A dokumentum a WebNotes Közjegyzői Ügyviteli Rendszer megismeréséhez és kezeléséhez szükséges jogi és technikai ismereteket foglalja össze.

1. VÁLTOZÁSOK JEGYZÉKE

A fejezetben a dokumentumban történt tartalmi változásokról tájékozódhat. Ugyanebben a fejezetben kapott helyet az ügyintézéshez kapcsolódó - egyúttal a WebNotes programot is érintő - e-mailen megküldött tájékoztató anyagok jegyzéke is.

1.1. Ügyviteli rendszert érintő vátozások


Verzió A változás leírása Kiadás dátuma
3.4

Új fejezetek:

Módosított fejezetek:

(A módosítás sárga színnel kiemelt az adott fejezetben.)
2021.08.06.
3.3

Módosított fejezetek:

(A módosítás sárga színnel kiemelt az adott fejezetben.)
2021.07.09.
3.2

Módosított fejezetek:

(A módosítás sárga színnel kiemelt az adott fejezetben.)
2021.06.21.
3.1

Módosított fejezetek:

(A módosítás sárga színnel kiemelt az adott fejezetben.)
2021.05.19.

Korábbi változások megjelenítéséhez kattintson ide
Verzió A változás leírása Kiadás dátuma
3.0

Új fejezetek:

Módosított fejezetek:

(A módosítás sárga színnel kiemelt az adott fejezetben.)

Működésbeli újdonság:

Új típusú dátum mező

Ez az új elem jobban támogatja a billentyűzetről történő adatbevitelt és ránézésre is megkülönböztethető az egyszerű szöveges mezőktől. A naptár csak az ikonra kattintva nyílik meg, így aki a billentyűzetről történő adatbevitelt részesíti előnyben, azt nem zavarja egy fölöslegesen megnyíló naptár ablak.

A gyors adatbevitelt a beírt karakterek értelmezésével és automatikus formázásával is támogatja, ha a beírt adatok dátumként értelmezhetők.

Kötőjel, pont vagy szóköz szeparátorokat automatikusan cseréli de kiegészíti az aktuális évszámmal is ha lehetséges.

pl.:

2021-04-19  ==>  2021/04/19
2021.04.19  ==>  2021/04/19
2021 04 19  ==>  2021/04/19
20210419    ==>  2021/04/19
04 19       ==>  2021/04/19
0419        ==>  2021/04/19
070419      ==>  2007/04/19

2021.04.20.
2.9

Küsz. módosítás - módosított fejezetek:

(A módosítás sárga színnel kiemelt az adott fejezetben.)

További módosított fejezetek:

2021.03.28.
2.8

Módosított fejezetek:

(A módosítás sárga színnel kiemelt az adott fejezetben.)
2021.03.03.
2.7

Új fejezetek:

Módosított fejezetek:

(A módosítás sárga színnel kiemelt az adott fejezetben.)
2021.02.27.
2.6

Új fejezet:

Módosított fejezetek:

(A módosítás sárga színnel kiemelt az adott fejezetben.)
2021.02.06.
2.5

Új fejezetek:

2020.12.30.
2.4

Módosított fejezetek:

(A módosítás sárga színnel kiemelt az adott fejezetben.)
2020.12.23.
2.3

Módosított fejezetek:

(A módosítás sárga színnel kiemelt az adott fejezetben.)
2020.11.11.
2.2

Módosított fejezetek:

(A módosítás sárga színnel kiemelt az adott fejezetben.)
2020.10.30.
2.1

Módosított fejezetek:

(A módosítás sárga színnel kiemelt az adott fejezetben.)
2020.10.26.
2.0

Módosított fejezetek:

(A módosítás sárga színnel kiemelt az adott fejezetben.)
2020.10.22.
1.9

Módosított fejezetek:

(A módosítás sárga színnel kiemelt az adott fejezetben.)
2020.10.07.
1.8

Módosított fejezetek:

(A módosítás sárga színnel kiemelt az adott fejezetben.)
2020.10.02.
1.7

Módosított fejezetek:

(A módosítás sárga színnel kiemelt az adott fejezetben.)
2020.09.25.
1.6 (A módosítás sárga színnel kiemelt az adott fejezetben.) 2020.09.02.
1.5

Új fejezetek:

Módosított fejezetek:

(A módosítás sárga színnel kiemelt az adott fejezetben.)
2020.07.28.
1.4 (A módosítás sárga színnel kiemelt az adott fejezetben.) 2020.06.25.
1.3

Módosított fejezetek:

(A módosítás sárga színnel kiemelt az adott fejezetben.)
2020.05.27.
1.2

Új fejezet:

Módosított fejezetek:

(A módosítás sárga színnel kiemelt lesz az adott fejezetben.)
2020.04.28.
1.1

Új, módosított fejezetek:

2020.03.31.
1.0 Első verzió 2020.03.16.

1.2. Ügyvitelt is érintő tájékoztató köremailek

* A levelek tartalma a levelezőrendszerből tölthető le.

Tájékoztató köremailek - tárgya Küldés dátuma Feladó
MOKK általi központi postázáshoz kapcsolódó közjegyzői hozzájárulás mértékének változása 2021.09.01 dr. Tóth Ádám
MOKK Hírlevél (2021. március 26.) - VÁLTOZNAK A KÖZJEGYZŐI ÜGYVITEL SZABÁLYAI (2. oldal) 2021.03.26 dr. Tóth Ádám - MOKK Hírlevél szerkesztőbizottsága
Jogszabályváltozás - Küsz. 2021.03.16 MOKK Jogi Iroda
Lejárt érvényességű hivatalos okmányok 2021.02.25 MOKK Jogi Iroda
Hiteles kiadmány, kivonat és egyszerű másolat kiállítására irányuló papíralapú kérelem minták 2021.02.17 MOKK Jogi Iroda
WebNotes fejlesztések 2021.02.12 dr. Tóth Ádám
MÜK hivatali tárhelye 2021.02.08 MOKK Jogi Iroda
Ügyviteli kérdések 2021.01.21 dr. Tóth Ádám
WebNotes - díjkalkulátor, központi postázás 2021.01.20 MOKK Jogi Iroda
Kérelem minták 2021.01.19 MOKK Jogi Iroda

A korábbi köremailek megjelenítéséhez kattintson ide.
Tájékoztató köremailek - tárgya Küldés dátuma Feladó
Iktatás a WebNotes-ban 2021-ben 2021.01.13 MOKK Jogi Iroda
2020-as M-es ügyszám kezelése 2021-ben 2021.01.06 MOKK Jogi Iroda
WebNotes minták 2020.12.22 MOKK Jogi Iroda
Archiválás az ügyviteli rendszerből 2020.12.17 MOKK Informatikai Iroda
AVDH hitelesítés, elektronikus aláírás 2020.11.25 MOKK Jogi Iroda
Áttétel és egyesítés végzések hagyatéki ügyekben 2020.11.25 MOKK Jogi Iroda
VH statisztikai adatlap 2020.10.30 MOKK Jogi Iroda
Végrehajtás elrendelésével kapcsolatosa visszajelzések 2020.10.14 MOKK Jogi Iroda
VH statisztikai adatlap 2020.10.09 dr. Tóth Ádám
Hitelesítés minták 2020.10.08 MOKK Jogi Iroda
Webnotes hagyaték, leltár, adatok, jegyzőkönyv, sablonok 2020.09.16 MOKK Jogi Iroda
AVDH hitelesítéssel ellátott végrehajtási kérelmek 2020.09.02 MOKK Jogi Iroda
Bizalmi őrzés statisztika 2020.07.15 MOKK Jogi Iroda
Költségjegyzék egyesítése 2020.07.09 MOKK Jogi Iroda
Papíralapú feladójegyzék és tértivevény megszűnése 2020.06.30 MOKK Jogi Iroda
Veszélyhelyzet megszűnése 2020.06.18 MOKK Jogi Iroda
NAV online számlaregisztráció kiegészített tájékoztató 2020.06.18 MOKK Gazdasági Iroda
NAV online számlaregisztráció lépései 2020.06.17 MOKK Gazdasági Iroda
MNV Zrt. tájékoztatása e-számla befogadásáról - Frissítve 2020.09.01 2020.06.11 MOKK Jogi iroda
Tájékoztató Számla helyett számviteli bizonylat kiállításáról 2020.05.13 MOKK Gazdasági Iroda

Dokumentum használata

A tartalomban való kereséshez a böngésző keresője használható. (CTRL+F)

A tartalomjegyzék szűrési lehetőségének használatával a tartalmak könnyebben elérhetőek. [kép]

A tartalomban való kereséshez és a dokumentum nyomtatásához jelenítse meg a teljes szöveges tartalmat - jogszabályi, gyakori kérdések-válaszok részeket is.

További információk...

A webes felületen elhelyezett tartalmak (videók, kép, felugró magyarázó szövegek, tippek, keresési lehetőség) a kézikönyv feldolgozása során lehetnek a segítségére.

A felület lehetőséget biztosít a tartalom teljes vagy annak kivonatos - képekkel, jogszabályi tartalommal vagy ezek nélkül történő - megjelenítésre.

A rejtett képek [kép] láthatóvá tételéhez pipálja be a sor végén lévő négyzetet - pl. nyomtatás miatt - a megjelenített szöveg így tördeltebb lesz.

ondemand_video Hogyan menthető a weboldal kézikönyv PDF-be?

A kézikönyv egyes szövegblokkjai mellett ikonokat helyeztünk el - egyes szövegrészeket félkövér vagy dőlt betűvel is megjelöltünk, hogy a fontos és kiemelten hasznosnak vélt tartalmak megismerésében segítsék az olvasót.

error_outline Fontos információ

info Kiegészítő információ

emoji_objects Megjegyzés, tipp az adott témakörben

question_answer Adott témakörben felmerülő kérdés - válasz

picture_in_picture Rejtett képernyőkép

insert_link Kapcsolódó tartalom

TP: Tooltip tartalmak jelzése a rejtett tartalmak felfedése esetén

A fejezet címe melletti dátum a dokumentumban történt utolsó módosítás időpontját jelzi.


A kézikönyv 2.9 verziójának PDF változatát erre a linkre kattintva letöltheti.

A dokumentum tartalmával kapcsolatos minden, visszajelzést, véleményt, megjegyzést, hibajelentést, kérdést és további igényt (pl. videos tartalmak bővítése) szívesen várnak a szerzők dr. Horváth Bendegúz és Sabján Szilárd.

2. BEVEZETÉS

A közjegyzői ügyvitel szabályairól szóló 29/2019. (XII. 20.) IM rendelet (a továbbiakban: Küsz.) a közjegyzőség versenyképességének javítása, az egységes működés, az elektronikus ügyintézés papír alapról a lehetőségekhez mérten a teljes elektronikus iktatásra történő átállás elősegítése, a hatékonyabb közjegyzői munka érdekében számos új szabályt vezetett be.

A közjegyzői ügyviteli szabályok teljes reformját a közjegyzői ügyvitel szabályairól szóló 37/2003. (X. 29.) IM rendelet (a továbbiakban: régi Küsz.) megalkotása óta eltelt idő, valamint a megváltozott jogszabályi és technológiai környezet tette szükségessé. Ennek érdekében egy olyan komplex ügyviteli szabályrendszer kidolgozására került sor, amely integrálja és egységesíti az eddig különálló jogforrásokban fellelhető ügyviteli normákat. Ezzel a Küsz. az eddig széttagoltan fellelhető ügyviteli rendelkezéseket egyetlen jogszabályba foglalta össze.

A Küsz. felváltotta és hatályon kívül helyezte az Fmhüsz.-t [28/2010. (V. 12.) IRM rendelet], a Kjvhr. ügyvitelről szóló alcímét, az archiválási rendeletet [34/2004. (XI. 19.) IM rendelet], valamint a Hbnyr. [18/2014. (III. 13.) KIM rendelet] statisztikai adatszolgáltatásra vonatkozó szabályait.

A joganyag egységesítésének kiindulópontját a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) 54. § (1) bekezdés q) pontja jelenti, amely a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (a továbbiakban: MOKK) feladataként határozza meg egy olyan egységes ügykezelő alkalmazás kifejlesztését, amely központi jelleggel teszi lehetővé a közjegyzői ügyvitel elektronikus működtetését és ezzel összefüggésben a közjegyzői nyilvántartások adatainak tárolását, statisztikai célú kezelését.
Az egységes ügykezelő alkalmazás törvényi szintű szabályozást igénylő garanciális rendelkezéseit az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Kjnp.) 15/A-15/D. §-ai tartalmazzák.

A dokumentum célja, hogy átfogó képet adjon a WebNotes Közjegyzői Ügyviteli Rendszer (a továbbiakban: KÜR) működéséről, valamint, hogy elősegítse a mindennapi ügyvitel gördülékennyé válását azzal, hogy összefoglalja a KÜR kezeléséhez szükséges jogi és technikai ismereteket.

2.1. KÜSZ. HATÁLYA

A KÜSZ rendelkezéseit a 2020. január 1-én és azt követően indult és ezen dátum után a közjegyzőhöz érkezett ügyek, eljárások ügyvitelére kell alkalmazni.

A 2020. január 1-e előtt a korábbi iktató rendszerben - aNotes - tárolt ügyek adatai átemelésre kerültek az új rendszerbe.

Az átemelés során a 2019. december 31-én még folyamatban lévő ügyek nem kaptak új ügyszámot - rájuk továbbra is a 2020. január 1. előtti (régi) Küsz. rendelkezései alkalmazandók.

Az ügyekben keletkezett iratok selejtezésére a Küsz. selejtezésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A selejtezés szabályait bemutató fejezet eléréséhez kattintson ide!

Az Küsz. hatálybalépésekor kapcsolódó jogszabály: Küsz. VII. FEJEZET 98-99. §
  1. §

(1) A 19. §-ában meghatározott nyilvántartásban az ügyek érkezés szerinti számozása 2020. január 1-jén ügykategóriánként 1-gyel kezdődik.

(2) E rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő közjegyzői ügyeket változatlan ügyszámmal, a közjegyzői ügyek nyilvántartásában rögzített adatokkal 2020. január 31-ig át kell vezetni a 19. §-ban meghatározott nyilvántartásba.

(3) E rendelet hatálybalépése előtt befejezett azon közjegyzői ügyeket, amelyekben további intézkedés szükséges, a (2) bekezdésben meghatározott módon haladéktalanul át kell vezetni a 19. §-ban meghatározott nyilvántartásba.

(4) E rendelet hatálybalépése előtt befejezett azon közjegyzői ügyeket, amelyekben további intézkedés nem szükséges, a (2) bekezdésben meghatározott módon 2020. január 31-ig kell átvezetni a 19. §-ban meghatározott nyilvántartásba.

  1. §

Az e rendelet hatálybalépésekor meglévő iratok selejtezésére e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

2.2. VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE

Jogszabályok megjelenítése
Áfa tv. 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról
Díjrendelet 22/2018. (VIII. 23.) IM rendelet - a közjegyzői díjszabásról
E-ügyintézési tv. 2015. évi CCXXII. törvény az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól
Eüszvhr. 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet az elektronikus ügyintézés részletszabályairól
Fmhtv. 2009. évi L. törvény - a fizetési meghagyásos eljárásról
Hbnytv. 2013. évi CCXXI. törvény - a hitelbiztosítéki nyilvántartásról
Kjnp. 2008. évi XLV. törvény az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról
Kjtv. 1991. évi XLI. törvény a közjegyzőkről
Küsz. 29/2019. (XII. 20.) IM rendelet - a közjegyzői ügyvitel szabályairól
Küszvhr. 30/2019. (XII. 20.) IM rendelet
Pmt. 2017. évi LIII. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról
Pp. 2016. évi CXXX. törvény - a polgári perrendtartásról
régi Küsz. 37/2003. (X. 29.) IM rendelet - a közjegyzői ügyvitel szabályairól
régi Ptk. 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről
régi Ptké. 1960. évi 11. törvényerejű rendelet a Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról
Számviteli tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
Vht. 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról
ZONY rendelet 11/2001. (IX. 1.) IM rendelet - a zálogjogi nyilvántartás részletes szabályainak megállapításáról
Ikr. 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet - a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről
KLr. 62/2009. (XII. 17.) IRM rendelet - a Közjegyzői Levéltár tevékenységével összefüggő szakmai követelményekről

2.3. FELHASZNÁLÓI TÁMOGATÁS


Jogi és ügyviteli szabályokat érintő kérdésekben segítség a MOKK Jogi Irodától kérhető.

Telefonszám: (+36-1) 489-4888, hívható: H-K: 8:30-17:00, Sz-Cs: 8:30-18:00, P: 8:30-15:00 óráig.

E-mail: jogi@kamara.mokk.hu


A rendszer működését annak kezelését érintő technikai kérdésekben, hibakezelésben segítség az üzemeltetési feladatokat is ellátó MOKK Informatikai Irodától kérhető.

Telefon: (+36-1) 231-4000, hívható: H-P 8:00-16:30 óráig.

E-mail: informatika@mokk.hu

3. ÜGYVITELI PROGRAM BEMUTATÁSA

3.1. A KÜR ELÉRÉSE, HASZNÁLATÁHOZ SZÜKSÉGES TECHNIKAI FELTÉTELEK

A WebNotes ügyviteli rendszer egy központi - a MOKK informatikai infrastruktúrájához tartozó - szerveren futó alkalmazás.

