombinációt is.
• Visszatöltés után a PDF file-ok keltezésének dátuma automatikusan a létrehozás napja irattípusa a Word dokumentummal megegyező lesz.
• Sablonok létrehozásával kapcsolatos további információkért ugorjon a „ Sablonok” fejezetre.

error_outline Fontos!

• Az iratok közvetlen feltöltése csak olyan dokumentumokkal működik, amelyet a KÜR-ből töltöttünk le.
• A Word beépülő modul legfrissebb verziója a https://start.mokk.hu/ oldal alsó sávjából érhető el. Figyeljen arra, hogy mindig a legfrissebb WebNotes Word bővítmény modul legyen feltelepítve a számítógépére! 2021. Február 8.-án a WebNotes Word beépülő modulja frissült, kérjük telepítse!

4.1.6.6.3. Aláíró lap létrehozása

Aláírás-hitelesítési ügyekben az ügyfél aláírását az aláíró lap tartalmazza. A Küsz. 65. §-ának (1) bekezdése határozza meg az aláíró lap minimális, kötelező tartalmát, mely szerint fel kell tüntetni legalább az ügyszámot, valamint az ügyfél családi és utónevét. Szükség esetén természetesen több adat is feltüntethető. A MOKK által feltöltött aláíró lap használata nem kötelező, csupán lehetőség. Az aláírt aláíró lapot nem kell rögzíteni az iratok közé.

Az aláíró lapokat meg kell őrizni, azokat ügyszám szerinti sorrendben a tárgyévet követő év március 31-ig össze kell fűzni, s azt a közjegyző hivatali aláírásával zárja le.

Az aláírólapok létrehozása sablon segítségével lehetséges. Más sablon alapján létrehozott iratoktól eltérően a létrehozott aláírólapokról arendszer külön - sorszámmal ellátott - nyilvántartást vezet. Aláírólap sablon azokban az ügyekben érhető el, amelyek tárgyához a rendszerben az aláírólap sablon hozzárendelésre került.

• aláírás és kézjegy valódiságának tanúsítása;
• aláírás és kézjegy valódiságának tanúsítása, aláírási címpéldány tervezet készítésével;
• aláírás és kézjegy valódiságának tanúsítása képviseleti jog tanúsításával.

Az aláírólapot az ügy digitális aktájában az „Iratok” lapon lehet létrehozni. Válassza ki a „MOKK-Aláírólap-2020” elnevezésű iratmintát, majd kattintson az új irat létrehozását jelző „+” gombra.

A gomb megnyomása után az aláírólap letöltődik és megnyitható/szerkeszthető.

A sablon helyes működésének feltételei a következők:

1. Az ügyben az aláíró természetes személy legyen rögzítve kérelmező (!) pozícióban.
2. Az ügyben az aláíró természetes személy által képviselt jogi személy képviselt szervezet (!) pozícióban legyen rögzítve.

4.1.6.7. Iratműveletek

Sikeres feltöltés után az irat megjelenik a bal oldalon látható listában, kiválasztása után pedig a jobb oldalon láthatóvá válik a dokumentumok első 10 oldalának tartalma. (betekintő ablak).

4.1.6.7.1. Az irat metaadatai

A betekintő ablak „megfordításával”, az gombra kattintva vagy az irat mellett lévő ikonra kattintva láthatóvá tehető az irat tulajdonságait (metaadatait) megjelenítő panel. Itt lehet módosítani a korábban rögzített adatokat vagy pótolhatók a hiányzó adatok. Itt lehet megadni az irat sorszámát, meg lehet változtatni az elnevezését, az alatta lévő mezőben pedig ki lehet választani, hogy milyen típusú irat kerül feltöltésre jegyzetet és egyéb információkat rögzíteni.

info Több irat metaadatának egyidejű beállítására is van lehetőségünk. Ehhez az érintett dokumentumokat ki kell jelölni az irat listában a CTRL gomb lenyomva tartása mellett. A dokumentum tulajdonságai között beállított és elmentett adatok minden kijelölt dokumentumra érvényesek lesznek. Azonos elnevezés esetén a (Windows-hoz hasonlóan) az iratok neve automatikusan kiegészül egy számozással az elnevezések egyedisége érdekében. Azonos sorszám megadása esetén a sorszámok automatikusan alsorszámozásra is kerülnek, a képen látható módon. A sorszámok a kijelölés sorrendjében jönnek létre.

4.1.6.7.1.1. Az irat tartalma

Az iratok megadott típusa azok tartalmára utal. Az ügyintéző által megadott tartalom alapján dönthető el, hogy az iratot meddig kell megtartani, mikor lehet majd selejtezni. A selejtezési idő kezdő időpontjáról szóló fejezet eléréséhez kattintson ide. Az irat típusának precíz kiválasztása azért is fontos, hogy a KÜR a nyilvántartás teljességére vonatkozó ellenőrzéseket elvégezhesse a „Befejezett” státusz rögzítése esetén.

error_outline Fontos! Rögzített e-mailek esetén az irat tartalma „egyéb beadvány”.

4.1.6.7.1.2. Sorszám

A Küsz. sorszámozással kapcsolatos szabályainak megismeréséhez kattintson ide!

A kiválasztott iratnak az irat adatai között adhatunk sorszámot. Ehhez kattintsunk a betekintő ablak jobb felső sarkában lévő fehér körre, majd pipáljuk be a „Sorszám” rubrikát. Ezzel a közvetlenül mellette található mező fehérre változik, ahová már rögzíthető az irat sorszáma. [kép]

error_outline Fontos! A word fájl (.docx) alapértelmezettként munkaanyag, így sorszámot a pdf kap.

Közokirat-szerkesztés esetén az 1-es sorszámot a kezdőirat, azaz a kérelem (űrlap vagy jegyzőkönyv) kapja, az utóiratok növekvő sorszámot kapnak. A JÜB-lekérdezés eredménye nem kap sorszámot, még akkor sem, ha régi módszerrel történik a JÜB lekérdezés. Az okirattervezet nem kap külön sorszámot, mivel az a kérelem melléklete. Sorszámot kap maga a közjegyzői okirat (ügyleti okirat vagy jegyzőkönyvi tanúsítvány). A költségjegyzék kap sorszámot. Külön sorszámot kap továbbá pl. a bejegyzési engedély; ha az adott ügyben megkeresés foganatosítása szükséges (pl. földhivatal megkeresése bejegyzése végett); külföldi hatóságtól vagy bíróságtól érkezett megkeresés, s az arra adott válasz (Küsz. 63/A. §); valamint az egyéb végzés (pl. befejezetté nyilvánító végzés, közreműködést megtagadó végzés, illetve ezek jogerejét megállapító végzés). Az eljárás lefolytatásával kapcsolatosan érkezett válaszirat (pl. földhivatali határozat) szintén külön sorszámot kap. Maga a hiteles kiadmány nem kap sorszámot. A kijavító végzést a kijavított határozat ügyszáma alatt, utóiratként, a soron következő sorszámon kell nyilvántartásba venni [KÜSZ 36. § (1) bek.].

A közjegyzői okirat mellékletei alszámot kapnak (pl. /2/1), és azok rögzítendőek az iratok közé, az okirat elkészültének megfelelő módon.

insert_link 4.1.6.7.1.7. Sorszámozott, rögzítendő iratok listája „K” ügykategóriában

insert_link 4.1.6.7.1.8. Nem sorszámozott, rögzítendő iratok listája „K” ügykategóriában

4.1.6.7.1.3. Jogerő

Az új Küsz. hatálya alatt hozott határozatok jogerejének megállapítása külön határozattal történik, amely tartalmazza a jogerőre emelkedés napját. Ha a határozatnak csak egyes személyekre vonatkozó vagy csak egyes rendelkezései emelkednek jogerőre, erről a határozatban rendelkezni kell, a jogerő megállapításáról hozott határozatban pedig fel kell tüntetni a napot, amelytől a határozat részben jogerős, valamint hogy mely részben hajtható végre.

A felet a jogerő megállapításáról az erről hozott határozat kiadmányának megküldésével kell értesíteni.

Határozat jogerőre emelkedésének napja az irat adatai között rögzíthető. Amennyiben az adott iratot ugyanezen a felületen befejező iratként jelöljük, úgy a KÜR fel fogja tüntetni az akta „Borító” oldalán a befejező irat jogerőre emelkedésének napját is. Mindez az aNotes korábbi rendszerétől annyiban jelent eltérést, hogy immáron nem maga az ügy lesz „jogerős” egy bizonyos napon, hanem az egyes határozatok jogerőre emelkedésének időpontját kell megadni.

emoji_objects A KÜR-ben található határidő kalkulátor használható jogerő kalkulátorként is. [kép]

4.1.6.7.1.4. Irat kelte / Érkezés napja

Az „Irat kelte / Érkezés napja” mezőbe azt a dátumot kell beírni, ami a saját iratunk keltezésében is szerepel, vagy amikor egy beadvány vagy küldemény a közjegyzőhöz érkezett. Például: ha a másodfokon eljáró bíróságtól február 21-én érkezik egy hatályon kívül helyező végzés, akkor ezt a dátumot kell itt rögzíteni, függetlenül attól, hogy milyen időpont szerepel a végzés keltezésében. Beadványok, iratok érkezésének időpontjával kapcsolatos további információkért kattintson ide.

Tulajdoni lapok, cégkivonatok, illetve más közhiteles nyilvántartásból való lekérdezés eredményeképpen létrejött irat esetében az irat kelte a lekérdezés napja.

Felszkennelt közokirat-szerkesztésre irányuló kérelem kelte a kérelmen szereplő érkeztető bélyegző szerinti dátum.

Jegyzőkönyv kelte a jegyzőkönyv felvételének napja.

Hiteles kiadmányok esetén az irat kelte az okirat kelte.

E-akta aláírásakor az „irat kelte / érkezés napja” mező automatikusan kitöltődik az aláírás időpontjának megfelelően.

4.1.6.7.1.5. Jegyzet

A „Jegyzet” mezőben részletesebb feljegyzés fűzhető az irathoz.

4.1.6.7.1.6. Irat tények

Az iratok tulajdonságait kezelő panelen különböző tények jelölhetők.

Befejező irat

Befejező irat esetén szükséges kiválasztani az erre utaló rubrikát. A KÜR úgy működik, hogy minden ügyben szerepelni kell egy befejező iratnak.

- „Z” ügykategóriában iktatott ügyek esetében ez lehet akár a záradéki tanúsítvány vagy annak szerkesztett szövege (word fájl), akár a költségjegyzék is.

- „K” ügykategóriában rögzített ügyek esetén az okiratot kell befejező iratként jelölni.

error_outline Fontos! Ügy „Befejezett” státuszúra állításához szükséges, hogy legyen legalább 1 db irat megjelölve, mint „Befejező irat”. A befejező iratként megjelölt dokumentum jogerejének dátuma automatikusan beíródik a selejtezési idő kezdete mezőbe.

Papíralapú irat elektronikus másolata

Fontos megjelölni, hogy a szkennelés útján digitalizált irat egy papíralapú irat elektronikus másolata. Papíralapú közjegyzői okirat/költségjegyzék rögzítésekor kiválasztandó!

error_outline Fontos! A felszkennelt papíralapú iratokat nem kell elektronikus aláírással ellátni, ugyanis a Kjnp. 15/A. §-ának (6) bekezdése alapján a szkennelt másolat, illetve ezen iratokról a KÜR-be bevitt adatok, valamint ezen adatok alapján készített okirat közokirati bizonyító erővel bizonyítja azt, hogy annak tartalma az eredeti okiratéval megegyezik.

Idegen nyelvű irat

Idegen nyelvű irat esetén jelölje meg az „Idegen nyelvű irat” pontot.

Hibás irat

Téves irat rögzítés esetén a „Hibás irat” opciót kell kiválasztani. Amennyiben az ügyintéző egy sorszám alatt tévesen rögzített egy iratot, akkor a „hibás irat” tényének rögzítését követően lehetősége van ugyanazon sorszám alatt feltölteni egy másik dokumentumot.

Az elvégzett módosításokat a „Mentés” gomb rögzíti.

info Ha az iratot befejező iratként, papíralapú irat elektronikus másolataként vagy hibás iratként jelöltük, akkor ezeket a tulajdonságokat a bal oldali listában a dokumentumon megjelenő „B”, „S” vagy „H” ikonok is visszajelzik.

4.1.6.7.2. Letöltés/szerkesztés

Az iratokat kezelő műveletek a kiválasztott iratról megnyíló menüben érhetők el. A „Letöltés/szerkesztés” gombra kattintva a rögzített irat letöltődik és formátumától függően szerkeszthetővé válik.

A szerkesztést követően a módosított irat könnyen és egyszerűen feltölthető a KÜR-be a WebNotes rendszer Microsoft Word-höz készült bővítményével. Az ezzel kapcsolatos további információkért kattintson ide.

4.1.6.7.3. ES3 Aláírás az irat menüjéből

A KÜR kényelmes lehetőséget nyújt e-akták összeállítására (egy vagy több irat aktába helyezésével is) az e-akták e-Szignó program nélküli aláírására és e-akták későbbi időpontban - csoportos egy PIN kód megadásával - történő aláírás előkészítésre is. A több dokumentum egy e-aktába történő elhelyezéséről és akták előkészítéséről a következő fejezetben olvashatunk.

Aláírás az irat menüjéből

Egy irat aktába helyezéséhez és aláírásához kattintsunk az iratról megnyíló menüben [kép] lévő „ES3 aláírás” gombra.

• Az aláírás során a kiválasztott dokumentum egy ES3 aktába kerül.
• Az aláírás a böngészőn keresztül a MicroSigner alkalmazás használatával történik.
• Az irat ES3 aktában megjelenő neve eltérhet az aktában megadott elnevezéstől. Az elnevezésen az akta összeállításakor lesz lehetőségünk változtatni.
• Az aláírt ES3 akta a kiválasztott irathoz kapcsolódva jelenik meg; ezzel jelezve a két irat közötti kapcsolatot. [kép]
• A KÜR-ben aláírt e-aktákat, PDF-eket a program (az aláírás tényét) az elnevezésük aláhúzásával jelöli. [kép]
• Az aláírás után az ES3 akta „Irat kelte / Érkezés napja” adatként azt a napot tünteti fel, amikor az ES3 akta aláírásra került.

info Ha az aláírt ES3 akta csak 1 db iratot tartalmaz, ami az alábbi típusuk egyike (JPEG, PNG, TXT, PDF, DOCX) akkor a betekintő megjeleníti annak tartalmát.

error_outline Fontos! Az aláírást követően az e-akta neve mellett a fehér háttérszínű „A” ikon azt jelzi, hogy az ES3 akta technikailag archiválásra alkalmas.

Jegyzőkönyvet a közjegyző és a jegyzőkönyvvezető írja alá elektronikus aláírásával [Pp. 161. § (5) bek.]. Amennyiben a jegyzőkönyvvezető nem rendelkezik hivatali elektronikus aláírással, úgy javasoljuk, hogy a közjegyző legyen egyben a jegyzőkönyvvezető is [erre lehetőség van, vö. Kjnp. 12. § (7) bek., Hetv. 10/A. § (3) bek.], így elegendő a jegyzőkönyv közjegyző általi elektronikus aláírása.

4.1.6.7.4. Aláírás (előkészítés) - több irat ES3 aktába helyezése

A KÜR több irat egyidejűleg történő e-aktába helyezését, azok elektronikus aláírását is támogatja.

Miként?

1. Az e-aktába helyezendő iratokat jelöljük ki. (Több irat kiválasztásához tartsuk lenyomva a CTRL gombot az iratok kijelöléséhez.)

2. A kijelölést követően a jobb oldali menüoszlopban az "ES3 aláírás (előkészítés)" gombbal kezdeményezzük az e-akta létrehozását. [kép]

A felbukkanó ablakban állítható be az iratok elnevezése és elrendezésük sorrendje a létrehozandó ES3 aktában. A „Minden irat külön e-aktába” opciót választása esetén a kiválasztott iratok külön-külön e-aktába kerülnek. [kép]

3.1 Az „Aláírás” gombra kattintva [kép] az ablakban felsorolt összes irat egy ES3 aktába fog kerülni (mert nem jelöltük, hogy külön-külön e-aktába kerüljön). Az akta a benne lévő első iratról kapja a nevét, ami utólag szabadon megváltoztatható. Az aláírás folyamata után az aláírt akta az iratok közé kerül.

3.2 Az „Aláírásra előkészítés” gombra kattintva [kép] az aláírandó akta a kezdőlapon elérhető „Aláírandók” listájába tehető, ahol az aláírásra jogosult egy PIN kód megadással - tömegesen - aláírhatja a listában található iratokat. Lásd 3.3.1.4. Aláírandók fejezet.

info Ha az ügy aláírásra váró iratot tartalmaz, akkor ezt a KÜR a digitális akta „Borító” oldalán is feltünteti. [kép]

4.1.6.7.5. Archívumba küldés

Ezen alfejezet csupán az iratok archívumba küldésének technikai lépéseit mutatja be. Az archiválással kapcsolatos jogi tudnivalók eléréséhez kattintson ide.

Az irat archívumba küldésének első lépése, hogy az iratot/iratokat egy ES3 aktában aláírjuk. További követelmény, hogy az elektronikus aktának tartalmaznia kell olyan információkat, mint az ügy száma és tárgya. A KÜR-ben aláírt ES3 aktákban ezek az információk automatikusan rögzítésre kerülnek, az így létrehozott akták mellett egy fehér hátterű „A” ikon jelzi az akta archiválásának a lehetőségét.

Az ES3 aktának az archívumba történő azonnali továbbítása az „Archívumba küldés” gombra kattintva kezdeményezhető. Ha a beküldés megtörtént, úgy azt a továbbított akta melletti „A” ikon sárga [kép] hátterűre változása, valamint az archiválás-szolgáltató válasza jelzi.

Amennyiben az archívumot kezelő szolgáltatótól visszaérkezik az iratanyag befogadásáról kiállított igazolás, úgy a továbbított akta melletti „A” ikon [kép] háttere zöldre változik és az ügy borítóján „Archiválva: Igen” felirat lesz olvasható [kép] .

error_outline Fontos! Az archiválás-szolgáltató befogadási igazolását a Teendők lista → üzenetek → Egyéb üzenetek → Beérkező menüben lehet megtekinteni.

4.1.6.7.6. Irathoz kapcsolás

Irat kapcsolat bármely (akár több) irat között létrehozható az iratok jobb áttekinthetősége érdekében.

Például: egy hagyatéki ügyben a hagyatéki leltárral érkező egyéb dokumentumok hozzákapcsolhatóak a leltár dokumentumhoz vagy egy ügyben a postától érkező tértivevény képe hozzákapcsolható a kézbesített irathoz.

picture_in_picture

képernyőkép

Több lehetőségünk is van a kapcsolatok kialakítására:

1. Egyszerűen használható "fogd és vidd" vagy "húzd és ejtsd" (drag and drop) megoldással.

A SHIFT gombot lenyomva tartva a kapcsolni kívánt irat ikonjánál fogva (az egér gomb tartásával) húzzuk ahhoz a dokumentumhoz amihez kapcsolni szeretnénk, majd ejtsük rá.

picture_in_picture

képernyőkép

2. Az iratlista tetején elérhető "Csoportos műveletek a kijelölt iratokon" menüpont segítségével

Ebben az esetben egyszerre több irat kapcsolásást is megtudjuk tenni, ha a CTRL gomb lenyomása mellett választjuk ki előzetesen a kapcsolni kívánt iratokat majd ezt követően kattintunk az "Csoportos műveletek a kijelölt iratokon" menüpont, majd válasszuk az "Irat kapcsolatok menüpontot" és válasszuk ki melyik irat alá kerüljenek a dokumentumok.

picture_in_picture

képernyőkép

3. Az irat melletti menüpontból is indítható az „Irathoz kapcsolás” menüpontot választva.

picture_in_picture

képernyőkép

és válasszuk ki, hogy a kijelölt iratot melyik irathoz kapcsolja hozzá a KÜR, majd kattintsunk az „OK” gombra.

A kapcsolat létrejött.