A MOKK által fejlesztett és üzemeltetett szoftverekhez hasonlóan ez a program is a közös hozzáférési felületéről a https://start.mokk.hu oldalról érhető el a megfelelő jogosultság birtokában.

Az oldalra történő bejelentkezést követően az alkalmazás a WebNotes (KÜR) csempére [kép] kattintva indítható.

A felület által biztosított funkcionalitások teszteléséhez jelentkezzen be a https://start-teszt.mokk.hu oldalra.

3.1.1. Rendszer követelmények - hardver, szoftver, hálózati feltételek

A böngészőkben használatos online felületekhez hasonlóan a webNotesra is jellemzőek azok a működési sajátosságok, amiket korábban már megtapasztalhattunk más webes rendszer használata során.

Központi szerveren futó rendszerről lévén szó, használata felhasználói oldalon nem igényel speciális nagy teljesítményű számítógépet.

Az ügyvitel során keletkező elektronikus dokumentumok hosszútávú tárolására sem szükségszerű felkészülnünk lokálisan, mivel az eljárások során a rendszerbe feltöltött dokumentumokat a központi szerver biztonságosan, megbízható módon tárolja.

A helyi számítógépünk mapparendszerét esetleg arra célszerű felkészítenünk, hogy az ügyintézés során átmenetileg a gépünkre kerülő dokumentumok pl. szerkesztésükig, visszatöltésükig is egy praktikus a munkát segítő mapparendszerben tárolódjanak.

Az irodák munkájának hatékonyságát segítő lehetőségek egyike pl. megosztunk egy mappát ahová a szkenner is tud dolgozni.

Egyéb helyi igényeket is figyelembe vevő mappastruktúra kialakításához javasoljuk az iroda informatikusának a segítségét.

ondemand_video Hogyan tudom egy ügy teljes iratanyagát feltölteni a legegyszerűbb módon, ha beszkenneltem azokat?

3.1.1.1. Megjelenítés, monitor, felbontás

A KÜR felhasználói felületének már optimálisnak mondható használatához minimálisan 1366 pixel szélességű megjelenítésre van szükség. Ha mégis kisebb felbontást nyújtó monitoron kellene dolgozni, akkor görgetni kell a képernyőképet munka közben, vagy a böngésző képességeitől függően kicsinyíteni kell a képet.

question_answer Mit lehetek, ha a felület tartalma „túllóg” a böngészőablakon?

Amennyiben a felület tartalma a böngészőablak méretét meghaladja, úgy érdemes a böngésző nagyítás-kicsinyítés funkcióját kihasználva az oldal nagyításán változtatni. A tartalom méretezéséhez használhatja a CTRL gomb lenyomása mellett az egéren található felső görgőt, vagy a böngészők kicsinyítés-nagyítás menüpontját. A Ctrl+0 bármilyen helyzetből visszaállítja a 100% méretarányt.

3.1.1.2. Operációs rendszer - kapcsolódó szoftverek

A KÜR online felülete operációsrendszer- és böngésző független módon érhető el, azonban a program teljeskörű funkcionalitása Microsoft Windows operációs rendszerhez (Windows 10, 8, 7) és Microsoft Office (2019, 2016, 2013) programcsalád meglétéhez kötött.

A használathoz javasolt böngészők: Google Chrome, Microsoft Edge, Microsoft Internet Explorer (11), Mozilla Firefox, Opera, Safari

A rendszer használata során a munkánkban mégis korlátozhat minket az, hogy milyen típusú és verziójú böngészőt használunk ezért törekedjünk arra, hogy a javasolt böngészők és támogatott operációs rendszer közül is mindig a legfrissebb verziót használjuk.

Ahogyan általában az informatikai fejlesztések, úgy az KÜR fejlesztése sem fordíthatott és fordíthat jelentős erőforrásokat arra, hogy múltbeli, nem korszerű szoftverekkel kompatibilis maradjon.

A törekvés természetesen az, hogy a rendszer az általánosan elterjedt, ingyenes megoldásokkal használható legyen.

3.1.1.3. Szoftverkomponensek

Az itt felsorolt programok elengedhetetlenek a program teljes funkcionalitásának a kihasználáshoz, kérjük telepítsék ezeket.

A felsorolt programok telepítéséhez - amennyiben szükséges - kérje informatikusának a segítségét.

3.1.1.4. Internet elérés

A rendszerben történő műveletek internetes forgalmat generálnak, így az internetes hálózat folyamatos, gyors elérése a rendszer minőségi használatához elengedhetetlen.

A minimálian elvárt hálózati le- és feltöltési sebesség 5 Mbit/s.

3.2. BEJELENTKEZÉSI MÓDOK, SZEREPKÖRÖK

Az ügyviteli rendszerben elérhető funkcionalitások az elvégezhető feladatok köre a szerepkörtől a bejelentkezés módjától, valamint a jogosultságok kiosztásától is nagyban függ.

Azoknál az ügyviteli feladatoknál, aminek az elvégzése szerepkörhöz kötött az egyes feladatok részletezésénél kitér a dokumentáció.

A WebNotes felhasználók jogosultságának beállításáról bővebb információt a „Kezdeti beállítások / Jogosultság beállítások fejezetben talál.

3.2.1. Lehetséges bejelentkezési módok

info Az egyes bejelentkezési módok nem zárják ki egymást, így aki a belépéshez rendelkezik aláírói kártyával minden további nélkül regisztrálhatja a mobil telefonját és bejelentkezhet felhasználónév/jelszó + Token segítségével is.

3.2.1.1. Mobil telefonos és aláírói kártyával történő belépés engedélyezése a munkatársak számára

A mobilos bejelentkezési módot közjegyző vagy a közjegyzőhelyettes engedélyezhet vagy vonhat vissza a https://start.mokk.hu oldalon elérhető „Személyes és irodai adatok / Munkatársak” adminisztrációs felületen.

question_answer Hogyan tudom engedélyezni munkatársaimnak a belépést?

error_outline Fontos! Figyeljünk arra, ha engedélyt adtunk a mobilos vagy aláírói kártyás bejelentkezésre munkatársainknak, szükség esetén - pl. munkaviszony megszűnésé esetén haladéktalanul - vonjuk azt vissza.
(Abban az esetben, ha az aláírói kártyára a közjegyző saját maga szerződött a kártya kibocsátójával (pl. közjegyzői irodai ügyintézői státusz esetén az aláírói szerződés megszüntetését a Microsec zrt. -nél kezdeményezni szükséges.)

question_answer Hogyan tudom visszavonni a belépést?

A belépési jogosultság visszavonást a https://start.mokk.hu oldalra történő bejelentkezést követően a felső sorban lévő „Személyes és irodai adatok” csempére kattintva a „Munkatársak” fülön tudjuk elvégezni. A belépési jogosultság visszavonásához kattintsunk az adott személy sorának utolsó oszlopában lévő piros X gombra. [kép]

3.2.2. Aláírói kártyával történő bejelentkezés 

A https://start.mokk.hu oldalon az „Aláírás…” gombra kattintva - a MicroSigner aláíró alkalmazás indítása után lehetséges.

ondemand_video Nézze meg a kapcsolódó videót!

info Microsigner telepítéséhez készült segédletért kattintson ide.

3.2.3. Mobil azonosítással történő bejelentkezés

A https://start.mokk.hu oldalon megjelenő bejelentkezéses ablak bal sarkában elhelyezett telefonos ikonra kattintva a megjelenő felületen adja meg felhasználónevét, jelszavát valamint a Google Hitelesítő által generált 6 számjegyet.

ondemand_video Nézze meg a kapcsolódó videót!

error_outline Fontos! A legelső bejelentkezéskor a jelszó megegyezik a felhasználónévvel, amelyet meg kell változtatni az első bejelentkezés alkalmával. Ehhez kattintson a jelszó módosítás linkre [kép] majd adja meg a kapott felhasználónevét, jelszavát majd adja meg új jelszavát is, ami legalább 10 karakter hosszúnak kell lennie, ezen kívül tartalmaznia kell kis és nagy betűt, valamint számot is.

3.3. PROGRAM FELÉPÍTÉSE – KEZDŐKÉPERNYŐ ELEMEI

Mivel a program felületén nagyon sokszor egymástól tartalmilag jól elkülönülő, de egymással mégis összefüggő adatot kell megjeleníteni, emellett egymásra épülő ügyviteli folyamatot kell támogatni ezért a program fejlesztésének indulásakor a támogatás - egy címkefülekkel ellátott mapparendszert visszaidéző megjelenítésre esett.

picture_in_picture képernyőkép

és az ügyek adataink kezelését illetően is.

Ezzel az egységes kinézet és tartalmak átláthatósága is támogatott lett.

3.3.1. Feladatok - Teendők listája

ondemand_video Nézze meg a kapcsolódó videót!

A programba való bejelentkezést követően a kezdőképernyőn 5 lapfül közül választhatunk, melyek mind különböző adatokat - a napi munkavégzéshez kapcsolódó támogató - információkat jelenítenek meg.

Megfelelően vezetett nyilvántartás esetén a listák hossza az idővel nem szabadna, hogy a végtelenségig nőjön.

3.3.1.1. Aktív ügyek

picture_in_picture
képernyőkép

error_outline Fontos! A lista minden olyan ügyet tartalmaz, ami nincs nyilvántartásba és a Lezárt (további intézkedést nem igénylő) státuszt nem érte el. Tehát egy jövőbeni - előre még nem ismeret időpontban további ügyviteli feladat elvégzése szükséges az ügy befejezéséhez vagy lezárásához.

Amennyiben ismerjük a jövőbeni időpontot, amikor az üggyel biztosan foglalkoznunk kell úgy érdemes az adott ügyet nyilvántartásba tenni, hogy csak akkor jelenjen meg a "szemünk előtt" vagyis a "Határidő nyilvántartás" fül alatti listában, amikor azzal az adott határidőként beállított napon teendőnk lesz.

A státuszt illetően a lista minden olyan ügyet megjelenít, aminek a státusza - Folyamatban - Befejezett - Előkészítés alatt (ideiglenes ügyszámmal).

info Az ügyszámok előtti található színkódok [kép] jelentése:

[kék]: Közjegyzői okiratok - K -

[narancs]: Nem peres eljárások - N -

[zöld]: Záradéki tanúsítványok - Z -

[szürke]: Előkészítés alatt (ideiglenes ügyszámmal) létrehozott ügy - M -

info A listában a * jelölés a befejezett státuszú, de még nem lezárt státuszban lévő ügyet jelenti.

emoji_objects Befejezett, de lezáratlan ügyek megjeleníthetők/elrejthetők az ügylista jobb felső sarkában található ikonra kattintással.

A lista exportálható CSV formátumban a felület jobb felső sarkában található ikonra kattintással.

3.3.1.2. Határidő-nyilvántartás

picture_in_picture
képernyőkép

A lista alapesetben minden olyan nem lezárt státuszú ügyet tartalmaz, aminek a nyilvántartásba tételének ideje lejárt.

error_outline Fontos! Amennyiben a határidő nyilvántartás az egyes ügyeket illetően kellő módon vezetett a lista naptárként funkcionál. Ez a lista mutathatja meg azt, hogy az éppen aktuális napon milyen ügyekkel kell foglalkozni. Pl. milyen ügyben lesz aznap tárgyalás vagy milyen üggyel kell elkezdeni aznap foglalkozni, hogy a felkészülésre elegendő idő álljon rendelkezésünkre.

Ha határidő naplóként tekintünk a listára akkor napi szinten szükséges annak tartalmát ellenőrizni - a nyilvántartásból kivehető ügyeket törölni - hogy az átláthatóság megmaradjon. A törlés után az ügy erről a listáról kikerül és visszakerül az "aktív ügyek" listájára, persze hacsak nem zártuk le az ügyet.

info

question_answer Hogyan tudom ellenőrizni, hogy milyen ügyek vannak a nyilvántartásba téve - azokat is aminek a határideje még nem jött el?

A lista jobb felső sarkában lévő Óra ikon segítségével [kép]

ondemand_video Nézze meg a kapcsolódó videót!
question_answer Hogyan tudom törölni a határidő-nyilvántartásban tett ügyet a listáról.

A határidő-nyilvántartás lista jobb oldalán látható ⏰ (óra) ikonra kattintva megnyíló ablakban található X segítségével vagy az akta "Borító" lapján a "Határidő-nyilvántartás" funkción belül a törlő gomb segítségével.

ondemand_video Nézze meg a kapcsolódó videót!

insert_link 4.1.4.3. Határidő-nyilvántartás

3.3.1.3. Irodai utasítások

Az ügyintéző (a közjegyző, illetve a közjegyző alkalmazottja) az egyes iratokkal kapcsolatos teendőkre, feladatokra a KÜR útján rövid és világos utasítást adhat. Ezen utasítások megjelenítésére és kezelésére alkalmas ez a lista. Az egy ügyhöz tartozó irodai utasítások külön sorban – sorszámuk megjelölésével - látszódnak egészen addig, amíg az irodai utasításokat végrehajtásával kapcsolatosan vissza nem jeleztünk.

Az irodai utasítások megtekintéséhez és a végrehajtás tényének visszaigazolásához kattintsunk az irodai utasítás mellett lévő nagyítóra.

info Figyeljünk arra, hogy az irodai utasítások lista alapértelmezetten a bejelentkezett felhasználó nevére szűrten jelennek meg. A szűrő törlésével az iroda összes elintézésre váró utasítása megjeleníthető.
ondemand_video Nézze meg a kapcsolódó videót!

insert_link 4.1.4.2 Irodai utasítások

3.3.1.4. Aláírandók

picture_in_picture
képernyőkép

A WebNotes ezen listája az ügyekben keletkezett a közjegyző számára előkészített elektronikus aláírásra váró, aláírandó e-aktákat tartalmazza.Az itt megjelent akták azok kijelölése után egy PIN kód megadásával aláírható.

A listából az e-akták automatikusan kikerülnek miután az aláírás elkészül, de lehetőségünk van a listából való törlésre is a soban lévő X re kattintva.

ondemand_video Nézze meg a kapcsolódó videót!

3.3.1.5. Üzenetek

picture_in_picture
képernyőkép

Az üzenetek listája a közjegyzőirodáknak címzett és küldött hivatali kapus üzenetek mellett a hagyatéki megkereséseket és egyéb üzenetek - mint pl. megosztás más székhellyel funkció használatakor az áttételről érkező üzenet az archiválás szolgáltatótól érkező és a központi nyomtatás és postázás nyomán visszaérkező tértivevények - kezelését valósítja meg.

A felület email klienshez hasonló módon jeleníti meg az üzeneteket. Az üzenetek egy kiválasztott év adott két hónapjára szűrten jelennek meg listaszerűen az üzenet fontosabb adatait megjelenítve.

A felület az üzenetek szortírozásának lehetőségét is biztosítja - a bal oldali részen elérhető - Elintézve - Kuka mappák állnak ehhez a rendelkezésünkre.
Az üzenetek áthelyezését a sor elején található un. hamburgermenüben lévő "Áthelyezés ide:" menüponttal tudjuk. A "Megjelölés" menüpontban elérhető színekkel jelölhetjük üzeneteinket.

emoji_objects Üzenetek rendezése

A felület adta lehetőségeket érdemes kihasználni - az oszlopnevekre kattintva rendezni a megkereséseket pl. Utolsó válasz - így az új üzenetek mindig szem előtt lesznek. A szűrési lehetőségek a keresésben segíthetnek - de ne felejtsük el, hogy keresésre használható a böngésző beépített keresője is, amit a CTRL+F billentyűkombinációval aktiválhatunk.

Így érdemes a pénzintézeti megkereséseknél érkező válasz üzenetek esetén is eljárni a "Hagyatéki megkeresések" mappában is.



Beérkező levelek

I. Amennyiben a küldő fél pl. ÁNYK űrlapon pontosan adta meg a közjegyzői eljárás ügyszámát akkor a program nem csak az előző részben bemutatott "Üzenetek listában", hanem az ügyön belül elérhető "Hivatali kapus" fül alatt is megjeleníti azt, így segítve az adott ügyben érkező üzenetek ügyből való gyors elérését.

A képernyőkép a ...K/50/2020 számú ügy bejövő üzeneteit üzeneteit mutatja, az üzenet az ÁNYK nyomtatványban megadott ügyszám alapján került automatikusan hozzárendelve, átmásolásra az ügy "Hivatali kapu / Beérkező" üzenetek mappájába.

info


II. Ha a hivatali kapun érkezett üzenet nem rendelődik hozzá automatikusan a megfelelő ügyhöz, mert pl. az ügyszám a gép számára nem értelmezhető, nem beazonosítható, úgy a hozzárendelést megtehetjük mi magunk is. A kézi szignálásra az alábbi két módon van lehetőségünk.

1. Az üzenethez tartozó menüből.

2. Vagy egyszerűbben az üzenet megnyitása után az "Ügyszám:" linkre kattintva.


A megjelenő kis ablakban be kell gépelni az ügyszámot. Az összekapcsolás csak pontosan megadott ügyszám esetén működhet.


III. Ha a hivatali kapun érkezett üzenet egy hagyatéki leltár, ami az önkormányzatok ASP rendszeréből - a megfelelő formátumban - érkezett az üzenetből lehetőségünk van közvetlenül új hagyatéki ügy létrehozására.