Az iratok közötti kapcsolat megszüntetése:

1. A kapcsolatból kivenni kívánt iratok kijelölése után az előzőleg megismert „Irat kapcsolatok” menü segítségével a "A FENNÁLLÓ KAPCSOLAT TÖRLÉSE" lehetőséget választva.

info Az irat kapcsolat maximum 3 szint mélységű lehet.

error_outline Fontos! A tervezetet a közjegyzői okirat-szerkesztési eljárásra irányuló kérelemhez kapcsolódó iratként kell rögzíteni.

4.1.6.7.6.1 Iratok sorrendje, mozgatása

Az irat kapcsolatokon túl, lehetőségünk van az iratok sorrendjének módosításával is az iratok rendezettségét növelni.

Ehhez nem kell mást tenni, mint a mozgatni kívánt irat ikonjára kattintva, az egér bal gombját lenyomva tartva a kívánt iratra húzni (amely alá szeretné mozgatni), majd az egér gombját elengedve a mozgatott irat a kívánt helyre kerül.

4.1.6.7.7. PDF műveletek

A KÜR támogatja PDF fájlok aláírását, valamint PDF fájlok egyesítését és oldalszám tartományra vonatkozó kivonatok készítését.

4.1.6.7.7.1. PDF aláírás

PDF aláírások készítésénél a „PDF műveletek” menüből választhatjuk a „PDF aláírás” vagy "PDF aláírás (látható dátum nélkül)" opciót is.

Az aláírás során a kiválasztott dokumentum kerül aláírásra, az nem kerül ES3 aktába. Az irat aláírása mindig a MicroSigner alkalmazáson keresztül történik böngészőn keresztül. Sikeres aláírást követően a PDF dokumentum jobb felső sarkában megjelenik egy kép mely azt jelezi, hogy a dokumentum elektronikus aláírással lett ellátva.

1. A „PDF aláírás” menüpont használatakor az irat elektronikus aláírásnak időbélyegző szerinti dátuma is megjelenik az elektronikus aláírás képen.

2. A "PDF aláírás (látható dátum nélkül) menüpont használatakor az időbélyegző szerinti dátuma nem jelenik meg az aláírás képen.

info

• Több PDF irat egyidejű aláírására is van lehetőségünk.
  Ehhez jelöljük ki az aláírandó PDF fájlokat a CTRL gomb lenyomása mellett, majd válasszuk a "Csoportos műveletek a kijelölt iratokon" menüponton belül a "PDF aláírás" opciót. [kép]

• PDF dokumentumok esetén is támogatott az aláírás előkészítés funkció.
  Ehhez jelöljük ki az iratlistában az aláírás előkészítésre szánt PDF iratokat és kattintsunk a „PDF aláírás (előkészítés)” majd az "Aláírásra előkészítés" gombra. [kép]
  A kijelölt PDF iratok a kezdőlapon elérhető „Aláírandók” listájába kerülnek, ahol az aláírásra jogosult egy PIN kód megadással - tömegesen - aláírhatja a listán szereplő iratokat. Lásd 3.3.1.4. Aláírandók fejezet.

error_outline Fontos! Ha rendszeren kívül érkező PDF fájlon látjuk az aláírás meglétérről és érvényességéről tanúskodó emblémát, akkor minden esetben tartsuk szem előtt, hogy a kép önmagában nem jelent semmit - bármikor bármely dokumentumra odaszerkeszthető - ezért minden esetben ellenőrizzük az aláírás érvényességét a megfelelő program segítségével.

question_answer Milyen esetekben célszerű használni az ES3 aláírás és PDF aláírás funkcióit a KÜR-nek?

Abból adódóan, hogy az irat archívumba küldésének első lépése, hogy az iratot az aláírásra jogosult egy .es3 aktában aláírja, általánosságban elmondható, hogy akkor kell .es3 aláírással ellátni egy iratot, ha annak archiválást a Küsz. 45. §-a kötelezően előírja. Mindebből következőleg javasoljuk, hogy az archiválandó iratokat .es3 aláírással lássa el, az archiválási kötelezettség alá nem eső iratokat pedig választása szerint vagy .pdf vagy .es3 aláírással hitelesítse.

4.1.6.7.7.2. PDF kivonat

Ha egy PDF dokumentumból kivonatos PDF dokumentumot akarunk készíteni, a „PDF műveletek” menüben válasszuk ki a „PDF kivonat (oldal(ak) másolása)” opciót, majd az erre szolgáló mezőkben adjuk meg, hogy a PDF irat melyik oldalait kívánjuk kivágni.

A kivonat szabadon elnevezhető. Az elkészült kivonatot a KÜR a teljes PDF irat alá fogja besorolni kapcsolódó iratként.

4.1.6.7.7.3. PDF hozzáfűzés

Két PDF dokumentum tartalma egyesíthető, ha a „PDF műveletek” menüből a „PDF hozzáfűzés” opciót [kép] választjuk. Első lépésként a legördülő listából jelöljük ki, hogy a kiválasztott PDF dokumentumot melyik PDF dokumentummal akarjuk egyesíteni. Az így létrehozandó dokumentum szabadon elnevezhető.

Az „OK” gombra kattintva létrejön az egyesített dokumentum, melyet a KÜR az eredetileg kiválasztott irathoz fog kapcsolni.

Az iratok közötti kapcsolat megszüntethető azzal, hogy az „Irathoz kapcsolás” menüből a "A FENNÁLLÓ KAPCSOLAT TÖRLÉSE" pontot választjuk.

4.1.6.7.7.4. Vh. aláírás

A "Vh. aláírás" funkció használatanak lehetősége korlátozott

A közjegyzőhöz 2020. április 1. és 2020. augusztus 31 napja között előterjesztett végrehajtási kérelem aláíráshoz (egyben a végrehajtható okirat kiállításához) használja a KÜR „Vh. aláírás” funkciót , mely a végrehajtás elrendelése tárgyú ügyekben az irathoz kapcsolódó menüből a „PDF műveletek” / „Vh. aláírás” gombra kattintással érhető el:

A közjegyző hivatali elektronikus aláírása (illetve annak nyomtatás útján megjelenő képe) a keltezés helyét és idejét, valamint a végrehajtási ügy ügyszámát is tartalmazza, továbbá abból a végrehajtás elrendelésének – a végrehajtás kérelemtől eltérő elrendelése [Vht. 19. § (2) bek.] esetén ennek – ténye is kitűnik. Az aláírás képe a következőképpen néz ki:

Kapcsolódó jogszabály: 91. sz. MOKK iránymutatás 16. § (5) bekezdése [2020. IV. 1 – 2020. VI. 20. közötti időállapot!]

16. §

(5) A végrehajtási kérelem elektronikus úton való előterjesztése esetén a közjegyző a végrehajtható okiratot úgy állítja ki, hogy a pdf formátumú végrehajtási kérelmet hivatali elektronikus aláírásával látja el akként, hogy az elektronikus aláírás (illetve annak nyomtatás útján megjelenő képe) a keltezés helyét és idejét, valamint a végrehajtási ügy ügyszámát is tartalmazza, továbbá abból a végrehajtás elrendelésének - a végrehajtás kérelemtől eltérő elrendelése [Vht. 19. § (2) bek.] esetén ennek - ténye is kitűnjön. A közjegyző a végrehajtható okiratot, valamint ha a végrehajtás elrendelésére végrehajtási záradék kiállításával kerül sor, a végrehajtandó okirat elektronikus hiteles kiadmányát, illetve elektronikus levéltári hiteles másolatát, továbbá a végrehajtás kérelemtől eltérő elrendelése esetén az erről hozott, hivatali elektronikus aláírással ellátott végzést egyazon elektronikus tárolódokumentumba (es3 akta) helyezi, és azt hivatali elektronikus aláírásával látja el.

insert_link 4.3.1. Végrehajtás elrendelése iránti eljárás szabályai 2020. szeptember 1-jén és azt követően

4.1.6.7.8. Törlés

Bármilyen formátumú irat törölhető az iratok listájából a „Törlés” gombra kattintva. Egyszerre több irat törlését is megtudjuk tenni, ha előzetesen a CTRL gomb lenyomása mellett választjuk ki a törölni kívánt iratokat. Majd ezt követően kattintunk az "Csoportos műveletek a kijelölt iratokon" menüpontra, majd válasszuk a "Kijelölt iratok törlése" menüpontot.

error_outline Fontos! Sorszámmal megjelölt dokumentum törlése is lehetséges.

4.1.6.7.9. Konténerfájlok kezelése (ES3, ASIC, ZIP)

Az ügyek iratlistájába feltöltött ES3, ASiC és ZIP formátumú file-ok kicsomagolása az iratról megnyitható menüből lehetséges.

A „...kicsomagolása ide...” menüpontra kattintva a csomag tartalma a kiválasztott file alatt (ahhoz kapcsolódva) azonnal megjelenik.

A kicsomagolás a képeken látható példával megegyező módon működik nem csak ASIC, hanem ES3 és ZIP konténerek esetén is.
(Ha a csomagban alkönyvtárak vannak, akkor a könyvtárszerkezet a kicsomagolás során „ellaposodik”, minden kivett irat egy szinten jelenik meg és a file-ok nevében a tartalmazó könyvtárak elnevezése is megjelenik)

error_outline Fontos! Mivel a kicsomagolt tartalom a konténer (zip, asic, es3) fájl alatti szintre kerül, a funkció csak akkor használható, ha a konténer fájl az első vagy a második szinten helyezkedik el a rendezett listában..

4.1.6.8. Végintézkedés adatai

A kihirdetett végintézkedések adatait az „Iratok” oldalon megjelenő „Végintézkedés adatai” űrlapon lehet rögzíteni, melyet hagyatéki ügyekben a KÜR automatikusan létrehoz. Az iratnak van egy olvasható nézete és egy adatok szerkesztését lehetővé tévő nézete, ami a lap „megfordításával” érhető el ugyanúgy, mint más iratok tulajdonságainak szerkesztése.

Az űrlap kitöltése kötelező. Ha nincs az ügyben végintézkedés, akkor ennek megjelölése szükséges. Ha van végintézkedés, akkor minden adatmező kitöltendő, de ha releváns adat nincs a végintézkedésre vonatkozóan, akkor a „-” jel, mint kihúzás, alkalmazható.

Több kihirdetett végintézkedés esetén új űrlap példány is létrehozható, ami az irat menüjéből kezdeményezhető, [kép] az „Űrlap másolat” -ra kattintással.

info Az űrlap kitöltöttségét a program az ügy „Befejezett” státuszának rögzítésekor ellenőrzi.

4.1.6.9. Vh. statisztikai adatlap

A közjegyzői ügyek intézésével kapcsolatos statisztikai adatszolgáltatások teljessége érdekében kötelező kitölteni a végrehajtás elrendelése iránti eljárásokban rendszeresített statisztikai adatlapot, melyet ezen ügyekben a KÜR automatikusan létrehoz. (Az iratnak van egy olvasható nézete és egy adatok szerkesztését lehetővé tévő nézete, ami a lap „megfordításával” érhető el ugyanúgy, mint más iratok tulajdonságainak szerkesztése.)

info A „kérelem” rovatban három opció közül lehet választani.

Előfordulhat olyan eset, amikor a közjegyzőnél csak a végrehajtással összefüggő jogorvoslati kérelem kerül kezdőiratként iktatásra (pl. a végrehajtási záradék törlése iránti kérelemről kizárás folytán nem a végrehajtást elrendelő közjegyző dönt), az ilyen ügyek jelölésének okán van a „jogorvoslat (kezdőiratként)” lehetőség.
A „jogorvoslat (kezdőiratként)” opciót kizárólag abban az esetben használható , ha az adott „végrehajtás elrendelése” tárgyú ügy nem végrehajtási kérelemmel, hanem jogorvoslat iránti kérelemmel indult.

question_answer A végrehajtási záradék törlése iránti kérelem kezdőirat vagy utóirat?

A végrehajtási záradék törlése iránti kérelmet utóiratként kell rögzíteni az alapügyhöz.

question_answer Végrehajtási eljárásokban a Vh. statisztikai adatlap kitöltésekor a "Kérelem" rovatban mely opciót kell kiválasztani, ha a végrehajtási kérelem zálogjog érvényesítésére irányul?

Ebben az esetben a "meghatározott cselekmény" opciót kell választani.

4.1.6.10. Hirdetmény

A KÜR-be integrálásra került a MOKK honlapján közzétett hirdetmények feladásának lehetősége, így a hirdetmények – más alkalmazásba való átlépés nélkül – közvetlenül az érintett ügyből rögzíthetőek.

error_outline Fontos! A fizetési meghagyásos eljárással kapcsolatos hirdetmények kezelésének módja nem változott.

A hirdetmények rögzítése csak azokból az ügyekből érhető el, amelyekben az ügy tárgya alapján hirdetmény közzététele a jogszabályok alapján elképzelhető.

info A hirdetmény lejáratáról - törléséről - szóló igazoló irat az Üzenetek / Egyéb üzenetek mappába kerül megküldésre - ahonnan az igazolás letölthető. Emelett az iroda email címére is érkezik emailes értesítés a törlésről.

picture_in_picture

képernyőkép

4.1.6.10.1 Korábban rögzített hirdetmények kezelése

A rögzített hirdetmények adatai az ügyek aktájának „Iratok” oldaláról, a jobb oldalon megjelenő „Hirdetmény” feliratú gombra kattintással érhetőek el.

info A bejegyzések azután sem tűnnek el, hogy a hirdetmény érvényességi ideje már lejárt és nyilvánosan már nem olvasható. Így az elmúlt évek során közzétett hirdetmények is megtekinthetők a kapcsolódó ügyekben.

• (1) A publikus állapotot fehér háttér, a nyilvánosan nem elérhető állapotot szürke háttér jelzi.
• (2) Az ablak felső részén a legördülő lista egy szűrő, amelynek segítségével választani lehet, hogy csak az éppen nyitott ügy hirdetményei jelenjenek meg, vagy az adott ügykategória minden hirdetménye.
• (3) Minden hirdetményről megnyitható egy menü, az alábbi funkciókkal:
  • Nyilvános HTML nézet: ez a funkció közvetlenül a hirdetmények alkalmazásból „hozza át” a hirdetmény megjelenését. Akkor is megjelennek az adatok, ha a hirdetmény nyilvánosan már nem elérhető.
  • Másolás új hirdetménybe: egy hirdetmény adatainak automatikus betöltése egy új hirdetmény létrehozásához. A korábban már begépelt adatok módosíthatók, de az adatok ismételt leírása megtakarítható.
  • Lejárat módosítása: meghosszabbítható vagy rövidíthető egy hirdetmény nyilvános megjelenítésének időtartama. Már lejárt hirdetmény esetén a funkció nem elérhető.
  • Törlés: A hirdetmény azonnali törlése a nyilvános felületről. Módosításra nincs lehetőség, de például egy rossz adatokat tartalmazó hirdetmény törölhető és „Másolás új hirdetménybe” funkció használatával egy új – javított - hirdetmény könnyen és gyorsan létrehozható. Már lejárt hirdetmény esetén a funkció nem elérhető.
  • PDF megtekintése: Ahol nincs feltöltött irat, ott a hirdetmény képe PDF-ként megtekinthető és nyomtatható.
  • PDF másolása az iratokhoz: Ahol nincs feltöltött irat, ott a hirdetmény képe PDF-ként az ügy iratai közé átmásolható.

4.1.6.10.2 Új hirdetmény adatainak rögzítése

Új hirdetmények rögzítése az ügyek aktájának „Iratok” / „Hirdetmény” felületéről, majd a hirdetményeket listázó ablakban a szűrő alatti gombra kattintással kezdeményezhető. [kép]

Minden hirdetmény típushoz a megfelelő adatbeviteli felület nyílik meg.

info Adatbeviteli ablak

• A program automatikusan kitölti az ismert adatokat, pl.: ügyszám, örökhagyó neve, közzététel napja.
• A kötelezően megadandó adatokat * jelöli.
• A címzetteket az ügyben rögzített személyek listájából lehet kiválasztani.
• A címzett kiválasztása esetén az ismert címeket a program automatikusan kitölti.
• A hagyatéki eljárás hirdetményeihez és GkZONY hirdetményekhez csatolandó hirdetmény iratot az ügy iratainak listájából lehet kiválasztani

4.1.6.11. Vh. záradék ➤ MBVK

A végrehajtási záradékoknak, illetve a végrehajtási lapoknak (a továbbiakban jelen fejezetben együtt: záradék) az MBVK hivatali szervének történő megküldését támogató funkció beépítésre került a KÜR-be.

A funkció KÜR-be történő átültetésének több célja volt:
a) az ügy kezelése 1 helyen történhessen;
b) kevesebb gépelésre legyen szükség;
c) az MBVK részére több adatot tudjon a MOKK szolgáltatni; illetve
d) különösen: a funkció a közeljövőben továbbfejlesztésre kerülhessen olyan módon, hogy a záradék megküldésével egyidőben megjelölhető iratokat, a végrehajtó kijelölése után a rendszer automatikusan kézbesítse a végrehajtó részére a hivatali kapun keresztül.

A „Végrehajtás elrendelése” típusú ügyek aktáiban az „Iratok” oldal alatti funkciók között megjelenik egy „Vh. záradék ➤ MBVK” feliratú gomb.

• (1) Itt jelölhető meg, ha a végrehajtási eljárás egyetemlegesen felelős adóstárs ellen is indul (folyik); ez esetben a végrehajtás alapjául szolgáló közjegyzői okirat ügyszáma, vagy a már folyamatban lévő végrehajtási eljárás végrehajtói ügyszáma is megadandó.
• (2) Kiválasztható, hogy a végrehajtó illetékességének alapja

• a. az adós lakóhelye/székhelye, vagy
• b. a végrehajtás alá vont vagyontárgy helye – ez esetben a vagyontárgy helyére vonatkozó adatokat is meg kell adni.

• (3) A dokumentumok listájában ki kell választani az elküldendő záradékot. A listában csak a hivatali elektronikus aláírással ellátott PDF formátumú iratok jelennek meg.
• (4) A záradék elküldéséhez a „Küldés” gombra kell kattintani.

info

• Az (1) – (2) pontok alatt megjelölt adatokat – az aktuális ügytől függően – szükség esetén kell csak kitölteni.
• (4) Amennyiben szükséges lenne a záradék elküldését visszavonni, úgy a "Kimutatások / VHZ" lapon erre lehetőségünk van egészen addig, amíg az MBVK szervere a záradékot le nem töltötte. (Bővebben 3.3.2.5. Kimutatások)
• Ha a végrehajtható okirat elküldése után ismételten a „Vh. záradék ➤ MBVK” feliratú gombra kattintunk, akkor a megjelenő ablakban az irat státusza, illetve – amennyiben a végrehajtó kijelölésre került – a végrehajtó adatai jelennek meg tovább információként.

emoji_objects Külön aláírás a záradék megküldéséhez már nem szükséges, mivel mostantól a PDF-nek kell a közjegyző hivatali elektronikus aláírását tartalmaznia.

insert_link 4.3.1.4.1. Eljárás elektronikus kérelem-előterjesztés esetén

insert_link 4.3.1.4.2. Eljárás papíralapú és szóbeli kérelem esetén

insert_link 3.3.2.5. Kimutatások

4.1.6.12. Céggel szembeni végrehajtási jog cégjegyzékbe való bejegyzése vagy törlése

Az FMH eljáráson kívüli esetekben a céggel szembeni végrehajtási jog cégjegyzékbe való bejegyzéséről vagy törléséről szóló értesítést elektronikus úton kell megküldeni a cégbíróság részére.

A végrehajtás elrendelése iránti ügyek esetén elérhető funkcióval egyszerűen a személyek fül alatt, az érintett cég mellett található gyorsmenüre kattintva a „Cégszolgálat értesítése” menü „Vh. bejelentése” vagy „Vh. törlése” menüpont segítségével történhet a cégbíróság értesítése.

A rendszer az összegyűjtött adatokat XML formátumban összeállítva megküldi a cégszolgálatnak.

Akár sikeres a bejelentés akár hibás, a WebNotes iratai közé egy ES3 aktában a beküldött űrlap és a visszakapott igazolás (nyugta) is bekerül. [kép]

info Amennyiben valamilyen okból nem sikerül a cégbíróság rendszerének a bejegyzést, törlést elvégeznie (pl. hibás cégadatok kerültek megadásra) - a nyugta hibakódot fog tartalmazni [kép] -, az esetleges adat módosítások elvégzését követően a beküldési folyamat megismételhető.