A funkció a beérkezett adatok (örökhagyó, érdekeltek, mellékelt iratok) beillesztését is elvégzi, használata csak egy lehetőség, az ügyek az eddig megszokott módokon továbbra is létrehozhatók.

A funkció használata:

1. Ha az üzenet formátuma megfelelő, akkor a beérkező üzenet fejlécén megjelenik egy "új ügy" feliratú gomb

2. A gombra kattintva a program kivonatos betekintést ad az üzenet tartalmába, amely alapján a felhasználó eldöntheti, hogy létre akarja-e hozni az ügyet a felkínált adatok beillesztésével.

3. Az ügy létrehozásához kattintsunk az „Igen” gombra.

4. Ha az ügy létrejött, akkor az üzenettel való összerendelése automatikusan megtörténik, így felül a megjelenő ügyszámra kattintva az ügy aktája megnyitható.

info Az önkormányzati rendszernek sajnos még hiányossága, hogy az örökhagyó halálának időpontját a géppel feldolgozható adathalmaz még nem tartalmazza. A hiányzó adatról értesítettük az ASP rendszer fejlesztőit, akik ígéretet tettek arra, hogy az adatot a közeli jövőben pótolni fogják.


IV. Eljárás elektronikus végrehajtási kérelem-előterjesztés esetén

V. Egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat és/vagy tartozáselismerő nyilatkozat tárgyú ügy létrehozása a MOKK által rendszeresített űrlap alapján



Elküldött levelek

Itt találhatóak a közjegyző hivatali kapujáról elküldött üzentek.

info Elküldött üzenetek hibajelzései

✔✔Az üzenet elküldése sikeres volt az üzenetet átvétele igazolva lett.

✔🕒Az üzenet elküldése sikeres volt, az üzenetet még nem vettek át.

X Az üzenet elküldése sikertelen volt. – ebben az esetben az üzenetet újból összekell állítani és újból el kell küldeni (A hibás üzenet nem törölhető a listából)

Ismert hibakódok:

* 205 hibakód - Érvénytelen hivatali kapu

Cégek esetében akkor fordul elő ez az üzenet, ha nincs cégkapujuk vagy annak létrehozása még nem fejeződött be, átmeneti állapotban van.


Hagyatéki megkeresések

A közjegyző által elküldött hagyatéki megkeresések nemcsak az adott ügyből érhetők el. E pont alatt kerülnek listázásra a hagyatéki megkeresések üzenetei az utolsó pénzintézeti válasz beérkezésének napja szerinti sorrendben, függetlenül attól, hogy az ügy lezárásra került-e vagy sem.

info Hivatali kapu működéséről bővebben

A hivatali kapu biztosítja a hiteles elektronikus kapcsolattartást a természetes személyekkel, gazdálkodó szervezetekkel, hivatalokkal. A hivatali kaput használó szervezeteknek az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerint 2018.01.01. –től csatlakozniuk kellett a központi rendszer szolgáltatásához (űrlapbenyújtás-támogatási szolgáltatás; rendelkezési nyilvántartás; személyre szabott ügyintézési felület) és mindemellett teljesíteniük kell a jogszabályban előírt számos kötelezettséget. Annak érdekében, hogy a közjegyzői székhelyeknek ne egyenként kelljen megfelelniük az elvárásoknak a MOKK a közjegyzők elektronikus megkereshetőségét egy központi (gépi) hivatali kapu segítségével biztosítja.

Működése

A közjegyzőirodáknak küldött üzeneteket a MOKK központi hivatali kapuja fogadja, majd a cím adatok alapján azokat az illetékes székhelyhez rendeli.
info A beérkező üzenetekről a címzett közjegyzőt a rendszer e-mailben is értesíti.

Magánszemélyek és cégek csak a hivatali kapuhoz rendelt ÁNYK-s űrlapok segítségével küldhetnek üzenetet. Az űrlapok lehetőséget biztosítanak a címzett (közjegyzőirodák székhelyének) kiválasztására.

Együttműködő szervek (Hivatalok) tartalmi és formai kötöttségek nélkül is küldhetnek üzenetet, űrlap kitöltésére nem kötelezettek - de nincsenek elzárva ettől. Az űrlap nélküli üzeneteket a hivataloknak a MOKK központi hivatali kapujára kell küldeni: Magyar Országos Közjegyzői Kamara (Gépi) ( MOKKIT )

Űrlap nélküli üzenetküldés esetén a cím adatot (közjegyző iroda kódját pl. K99099) a küldendő fájl nevében kell feltünetni - a címzet iroda azonosításának érdekében. (pl. K99099_Megkeresés_xy_ügyében_20180109.PDF)

AVDH

A központi rendszer "Azonosításra Visszavezetett Dokumentum Hitelesítés" elnevezésű szolgáltatása, amelynek célja, hogy hogy az elektronikus aláírás létrehozására szolgáló eszközzel nem rendelkező személyek is tudjanak időbélyeggel és elektronikus aláírással (bélyegzővel) ellátott iratokat létrehozni és küldeni.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a felhasználó az ügyfélkapun szokásos módon bejelentkezve (pl. felhasználónév + jelszó) azonosítja magát, és az általa elküldendő üzenetet - helyette - a központi rendszer automatája írja alá és látja el elektronikus bélyegzővel és időpecséttel. Az AVDH szolgáltatás .ASiC formátumú elektronikus aktát hoz létre, amely az üzenetből letölthető.

Az .ASiC fájlokról bővebben

Az .ASiC formátumú elektronikus akták, tömörítve és egységbe foglalva tartalmazzák az aláírt adatokat és az aláírás adatait. Az .ASiC fájl céja és funkciója ugyanaz, mint az .ES3 aktáknak, csupán a formátuma eltérő. A tartalom megtekinthető akár ZIP tömörítést kezelő alkalmazással, NISZ által biztosított aláírói programmal (KEAASZ) vagy az e-Szignó kliens legújabb verziójával is.

insert_link 4.1.10 Hivatali kapu

3.3.1.6. Gyors menü 

A felület jobb felső részében elhelyezett gyors gombok az alább felsorolt funkciókat biztosítják.

A WebNotes kezdőoldalát jeleníti meg - Aktív ügyek és teendők listája

Új ügy létrehozása

Kimutatások

Jogerő és határidő kalkulátor

WebNoteshoz kapcsolódó beállítások

Programhoz kapcsolódó információk gyűjtőhelye

Kilépés, ugrás a https://start.mokk.hu kezdőoldalra

3.3.2. Főmenü

A főmenü a képernyő felső részén elhelyzett navigációs sáv bal oldalán található Közjegyzőség címerére kattintva érhető el.

Kibontott állapotban:

3.3.2.1. Előzmények

A korábban megnyitott ügyek listáját találjuk itt. Segítségünkre lehet, ha kiléptünk a programból és tudni szeretnénk, milyen ügyeken dolgoztunk korábban.

3.3.2.2. Akták


insert_link Új ügy létrehozása

insert_link Régi ügy létrehozása

3.3.2.3. Feladatok - Teendők listái

Az itt felsorolt menüpontok a kezdőképernyőn található listákra történő ugrást teszik lehetővé. A listák adattartalmáról és használatáról írtunk egy korábbi fejezetben

3.3.2.4. Összetett ügykeresés

A képernyőképen látható menüpontok közül választva az adott keresési témának megfelelő keresőfelületre ugorhatunk.

Minden keresőfelület hasonlóképpen működik, a felület által biztosított szűkítési feltételeket tudjuk használni a kereséseink során. A találatok a keresési ablak alatti - táblázatos formában, tovább szűrhető listában kerülnek megjelenítve, használjuk a szűrőt a találatok további szűkítésére.

info A felület egyszerre csak 500 -as találati listát tud megjeleníteni.

emoji_objects A keresőfelületen érdemes a TAB billentyűt is használni az egyes beviteli mezőkre való átlépéshez, az ENTER billentyű lenyomásával a keresés indítható.

Ügyszám

Ügyszámtartományok keresésére és listázására használható.

Keresési feltételek: típus - tárgy - státusz - sorszám intervallum - évkör

Időpont

A kereső az általunk megadott dátumértékek között - több feltételt is megadva kereshetünk az ügyek között.

Keresési feltételek: típus - tárgy - státusz - időszak - értelmezése (Az ügy rögzítése / Az ügy érkezése / Utolsó módosítás / Határidő nyilvántartás vége / Levéltárba adás / Befejezés napja / Jogerő napja / Archiválás / Irat csatolás / Irat módosítás)

Ügyfél

Természetes személyre és Szervezetre is kereshetünk a felület segítségével.

Keresési feltételek természetes személy esetén:

Keresési feltételek szervezet esetén:


info

A keresési feltételnek megadhatunk az elnevezések közepéből ismert töredéket is természetes személy és szervezet esetén is.
Például a "ALMA Művészeti Kreatív és Szolgáltató Betéti társaság" a "muveszeti" szóra keresve is megtalálható lesz.

Ahogy láthattuk az ékezeteket sem szükséges helyesen megadni a gépelés közben a megjelenő ajánlatok között így is szerepelni fog.

Ezen kívül a nem pontosan tudott nevek esetén a szavakban a nem ismert részek * és ? karakterekkel helyettesíthetők, ahol a csillag egy vagy több karaktert tud helyettesíteni a kérdőjel pedig pontosan egyet.
Így pl. a "Muvé*" szintén használható keresési feltételként.


Kifejezés

info A funkció használatának lehetősége a kézikönyv írásakor ideiglenesen - technikai okok miatt fel lett függesztve.

A funkció célja, hogy szabad szöveges keresés is indítható legyen az ügyekhez feltöltött dokumentumokban és az ügyekben rögzített feljegyzésekben.

emoji_objects Az összetett keresés a kezdőoldal felső részén elérhető navigációs sávból is kényelmesen elérhető, érdemes onnét használni.

ondemand_video Nézze meg a kapcsolódó videót!

3.3.2.5. Kimutatások

A kimutatások alatt menüpontok használatával lehetőséget kapunk az egyes ügyekben felrögzített adatok - adat típusonként csoportosított - adatmegjelenítésére, szűrésére és az adatok kiexportálhatóságára is.

info Az lista kiexportálása során - a felületen megjelenített adatokhoz képest a kiexportált adatok további adat oszlopokat is tartalmazhatnak. Az exportálásra használjuk a ikont. (Az adatok CSV formátumban exportálódnak.)

emoji_objects A lista frissítéséhez használjuk a lista tetején a jobb felső sarokban elhelyezett ikont.


Névmutató

A Főmenü / Kimutatások / Névmutató menüpontra kattintva az ügyekben rögzített felek (személyek, cégek) listája jeleníthető meg a lista tetején elhelyezkedő időskála alapján beállított dátumértékek között.

A CSV export az alábbi adatoszlopokkal történik: NÉV - POZÍCIÓ - ÜGYSZÁM - ÉRKEZÉS - TÁRGY


Ügylista

A Főmenü / Kimutatások / Ügylista menüpontra kattintva az ügyek listája jeleníthető meg - az ügytípus szűrő alapján az időskálán beállított dátumértékek között.

info

A CSV export az alábbi adatoszlopokkal történik: ÉRKEZÉS - ÜGYSZÁM - TÁRGY - STÁTUSZ - NYILVÁNTARTÁS (igen/nem) - ARCHIVÁLÁS (igen/nem)

question_answer Hogyan ellenőrizhetem 2020-01-01 után iktatott - archiválandó iratot tartalmazó - ügyek közül melyekben nem történt archiválás?

I. Okiratok esetén:

Az ügylista szűrőit állítsuk be az következő módon (inaktiváljuk a „M”, „Nh”, „Ne” , „Z” és „E” ügytípus szűrőket), majd állítsuk be az ellenőrizni kívánt időintervallumot (alapbeállítás szerint az elmúlt két hónap ügyei listázódnak).

Az ügyben történt archiválás tényét az „Arch.” oszlopban egy ikon jelzi.

info Az Excel export segítségével kapott táblázatban ellenőrizzük az „ARCH.DÁTUM” oszlop értékeit - ahol nincs dátum érték azon ügyben nem történt archiválás.

A listák kiértékelése során mindig vegyük figylemebe, mely ügyekben kell a Küsz. szabályai alapján iratot archiválnunk.

Archiválandó ügytípusok 2020-01-01 után (2021-09-08 állapot)
  1. Adásvételi szerződés
  2. Adattárolásra alkalmas eszköz vagy honlap tartalmának tanúsítása
  3. Ajándékozási szerződés
  4. Ajánlat
  5. Apai elismerő nyilatkozat
  6. Befogadó- és eltartó nyilatkozat
  7. Bejegyzési engedély
  8. Bérleti szerződés
  9. Betét-, folyószámla-, fizetésiszámla szerződés
  10. Bizalmi vagyonkezelés alapítása
  11. Bizalmi vagyonkezelési szerződés
  12. Biztosítási szerződés
  13. Biztosítéki szerződés
  14. Csereszerződés
  15. Egyéb egy és/vagy kétoldalú jogügyletek
  16. Egyéb jogi jelentőségű tény tanúsítása
  17. Egyéb jognyilatkozat
  18. Egyéb többoldalú jogügylet
  19. Egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat és/vagy tartozáselismerő nyilatkozat
  20. Életbenlét tanúsítása
  21. Élettársi nyilatkozat
  22. Élettársi vagyonjogi szerződés
  23. Élettársi vagyonközösség megosztása/megszüntetése
  24. Élettársi viszonyra vonatkozó nyilatkozat
  25. Elidegenítési és terhelési tilalom alapítása
  26. Elidegenítési és terhelési tilalomról való lemondás tárgyában kötött szerződés
  27. Ellátás visszautasítása
  28. Előzetes jognyilatkozat
  29. Engedményezés
  30. Faktoring szerződés
  31. Felhasználási szerződés az Szjtv. alapján
  32. Fizetési megbízási szerződés
  33. Forgalmazási és/vagy jogbérleti (franchise) szerződés
  34. Földhasználati jog tárgyában kötött szerződés
  35. Garanciaszerződés
  36. Garanciavállaló nyilatkozat
  37. Gyámrendelés
  38. Halál esetére szóló ajándékozás
  39. Használati megállapodás
  40. Haszonbérleti szerződés
  41. Haszonélvezeti jogot alapító szerződés
  42. Haszonélvezeti jogról való lemondás tárgyában kötött szerződés
  43. Haszonkölcsön szerződés (szívességi használati szerződés)
  44. Házassági vagyonjogi szerződés
  45. Házastársi vagyonközösség megosztása/megszüntetése
  46. Hitel- vagy kölcsönszerződés
  47. Hitel-, kölcsönszerződés és egyedi biztosítéki szerződései, módosításai
  48. Hitel-, kölcsönszerződés és lejárat nélküli biztosítéki szerződés, és módosítás
  49. Jogátruházás
  50. Jogi személy létesítő okirata és annak módosítása
  51. Jogi személy létesítő okirata és annak módosítása (egyszemélyes)
  52. Jogi személyek egyesülése vagy jogi személyek szétválása tárgyában kötött szerződés
  53. Kezességi szerződés
  54. Közös tulajdon megszüntetése
  55. Közös végrendelet
  56. Külföldi eljárás céljára tett peren kívüli eskü vagy fogadalom jegyzőkönyvi tanúsítása
  57. Letéti szerződés
  58. Lízingszerződés
  59. Megállapodás rokontartás tárgyában
  60. Megbízás garancia vállalására/nyújtására
  61. Megbízási típusú szerződés
  62. Meghatalmazás
  63. Meghívólevél
  64. Nyilatkozat mesterséges megtermékenyítésről
  65. Nyilatkozat szervátültetésről
  66. Nyilatkozat vagy értesítés közlése
  67. Óvadéki szerződés
  68. Önálló zálogjogot alapító szerződés és/vagy biztosítéki szerződéssel vagy anélkül
  69. Öröklési szerződés
  70. Öröklésről való lemondás tárgyában kötött szerződés
  71. Örökséget visszautasító nyilatkozat
  72. Pályázatbontás tanúsítása
  73. Pénzügyi lízingszerződés
  74. Polgári jogi társasági szerződés
  75. Rendelkezés várt örökségről
  76. Sorsolás tanúsítása
  77. Szerződésátruházás
  78. Szolgalmi jogot alapító szerződés
  79. Szolgalmi jogról való lemondás tárgyában kötött szerződés
  80. Társasház alapító okirata
  81. Tartási, életjáradéki és/vagy gondozási szerződés
  82. Tartozásátvállalás vagy tartozáselvállalás
  83. Telekalakítás tárgyában kötött szerződés
  84. Ténytanúsítás értékpapír fizikai megsemmisítéséről
  85. Ténytanúsítás közbeszerzési törvény alapján
  86. Ténytanúsítás közraktári törvény alapján
  87. Ténytanúsítás testületi ülésről és/vagy határozatról
  88. Törlési engedély
  89. Vállalkozási, fuvarozási szerződés
  90. Váltó- vagy csekkóvás tanúsítása
  91. Végrendelet
  92. Végrendelettel bizalmi vagyonkezelés alapítása
  93. Vételi jog alapítása (opciós szerződés)
  94. Zálogszerződés

A 2021. március 27. napjától archiválandó közjegyzői iratok jegyzékét erre a linkre kattintva érheti el.


II. Nemperes ügyek esetén:

Az ügylista szűrőit állítsuk be az következő módon (inaktiváljuk a „M”, „Ke”, „Kt” , „Kj” , „Z” és „E” ügytípus szűrőket), majd állítsuk be az ellenőrizni kívánt időintervallumot (alapbeállítás szerint az elmúlt két hónap ügyei listázódnak).

Az archiváltság tényét az „Arch.” oszlopban egy ikon jelzi.

info Az Excel export segítségével kapott táblázatban ellenőrizzük az „ARCH.DÁTUM” oszlop értékeit - ahol nincs dátum érték azon ügyben nem történt archiválás.

A listák kiértékelése során mindig vegyük figylemebe, mely ügyekben kell a Küsz. szabályai alapján iratot archiválnunk.

Archiválandó ügytípusok 2020-01-01 után (2021-09-08 állapot)
  1. Egyezségi eljárás
  2. Hagyatéki eljárás
  3. Megismételt hagyatéki eljárás
  4. Póthagyatéki eljárás

A 2021. március 27. napjától archiválandó közjegyzői iratok jegyzékét erre a linkre kattintva érheti el.



Aláírólapok

A Főmenü / Kimutatások / Névmutató menüpontra kattintva a lapfülön az ügyekben keletkezett aláírói lapok listázására van lehetőségünk.

A CSV export az alábbi adatoszlopokkal történik: SZÁM- ÜGYSZÁM - NÉV - TÁRGY - DÁTUM


Archiválás

A Főmenü / Kimutatások / Archiválás menüpontra kattintva a lapfülön az archivált ügyek listázására van lehetőségünk az időskálán beállított dátumértékek között.

A CSV export az alábbi adatoszlopokkal történik: IRATSZÁM - IRAT KELTE - ÜGYTÁRGY - ARCHIVÁLÁS (dátumérték)


Számlák

A Főmenü / Kimutatások / Számlák menüpontra kattintva a megejelnő számlalistán a WebNotesban kiállított számlák és díjbekérők főbb adatait jeleníthetjük meg egy adott időszakra vonatkozóan. A lista exportálható XML és CSV formátumban is. Illetve ezen a felületen van lehetőségünk a adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatáshoz szükséges XML fájl mentésére.

A lekért időintervallumos lista további szűrésére használjuk a lista tetején található beviteli mezőket [kép] , az összetettebb feltétlekkel szűrésében a rejtett szűrő [kép] lesz a segítségünkre.

info Számlatípus oszlopban található betűkódok jelentései:


A CSV export az alábbi adatoszlopokkal történik: SZÁMLASZÁM - SZÁMLATÍPUS - KELT - TELJESITES - FIZ.MÓD - ÜGYSZÁM - ÜGYFÉL - ÜF.ADÓSZÁMA - IRÁNYÍTÓSZÁM - TELEPÜLÉS - CÍM - FIZ.HAT.- NETTÓ ÖSSZEG - ÁFA - MEGTÉRÜLÉS - ÜGYTÁRGY - KIÁLLÍTÓ

ondemand_video Nézze meg a kapcsolódó videót!

insert_link 4.1.9. Számlák


A Főmenü / Kimutatások / Bizalmi őrzés menüpontra kattintva listázhatók azok az ügyek amikben bizalmi őrzés került rögzítésre (a fizetési meghagyásos ügyekhez kapcsolódó bizalmi őrzések is). A listában a bizalmi őrzés rögzítésének időpontja szerintő növekvő sorrendbe láthatóak az ügyszámok az ügy tárgya a letevő és az ügy egyenlege.

A lista exportálható CSV formátumban a felület jobb felső sarkában található ikonra kattintással.

A CSV export az alábbi adatoszlopokkal történik: ŐRZÉS - HELYE - DÁTUM - ÜGYSZÁM - ÜGYFÉL - ESEMÉNY - ÖSSZEG - MÉRLEG

insert_link 4.1.4.7. Bizalmi őrzés


Megosztások

A Főmenü / Kimutatások / Megosztások menüpontra kattintva listázásra kerül minden ügy, amelyet az iroda megosztott (sárga színkód) és az is, amelyeket az adott irodával mások osztottak meg azaz a kapott ügyek (kék színkód).

A lista exportálható CSV formátumban a felület jobb felső sarkában található ikonra kattintással.

A CSV export az alábbi adatoszlopokkal történik: ÜGYSZÁM - ADJA/KAPJA - TÁRGY - DÁTUM - VISSZAVONÁS

insert_link Megosztás más székhellyel


MOKK posta

A Főmenü / Kimutatások / MOKK posta menüpontra kattintva listázásra kerül minden ügy, amelyben a MOKK központi posta szolgáltatása igénybevételre került. Ebben a listában van lehetőségünk a státuszok (feladásra vár, feladva, visszavonva, tv.visszaérkezett) alapján a központi postázásra küldött dokumentumok állapotát utánkövetni.

A lista exportálható CSV formátumban a felület jobb felső sarkában található ikonra kattintással.

A CSV export az alábbi adatoszlopokkal történik: ÜGYSZÁM - ELRENDELÉS - CÍMZETT - ÜGYTÁRGY - POSTAI AZONOSÍTÓ (ragszám) - STÁTUSZ

emoji_objects
  • A MOKK általi postázást összefoglaló táblázatban minden soron eltérő szín beállítására van lehetőség. A kiválasztható színekhez egyéni jelentést társítva megjelölhetők a már kezelt vagy még feladatot rejtő kézbesítések. (pl.: piros - problémás; kék - tudomásul véve; stb.) A jelölésre lehetőséget adó menü a sorok bal oldalán látható ikonról nyitható meg. [kép]
  • A központi postázás listájában a küldemény postai azonosítója link-ként viselkedik és a Posta "Küldemény nyomkövetés" oldalára navigál.

insert_link Irodai utasítás - Központi postázás


Havi statisztika

A Főmenü / Kimutatások / Havi statisztika menüpontra kattintva az aktuális és korábbi hónapok statisztikai adatainak listáját érhetjük el.

insert_link 5. STATISZTIKAI ADATSZOLGÁLTATÁS


Vh. záradékok

A korábban már az MBVK hivatali szervének megküldött végrehajtási záradékok, illetve végrehajtási lapok (a továbbiakban jelen alfejezetben együtt: záradék) megtekintésére a „Kimutatások” felület „VHZ” fül alatt van lehetőség.

A listában a feltöltött záradék ügyszáma, az adós neve, a feltöltés ideje, a MBVK hivatali szerve általi átvétel ideje, az ügy kiosztásának státusza, illetve a kijelölt végrehajtó adatai (amennyiben azt az MBVK hivatali szerve már közölte) látszódnak.

A záradék ügyszáma előtti ikonra kattintva lehetőség van

  • az MBVK hivatali szerve által kiállított tértivevény („átvételi elismervény”); illetve
  • a feltöltött záradék („elküldött adatok”) letöltésére [kép] ; valamint,
  • az MBVK által még át nem vett záradék elküldésének a visszavonására. [kép]

3.3.2.6. Eszközök

Főmenü \ Eszközök \ Új számla

A menüpont segítségével ügyszámhoz nem köthető számla, előlegszámla létrehozására és stronózására is van módunk.
Ilyen esetekben a program lehetővé teszi annak kiválasztását, hogy számla vagy számviteli bizonylat, valamint elektronikus vagy papír alapú bizonylat készüljön-e. Alapértelmezett beállításként itt elektronikus számviteli bizonylat készül, azonban szükség szerint egyedileg módosítható ez a beállítás.
Az ügyszámhoz nem köthető számviteli bizonylat kiállításával kapcsolatos korábbi tájékoztató anyagértkattintson ide.

insert_link 4.1.9 Számlák


Főmenü \ Eszközök \ Fmh. bizalmi őrzés

A menüpont segítségével fizetési meghagyásos ügyhöz kapcsolódó bizalmi őrzés rögzíthető, például az Fmhtv. 17. §-ának (4) bekezdése szerinti esetben.

Az adatok tárolását követően megjelenik egy információs ablak, mely visszaigazolja az adatok tárolásának sikerességét, valamint feltünteti a letéti számla új egyenlegét.

A fizetési meghagyásos ügyekhez kapcsolódóan rögzített bizalmi őrzéses adatok a Kimutatások/Bizalmi őrzés menüpontban tekinthetők meg.

insert_link 3.3.2.5. Kimutatások – Bizalmi őrzés

Kapcsolódó jogszabály: Fmhv. 17. § (4) bek.
  1. §

(4) Az eljárásban a felet nem képviselheti olyan személy, aki az ellenérdekű fél vagy az ellenérdekű fél képviselője is. Ilyen esetben a közjegyző rövid határidő tűzésével az ügygondnoki díjnak a Kjnp. megfelelő alkalmazásával történő előlegezésére hívja fel a jogosultat, ennek megtörténtét követően az ellenérdekű fél képviseletére ügygondnokot rendel. Ha a jogosult a közjegyző felhívására nem előlegezi meg az ügygondnok díját, a közjegyző a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmét visszautasítja, illetve az eljárást megszünteti


Főmenü \ Eszközök \ Határidő kalkulátor

A menüpont segítségével a kezdőoldalról is elérhető Határidő és Jogerő kalkulátor indítható.

insert_link 4.1.6.7.1.3. Jogerő


Főmenü \ Eszközök \ Microsec archívum

A menüpont segítségével a jelenlegi archiválás szolgáltató https://archivum.e-szigno.hu/menu weboldalára léphetünk. A bejelentkezéshez az iroda autentikációs tanúsítványára lesz szükségünk.

insert_link 4.2.6. Archiválás


Főmenü \ Eszközök \ Beállítások

A menüpont hatására a WebNotes Beállítások oldala töltődik be.

A felületen elérhető lehetőségekről a kapcsolódó fejezetben olvashat.

insert_link 3.5. KEZDETI BEÁLLÍTÁSOK

3.3.3. Gyors kereső

A gyors kereső beviteli mező az oldal felső navigációs sávján helyezkedik el, így könnyen elérhető bárhonnét, valóban gyorsan indíthatunk keresést egy adott ügyre.

A kereséshez megadhatunk konkrét ügyszámot (K99099/N/21/2020), de használhatjuk annak töredékét is.
Például: (sorszám/év) 21/2020 vagy (ügykategória sorszám egybeírva) N21

 

3.4. PROGRAM SAJÁTOSSÁGOK, FELÜLETI JELÖLÉSEK, BILLENTYŰKOMBINÁCIÓK

Navigáció

Az alkalmazás lapjai közötti váltáshoz a böngészők beépített „Vissza” és „Előre” gombja nem, csak a felületen elérhető menüpontok, linkek, elhelyezett ikonok használatók.
A félrekattintásokból (böngésző lap bezárása, böngésző „Vissza” gomb megnyomása) eredő adatvesztések megakadályozására információs ablak figyelmeztet [kép] amennyiben el nem mentett adat található a felületen.

Felületi jelölések


Csillag * jelölés

info A befejezett ügyek esetén - a csatolt képen - figyeljük meg, hogy a szűrésnél is használható a * karakter amivel könnyedén leszűrhetőek a befejezett státuszú ügyek.


Űrlap mezők színkódjai


Billentyűkombinációk

3.5. KEZDETI BEÁLLÍTÁSOK

error_outline Fontos! Közjegyzőként a rendszerbe történő első belépés alkalmával feltétlenül ellenőrizzük az itt felsorolt beállításokat. Ha valamelyik beállítás hiányzik vagy javításra szorul akkor azt javítsuk, pótoljuk.

3.5.1. Számlázási információk

error_outline Fontos! Fokozottan figyeljünk az adatok helyességére a kitöltés során, mivel a kiállított számlákon, számviteli bizonylaton ezen adatok fognak szerepeleni.

info

info NAV online számla regisztráció lépései

3.5.2. Bankszámlaszámok 

error_outline Fontos! A számlák kiállításához szükséges bankszámlaszámok rögzítése nem a WebNotes felületén lehetséges, hanem a https://start.mokk.hu oldalon a „Személyes és irodai adatok” csempe alatt a „Bankszámlák” szekcióban.
(Csak közjegyzői belépéssel rögzíthetőek a bankszámlaszámok.)

3.5.3. Letéti számlák beállítása 

Bizalmi őrzéshez kapcsolódó számlák rögzítésére itt van lehetőség, akár több számla is felvihető.

info A rögzített letéti számla adatokat csak a rendszeradmnisztrátor tudja törölni, ha a számlán forgalom sosem volt, vagy a letéti számla már nem létezik.

3.5.4. Jogosultsági beállítások a számlák listájához 

Az ügyekben kiállított számviteli bizonylatok és egyéb esetben kiállított számlák listájához való hozzáférés abban az esetben lehetséges az irodai munkatársaknak engedélyezve van. Ennek beállítására a "Beállítások \ Jogosultság beállítás" panelt használjuk.

4. ÜGYVITEL A KÜR-BEN

4.1. 2020. JANUÁR 1. UTÁN INDULT ÜGYEK INTÉZÉSE A KÜR FELÜLETÉN

4.1.1. Űrlapok

4.1.1.1. A MOKK által rendszeresített űrlapok

A közjegyzői eljárás - ügytípustól függően - a MOKK által rendszeresített papíralapú vagy elektronikus űrlapon benyújtott kérelem alapján indítható.

Az űrlapok használata a közzétételük időpontjától kötelező.

Ha a fél a beadványát nem a MOKK által rendszeresített űrlapon terjeszti elő, a közjegyző a kérelmet visszautasítja, az egyéb beadványban foglalt nyilatkozat pedig hatálytalan.

A MOKK által rendszeresített

Papíralapú kérelmek a https://mokk.hu/ugyfeleknek/kerelmek.php oldalon érhetők el.

Elektronikus űrlapok a https://mokk.hu/ugyfeleknek/urlapok.php oldalról tölthetők le.

Az elektronikus űrlapok kitöltése és elküldése az általános nyomtatványkitöltő (ÁNYK) programmal lehetséges.

error_outline Fontos!

Elektronikusan köteles intézni az ügyeit

Az elektronikus ügyintézésről szóló tájékoztató a https://mokk.hu/ugyfeleknek/tajekoztato-az-elektronikus-ugyintezesrol.php oldalon található.

Az E-ügyintézési tv. végrehajtására kiadott, az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII.19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Eüszvhr.) 68. §-a rögzíti, hogy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv csak akkor köteles biztosítani az e-Papír szolgáltatás útján előterjesztett beadványok befogadását, ha az adott ügytípus elektronikus űrlappal nem támogatott.

Kapcsolódó jogszabály: Küsz. II. FEJEZET 12. §
  1. §

(1) A MOKK a beadvány elektronikus úton vagy papíralapon történő előterjesztésére űrlapot rendszeresíthet. Ha a MOKK a beadvány elektronikus úton történő előterjesztésére űrlapot rendszeresít, az elektronikus úton kapcsolatot tartó ügyfélnek a beadványt a közjegyzőhöz ezen az űrlapon kell előterjesztenie.

(2) Ha a MOKK a beadvány elektronikus úton történő előterjesztésére nem rendszeresít űrlapot, az elektronikus úton kapcsolatot tartó ügyfél a beadványt és mellékletét az Eüszvhr. szerinti módon nyújthatja be.

(3) A MOKK az (1) bekezdés szerint rendszeresített űrlapot a honlapján közzéteszi, tájékoztatással az űrlap kitöltésének módjáról, valamint annak jogkövetkezményeiről, ha az elektronikus úton kapcsolatot tartó ügyfél a beadványát nem a rendszeresített űrlapon terjeszti elő.

(4) A honlapon fel kell tüntetni az űrlap közzétételének időpontját. A közzététel időpontjától az űrlap alkalmazása kötelező.

(5) Ha az űrlap nem felel meg a jogszabályoknak, a MOKK az űrlapot haladéktalanul módosítja vagy új űrlapot rendszeresít. A lejárt űrlap hozzáférhetőségét a korábban benyújtott dokumentumok hiteles megjelenítése céljából olyan módon kell biztosítani, hogy abból egyértelműen kitűnjön, hogy a módosított űrlap közzétételét követően a beadvány a lejárt űrlapon nem nyújtható be.

(6) Ha az űrlap módosítására kerül sor, a MOKK e tényről a honlapján az űrlap közzététele előtt 14 nappal tájékoztatást ad. A MOKK az űrlap közzétételét követően a honlapon 14 napon keresztül jelzi annak tényét, hogy az űrlap megváltozott.

(7) Új űrlap rendszeresítése esetében a (6) bekezdésben meghatározott módon kell eljárni.

info e-Papír használata nem támogatott - közjegyzői eljárás ezen keresztül nem indítható.

question_answer Milyen elektronikus űrlapokat rendszeresít a MOKK a Küsz. 12. § (1) bekezdése alapján?

A MOKK beadvány elektronikus úton történő előterjesztésére az alábbi űrlapokat rendszeresíti:

  1. A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvényben szabályozott eljárás lefolytatása iránti kérelem
  2. Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvényben szabályozott eljárás lefolytatása iránti kérelem

(Az űrlap az előzetes bizonyítás, az igazságügyi szakértő kirendelése, az értékpapír és okirat semmissé nyilvánítása, a közjegyző előtti egyezségi eljárás, a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyzett jogosult vagy kötelezett jogutódlásának nyilvántartási átvezetése iránti eljárás lefolytatására irányuló kérelem előterjesztésére használható.)