4.1.7. Ügy befejezése

4.1.7.1. Mikor minősül az ügy befejezettnek?

Az ügy a Küsz. 35. §-ának (1)-(3) bekezdéseiben foglaltak esetén minősül befejezettnek.

A közjegyző vagy a közjegyzőhelyettes az ügy befejezésének a tényét irodai utasításban állapítja meg. Az ügy „Befejezett” státuszúra állítása egyfajta irodai utasítás. Fizetési meghagyásos ügyekben az ügy befejezésének a tényét a közjegyző vagy a közjegyzőhelyettes az „irattár” parancs funkcióval állapítja meg. Az irodai utasításokkal kapcsolatos további információkért kattintson ide!

4.1.7.2. Mik a „Befejezett” státusz beállíthatóságának feltételei?

A KÜR rendszer egy ügy „Befejezett” státuszának beállítása esetén megvizsgálja, hogy az ehhez szükséges adatok a nyilvántartásban rögzítésre kerültek-e. A vizsgálat célja a nyilvántartási adatok teljességének biztosítása és a hibák elkerülésének segítése annyira, amennyire ez lehetséges. A befejezett státusz beállítása előtt a program az alábbi ellenőrzéseket hajtja végre:

• Legyen megadva a befejezés dátuma.
• Legyen rögzítve az érkezés napja.
• Legyen megadva a befejezés/elintézés napja.
• Minden ügyben legyen legalább 1 fél. Többoldalú jogügylet esetén legyen legalább 2 fél.
• Minden személynél legyen vezetéknév és utónév vagy elnevezés.
• Minden fél esetén legyen születési vezetéknév és utónév. (képviselők esetén ez nem elvárt).
• Szervezetnek legyen adószáma vagy nyilvántartási száma.
• Minden személynek legyen jogállása.
• Hagyatéki ügyben legyen örökhagyó.
• Nemperes ügyek esetén a feleknek legyen lakcíme ill. székhelye, vagy más címe.
• Örökhagyó esetén legyen megadva a halál ideje.
• Legyen minden iratnak száma vagy elnevezése.
• Minden iratnak legyen megadott irattípusa és keltezése.
• A számozott iratok sorszámozása legyen folytonos.
• Legyen legalább 1 db irat megjelölve, mint „Befejező irat”.
• Ha az ügyben van kötelezően kitöltendő űrlap, az legyen kitöltve (hagyaték, vh.)
• Legyen elmentett és kitöltött költségjegyzék és legyen tárolt költségjegyzék irat.

A vizsgált adatok köre eltér a 2020. január 1-je után rögzített és az aNotes programból átvett ügyek esetén. A fenti lista dőlten szedett pontjait a 2020. január 1. előtt rögzített ügyek esetén a program nem vizsgálja.

Az ügy befejezését követően végszámlát kell kiállítani. A számla kiállításával kapcsolatos további információkat a 4.1.9 fejezet alatt talál.

error_outline Fontos! Új ügyszám alatt kell felvenni azokat az ügyeket, amelyekben olyan kezdőirat érkezik, amely egy befejezett ügyben új eljárás lefolytatását igényli vagy amely a már befejezett üggyel kapcsolatban önálló intézkedést, valamely kérelem önálló elintézését igényli.

info Mivel a statisztikai adatszolgáltatás alapját a „Befejezett” státuszú ügy képezi, ezért amennyiben az ügy már szerepelt egy statisztikai jelentésben, akkor az ügy státusza „Folyamatban” lévő státuszra nem módosítható, valamint a „Befejezés / elintézés” dátuma sem javítható - a program ezt egy hiba üzenettel jelzi.

4.1.8 Költségjegyzék

4.1.8.1. A költségjegyzék formája és tartalma

A közjegyző az általa felszámított munkadíjról és költségtérítésről költségjegyzéket állít ki. Költségjegyzék – a Díjrendelet vonatkozó szabályaiban foglalt kivétellel - nem állítható ki az alábbi eljárásokban:

Az „E” ügykategória alatt iktatott ügyekben nem kötelező kiállítani költségjegyzéket.

• fizetési meghagyásos eljárás;
• európai fizetési meghagyásos eljárás, valamint
• végrehajtási eljárás.

Formátumát tekintve a költségjegyzék osztja a közokirat, határozat sorsát. Ezáltal, ha a közjegyzői okirat papíralapon készül, a költségjegyzék is papíralapú és papíralapon kell aláírni; ha a közjegyzői okirat elektronikus formában készül, a költségjegyzék is elektronikus és elektronikusan kell aláírni. Mivel a határozatok eredetije elektronikus, a költségjegyzék is elektronikus és elektronikusan kell aláírni. A költségjegyzék létrehozásával, aláírásával, valamint tárolásával kapcsolatos további tudnivalókat a 4.3.5. fejezet alatt találja.

Papíralapú ügyleti okirat és jegyzőkönyvi tanúsítvány esetén a költségjegyzék eredeti példányát az okirathoz hozzá kell fűzni.

insert_link 4.3.5 Tájékoztató az egyes ügykategóriákban 2020-as és azt követő évszámú ügyekben készült eredeti iratok és hiteles kiadmányok formátumáról és a KÜR-ben való tárolásuk módjáról

4.1.8.2. Költségjegyzék létrehozása a KÜR-ben

A költségjegyzék rögzítését támogató felület az ügy tárgyától függő formában jelenik meg az akta 4. lapján. Mivel a díjkalkulátor a KÜR része, annak használata kötelező azzal, hogy az esetleges hibák természetesen manuálisan javíthatók a Microsoft Word alkalmazáson belül.

Az ablak felső részén látható a bevitt adatok alapján számított összegeket megjelenítő táblázat. A táblázat felirataira kattintva lehet kiválasztani a munkadíj, a kiadmányok és a készkiadások adatainak rögzítését.

Az adatok kitöltésével vagy módosításával összhangban folyamatosan változnak a kalkulált összegek.

A KÜR a megfelelőnek ítélt adatokat csak akkor tárolja, ha az ügyintéző a "Mentés" , gombra kattint. Az „Elvetés” gombra kattintva a bevitt adatok mentés nélkül törlődnek.

Az ismételt "Mentés" a módosított adatokat is tárolja, a korábbiak nem vesznek el.

Az összesítő táblázat melletti legördülősávból betölthetők a korábban mentett költségjegyzékek.

A végleges adatok mentése és listából történő kiválasztása után, a költségjegyzékről irat (.docx) készíthető az „Irat készítés” gombra kattintással. Az irat sablon alapján készül, ezért az azon feltüntetendő költségviselő nevét (akár többet is) az erre szolgáló rubrikában kell megjelölni. A „Tovább” gombra kattintással a költségjegyzék .docx formátumban letöltődik a számítógépre, egyben az „Iratok” oldalon automatikusan megjelenik a KÜR által generált állapotban.

A létrehozott irat ezt követően megnyitható és szabadon szerkeszthető.

A szükséges módosítások elvégzését követően az irat könnyedén feltölthető a KÜR-be a WebNotes rendszer Microsoft Word-höz készült bővítményével. A bővítmény használatához szükséges további információkért kattintson ide.

A visszatöltött PDF fájl keltezésének dátuma automatikusan a létrehozás napjához igazodik. Az irat típusánál pedig a „költségjegyzék” jelenik meg alapértelmezett adatként.

A költségjegyzéket – a „Z” ügykategóriában rögzített ügyek kivételével – önálló sorszámon kell iktatni az iratok között.

error_outline Fontos! A költségjegyzék a számviteli bizonylatot nem helyettesíti, így azt a közjegyzőnek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Számviteli tv.) szabályai szerint ki kell állítania.

4.1.8.3. Költségjegyzék egyesítés

A KÜR nemrégiben új funkcióval bővült, amely immáron lehetővé teszi több költségszámítás egyesítését egy közös költségjegyzék iraton.

A funkció bemutatásáról szóló útmutatóhoz kérjük kattintson ide.

4.1.9 Számlák

4.1.9.1. A KÜR számlázó moduljának kötelező használata

A Kjtv. 54. § (1) bekezdés q) pontja szerint a MOKK egységes ügykezelő alkalmazást működtet és azzal összefüggésben a közjegyzők által kötelezően alkalmazandó számlázó programot rendszeresít, amelynek keretében - az alkalmazás működtetésével kapcsolatban hozzáférésre jogosult személyek titoktartási kötelezettségének biztosítása mellett - jogosult a közjegyzői nyilvántartásokban kezelt adatok biztonsági célú tárolására, valamint statisztikai célú kezelésére.

A Kjtv. 6. §-a szerint a közjegyzőt a tevékenységéért jogszabályban meghatározott díj és költségtérítés illeti meg, ennek mértékét a Díjrendelet állapítja meg. A Díjrendelet 22. § (4) bekezdése szerint a közjegyzői munkadíjról és költségtérítésről a közjegyző számviteli bizonylatot állít ki.

A Számviteli tv. 165. § (1) bekezdése szerint minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni). A Számviteli tv. 168. § (1) bekezdése szerint a készpénz kezeléséhez, más jogszabály előírása alapján meghatározott gazdasági eseményekhez kapcsolódó bizonylatokat (ideértve a számlát, az egyszerűsített adattartalmú számlát és a nyugtát is), továbbá minden olyan nyomtatványt, amelyért a nyomtatvány értékét meghaladó vagy a nyomtatványon szereplő névértéknek megfelelő ellenértéket kell fizetni, vagy amelynek az illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat, szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni.  

Mivel egy gazdasági műveletről ugyanaz a számviteli bizonylat nem állítható ki a KÜR számlázási moduljával és a korábban használt számlázó programmal is, a Kjtv. alapján pedig a közjegyzői eljárással összefüggésben kiállítandó számviteli bizonylat kiállításához a MOKK által rendszeresített, az egységes ügykezelő alkalmazás (= KÜR) részét képező számlázó modul alkalmazása kötelező, közjegyzői eljárással összefüggésben számla kizárólag a KÜR számlázó moduljával állítható ki.