  1. Általános beadvány közjegyzőhöz

(Az űrlap a hagyatéki eljáráson kívüli közjegyzői nemperes eljárásokban használható, feltéve, hogy az adott eljárásban az elektronikus ügyintézés nem kizárt. Az űrlap fizetési meghagyásos eljárásban, illetve fizetési meghagyás végrehajtása iránti eljárásban beadvány előterjesztésére NEM használható!)

  1. Beadvány hagyatéki eljárásban
  1. Hagyatéki megkereséshez kapcsolódó válasz űrlap (pénzintézetek számára)

(Az űrlapot a megkeresett pénzintézet cégkapujáról kell feltölteni. Személyes tárhelyről feltöltött válaszokat a MOKK rendszere nem tud befogadni.)

  1. Végrehajtási kérelmek ÁNYK űrlapjai

4.1.1.2 Végrehajtási kérelmek előterjesztése

insert_link 4.3.1 Végrehajtás elrendelése iránti eljárás szabályai 2020. szeptember 1-jén és azt követően

4.1.1.3 ÁNYK program használata elektronikus kapcsolattartásban

Az alábbi tájékoztató anyag azok segítségére lehet, akik az ÁNYK programot szeretnék elektronikus kapcsolattartásra használni.

Az útmutató letöltéséhez kattintson ide.

4.1.2. Beadványok, iratok érkeztetése

4.1.2.1. Elektronikus úton érkezett küldemények

A közjegyző hivatali tárhelyére küldött küldemények

A közjegyző részére elektronikus úton beadványt a főszabály szerint - a közjegyző hivatali tárhelyére terjeszthető elő. A közjegyző hivatali tárhelyére küldött elektronikus küldeményt a MOKK veszi át. A közjegyző a hivatali tárhelyére küldött küldemények érkezésének ellenőrzéséről munkanaponként legalább egy alkalommal köteles gondoskodni. Fizetési meghagyásos eljárásban, valamint a fizetési meghagyás végrehajtásának elrendelése iránti eljárásban (a továbbiakban: fizetési meghagyásos ügyek) a MOKK rendszerében kell rögzíteni a közjegyző hivatali tárhelyére küldött elektronikus küldeményt.

A közjegyző hivatali tárhelyére küldött elektronikus küldemény érkezésének időpontja a NISZ által a küldemény átvételéről kiállított igazolásban [kép] feltüntetett időpont (de az ügyintézési határidő a következő munkanapon kezdődik).

A hivatali tárhely kezelése a KÜR-be beépítésre került. A hivatali tárhely a KÜR kezdőoldaláról érhető el, az „ üzenetek” menüre kattintva. A közjegyző hivatali tárhelyére érkező üzenetek kezelését bemutató fejezet eléréséhez kattintson ide!

A közjegyző e-mail címére küldött küldemények

A közjegyző e-mail címére – a közokirat-szerkesztési eljárás lefolytatása iránti kérelem, valamint a közokirat tervezetének kivételével – hatályosan nem terjeszthető elő beadvány. A közjegyző e-mail címére küldött küldemény érkezésének időpontja az e-mail-en a közjegyzőhöz érkezés idejeként feltüntetett időpont.

Az e-mailen érkezett beadványokat, iratokat az ügyintéző veszi át. Fizetési meghagyásos ügyekben a közjegyző e-mail címére küldött küldeményt nem kell rögzíteni a MOKK rendszerében.

Kapcsolódó jogszabály: Küsz. II. FEJEZET 13. §, V. FEJEZET 78. § (1) bek.
  1. §

(1) A közjegyző hivatali tárhelyére küldött elektronikus küldeményt - a hivatali tárhely kezelését segítő informatikai rendszer alkalmazásával - a MOKK veszi át.

(2) A közjegyző a hivatali tárhelyére küldött küldemények érkezésének ellenőrzéséről munkanaponként legalább egy alkalommal köteles gondoskodni.

(3) Az ügyintéző a hivatali tárhely kezelését segítő informatikai rendszerben a küldemény adatainak megtekintésével veszi át a küldeményt.

(4) A közjegyző hivatali tárhelyére küldött elektronikus küldemény érkezésének időpontja a hivatali tárhelyet biztosító szolgáltató által a küldemény átvételéről kiállított igazolásban feltüntetett időpont azzal, hogy az ügyintézési határidő a következő munkanapon kezdődik.

(5) A közjegyző elektronikus levelezési (e-mail) címére küldött küldemény érkezésének időpontja az elektronikus levélen a címzetthez érkezés idejeként feltüntetett időpont.

  1. §

(1) A közjegyző hivatali tárhelyére küldött elektronikus küldeményt az ügyintéző rögzíti a MOKK rendszerében. A közjegyző elektronikus levelezési címére küldött küldeményt nem kell rögzíteni a MOKK rendszerében.

question_answer A közjegyző e-mail címére hagyatéki eljárásban előterjeszthető-e szabályosan beadvány?

Az e-mail kizárólag tájékoztatásra használható. Beadvány a közjegyző hivatali tárhelyére terjeszthető elektronikus úton joghatályosan. A közjegyző email-címére előterjesztett beadvány nem minősül az E-ügyintézési tv. szerint előterjesztettnek. Ennek jogkövetkezményeit a Pp. 618. §-ának (1) bekezdése állapítja meg.

question_answer A hagyatéki ügyekben történt hirdetmények törléséről a MOKK rendszere által küldött e-mail (törölték a hirdetményt) a hagyatéki ügyben feltöltendő visszajelentés?

A közjegyzőhöz érkezett e-mailek közül csak az eljárás megindítására vonatkozó kérelmet, illetve az elektronikusan rendelkezésre bocsátott okirattervezetet tartalmazót kell kötelezően rögzíteni [Küsz. 16. § (1) bek.]. Ebből kifolyólag a hirdetmények törléséről szóló e-mailt célszerű, de nem kötelező rögzíteni a KÜR-ben. Amennyiben a rögzítés mellett dönt, az e-mail hozzákapcsolható a hirdetményi kézbesítésről rendelkező végzéshez, a jobb áttekinthetőség érdekében.

question_answer Okirati végrehajtási ügyben az MBVK általi értesítőt be kell-e emelni, vagy célszerű-e beemelni a végrehajtási ügy aktájába?

A végrehajtás elrendelése iránti ügy kiosztásáról szóló MBVK értesítőt célszerű, de nem kötelező rögzíteni a KÜR-ben, tekintettel arra, hogy a közjegyzőhöz érkezett e-mailek közül csak az eljárás megindítására vonatkozó kérelmet, illetve az elektronikusan rendelkezésre bocsátott okirattervezetet tartalmazót kell kötelezően rögzíteni [Küsz. 16. § (1) bek.].

4.1.2.2. Papíralapú küldemények

Az ügyféltől a papíralapú beadványt az ügyintéző az ügyfélfogadási időben veszi át. A postán érkezett, illetve a hatóság által kézbesítővel vagy futárral küldött küldeményt munkaidőben kell átvenni.

Ha a küldemény postán, kézbesítővel vagy futárral érkezik a közjegyzőhöz, úgy a küldemény érkezésének időpontja a közjegyzőhöz érkezés idejeként feltüntetett időpont. Fizetési meghagyásos eljárásban a papíralapú beadvány beérkezési idejének azt a napot kell tekinteni, amikor az a közjegyzőhöz megérkezett.

Amennyiben az ügyfél személyesen terjeszt elő beadványt, úgy annak érkezésének időpontja a személyes előterjesztés időpontja.

A papíralapú küldemény érkezésének időpontját érkeztető bélyegzővel fel kell tüntetni a küldeményen.

Kapcsolódó jogszabály: Küsz. II. FEJEZET 14. §, V. FEJEZET 78. § (2) bek.
  1. §

(1) Az ügyféltől a papíralapú beadványt az ügyintéző az ügyfélfogadási időben veszi át.

(2) A postán érkezett, illetve a hatóság által kézbesítővel vagy futárral küldött küldeményt az ügyintéző munkaidőben veszi át. Az „azonnal” és a „sürgős” jelzésű küldemény átvételi idejét az ügyintéző óra, perc pontossággal jelöli meg a kézbesítő okmányon és a borítékon.

(3) Az ügyintéző sérült küldemény átvétele esetén a sérülés tényét feltünteti a borítékon, ha pedig az átvétel tényét átvételi elismervénnyel igazolja, az átvételi elismervényen is. Az ügyintéző a postai úton érkező sérült, könyvelt küldemény átvételéről hivatalos feljegyzést készít, és azt a küldeményhez csatolja.

(4) A papíralapú küldeményen (annak valamennyi példányán és mellékletén) az ügyintéző az érkezés napján bélyegzővel, jól olvashatóan feltünteti a közjegyző nevét vagy a közjegyzői iroda elnevezését, az érkezés évét, hónapját és napját, továbbá az ügyszámot. 

(5) A küldeményen meg kell jelölni a példányok és a mellékletek számát, a csatolt pénz összegét, pénznemét, a mellékelt egyéb értéket, fontos iratot; az eredeti iratot külön kell megjelölni. Ha a küldeményben jelzett valamely melléklet hiányzik, ennek tényét is fel kell tüntetni. A küldeményen feltüntetett adatokat az ügyintéző az irat első példányán aláírásával igazolja. 

(6) Ha a beadvány határidőhöz kötött eljárási cselekményt tartalmaz, az ügyintéző a levélborítékot a beadványhoz csatolja.

(7) A közjegyzőhöz postán érkezett pénzt vagy egyéb értéket (pl. ékszert, értékpapírt, takarékbetétkönyvet, fel nem használt és fel nem használható illetékbélyeget), amelynek kezelésére a közjegyző nem jogosult vagy nem őt illeti, a közjegyző visszaküldi a feladónak, feltéve, hogy a feladó személye és címe megállapítható, és a visszaküldött küldeményt átveszi. Ellenkező esetben ezeket a közjegyző a találásra vonatkozó szabályok szerint kezeli.

(8) A papíralapú küldeményre felragasztott illetékbélyeget a küldemény érkezésének, illetve az illeték lerovásának napján az ügyintéző az illetékekről szóló törvény szerint értékteleníti.

  1. §

(2) A papíralapú beadvány beérkezési idejének azt a napot kell tekinteni, amikor az a közjegyzőhöz megérkezett, szóbeli beadvány esetén pedig azt a napot, amikor azt a közjegyzőnél előterjesztették.

question_answer Mi a teendő, ha a hagyatéki leltárt és annak mellékleteit (tulajdoni lapokat, adó- és értékbizonyítványokat, temetési számlákat) a jegyző postai úton, papíralapon küldi meg a közjegyző részére?

Tekintettel arra, hogy a hagyatéki leltárt 2018. január 1. óta elektronikus úton kell megküldenie a jegyzőnek a közjegyző részére, javasolt a jegyzőt hiánypótlásra felhívni, ha pedig nem teljesíti, javasolt a Pp. 618. §-ának (1) bekezdésében foglalt jogkövetkezmény alkalmazása.

4.1.2.3. Szóbeli beadványok

A szóban előterjesztett beadványról a közjegyző, a közjegyzőhelyettes, illetve a közjegyzőjelölt jegyzőkönyvet vesz fel. Szóbeli beadványok előterjesztése esetén a közjegyzőhöz érkezés időpontja a jegyzőkönyv felvételének időpontja. Fizetési meghagyásos ügyekben szóbeli beadvány esetén annak érkezésének időpontja az a nap, amikor azt a közjegyzőnél előterjesztették.

Kapcsolódó jogszabály: Küsz. II. FEJEZET 15. §, V. FEJEZET 78. § (2) bek.
  1. §

A szóban előterjesztett beadványról a közjegyző, a közjegyzőhelyettes, illetve a közjegyzőjelölt jegyzőkönyvet vesz fel. Az ügyfél kérésére a szóban előterjesztett beadvány jegyzőkönyvbe foglalásáról a felvett jegyzőkönyv egy hiteles vagy nem hiteles másolati példányát részére át kell adni.

  1. §

(2) A papíralapú beadvány beérkezési idejének azt a napot kell tekinteni, amikor az a közjegyzőhöz megérkezett, szóbeli beadvány esetén pedig azt a napot, amikor azt a közjegyzőnél előterjesztették.

info Az ügy borítóján, valamint az irat metaadatai között az „érkezés napja” megváltoztatható.

4.1.3. Ügy létrehozása

Új ügy létrehozása

A közjegyzői ügyeket érkezési sorrendben kell bejegyezni a KÜR-be.

Új ügyet lehet létrehozni a bal felső eszköztárból, a ikonra kattintva, vagy a főmenüben [kép] az „Új ügy” menüpont kiválasztásával.

ondemand_video Nézze meg a kapcsolódó videót!

info Új hagyatéki ügy az önkormányzatok ASP rendszeréből a hivatali kapura érkező hagyatéki leltárak alapján is létrehozható. A funkció a beérkezett adatok (örökhagyó, érdekeltek, mellékelt iratok) beillesztését is elvégzi. A funkció használatáról a 4.1.10.2. Bejövő üzenetek fejezetben olvashat.


Kapcsolódó jogszabály: Küsz. II. FEJEZET 19. § (1)-(2) bek.
  1. §

(1) Az ügyintéző köteles a közjegyzői ügyeket érkezési sorrendben bejegyezni a közjegyzői ügyek nyilvántartásába (a továbbiakban: nyilvántartás).

(2) Az ügyintéző a nyilvántartást elektronikusan, a KÜR-ben vezeti.

error_outline Fontos!

Az iratokkal kapcsolatos további tudnivalókért kattintson ide!

4.1.3.1. Egyes eljárásokra vonatkozó különös szabályok

Közokirat-szerkesztés

Végrehajtási eljárás

Végrehajtási eljárásban a végrehajtási kérelmet külön-külön ügyszám alatt kell nyilvántartásba venni, ha több végrehajtási lapot, illetve végrehajtási záradékot kell kiállítani [Küsz. 71. § (1) bek.].

Fizetési meghagyásos eljárás

A díjfeljegyzéses ügyet a MOKK rendszerében önálló ügyként kell rögzíteni, amely a fizetési meghagyásos ügyre vonatkozó szabályok szerint kap ügyszámot.

Európai fizetési meghagyásos eljárás

Az európai fizetési meghagyásos eljárásban előterjesztett díjfeljegyzés engedélyezése iránti kérelmet az európai fizetési meghagyásos ügy ügyszáma alatt, utóiratként, a soron következő sorszámon kell nyilvántartásba venni (Küsz. 85. §).

Hagyatéki eljárás

Hagyatéki eljárásban a póthagyatéki ügyet és a megismételt eljárást új ügyszámon kell nyilvántartásba venni [Küsz. 86. § (3) bek.]. A hagyatéki eljárás során az egyesítendő ügyeket az egyesítést megelőzően örökhagyónként külön-külön új ügyszámmal kell nyilvántartásba venni [Küsz. 86. § (1) bek.]. Új ügyszámon kell nyilvántartásban venni az öröklési bizonyítvány kiállítása iránti kérelmet, valamint – ha azt a hagyatéki tárgyalás berekesztése után terjesztik elő – az özvegyi jog megváltása iránti kérelmet [Küsz. 86. § (4) bek.].

Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásának vezetése

Ha a közjegyző vagy a közjegyzőhelyettes a Kjnp. 36/G. § (1) bekezdése szerinti tanúsítványt az élettársi nyilatkozatnak az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába való bejegyzésével egyidejűleg állítja ki, a tanúsítványt az „N” ügykategóriában az élettársi nyilatkozat bejegyzése iránti eljárás ügyszáma alatt, utóiratként, a soron következő sorszámon kell nyilvántartásba venni [Küsz. 73. § (1) bek.]. Ha viszont a közjegyző, illetve a közjegyzőhelyettes a Kjnp. 36/G. § (1) bekezdése szerinti tanúsítványt nem az élettársi nyilatkozatnak az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába való bejegyzésével egyidejűleg állítja ki, a tanúsítvány kiállítása iránti kérelmet és a tanúsítványt a „Z” ügykategóriában új ügyként kell nyilvántartásba venni [Küsz. 73. § (2) bek.].

Házassági és az élettársi vagyonjogi szerződések elektronikus nyilvántartásának vezetése

A Kjnp. 36/J. § (4) bekezdése szerinti tanúsítványt az „N” ügykategóriában a vagyonjogi szerződés bejegyzése iránti eljárás ügyszáma alatt, utóiratként, a soron következő sorszámon kell nyilvántartásba venni [Küsz. 74. § (1) bek.]. A Kjnp. 36/K. § (4) bekezdése szerinti tanúsítvány kiállítása iránti kérelmet és a tanúsítványt a „Z” ügykategóriában új ügyként kell nyilvántartásba venni [Küsz. 74. § (2) bek.].

Hitelbiztosítéki nyilatkozat rögzítése

A hitelbiztosítéki nyilatkozat Hbnytv. 9. §-a szerinti rögzítését a zálogszerződést, tulajdonjog-fenntartással történő eladást, faktoring szerződést vagy pénzügyi lízingszerződést, továbbá a nem lajstromozott ingóra vonatkozó tulajdonjog, más jog, valamint követelés biztosítéki célból történő átruházásáról, illetve e vagyontárgyakra vonatkozó vételi jognak biztosítéki célból történő kikötéséről szóló szerződést tartalmazó közjegyzői okirat ügyszáma alatt fel kell jegyezni a KÜR-ben [Küsz. 91. § (2) bek.].