A Kjtv. 54. § (1) bekezdés q) pontja nem értelmezhető úgy, hogy 2020. január 1-től a MOKK által rendszeresített, a KÜR részét képező, kötelezően alkalmazandó számlázó program mellett más számlázó program, illetve számlatömb alkalmazható lenne a közjegyzői eljárással összefüggésben kiállítandó számviteli bizonylat kiállításához.

error_outline Fontos!

• A KÜR - a Számviteli tv. 169. §-ának (1) bekezdésének megfelelően - a könyvviteli elszámolást alátámasztó számviteli bizonylatokat 8 évig megőrzi.
• A KÜR számlázási modulja a 2020. július 1. napján életbe lépő, a NAV felé a számlakibocsátás napján teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettséget képes lesz ellátni.

4.1.9.2. Számla kiállítása

A számlázó funkció 2 helyről érhető el a rendszer felületén.

• Ha közjegyzői ügyhöz kapcsolódóan kell számviteli bizonylatot kiállítani - ügyhöz köthetően csak "számviteli bizonylat" készíthető - akkor ez az ügy digitális aktájában a „Számlák” című lapon végezhető el, ahol lehetőségünk van a legördülő menüből papíralapú és elektronikus bizonylat közül választani. [kép]
• Ha a kiállítandó számla, számviteli bizonylat nem közjegyzői ügyhöz kapcsolódik, akkor a KÜR főmenüjében az „Eszközök” csoport „Új számla”

A KÜR az alábbi számlatípusok kiállítását teszi lehetővé:

• papíralapú száma, számviteli bizonylat (p)
• elektronikus számla, számviteli bizonylat (e)

• előlegszámla (E)
• számla
• (díjbekérő) (számlasorszáma kiegészül egy D betüvel. pl: KRND/2020/000011
• stornó számla (S)
• stornózott számla (X)

• közjegyzői ügyhöz kapcsolódó számviteli bizonylat
• közjegyzői ügyhöz nem kapcsolódó számla, számviteli bizonylat

A felület vizuális felépítése követi a számlák leggyakoribb megjelenési formáját. A bal felső területen a számlakiállító adatai láthatók, a jobb felső részen a vevő ill. ügyfél adatai jelennek meg, az alsó részen pedig a számlázott tételek megnevezése és a számlázott összegek.

A jobb oldalon oszlopba rendezve találhatók a funkciógombok.

A számlázó lap megnyitása után inaktív állapotban jelenik meg, adatbevitel nem lehetséges.

Ügylet lezárásakor (teljesítéskor) a teljes ügyletről végszámlát kell kibocsátani. A végszámlát úgy kell kiállítani, hogy a pénzügyileg teljesítendő végösszegből le kell vonni az előleg számlán előlegként szereplő összeget.

Új számviteli bizonylat kiállítása az „Új számla” feliratú funkciógombra kattintva indítható. (Ugyanilyen módon lehet előlegszámla vagy díjbekérő kiállítását is elkezdeni, a „Díjbekérő” vagy „Új előlegszámla” feliratú gombokkal.)

A kitöltés elindítása után 4 adatkört kell rögzíteni:

1. A számlakiállító adatai (név, cím, adószám, e-mail cím, bankszámlaszám )

Több beállított bankszámlaszám esetén a megfelelő számlaszámot is ki kell választani.

2. Az ügyfél adatai (név, cím, esetleg: adószám, e-mail cím)

3. A számlázandó tételek (megnevezés, mennyiség , egységár,)

Szolgáltatás esetén a mennyiség jellemzően 1.

4. fizetési mód (készpénz, átutalás átutalás , bankkártya, csekk) és a fizetés adatai

Átutalásos fizetési mód esetén a fizetési határidőt is meg kell adni.

A KÜR automatikusan kitölti a számlakiállító adatait és a számlázandó tételeket, ha teljesül az alábbi 2 feltétel:

• A számlakiállító közjegyző vagy közjegyzői iroda adatai a „Beállítások” oldalon rögzítésre kerültek, illetve
• van tárolt költségjegyzék kalkuláció.

emoji_objects Számviteli bizonylatokon lehetséges saját fix szöveges tartalom megjelenítése a „Beállítások” oldalon a "Számlázási adatok" alatt, az „állandó megjegyzés” mező kitöltésével.

4.1.9.2.1. Vevők adatai – partnerek

Az ügyfelek adatainak kitöltése 3 módon lehetséges:

• manuálisan,
• az ügyben rögzített személyek adatainak felhasználásával, vagy
• korábbi számlák kiállítása során partnerlistára rögzített ügyfelek adatainak betöltésével.

A vevő adatait partnerlistán rögzíteni a [kép] gombra kattintással lehet. Későbbi számlakiállítások alkalmával a rögzítettadatok az iroda partnerlistájáról a vevő neve melletti [kép] gomb segítségével tölthetők be.

Ha az egérrel duplát kattintunk a kiválasztott néven, akkor az ablak eltűnik és az adatokat a program beírja a számlázó felületére. Ha a partnerlista hosszú akkor a fölötte elhelyezett szűrőbe gépelve a nevének néhány ismert betűjét a lista elemeinek száma automatikusan csökkeni fog, így a keresett partner számlázási adatai könnyen és gyorsan megtalálhatók.

4.1.9.2.2. Kitöltés költségjegyzékből

Ha az ügyhöz kapcsolódóan több kalkuláció is tárolásra került, akkor a betöltendő adatok halmaza a számlakiállítást megelőzőan kiválasztható.

Ha csak egy mentett költségkalkuláció van az ügyben, akkor az „Új számla” gombra kattintással a betöltés kérdés nélkül történik meg. A betöltés egy sorban, összevontan jeleníti meg a közjegyzői díjat (munkadíj, költségátalány, kiadmányok, készkiadás).

A számlázó funkció nincs mereven összekötve a költségkalkulációval, a betöltés ellenére nem csak azok a tételek és nem csak abban a formában jelenhetnek meg a számlán, mint ahogy azok betöltésre kerültek. A betöltés egy segítség jellegű munkát gyorsító funkció, ami abból indul ki, hogy általában azt kell számlázni, ami a költségjegyzéken rögzítésre került. Ennek ellenére a betöltött adatok szükség esetén szabadon átírhatók vagy törölhetők.

A számlán új sorok a gombra kattintva vagy az „Új tétel” funkciógombbal vehetők fel. Az így hozzáadott sorok adatait manuálisan kell kitölteni.

Ha a deviza-árfolyamra és az átváltásra tekintettel a forintban kifejezett összeg nem egész szám lenne, azt a matematika szabályai szerint egész számra kell kerekíteni, s ezt szerepeltetni a számlán.

4.1.9.2.3. A számla létrehozása

A számla a „Tárolás” funkciógomb segítségével hozható létre. Adatok hiányát a program hibaüzenettel jelzi. Hiányos számla létrehozását a program nem engedi meg. A beírt adatokat az „Elvetés” gombra kattintva lehet törölni, ezáltal a felület alaphelyzetbe kerül.

A tévesen rögzített számlát stornózni tudjuk. 4.1.9.11. Számla stornózása

4.1.9.2.4. A számla megjelenítése

A számla végleges létrehozása előtt PDF formában letölthető egy előzetes megtekintést lehetővé tevő file, amely segítségével meg lehet győződi arról, hogy a számla úgy fog kinézni, ahogy azt szeretnénk. Ehhez kattintsunk a „Számlakép” megnevezésű funkciógombra. A megjelenést esetleg lényegesen befolyásolhatja egy hosszú megjegyzés, vagy az ügyfél hosszú neve.

A számla nyomtatható PDF formátumban jön létre. A számla létrehozását visszaigazoló üzenet alatti linkre kattintva a számla nyomban letölthető.

A letöltéshez csak kattintson az aláhúzottan megjelenő linkre. A letöltött számlát nyissa meg és szükség esetén nyomtassa ki.

A PDF mellett csatolmányként minden számlához kapcsolódik egy XML formátumú géppel feldolgozható csatolmány, ami a számla adatait tartalmazza. Az XML szerkezete a NAV által előírt formátumot követi. Az ügyfelek esetleges gépi feldolgozási igénye ezzel biztosítható.

4.1.9.3. Díjbekérő kiállítása

Általánosságban véve a díjbekérő (más néven: előlegbekérő, proforma számla) számlán megkérjük ügyfelünket, hogy bizonyos összeget utaljon bizonyos határidőre. Ha a kért pénzügyi teljesítés nem történik meg, – számviteli kifejezésekkel élve – az adott megrendelés visszautasítható, a szállító a szolgáltatásnyújtást nem köteles megkezdeni.

A díjbekérő számla egy számlához hasonló, bármilyen formátumú dokumentum. Nem számviteli bizonylat, nincsen sem adóügyi, sem könyvelési vonzata, csak a fizetési kötelezettségre figyelmeztet. Céljának megfelelően nem azonos a számlával és nem felel meg az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 168-169 §. számlára vonatkozó előírásoknak. Nem tudja előre tartalmazni az előleg kifizetés időpontját, mint tényleges teljesítési időpontot, hiszen ez csak később derül ki. (Áfa tv. 59. §) Mindezekből következik, hogy a díjbekérő bizonylat nem könyvelhető előleg számlaként és sem áfa fizetési kötelezettség, sem áfa levonási lehetőség nem keletkezik. A díjbekérőre történő utalásnál viszont lényeges szempontokat kell figyelembe venni:

Amennyiben az átutalás megérkezik, de a teljesítés még nem történt meg, úgy a beérkező pénz okán előlegszámlát kell kiállítani.

Amennyiben az átutalás megérkezik és vele együtt a teljesítés is megvalósul úgy a díjbekérő alapján lehet számlát kiállítani. Fontos, hogy a számlát ezen esetben az Áfa tv. 163. §-a szerinti időpontig kell kiállítani.

Díjbekérő számla kiállítása az egyszerű számlák kiállításával mindenben egyező módon történhet.

4.1.9.4. Előlegszámla kiállítása

Előlegről akkor beszélünk, amikor a kifizetés egy része vagy teljes összege előbb történik meg, mint a teljesítés. Ennek megfelelően előlegszámlát akkor kell kiállítani, amikor még nem teljesült az ügylet, de megtörténik a teljes összeg vagy részösszeg kifizetése. Az előleg számlán szereplő dátumok:

• kiállítás dátuma: banki jóváírás vagy készpénz átvétel napja, de legkésőbb az attól számított 15 napon belül
• teljesítés időpontja: banki jóváírás vagy készpénz átvétel napja

Előlegszámlák kiállítása az egyszerű számlák kiállításával mindenben egyező módon történhet. A végszámla kiállításakor a végösszegből levonhatók az előlegként átvett összegek. Az előlegszámla tételeinek levonását a gomb segítségével lehet végrehajtani. A felbukkanó ablakban kiválasztható a felhasználni kívánt előlegszámla.

Egy előlegszámlát csak 1 alkalommal lehet ilyen módon felhasználni, de a végszámla esetleges sztornózása esetén az előlegszámla ismét felhasználható lesz.

4.1.9.5. Egy ügy számláinak megtekintése és betöltése, megtérülés rögzítése

Kattintsunk a „Számlák” funkciógombra.

Dupla kattintás a lista egy sorára vagy az „Adatok betöltése” gomb visszatölti a korábban kiállított számla adatait a felületre. A betöltés célja a megtekintés lehet, módosításra természetesen ilyenkor már nincs mód.

A „Letöltés” gomb a kiállított számla letöltését segíti. Ha a számla nem első alkalommal kerül letöltésre, akkor a PDF-en egy „MÁSOLAT” felirat jelenik meg. Papíralapú számlát „MÁSOLAT” felirat nélkül csak egyszer lehet letölteni.

A „Megtérülés” gombra kattintva rögzíthető a beérkezett összeg, a beérkezés időpontja, valamint a teljesítés módja. Az adat megadása esetén a program láthatóvá teszi a kifizetés mértékét. A KÜR az „Összeg” mező alatt alapértelmezetten a számla végösszegét szerepelteti.

insert_link Milyen esetekben és hogyan tudom használni a számla klónozás funkciót?

4.1.9.6. Elektronikus számla (e-számla)

Elektronikus számla kiállítása 3 dologban tér el a papírlapú számláknál elmondottaktól:

1. meg kell jelölni az „e-számla” opciót;
2. az ügyfél e-mail címének megadása kötelező; valamint
3. a kiállított számla formátuma PDF, amelyet a rendszer lát el elektronikus bélyegzővel és időpecséttel.

4.1.9.7. Számviteli bizonylat kiállítása helyszíni eljárás esetén

Helyszíni eljárás esetén több módon is kiállítható számviteli bizonylat:

1. Elektronikus számla kiállítható az ügyfél adataival és a helyszíni eljárást követően megküldhető az e-mail címére, amennyiben nyilatkozott, hogy befogadja az e-számlát.
2. Ha valakinek van hordozható nyomtatója, akkor azt viheti a helyszínre és nyomtathat azon.
3. Ha tudható előre a közjegyzői díj mértéke, akkor a számla előre kiállítható, kinyomtatható és a helyszínen átadható az ügyfélnek. Ha a helyszínen a díj valamilyen ok miatt mégis változna, úgy ez a számla sztornózandó és a tényleges díjról kiállított számlát lehet megküldeni az ügyfélnek.
4. Átutalásos vagy csekkes számla állítható ki a közjegyzői díjról, ha azt az ügyfél már előzetesen megfizette a közjegyző bankszámlájára. Ezt a számlát az ügyfélnek személyesen vagy postai úton, e-számla esetén a megadott e-mail címre lehet megküldeni.
5. Amennyiben az ügyfél a helyszíni eljárás során a közjegyzői díjat készpénzben kívánja kiegyenlíteni, és a közjegyző nem tudja a helyszínen kinyomtatni a számlát, akkor a közjegyzőnek bevételi pénztárbizonylatot kell kiállítania az ügyfél adataival. A közjegyző a helyszíni eljárása után köteles a pénztárbizonylat adattartalmának megfelelő számlát kiállítani, és azt megküldeni az ügyfél részére.

4.1.9.8. Számla kiállítása üzemzavar esetén

A KÜR működésében keletkezett üzemzavar idején ügyszámra hivatkozva bevételi pénztárbizonylatot kell kiállítani, amennyiben az ügyfél készpénzzel kíván fizetni. Az üzemzavar megszűnése után a számlát az ügyfélnek postai úton vagy e-számla esetén a megadott e-mail címre lehet megküldeni. Hasonló küldési lehetőséggel kell eljárni az átutalásos és csekkes számlák esetében.

A rendszer működéséből adódó hiba esetén nem kell a számlát sztornózni azért, mert nem lehet odaadni az ügyfélnek az eredeti számlát. A másodpéldányt lehet ez esetben kinyomtatni, s arra ráírni, hogy az eredetivel mindenben megegyező másolat, majd dátummal és aláírással ellátni. Emellett ráírható, hogy az eredeti példány miért nem áll rendelkezésre, de ez nem kötelező.

4.1.9.9. Számlagyűjtő

Ha több ügy díjait egy közös számlán kívánja feltüntetni, akkor ezen ügyek kiszámított díjait gyűjtse össze - mégpedig úgy, hogy azokat egy ideiglenes tárolóba - a számlagyűjtőbe helyezi.

A számla kiállításakor az ideiglenes tárolóból másolja ki azokat - ezáltal szerepeltetve azok adattartalmát - a kiállítandó számla tételei között.

Használata - lépésenként

1. Minden olyan ügynek - amit majd egy számlán kíván szerepeltetni - készítse el a költségjegyzékét, az akta költségjegyzék oldalán a 4.1.8 fejezetben leírtak szerint és az elkészített költségjegyzéket tegye a számlagyűjtőbe.

99099/Z/76/2020 - költségjegyzék készítés

A költségjegyzék gyűjtőbe helyezése

99099/Z/77/2020 - költségjegyzék készítés

A költségjegyzék gyűjtőbe helyezése

Ennek eredményeképpen a gyűjtőben (számlák) látható lesz az ügyek költségjegyzéke.

3. Nyissa meg azt az ügyet amiben a számlát szeretné elkészíteni (pl. 99099/Z/78/2020), majd indítsa el a számlakészítést. (Ügy / Számla / Új számla)

A „Gyűjtő” gombra kattintva válassza ki a kívánt tételeket és tegye azokat a számlára. Ekkor a gyűjtőből (számlázás) kikerülnek a listaelemek.

Ha minden olyan egyéb tételt is szerepeltetett - amit a beillesztett tételeken felül számlázni szeretne - tárolja a számlát.

info A fentiek szerint kiállított közös számla mindegyik érintett ügyben megjelenik a számlák listájában.

emoji_objects

1. A számlagyűjtőben aktuálisan éppen elhelyezett költségjegyzékek darabszáma az alsó állapotsávba nyomon követhető.
   
2. A gyűjtő szűrés funkciójával lehetősége van a saját és az iroda többi felhasználója által a gyűjtőbe helyezett költségjegyzékek listájának megjelenítésére.
3. A gyűjtőből a kijelölt költségjegyzékek eltávolíthatók, ehhez használja a „megjelölt törlése” funkciót.
   

4.1.9.10. Számla klónozása

A funkció egyelőre csak ügyhöz kapcsolódó számla esetén érhető el.

A funkció segítség lehet az alábbi esetekre:

• ugyanazon alapadatokkal ugyanabban az ügyben kell számlát kiállítani - csak az összeg változik
• a számla kiállítása után vettük észre, hogy a számla összeállításakor - számlagyűjtő használata mellett - lemaradt egy számlán szerepeltetni kíván tétel (költségjegyzék).
  ondemand_video Nézze meg a kapcsolódó videót!

• egy ügyön belül havonta ugyanazon számlát kell kiállítanunk (pl. hagyaték részletfizetésnél)
• dijbekérő alapján tudunk számlát készíteni
  ondemand_video Nézze meg a kapcsolódó videót!

4.1.9.11. Számla stornózása

A funkció az ügyszámhoz köthető és nem köthető számla esetén is elérhető.

1. Ügyszámhoz kapcsolódó számla esetén a számlák közül töltsük be azt a számlát amit stornózni szeretnénk, majd a "Stornó" és a "Tárolás" gombra kattintva a Stornó számla elkészül.

2. Ügyszámhoz nem kapcsolódó számla esetén a stornózás a Főmenü / Eszközök / Új számla ablakban a "Stornó" gombbal kezdeményezhető.
Miután megadtuk a stornózni kívánt számla sorszámát és a "Tárolás" gombra kattintottunk a stornó számla elkészül - letölthető kinyomtatható. Az elkészült számla a számla listában lesz ezt követően elérhető.

4.1.10 Hivatali kapu

A közjegyző hivatali tárhelyének kezelése a KÜR rendszerbe beépítésre került.

Mind a beérkező, mind az elküldött üzenetek 2 irányból találhatók meg:

• egy konkrét ügy aktájának „Hivatali kapu” feliratú lapján; illetőleg
• a kezdőképernyő „üzenetek” lapján.

Ebben a fejezetben a digitális akta „Hivatali kapu” lapját ismertetjük. A másik lehetőség megismeréséhez kattintson ide!

info Mit lehet tudni az üzenetek kezeléséről?

Ideális lenne, ha minden beérkező és elküldött üzenet megtalálható és kezelhető lenne abban az ügyben, amelyhez érkezett, illetve amelyből elküldésre került. Az elküldött üzenetek esetén ez így is van, mert az üzenetek elküldése kizárólag egy digitális aktából kezdeményezhető, ily módon pedig egyértelmű, hogy az elküldött üzenet melyik ügyhöz tartozik.

Sajnos nem ilyen egyszerű a beérkezett üzenetek kezelése, mert az üzenetek feladói általában nem - vagy nem pontosan - azonosítják azt a közjegyzői ügyet, amelyhez az üzenet kapcsolódik. Természetesen az is előfordul, hogy nincs is ügy, amihez az üzenet társítható. Ebből adódóan nem mellőzhető a kezdőképernyő „üzenetek” feliratú lapjának rendszeres ellenőrzése mert csak ott jelennek meg azok az üzenetek, amelyeket a program nem tudott ügyhöz kapcsolni.