Zálogjogi nyilvántartás vezetése

A zálogjog bejegyzéséről kiállított tanúsítványt az „N” ügykategóriában a zálogjog bejegyzése iránti eljárás ügyszáma alatt, utóiratként, a soron következő sorszámon kell nyilvántartásba venni [Küsz. 93. § (2) bek.]. A zálogjogi nyilvántartásból való lekérdezés eredményéről kiállított tanúsítvány kiállítása iránti kérelmet és a tanúsítványt a „Z” ügykategóriában új ügyszámon kell nyilvántartásba venni [Küsz. 93. § (3) bek.].

Egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dolgot terhelő zálogjogi nyilvántartás vezetése

A zálogjog bejegyzéséről kiállított tanúsítványt az „N” ügykategóriában a zálogjog bejegyzése iránti eljárás ügyszáma alatt, utóiratként, a soron következő sorszámon kell nyilvántartásba venni [Küsz. 94. § (2) bek.]. A gépjármű zálogjogi nyilvántartásból való lekérdezés eredményéről kiállított tanúsítvány kiállítása iránti kérelmet és tanúsítványt a „Z” ügykategóriában új ügyszámon kell nyilvántartásba venni [Küsz. 94. § (3) bek.].

Okirat és információhordozó megőrzése

A megőrzött okirat visszaadása iránti eljárás új ügyként iktatandó, mivel az okirat, illetve információhordozó visszaadása iránti kérelem (jegyzőkönyv) kezdőiratnak tekintendő [KÜSZ 18. § (1) bek. c) pont, 67. § (3) bek.].


question_answer Korábban a HÉVSZENY-be bejegyzett házassági vagyonjogi szerződést szeretnének a felek módosítani, a módosítást ügyvéd készítette, ellenjegyezte és egységes szerkezetbe foglalta. Kérdésem az lenne, hogy ügyviteli szempontból új ügyszámot kell majd adni a módosításnak, vagy a korábbi ügyszámon fog futni?

A KÜSZ 35. § (3) bek. 10. pontjára figyelemmel a vagyonjogi szerződés módosítása, törlése, megszüntetése vagy megszűnése tényének nyilvántartásba való bejegyzése iránti kérelem új ügyszámra iktatandó kezdőiratként, a bejegyzés pedig befejező iratnak minősül.

question_answer Ha a régi Küsz. hatálya alá tartozó hagyatéki ügyben a közjegyző ideiglenes hatályú jogerős hagyatékátadó végzést hozott, ami alapján a kötelesrészre jogosultak hagyatéki pert indítottak a bíróság előtt, s a felek per során kötött egyezségét a bíróság jogerőre emelkedett végzésével jóváhagyta, a bíróság által megküldött, erről szóló jegyzőkönyvet új ügyszámra kell-e iktatni?

A bírósági jegyzőkönyv nem minősül kezdőiratnak, így nem szükséges az új ügyszám alatti iktatása sem. A közjegyző a régi ügyszámon, a következő sorszámmal ellátva kell, hogy az eljárást befejezetté nyilvánítsa. Ennek indoka az, hogy a hagyaték ideiglenes hatállyal történő átadását követően per indult, a bíróság pedig az igényt rendezte, illetve a felek között létrejött egyezséget jóváhagyta.

info Új ügyet az iroda bármely ügyintézője rögzíthet a KÜR-ben.

4.1.3.2. Ügykategóriák

Az „új ügy létrehozása oldalon” az ablak bal oldalán található listából kiválasztandó, hogy az ügyet mely ügykategória alatt kívánjuk létrehozni.

4.1.3.2.1. Az egyes ügykategóriákba tartozó ügyek

A KÜR-be a következő ügykategóriák alatt lehet ügyet rögzíteni - az ügykategóriák kibontásához kattintson az ügykategória nevére

„K” – közjegyzői ügyleti okiratok, jegyzőkönyvi ténytanúsítványok, okirat, illetve információhordozó megőrzése

„K” ügykategória alatt rögzítendő ügyek:

  • közjegyzői ügyleti okiratok
  • jegyzőkönyvi ténytanúsítványok [életben lét tanúsítása, nyilatkozat vagy értesítés közlésének tanúsítása, testületi ülés és azon hozott határozat tanúsítása, egyéb jogi jelentőségű tény tanúsítása (ideértve a hitelbiztosítéki nyilvántartás, mint honlap tartalmának tanúsítását is), óvás tanúsítása (óvatolásról kiállított záradéki tanúsítvány is, utóiratként) külföldi eljárásban történő felhasználás céljára peren kívüli eskü vagy fogadalom tanúsítása]
  • okirat, illetve információhordozó megőrzése
„Z" – záradéki ténytanúsítványok

„Z” ügykategória alatt rögzítendő ügyek:

  • záradéki tanúsítványok (másolat hitelesítése, hiteles fordítás készítése, fordítás helyességének tanúsítása, névaláírás vagy kézjegy valódiságának tanúsítása, okirat felmutatása időpontjának tanúsítása, közhitelességű nyilvántartás tartalmának tanúsítása, külföldi eljárásban történő felhasználás céljára peren kívüli eskü vagy fogadalom tanúsítása)
  • hitelbiztosítéki nyilatkozat rögzítése (Hbnytv. 8. §)
  • HBNY azonossági nyilatkozat tanúsítása
  • HBNY regisztráció törlése, valamint a képviseleti jogosultságra vonatkozó adat törlése
  • ÉNYNY tanúsítvány (nem a bejegyzéssel egyidejűleg való kiállítás esetén)
  • HÉVSZNY tanúsítvány a nyilvántartás adatairól (Kjnp. 36/K. §)
  • ZONY tanúsítvány a lekérdezés eredményéről
  • gkZONY tanúsítvány a lekérdezés eredményéről
„N” – „K” és „Z” kivételével a közjegyzői nemperes eljárások

„N” ügykategória alatt rögzítendő ügyek:

  • „K” és „Z”, valamint az FMH kivételével a közjegyzői nemperes eljárások
  • uniós jogforráson alapuló tanúsítvány kiállítása [Vht. 31/C. § (2) bek., Küsz. 72. § (1) bek].
  • ÉNYNY tanúsítvány (a bejegyzéssel egyidejűleg való kiállítás esetén)
  • HÉVSZNY tanúsítvány a bejegyzésről (Kjnp. 36/J. §)
  • HBNY jogutódi hozzáférés engedése (Hbnytv. 24/A. §)
  • ZONY tanúsítvány a bejegyzésről
  • gkZONY tanúsítvány a bejegyzésről
„E” – a „K”, „Z” és „N” ügykategóriába nem sorolható egyéb ügy

„E” ügykategória alatt kell rögzíteni például:

  • Ha a jegyző a Hetv. 27. § (1) bekezdése szerint értesíti a közjegyzőt, majd az ügyet a közjegyző, illetve a közjegyzőhelyettes befejezetté nyilvánítja.

A „K” ügykategórián belül három ügycsoport választható: ezek közül az „egyoldalú jogügylet” és a „többoldalú jogügylet” ügycsoport közjegyzői ügyleti okirat szerkesztése esetén választandó, a „jegyzőkönyvi tanúsítvány” ügycsoport pedig jegyzőkönyvi ténytanúsítvány készítése esetén. Fontos, hogy bár az okirat, illetve információhordozó megőrzése iránti eljárás során jegyzőkönyv készül, az nem jegyzőkönyvi ténytanúsítvány, ugyanakkor – praktikus okokból – mégis a „jegyzőkönyvi tanúsítvány” ügycsoportból választható ki ezen eljárás, mint ügytárgy.

Az ügykategórián belül az ügy elsődleges tárgya mellett további ügytárgyak feltüntetésére is van lehetőség, amikor erre szükség van.

picture_in_picture
képernyőkép

A további ügytárgyak kiválasztását segítő ablak az elsődleges tárgy mező melletti "+" gombra kattintva hívható elő. A másodlagos (és esetleg további) ügytárgyak rögzítés után az elsődleges tárgy alatt olvashatók. A mentés gombbal a módosítások tárolása szükséges.


Az „N” ügykategórián belül két ügycsoport válaszható: a „hagyatéki eljárás” és a „nemperes eljárás”. A „hagyatéki eljárás” ügycsoport hagyatéki eljárás (valamint póthagyatéki eljárás és megismételt hagyatéki eljárás), valamint európai öröklési bizonyítvány kiállítása iránti eljárás esetén választandó, míg a „nemperes eljárás” ügycsoport az „N” ügykategóriába tartozó többi nemperes eljárás esetén.

Kapcsolódó jogszabály: Küsz. II. FEJEZET 20. §
  1. §

(1) A nyilvántartásba az ügyeket az alábbi ügykategóriák szerint kell bejegyezni:

a) „K” ügykategória: a közjegyzői ügyleti okirat szerkesztésére irányuló eljárás és a Kjtv. 141-145. §-ai és 146/A. §-a szerinti jegyzőkönyvi ténytanúsítási eljárások, valamint az okirat, illetve információhordozó megőrzése iránti eljárás,

b) „Z” ügykategória: a Kjtv. 137-140. §-ai, 146-146/A. §-ai, valamint a hitelbiztosítéki nyilatkozat Hbnytv. 8. §-a szerinti rögzítése tekintetében a Kjtv. 144. §-a szerinti záradéki ténytanúsítási eljárások,

c) „N” ügykategória: az a) és b) pont kivételével a közjegyzői nemperes eljárások,

d) „E” ügykategória: az a)-c) pontok szerint ügykategóriába be nem sorolható egyéb ügy.

(4) A kezdőiratot a nyilvántartás soron következő új ügyszáma alatt kell nyilvántartásba venni.

(5) A „Z” ügykategóriába tartozó ügyben ugyanannak a félnek egyidejűleg azonos tartalmú okirat záradékolása során azonos tartalommal kiállított záradéki tanúsítványokat azonos ügyszámon kell nyilvántartásba venni. Minden egyéb esetben az egyes hitelesítéseket külön ügyszámon kell nyilvántartásba venni.

question_answer Végrendelet letétbe vétele mely ügykategória alatt iktatandó?

Magánvégrendelet letétbe helyezése a „K” ügykategóriában „okirat, illetve információhordozó megőrzése” ügytárgy alatt rögzítendő a KÜR-ben.

question_answer A zálogjogi nyilvántartásból való lekérdezés eredményéről kiállított tanúsítvány kiállítása iránti kérelmet és a tanúsítványt miért a „Z” ügykategóriában kell nyilvántartásba venni? Záradéki ténytanúsítványnak tekintendő?

A ZONY tanúsítvány nem a Kjtv. szerinti záradéki tanúsítvány, csupán a „Z” ügykategóriában kell nyilvántartásba venni. A ZONY eljárásra a régi Ptk., a régi Ptké. és a ZONY rendelet alkalmazandó. A tanúsítvány kiállítása a hivatkozott jogszabályi rendelkezések – különösen a ZONY rendelet – alapján történik.

question_answer A székhelyen korábban működő közjegyző által készített felmondásokban a jogosult új, a felmondás szó szerinti szövegét tartalmazó tanúsítványok kiállítását kéri tőlem. A beérkezett kérelem iktatása során hogyan kell eljárnom ügyvitelileg?

A korábbi közjegyző által készített közokirathoz kapcsolódó kérelmet az okirat ügyszáma alatt, a soron következő alszámon kell nyilvántartásba venni, tehát utóiratként kell kezelni a kérelmet.

4.1.3.2.2. Ügy létrehozása rossz ügykategóriában

Az ügyszám létrehozása után az ügykategória módosítására már nincs lehetőség. Ha az ügyintéző rossz ügykategóriába iktatta az ügyet, akkor azt téves iktatású ügyként kell a továbbiakban kezelni. Téves iktatás tényét az ügy borítóján, a „Státusz” mezőben [kép] kell jelölni.

Kapcsolódó jogszabály: Küsz. I. FEJEZET 8. §
  1. §

(2) Az ügykategóriára vonatkozó adat nem javítható; annak téves rögzítése esetén a téves iktatás tényét fel kell tüntetni. A KÜR-ben rögzített adatokat a - a közjegyzői nemperes eljárás megnevezésére vonatkozó adat kivételével - az ügyintéző kijavíthatja. A közjegyzői nemperes eljárás megnevezésére vonatkozó adatot a közjegyző és a közjegyzőhelyettes javíthatja ki. 

(3) A KÜR a javítás tényét naplózza úgy, hogy a téves bejegyzés visszakereshető legyen.

question_answer Miért kizárólag közjegyzői tanúsítvánnyal lehet egy ügyet a téves iktatásúak közé helyezni?

A téves iktatás az, amikor rossz ügykategóriát választott iktatás során az ügyintéző, s mivel ügykategóriát nem lehet javítani, ezért kell téves iktatásként jelölni. Ez a közjegyző számára fenntartott jogosítvány, figyelemmel arra is, hogy a közjegyzői nemperes eljárás megnevezésére vonatkozó adatot a közjegyző és a közjegyzőhelyettes javíthatja ki [Küsz. 8. § (2) bek.].

4.1.3.3. Az ügy tárgya

A megfelelő ügykategória kiválasztása után a baloldali listában megjelennek az ügykategóriába tartozó ügytárgyak. A lista feletti mezőbe gépelt szavakkal a lista szűrhető [kép] , így a keresett ügytárgy könnyebben megtalálható.

info Az adott ügykategórián belül az ügy tárgyát (pl. előzetes bizonyítás → közjegyzői letéti eljárás) a közjegyző és a közjegyzőhelyettes módosíthatja.

4.1.3.4. Státusz

A legördülő listából válassza ki, hogy végleges vagy ideiglenes ügyszámot kapjon az ügy.

4.1.3.4.1. Folyamatban

Végleges ügyszámot kap az ügy a kezdőirat nyilvántartásba vételével. A kezdőiratokkal kapcsolatos információkért kattintson ide.

question_answer A Küsz. 16. §-ának (1) bekezdés alapján „az elektronikusan rendelkezésre bocsátott okirattervezetet tartalmazó küldeményt” hogyan,milyen (végleges vagy ideiglenes) ügyszám alatt kell rögzíteni? Mi a teendő, ha a megküldött tervezet alapján végül mégsem készül közjegyzői okirat?

Ha az okirattervezet megküldésekor a fél már előterjesztette a kérelmet, akkor az okirattervezetet a folyamatban lévő ügyhöz kell rögzíteni; kérelem hiányában pedig az előkészítés alatt lévő ügyhöz. Ha a fél nem jelenik meg, akkor ha már előterjesztett kérelmet, az eljárást befejezetté kell nyilvánítani (Kjtv. 174. §), ha pedig még nem terjesztett elő kérelmet, akkor a tervezet megőrzésére a közjegyzőnek nincs jogalapja.

4.1.3.4.2. Előkészítés alatt (ideiglenes ügyszámmal)
ondemand_video Ideiglenes ügy létrehozása, majd véglegesítése

Ideiglenes ügyszámot akkor kap az ügy, ha az ügyben az eljárás megindulása előtt válik szükségessé bármely intézkedés (pl. tulajdoni lap lekérése). Az ideiglenes ügyszám alatt felvett ügyet a KÜR „M”-es ügyszám alatt fogja iktatni.

Az ügyintéző a kezdőirat nyilvántartásba vételével az ideiglenes ügyszámot véglegesre változtatja. Kezdőirat lehet például a közjegyzői okirat-szerkesztési eljárásra irányuló kérelem.

Az ideiglenes ügyszám alatti ügyintézésre egyebekben a kézikönyv 4. fejezetében leírtak vonatkoznak. Ugyanakkor javasoljuk, hogy aláírólapot az ügyintéző csak a végleges ügyszámot kapott ügyekben kérjen le, mivel a KÜR beleszámolja az aláírólapok számába az ideiglenes ügyszám alatt lekért aláírólapokat is.

emoji_objects Ideiglenes ügyszám alatt felvett ügyre az „Összetett ügykeresés” / „Ügyszám” oldalon kereshetünk. Ehhez válasszuk ki a „státusz” megnevezés alatt található legördülő sávból az „Előkészítés alatt (ideiglenes ügyszámmal)” opciót [kép] , majd kattintsunk a nagyító gombra.

Kapcsolódó jogszabály: Küsz. II. FEJEZET 19. § (4) bek.
  1. §

(4) Ha a közjegyzői ügyben az eljárás megindulása előtt válik szükségessé intézkedés, azt az ügyintéző ideiglenes ügyszám alatt veszi nyilvántartásba. Az ideiglenes ügyszámot a kezdőirat nyilvántartásba vételével az ügyintéző véglegesre változtatja.

question_answer Ideiglenes ügyszám felvétele esetén lehetséges-e az ügyfelek adatainak ellenőrzése a JÜB rendszerben?

Igen, lehetséges.

question_answer A Küsz. 16. §-ának (1) bekezdés alapján „az elektronikusan rendelkezésre bocsátott okirattervezetet tartalmazó küldeményt” hogyan, milyen (végleges vagy ideiglenes) ügyszám alatt kell rögzíteni?Mi a teendő, ha a megküldött tervezet alapján végül mégsem készül közjegyzői okirat?

Ha az okirattervezet megküldésekor a fél már előterjesztette a kérelmet, akkor az okirattervezetet a folyamatban lévő ügyhöz kell rögzíteni; kérelem hiányában pedig az előkészítés alatt lévő ügyhöz.Ha a fél nem jelenik meg, akkor ha már előterjesztett kérelmet, az eljárást befejezetté kell nyilvánítani (Kjtv. 174. §), ha pedig még nem terjesztett elő kérelmet, akkor a tervezet megőrzésére a közjegyzőnek nincs jogalapja.

question_answer Miként tudok előzetesen a következő évre vonatkozóan ügyszámot lekérni előz év végén?

Ehhez nem kell mást tenni az ügy létrehozása ablakban az "Érkezés napja" mezőbe a következő évre vonatkozó dátumot kell megadni.

question_answer Előző évben pl. 2020-ban előkészített M-es ügyek kezelése az idei pl. 2021-es évben.

1. Ahhoz, hogy a program a "Végleges ügyszám"-ra való kattintással pl. a 2020-ban lekért M-es ügyszámot a következő évi pl. 2021-es ügyként hozza létre, a véglegesítés előtt írjuk át az érkezés dátumát 2021-es érkezési dátumra.


2. Ahhoz, hogy a program a "Végleges ügyszám"-ra való kattintással az előző évben pl. 2020-ban lekért M-es ügyszámot előző évre pl. 2020-as ügyként hozza létre, a véglegesítés előtt az érkezés dátumán ne változtassunk, maradjon előző évi 2020-as dátumú.


question_answer Tudok-e 2020-as évre vonatkozóan ügyszámot lekérni?

A WebNotes-ban 2021. január 1. utáni iktatás esetén már csak 2021-es ügyszám kiosztására van lehetőség, függetlenül attól, hogy a kezdőirat esetleg még 2020-ban érkezett (de 2020-ban nem került iktatásra).

4.1.3.5. Előkészítő

Itt választhatja ki az ügy előkészítőjét. Ügy előkészítőjeként kiválasztható közjegyző, közjegyzőhelyettes, közjegyzőjelölt, közjegyzői irodai ügyintéző, illetve egyéb ügyviteli alkalmazott.

info Az „Előkészítő” listából csak abban az esetben tud nevet választani, ha feltöltötte az ügyintézők listáját, majd besorolta az egyes ügyintézőket munkakör és beosztás szerint.

4.1.3.6. Ügyintéző / Aláíró

Itt választhatja ki az adott ügy ügyintézőjét, vagyis azt az irodai dolgozót, akit a közjegyző ügyintézőként kijelölt. Ügyintézőként / aláíróként közjegyző, közjegyzőhelyettes választható ki. A rovatban az adott közjegyzői székhelyre kinevezett közjegyző neve jelenik meg elsőként.

Kapcsolódó jogszabály: Küsz. II. FEJEZET 17. §
  1. §

A közjegyző felelős az ügyintézés folyamatos menetéért és az ügyintézési határidők betartásáért. Ennek keretében intézkedik a küldemény nyilvántartásba vétele és az ügyintéző kijelölése iránt.

info Az „Ügyintéző / Aláíró” listából csak abban az esetben tud nevet választani, ha feltöltötte az ügyintézők listáját, majd besorolta az egyes ügyintézőket munkakör és beosztás szerint.

4.1.3.7. Érkezés napja

Adja meg az ügy érkezésének napját. Ha az ügy kezdőidőpontja beadvány vagy irat érkezésén alapul, akkor az ügy érkezésének a napját az alábbiak szerint kell megadni.

4.1.3.7.1. Elektronikus úton érkezett küldemények

A közjegyző hivatali kapujára küldött küldemények

A közjegyző hivatali kapujára küldött elektronikus küldemény érkezésének időpontja a NISZ által a küldemény átvételéről kiállított igazolásban [kép] feltüntetett időpont.

A közjegyző e-mail címére küldött küldemények

A közjegyző e-mail címére küldött küldemény érkezésének időpontja az e-mail-en a közjegyzőhöz érkezés idejeként feltüntetett időpont.

Kapcsolódó jogszabály: Küsz. II. FEJEZET 13. § (4)-(5) bek.
  1. §

(4) A közjegyző hivatali tárhelyére küldött elektronikus küldemény érkezésének időpontja a hivatali tárhelyet biztosító szolgáltató által a küldemény átvételéről kiállított igazolásban feltüntetett időpont azzal, hogy az ügyintézési határidő a következő munkanapon kezdődik.

(5) A közjegyző elektronikus levelezési (e-mail) címére küldött küldemény érkezésének időpontja az elektronikus levélen a címzetthez érkezés idejeként feltüntetett időpont.

4.1.3.7.2. Papíralapú küldemények

Amennyiben az ügyfél személyesen terjeszt elő beadványt, úgy annak érkezésének időpontja a személyes előterjesztés időpontja.

Ha a küldemény postán, kézbesítővel vagy futárral érkezik a közjegyzőhöz, úgy a küldemény érkezésének időpontja a közjegyzőhöz érkezés idejeként feltüntetett időpont.

Kapcsolódó jogszabály: Küsz. II. FEJEZET 14. § (4) és (8) bek.
  1. §

(4) A papíralapú küldeményen (annak valamennyi példányán és mellékletén) az ügyintéző az érkezés napján bélyegzővel, jól olvashatóan feltünteti a közjegyző nevét vagy a közjegyzői iroda elnevezését, az érkezés évét, hónapját és napját, továbbá az ügyszámot.

(8) A papíralapú küldeményre felragasztott illetékbélyeget a küldemény érkezésének, illetve az illeték lerovásának napján az ügyintéző az illetékekről szóló törvény szerint értékteleníti.

4.1.3.7.3. Szóbeli beadványok

Szóbeli beadványok előterjesztése esetén a közjegyzőhöz érkezés időpontja a jegyzőkönyv felvételének időpontja.

Kapcsolódó jogszabály: Küsz. II. FEJEZET 15. §
  1. §

A szóban előterjesztett beadványról a közjegyző, a közjegyzőhelyettes, illetve a közjegyzőjelölt jegyzőkönyvet vesz fel. Az ügyfél kérésére a szóban előterjesztett beadvány jegyzőkönyvbe foglalásáról a felvett jegyzőkönyv egy hiteles vagy nem hiteles másolati példányát részére át kell adni.

info Az ügy borítóján, valamint az irat metaadatai között az „érkezés napja” adat megváltoztatható.

4.1.3.8. Ügyintézés helye

A legördülősávból kiválasztva adja meg, hogy az ügy intézésére a közjegyző hivatali helyiségében (iroda), vagy a fél által megjelölt helyen (helyszín) kerül-e sor.

info Ha az eljárást helyszínen kell lefolytatni, a közjegyző részére az ügyérték vagy az eljárás lefolytatására fordított idő alapján járó munkadíjon felül az utazásra fordított idő alapján felszámítandó minden megkezdett óra után 5.500 Ft-os munkadíjat is meg kell fizetni.

4.1.3.9. A létrehozott ügy

Az adatok megadását követően a soron következő ügyszámot a KÜR a „Létrehozás” gombra kattintás után hozza létre egy új ablakban. Ezzel az akta átalakul, és a bal felső sarokban olvasható a kapott ügyszám, mely az ügy azonosítására szolgál. Az közjegyzői ügyszám a következő elemekből áll: székhelykód/ügykategória betűjele/ügy száma/évszám/sorszám (pl. 99095/N/385/2020/1.)

Fizetési meghagyásos eljárásban az ügyszám továbbra is „Ü”-s.

error_outline Fontos! Az ügy létrehozását követően már nincs lehetőség az ügykategória, valamint az ügyszám módosítására, így a rontott vagy meghiúsult ügyeket téves iktatásként kell jelölni, azok ügyszáma pedig nem használható fel újból.

Kapcsolódó jogszabály: Küsz. II. FEJEZET 20. § (2)-(3) bek.
  1. §

(2) A közjegyzői ügy száma a közjegyző székhelyének azonosító száma, törve az ügykategória betűjelzésével, törve az ügy érkezés szerinti számával, törve az érkezés évszámával, valamint a sorszámmal.

(3) A nyilvántartásban az ügyek számozása évenként 1-gyel kezdődik, és az ügyek érkezésének megfelelően folyamatosan növekszik.

question_answer Az ügyszámban kell-e a székhelykód elé „K” betűt írni? (pl. K99095/N/385/2020/1.)

Nem kell az ügyszámba a „K” betű a székhelykód elé.

Régi ügy rögzítése

4.1.3.10. Régi ügy létrehozása

Régi ügyet a főmenüből elérhető "Régi ügy iktatása" menüpontra kattintva hozhatunk létre. [kép]

  • Régi ügy rögzítése esetén kiválasztandó az évszám az ügy betűjele és a sorszámmegadás módja.
  • A sorszámozás lehet automatikus, ami azt jelenti, hogy az adott év legnagyobb sorszámú ügyét követő szám kerül kiosztásra.
  • A sorszám tetszőleges megadása is lehetséges, de ebben az esetben kötelező annak megadása - ilyenkor a program ellenőrzi, hogy nincs-e már azonos sorszámú ügy az adatbázisban.
  • A kiválasztható ügytárgyak köre korlátozott. Ha olyan helyzet adódna, amikor az adott lehetőségek egyike sem megfelelő, kérjük, vegyék fel a kapcsolatot a MOKK jogi és informatikai irodájával.
question_answer Egy 1967-ben befejezett hagyatéki ügyében az örökösök megkeresték a közjegyzői irodát, avégett, hogy az örökös adatai el vannak írva a tulajdoni lapon és kérik az állami közjegyző által hozott hagyatékátadó végzés kijavítását. Hogyan kell eljárnom ebben az esetben ügyvitelileg?

Az állami közjegyző által hozott hagyatékátadó végzés kijavítása a közjegyző hatáskörébe tartozik. Ügyviteli szempontból először is a régi ügyet kell rögzíteni a WebNotes-ban, majd a kijavító végzés itt iktatható a soron következő sorszámon.

4.1.4. Borító

4.1.4.1. A Borítón található általános információk

Egy ügy borítója:

1. A „Borító” lapfül bal oldalán találhatók azok az információk, melyeket a KÜR automatikusan tölt be, valamely az ügybe már rögzített adat alapján. Ezek módosítására a borítón keresztül nincs lehetőség.

1.1. A borító bal oldalán található információs ikonok a gyors információhoz jutást hivatottak elősegíteni. Az egyes ikonok jelentése:


Az ügyben végintézkedés van, azaz a VONY lekérdezés pozitív választ adott, vagy kihirdetett végintézkedés adata került rögzítésre vagy van olyan irat, amely 'végintézkedés' típussal került megjelölésre.

VONY lekérdezése megtörtént

VSZNY lekérdezés megtörtént (eredménytől függetlenül)

Az ügy archivált iratot tartalmaz.

Az ügyben bizalmi őrzésre vonatkozó adat található.

Az ügyet más székhellyel megosztották.

Az ügy aláírásra váró iratot tartalmaz.



2. A „Borító” lapfül jobb oldalán lévő adatok szabadon módosíthatóak.

4.1.4.1.1. PMT hatálya alá tartozó ügyek

A legördülő sávból kiválasztandó, hogy az ügy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) hatálya alá tartozik-e. A közjegyzőt akkor terheli a Pmt.-ben meghatározott ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettség, ha bizalmi őrzést végez, vagy a Kjtv.-ben meghatározott más polgári nemperes eljárást folytat le a következő jogügyletek előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatban:

  1. gazdasági társaságban vagy egyéb gazdálkodó szervezetben lévő vagyonrész (részesedés) tulajdonának átruházása,
  2. ingatlan tulajdonának átruházása,
  3. gazdasági társaság vagy egyéb gazdálkodó szervezet alapítása, működtetése, megszűnése;
  4. bizalmi vagyonkezelés. [vö. 81. sz. MOKK iránymutatás]

error_outline Fontos! A gazdasági társaság működtetése és működése nem azonos fogalmak, ügyfél-átvilágítási kötelezettség a közjegyzőt csak a gazdasági társaság működtetését érintő jogügylet közokiratba foglalása esetén terheli.

A működtetés körébe olyan kérdések, döntések tartoznak, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a gazdasági társaság működni tudjon. Így többek között a gazdasági társaság szervezeti struktúrájának meghatározása, az ezt érintő döntések, a gazdasági társaság irányítása, a tulajdonosi döntések, a képviseleti jog terjedelmének meghatározása, átruházása, stb.

A gazdasági társaság által kötött szerződések, a társaság által tett jognyilatkozatok, kötelezettségvállalások a működés körébe tartoznak.

Így tehát ha a gazdasági társaság vesz fel kölcsönt, az erről szóló szerződés, illetve a szerződés alapján tett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat közjegyzői okiratba foglalása esetén a közjegyzőt nem terhelik a Pmt. szerinti ügyfél-átvilágítási kötelezettségek. A gazdasági társaság által kötött szerződések közül ugyanakkor az ingatlan-adásvételi szerződés közokiratba foglalása esetén fennáll az ügyfél-átvilágítási kötelezettség, de nem a Pmt. 73. § (2) bek. c) pontja, hanem a (2) bek. b) pontja alapján.

Mivel az aláírási címpéldány a képviseleti jogot érintheti (ami a működtetés körébe tartozik), aláírási címpéldány készítése esetén a közjegyzőt terheli az ügyfél-átvilágítási kötelezettség.

info A Pmt.-ben előírt ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettség a közjegyzőt nem terheli, ha

  1. a bejelentés alapjául szolgáló adat, tény, körülmény az eljárás megindításának a szükségességével összefüggésben a felek kioktatása során jutott a tudomására,
  2. a közjegyző – a Kjtv.-ben szabályozott polgári nemperes eljárásokon kívüli – nemperes eljárást folytat le.
4.1.4.1.2. Elintézés / befejezés dátuma

Az „Elintézés / befejezés dátuma”-ként azt a napot kell megadni amikor a Küsz. 35. §-ának (1)-(3) bekezdései szerint az ügy befejezett.

Közokirat-szerkesztési eljárás esetén az okirat kelte, ha nem jön létre az okirat és a) az eljárást befejezetté kell nyilvánítani, akkor a befejezetté nyilvánító végzés kelte; b) a közreműködést meg kell tagadni valamely Kjtv.-ben foglalt körülmény miatt, akkor a közreműködést megtagadó végzés kelte az „Elintézés / befejezés dátuma”.

insert_link 4.1.7.1. Mikor minősül az ügy befejezettnek?

4.1.4.1.3. Selejtezési idő kezdete

A KÜR-ben az új és a 2019. december 31-én folyamatban lévő ügyek kapcsán meg kell adni a selejtezési idő kezdetét. A selejtezési idő kezdő időpontja a Küsz. 55. §-ának (8) bekezdése alapján határozható meg. Közokirat-szerkesztési eljárás esetén az okirat kelte, befejezetté nyilvánító végzés, valamint közreműködést megtagadó végzés esetében pedig azok jogerőre emelkedésének napja jelenti a selejtezési idő kezdőnapját.

A közjegyzői okirat kijavítása esetén az erről hozott határozat jogerőre emelkedésének időpontja adja meg a selejtezési idő kezdőnapját.

Ha a közjegyzői okirat joghatásának kiváltásához közhiteles nyilvántartásba való bejegyzés szükséges, úgy a bejegyzés, illetve a bejegyzési kérelem visszautasítása, elutasítása vagy megtagadása időpontját kell ebben a rubrikában feltüntetni.

error_outline Fontos! A befejező iratként megjelölt dokumentum jogerejének dátuma automatikusan beíródik a selejtezési idő kezdete mezőbe.

emoji_objects Mivel a Küsz. a meglévő iratok selejtezésére is alkalmazandó, és az ügyviteli szabályok betartása a közjegyző felelőssége, a folyamatban lévő ügyek iratborítóján vagy a KÜR-ben – a későbbi munka megkönnyítése érdekében – célszerű lehet rögzíteni a selejtezési idő kezdetét, illetve ha már tudható, hogy az adott irat nem selejtezhető, akkor feltüntetni az „NS” jelölést.


A selejtezésről szóló fejezet eléréséhez kattintson ide!

Kapcsolódó jogszabály: Küsz. IV. FEJEZET 55. § (8) bek.
  1. §

(8) Az iratok őrzési ideje

a) az elektronikus levéltárban elhelyezett elektronikus hiteles kiadmány papíralapú eredetije esetén - a b) pont kivételével - az archiválás időpontjától,

b) közjegyzői okirat (ügyleti okirat és jegyzőkönyvi ténytanúsítvány) esetén

ba) a közjegyzői okirat keltétől,

bb) a közjegyzői okirat kijavítása esetén az erről hozott határozat jogerőre emelkedésének időpontjától,

bc) ha a közjegyzői okirat joghatásának kiváltásához közhiteles nyilvántartásba való bejegyzés szükséges, a bejegyzés, illetve a bejegyzési kérelem visszautasítása, elutasítása vagy megtagadása időpontjától,

bd) ha a közjegyzői okirat hiteles kiadmánya kiadásának lehetőségét a felek feltétel vagy időpont bekövetkezéséhez kötötték, a feltétel vagy időpont bekövetkeztétől,

c) a határozott idejű okirat-, illetve információhordozó-megőrzés (Kjtv. 158. §) esetén az okirat, illetve információhordozó visszaadásától vagy a határozott idő leteltétől, bizalmi őrzés esetén a pénz, értéktárgy, illetve értékpapír átadásától vagy visszaadásától,

d) teljesítési letéti eljárás (Kjnp. 36/L. §) esetén a záradékolt kérelem keltétől, illetve az őrzés megszüntetésének időpontjától,

e) a Hbnytv. 4. § (4) bekezdése szerinti azonossági nyilatkozat papíralapú másolatának őrzése esetén az azonossági nyilatkozat záradéki tanúsítványának keltétől, a bejegyzésre, módosításra, törlésre irányuló hitelbiztosítéki nyilatkozat közjegyző általi rögzítése esetén a záradéki tanúsítvány keltétől,

f) az a)-e) pontban nem említett nemperes eljárásokban hozott, az eljárást befejező érdemi határozat esetén a határozat jogerőre emelkedésének időpontjától,

g) az a)-e) pontban nem említett nemperes eljárásokban hozott, jogorvoslattal nem megtámadható határozat és egyéb irat esetén az ügyben tett utolsó érdemi intézkedés időpontjától,

h) a KÜR-ben rögzített irat papíralapú eredetije esetén az érkezésének időpontjától,

i) a 16. § (3) bekezdése alapján nem szkennelendő irat esetén az eljárást befejező érdemi határozat jogerőre emelkedésének időpontjától,

j) a MOKK és a területi kamara irata esetén az eljárást befejező határozat jogerőre emelkedésének, az utolsó érdemi intézkedés megtételének időpontjától,

k) a fizetési meghagyásos üggyel összefüggésben a MOKK-hoz érkezett tértivevény esetén az iratanyag irattárba helyezésének időpontjától kezdődik.