Ha a küldemény olvasása után, annak tartalmából megállapítható, hogy melyik ügyet érinti, akkor manuálisan lehet társítani az üzenetet az ügyhöz. Ezek után a kimenő és bejövő ügyek már rendezetten és áttekinthetően olvashatók abban az aktában, ahova tartoznak.

insert_link 3.3.1.5. Üzenetek

4.1.10.1. E-kézbesítés

Iratot, illetve ES3 aktát az „Iratok” oldalon elérhető „e-kézbesítés” funkció használatával lehet megküldeni különböző címzettek részére. Az ügy iratai közül jelöljük ki a küldendő iratokat.

emoji_objects Az egérrel több irat is kiválasztható.

Természetes személy ügyfélkapujára csak akkor lehet üzenetet küldeni, ha a személy adatai az ügyben rögzítésre kerültek.

emoji_objects Személy „egyéb” jogállás alatt is rögzíthető az ügyben, ezáltal könnyedén kézbesíthetünk a részére iratot az e-kézbesítés felületen.

Ügyfélkapu azonosításához az ügyben rögzített természetes személy négy természetes személyazonosítója 4T (születési neve, születési ideje, születési hely, anyja születési neve) szükséges.

Cégkapu azonosításához a szervezet adószámának első nyolc számjegye szükséges.

A „Bíróságok” fül alatt címzettként válasszuk ki az illetékes bíróságot, ha valamely ügyben iratanyag felterjesztése szükséges. A Küsz. iratok felterjesztésére vonatkozó szabályait a 4.1.4.6. fejezet alatt találja. A felterjesztés tényére ne felejtsen el utalni az akta „Borító” oldalán, a „Felterjesztés” menü alatt!

Az „Egyéb hivatali kapu” fül alatt egyéb hivatalok jelölhetők ki címzettként. Így például gyámhivatalnak ezen a fülön keresztül lehet iratot megküldeni.
A hivatali kapuval rendelkező szervezetek listája ide kattintva letölthető.

Végrehajtók, NAV és a Közjegyzők listáját is megtaláljuk a felületen, így a feléjük való kommunikáció is egyszerűsödött.

emoji_objects A végintézkedés kihirdetéséről a kihirdető közjegyző a „Végintézkedés adatai” űrlap elektronikus kézbesítésével értesítheti a végintézkedést készítő közjegyzőt vagy a MOKK Levéltárat. [kép]

Ügyvédek azonosításához - egyéb cégkapu fülön - használja az ügyvéd Eüsztv. azonosítóját. Az adószám mezőbe kell feltüntetni. Az azonosítóra az Országos Ügyvédi Nyilvántartásban kereshetünk.

Kedvencek fül az „Egyéb cégkapu” melletti „♥” lapfül segítségével egy-egy hivatali kaput saját „kedvencek” listánkra tudunk helyezni. Ez a lehetőség az „Egyéb hivatali kapu” és az „Egyéb cégkapu” kategóriák esetén érhető el. [kép]

info Minden küldendő üzenet esetén 10 perces időablak áll rendelkezésünkre, hogy az üzenet elküldését megakadályozzuk. Lásd 3.3.1.5. Üzenetek fejezet.

info A KÜR – ES3 akta kézbesítésének kivételével – konténerfájlban (.zip) kézbesíti a küldésre kijelölt iratot/iratokat a címzett részére.

question_answer Miként címezhető meg a Magyar Nemzeti Levéltár szervezeti egysége e-kézbesítés során?

A Magyar Nemzeti Levéltárral együttműködve kialakításra került a Levéltár egyes szervezeti egységeinek címezhető elektronikus kézbesítés. A Levéltár a MOKK-hoz hasonlóan 1 közös hivatali kaput üzemeltet "MNL" elnevezéssel, (ez azonban nem tette lehetővé az egyes szervezeti egységek külön címzését). A témában többszöri egyeztetés történt a Levéltárral, aminek köszönhetően a MOKK megkapta a belső szervezeti egységek egyedi jelölését is. Így a WebNotes rendszerben már a szervezeti egységeket lehet kiválasztani a listából. A WebNotes a háttérben elvégzi a Levéltár által megadott egyedi címzéseket, így a küldemény a Levéltár saját rendszerében már a címzett szervezeti egységhez kerül.

4.1.10.2. Bejövő üzenetek

A -ra kattintással az adott ügyben érkezett üzenetek listázhatók az ügy tárgya, a küldemény feladója, valamint a küldemény érkezésének időpontja szerint.

I. Ha a feladó pontosan adta meg a közjegyzői eljárás ügyszámát, akkor a KÜR a hivatali kapura beérkező üzenetet automatikusan az adott ügy bejövő üzenetei közé átmásolja.

II. Ha a hivatali kapun érkezett üzenet nem rendelődik hozzá automatikusan a megfelelő ügyhöz, úgy a hozzárendelést megtehetjük mi magunk is az alábbi két módon.

1. Kezdőoldalon az "üzenetek" lapfül alatt az üzenethez tartozó menüből

2. Vagy egyszerűbben az üzenet megnyitása után az "Ügyszám:" linkre kattintva.

A megjelenő kis ablakban be kell gépelni az ügyszámot. Az összekapcsolás csak pontosan megadott ügyszám esetén működhet.

A közjegyző hivatali tárhelyére érkezett küldeményekkel kapcsolatos további információkért kattintson ide.

4.1.10.3. Kimenő üzenetek

Az (Ügy / Hivatali kapu-s fülön elérhető) ikonra kattintva azok az üzenetek jelennek meg, amelyek az adott ügyből e-kézbesítés útján kerültek megküldésre. Nem kötelező az ügy iratai közé rögzíteni az elektronikus kézbesítéssel kapcsolatos igazolásokat, ugyanakkor azok ügyhöz rögzítését semmi sem tiltja.

A végrehajtás elrendelésekor az MBVK hivatali szervének a végrehajtási lapot, illetve a végrehajtási záradékot elektronikus úton kell megküldeni. Az MBVK-nak való elektronikus megküldéséről szóló további információkért kattintson ide.

Az FMH eljáráson kívüli esetekben a céggel szembeni végrehajtási jog cégjegyzékbe való bejegyzéséről vagy törléséről szóló értesítést elektronikus úton kell megküldeni a cégbíróság részére. Az Cégbíróságnak való elektronikus megküldéséről szóló további információkért kattintson ide.

Amennyiben az illetékes ingatlanügyi hatóság rendelkezik az iratok elektronikus fogadásához szükséges technikai infrastruktúrával, úgy lehetséges részükre a hagyatéki eljárás iratainak elektronikus úton történő megküldése. Ezzel kapcsolatosan javasolt az előzetes tájékozódás az illetékes ingatlanügyi hatóságoknál.

Ha az iratok megküldése valamilyen oknál fogva (pl. üzemzavar esetén) elektronikusan nem lehetséges, úgy arra papíralapon kerül sor azzal, hogy a KÜR-ben utólag rögzíteni kell a megküldés módját, tényét és időpontját.

4.1.10.4. Pénzintézetek hagyatéki megkeresése

Hagyatéki ügyekben az (Ügy / Hivatali kapu-s fülön elérhető) ikonra kattintva minden elküldött pénzintézeti megkeresés 1 sor jelenít meg.
Fekete színnel jelennek meg azok a megkeresésesek, amelyek esetén a válaszadási határidő már lejárt, és kék színnel azok, amelyeknél még nem telt el a válaszadási határidő.

Fontos információt hordoz a „Válaszadás” feliratú oszlop, ahol 3 darab szám látható.

• Az első szám azt jelenti, hogy mennyi pénzintézet részére került az üzenet elküldésre.
• A második szám azt jelenti, hogy a hány pénzintézet válaszolt már a megkeresésre.
• A harmadik szám azt jelenti, hogy a válaszolók közül, mennyien adtak pozitív választ, azaz közöltek információt arról, hogy az örökhagyó valamilyen pénzeszközét kezelik.

Például: 7/5/2 azt jelenti, hogy 7 pénzintézet lett megkeresve, ebből 5 már válaszolt, és 2 pénzintézet adott pozitív választ, tehát a másik 3 nemleges válasz volt.

emoji_objects A megkeresés, a pozitív válaszok és az összefoglaló dokumentum egy gombnyomással átmásolható az ügy iratai közé. Ehhez használjuk a mappa ikont a felületen. [kép]

error_outline Fontos! A közjegyző által elküldött hagyatéki megkeresések elérhetőek az „Aktív ügyek és teendők listája” / „Üzenetek” oldal „Hagyatéki megkeresések” pontja alól is. A megkereséseket a KÜR automatikusan az utolsó pénzintézeti válasz beérkezésének napja szerinti sorrendbe rendezi.

4.1.11. Ügy archiválása

4.1.11.1. Az archiválás célja

Az archiválás célja a maradandó értékű közjegyzői okiratok és határozatok hosszú távú biztonságos és az olvashatóságát, valamint a közokirati bizonyítóerő fennmaradását biztosító, elektronikus adathordozón történő megőrzése.

Az archiválandó iratok archiválásáról az a közjegyző köteles gondoskodni, aki, illetve akinek az alkalmazottja az iratot készítette, valamint akinek az eljárása során az irat keletkezett. Ez nem azt jelenti, hogy kizárólag a közjegyző archiválhatna. A Küsz. 44. §-ának (2) bekezdése csupán azt rögzíti, hogy a közjegyző feladata az arról való gondoskodás, hogy az archiválandó iratokat az erre jogosult személy az előírt határidőben archiválja. Azt, hogy ki és mit archiválhat, a Küsz. 46. §-ának (1) bekezdése határozza meg, melyet a 4.1.11.4 fejezet alatt ismertetünk részletesen.

Amennyiben a közjegyző az archiválási kötelezettségének az előírt határidőben nem tesz eleget, a területi kamara elnöksége a területi kamara költségére másik közjegyzőt jelölhet ki a közjegyzői okiratok, illetve határozatok archiválására.

info A KÜR a rendszer felhasználóját bizonyos időközönként figyelmezteti, hogy tegyen eleget az archiválási kötelezettségének.

4.1.11.2. Az archiválandó iratok

A Küsz. 45. §-a alapján kötelező archiválással érintett eljárások az alábbiak:

• közokirat szerkesztés (kivéve a záradéki tanúsítványt)
• hagyatéki eljárás
• közjegyző előtti egyezségi eljárás
• gkZONY eljárás