4.1.4.1.4. Státusz
4.1.4.1.4.1. Folyamatban

Az ügy létrehozását követően, annak befejeződéséig az ügy folyamatban van.

info
4.1.4.1.4.2. Befejezett

Az ügy a Küsz. 35. §-ának (1)-(3) bekezdéseiben foglaltak esetén minősül befejezettnek. Az ezzel kapcsolatos további információkért kattintson ide.

info Ha tárgyalás tartása nélkül meghozott hagyatékátadó végzés esetén tárgyalás tartását kéri valamelyik öröklésben érdekelt fél, akkor az ügy státuszát nem kell visszaállítani „Folyamatban” állapotba.

4.1.4.1.4.3. Lezárt (további intézkedést nem igényel)

Nem igényel további intézkedést az ügy [a KÜR-ben: „Lezárt (további intézkedést nem igényel)”], amennyiben a Küsz. 41-43. §-aiban előírtak teljesülnek. Arról, hogy milyen esetekben nem igényel egy ügy további intézkedést, a kézikönyv egy későbbi fejezetében lesz szó. Ennek eléréshez kattintson ide!

4.1.4.1.4.4. Közreműködés megtagadva

A Küsz. 35. §-ának (2) bekezdés h) pontja értelmében befejezettként kezelendő az az ügy, amelyben a közjegyző vagy a közjegyzőhelyettes a közreműködést megtagadta.

A közjegyző akkor köteles megtagadni a közreműködését, ha az kötelességeivel nem egyeztethető össze, így különösen ha közreműködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul, illetőleg amelynek célja tiltott vagy tisztességtelen. Amennyiben a közjegyző az eljárása során aggályos körülményt észlel, de a közreműködés megtagadására nincs ok, köteles e körülményre a fél figyelmét felhívni és ezt az iratban feltüntetni. Ha a fél ez ellen tiltakozik, a közjegyző a közreműködését megtagadja.

Ugyanakkor a statisztikai adatszolgáltatások elkészítése során szükséges azon közjegyző által lefolytatott eljárások számának a továbbítása, melyekben a közreműködés megtagadására került sor, így indokolt a „Közreműködés megtagadva” önálló státuszkénti szerepeltetése a listában.

question_answer Ha a közokirat-szerkesztés iránti kérelem iktatását követően az ügyfél mégsem jelenik meg, hogyan kell befejezni az ügyet: „közreműködés megtagadva” vagy „befejezett”?

Ez esetben az eljárás befejezetté nyilvánításának van helye, az ügy státuszát pedig „befejezett”re kell állítani.

4.1.4.1.4.5. Téves iktatás

A „Téves iktatás” státusz választandó ki, ha az ügyintéző rossz ügykategóriába iktatta az ügyet, vagy tévesen kezdőiratként lett nyilvántartásba véve utóirat. Utóbbi esetben a tévesen kezdőiratként nyilvántartásba vett utóiratot az ügyben érkezett kezdőirathoz kell utóiratként nyilvántartásba venni, a tévesen adott új ügyszámnál pedig fel kell tüntetni a téves iktatás tényét, valamint azt, hogy az irat melyik ügyszám alatt lett utóiratként nyilvántartásba véve.

Kapcsolódó jogszabály: Küsz. II. FEJEZET 8. § (2) bek., 21. § (7) bek.
  1. §

(2) Az ügykategóriára vonatkozó adat nem javítható; annak téves rögzítése esetén a téves iktatás tényét fel kell tüntetni. A KÜR-ben rögzített adatokat a - a közjegyzői nemperes eljárás megnevezésére vonatkozó adat kivételével - az ügyintéző kijavíthatja. A közjegyzői nemperes eljárás megnevezésére vonatkozó adatot a közjegyző és a közjegyzőhelyettes javíthatja ki.

  1. §

(7) A tévesen kezdőiratként nyilvántartásba vett utóiratot az ügyben érkezett kezdőirathoz kell utóiratként nyilvántartásba venni, a tévesen adott új ügyszámnál pedig fel kell tüntetni a téves iktatás tényét, valamint azt, hogy az irat melyik ügyszám alatt lett utóiratként nyilvántartásba véve.

error_outline Fontos! Az ügy létrehozását követően már nincs lehetőség az ügykategória, valamint az ügyszám módosítására, így a rontott vagy meghiúsult ügyeket téves iktatásként kell jelölni, azok ügyszáma pedig nem használható fel újból.

question_answer Miért kizárólag közjegyzői tanúsítvánnyal lehet egy ügyet a téves iktatásúak közé helyezni?

A téves iktatás az, amikor rossz ügykategóriát választott iktatás során az ügyintéző, s mivel ügykategóriát nem lehet javítani, ezért kell téves iktatásként jelölni. Ez a közjegyző számára fenntartott jogosítvány, figyelemmel arra is, hogy a közjegyzői nemperes eljárás megnevezésére vonatkozó adatot a közjegyző és a közjegyzőhelyettes javíthatja ki [Küsz. 8. § (2) bek.].

4.1.4.2. Irodai utasítások

4.1.4.2.1. Irodai utasítások a KÜR-ben
ondemand_video Nézze meg a kapcsolódó videót!

Az ügyintéző (vagyis a közjegyző, illetve a közjegyző alkalmazottja) az egyes iratokkal kapcsolatos teendőkre, feladatokra a KÜR útján rövid és világos utasítást adhat.
Ez alól kivételt jelent, hogy az ügy iratait csak a közjegyző, illetve a közjegyzőhelyettes utasítása alapján lehet más hatóságnak megküldeni. Továbbá, az ügy befejezésének tényét úgyszintén a közjegyző, illetve a közjegyzőhelyettes jogosult megállapítani irodai utasításban. Az ügy „Befejezett” státuszúra állítása egyfajta irodai utasítás. Fizetési meghagyásos ügyekben az ügy befejezésének a tényét a közjegyző vagy a közjegyzőhelyettes az „irattár” parancs funkcióval állapítja meg.

Egy ügyben irodai utasítást az ügy borítójának „Irodai utasítások” gombbal kezdeményezhető [kép].

A megjelenő ablakban az irodai utasítások úgy jelennek meg, hogy a legutóbb kiadottak automatikusan a lista elejére kerülnek.

Az ablakban 3 fajta irodai utasítás adható.

picture_in_picture
képernyőkép


Az alábbiak szerint rögzített irodai utasítások megjelennek a KÜR kezdőoldalán az „irodai utasítások” lapon is.

picture_in_picture
képernyőkép

insert_link 3.3.1.3. Irodai utasítások

4.1.4.2.1.1. Postázás

Központi postázás - MOKK posta szolgáltatása

A központi postázás igénybevételéhez nincs egyéb teendőnk, mint a postázási utasítás végrehajtójaként egyszerűen csak válasszuk a MOKK-ot. (5)

A képernyőkép a központi postázás rögzítésének folyamatát veszi sorba.

  • (1) Irodai utasítások indítása
  • (2) Egy vagy több címzett kiválasztása - ugyanazon küldeménynek több címzett részére történő küldése az ügyben rögzített személyek részére
  • (3) Ügyben nem rögzített személy részére történő postázásra is lehetőségünk van. [kép]
  • (4) Iratok kiválasztása, postázandó példányszámok megadása
  • (5) Kézbesítés (tértivevényes küldés) / Megküldés (tértivevény nélküli küldés) kiválasztása
  • (6) Az utasítás végrehajtójának válasszuk a MOKK-ot
  • (7) Mentés (postázás elrendelése)
  • (8) Létrejött irodai utasítás
error_outline
  • A személyek közül csak azok jelennek meg a listában, akiknél a cím adatok kitöltésre kerültek. Abban az esetben, ha egy személyhez két cím is rögzítésre került, akkor a személy kétszer jelenik meg a listában, egyszer az egyik - egyszer a másik címmel.
  • Központi nyomtatás csak magyarországi címre rendelhető el.
  • Nyomtatásra PDF dokumentum és olyan ES3 akta választható ki, amiben csak egy db PDF dokumentum található.
  • A központi postázón keresztül nyomtatható irat minden oldala csak álló tájolású A4 méretű (210 x 297 mm) lehet, ami alól a postai elektronikus tértivevény jelent kivételt.
  • Hiteles kiadmányként történő postázás csak olyan PDF vagy ES3 aktában található PDF dokumentumra kérhető - amin érvényes WN-ban készült aláírás található. Az elektronikusan aláírt dokumentumok (PDF, ES3) elnevezése aláhúzva jelenik meg az iratok listájában. [kép]
  • Az iratlista alatti inaktív mezőben a kézbesítési igazoláson feltüntetendő szöveg beállíthatóvá vált. A MOKK központi nyomdája az itt megadott szöveget fogja a tértivevényen rögzíteni. Azért, hogy ezen mező kezelésével további extra feladat ne keletkezzen, a rendszer automatikusan ajánlást tesz a szövegre az iratszám, az irattípus és a mennyiség alapján. Ha az ajánlott tartalom módosítása vagy kiegészítése indokolt, a szöveg melletti (jobb oldali) ceruza ikon megnyomásával a beviteli mező szerkeszthetővé válik. A postai tértivevény legfeljebb 50 karakter hosszúságú szöveget engedélyez, ezért a szöveg mérete 50 karakterben korlátozott.
  • A kézbesítési igazolások érkezéséről az "üzenetek" lapon az "egyéb üzenetek" csoportban lehet tájékozódni vagy a "Kimutatások / MOKK posta" listából.
  • Ha több személy került megjelölése a rendszer több irodai utasítás hoz létre, minden címzetthez egyet.
  • Sikeres postázás esetén az irodai utasítás automatikusan teljesített állapotba kerül (zöldre vált).
    picture_in_picture
    képernyőkép

  • A iratok kézbesítésekor a visszaérkező e-tértivevény automatikusan az ügy iratai közé kerül PDF formátumban „e-Tértivevény” elnevezéssel (az elnevezés utólag módosítható). [kép]
  • A postázásra kijelölt dokumentumok 24 óra várakozás után kerülnek nyomtatásra, így a postázás ez idő alatt visszavonható egészen pontosan addig, amíg az iratokat a MOKK nyomdája nem nyomtatta ki. A postázás visszavonásához használjuk az irodai utasításon található "STOP tábla" ikont.
    picture_in_picture
    képernyőkép

    Az postázási utasítás visszavonás után:

question_answer Mit tehetek, ha a postázandó dokumentumra azt írja a program, hogy nem A4 méretű?

Első lépésként ellenőrizzük le a küldendő PDF dokumentum tényleges méretet. Acrobat Reader esetén "Fájl menü / Dokumentum tulajdonságai" ablakban. [kép]

1. Amennyiben a PDF dokumentumot szkennelés útján hoztuk létre akkor az iroda informatikusa segítségével ellenőriztessük és állítassuk be a szkennert, hogy az A4-es (210 x 297 mm) dokumentumokat állítson elő..

2. Már meglévő PDF dokumentumok esetén - ami még nincs aláírva - van lehetőségünk átméretezni, mégpedig úgy, hogy magát a PDF fájlt újból kinyomtatjuk egy PDF nyomtatóval (pl. PrimoPDF).
Acrobat Reader esetén "Fájl menü / Nyomtatás..." majd válasszuk ki, hogy az A4-es oldalnak megfelelően kicsinyítse le a nyomtató a dokumentumot. [kép] Ebben az esetben utólag ellenőrizzük a dokumentum tartalmát annak olvashatóságát!

question_answer Kötelező-e a központi postázó használata?

Nem. A központi postázón keresztül való kézbesítést a közjegyző, illetve az ügyintéző választhatja [Kjnp. 15/B. § (1) bek.].

question_answer Mi kézbesíthető és mi nem a központi postázóval?

A központi postázón keresztül egyrészt közjegyzői irat (figyelem, van kivétel!) hiteles kiadmánya és másolata, másrészt közjegyzői irat, valamint minden egyéb irat (pl. a fél beadványa, tértivevény) egyszerű másolata kézbesíthető belföldi kézbesítésre címre.

Nem kézbesíthető, illetve küldhető meg a központi postázón keresztül a közjegyzői okirat, annak hiteles kiadmánya, illetve hiteles másolata [Kjnp. 15/B. § (2) bek.]. Nem lehet a központi postázón keresztül külföldi kézbesítésre címre kézbesíteni [Kjnp. 15/B. § (1) bek.]. Emellett nem használható a központi postázó akkor sem, ha az iratot a közjegyző hivatali helyiségében jelen lévő félnek, vagy az E-ügyintézési törvény alapján elektronikus kapcsolattartásra köteles félnek kell kézbesíteni [Kjnp. 15/B. § (1) bek.].

question_answer Postázás előtt mi kerül a hiteles kiadmányra?

A központi postázón keresztül kézbesített hiteles kiadmány egyedi vonalkódot tartalmaz, emellett azt a nyomtatás során a MOKK ellátja egy záradékkal , amely szerint a központilag kinyomtatott hiteles kiadmány a közjegyző aláírása és bélyegzőlenyomata nélkül is hiteles közokirat. [Kjnp. 15/B. § (3) és (4) bek.]

question_answer Milyen költsége van a központi postázásnak?

A MOKK Választmányának 2020. február 24-i és a MOKK Elnökségének 2020. május 18-i döntése értelmében a központi postázás költsége

  • egyszerű postai küldemény esetén 190 Ft (posta- és anyagköltség, leírási díj)
  • hivatalos elektronikus-tértivevényes küldemény esetén 450 Ft (posta- és anyagköltség, leírási díj)

A központi postázás költségét közjegyzői hozzájárulás címén kell megfizetni kompenzációs elszámolás keretein belül, vagyis a MOKK havonta utólag állít ki számviteli bizonylatot, amelyen tételesen szerepel a központilag postázott levél fajtája, darabszáma és költsége.

Tekintettel arra, hogy mind az egyszerű postai küldemény, mind a tértivevényes esetén felmerül a küldendő irat leírási díján kívül két-két oldal leírási díj (minden borítékban egy lap a feladó közjegyző és a címzett nevét tartalmazza, valamint az irodai utasítás leírási díja), ezért a WebNotes díjszámítójában 2020. június 1-től az egyszerű postai küldeménynél 490 Ft, a tértivevényesnél 750 Ft lesz feltüntetve a költségjegyzékek egyszerűbb elkészítése érdekében.

Természetesen ez nem érinti a kiadott iratok után járó leírási díjakat, illetve esetleges hitelesítési díjakat, azokat a szokott módon kell felszámítani, mintha az iratot a közjegyző maga nyomtatta volna kis és maga borítékolta volna be.

question_answer Miként tudom hiteles kiadmányként postázni más rendszerben, programban aláírt e-akta tartalmát, pdf dokumentumot?

Amennyiben más rendszerben, programban aláírt dokumentum (e-akta, pdf) kerül feltöltésre egy WebNotes-os ügy iratai közé, úgy az e-aktát, pdf-et a WebNotes rendszerből kezdeményezett aláírással kell ellátni ahhoz, hogy hitelesek kiadmánykét postázni tudjam.

Kapcsolódó jogszabály: Kjnp. 15/B. § (1)-(4) bek., Küsz. 29. § (5a) bek., Küsz. 37. § (10) bek.

Kjnp.

15/B. §

(1) A jelen lévő félnek nyomban kézbesíthető irat, valamint az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerint elektronikus úton kézbesítendő irat kivételével a közjegyző az iratokat belföldi kézbesítési címre - választása szerint - az alkalmazáson keresztül is kézbesítheti, a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályok szerint. Az így kézbesítendő papíralapú iratokat az alkalmazás központilag nyomtatja ki és készíti elő a postai kézbesítésre.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható a közjegyzői okirat, annak hiteles kiadmánya, illetve hiteles másolata kézbesítésére, megküldésére.

(3) Az (1) bekezdés szerinti esetben az alkalmazáson keresztül előállított, illetve abban rögzített jegyzőkönyv (igazolás), iratanyag és határozat (értesítés, bizonyítvány, végrehajtási lap, végrehajtási záradék) központilag kinyomtatott kiadmánya az eljáró közjegyző nevét, székhelyét, valamint az alkalmazás által generált és az iratra nyomtatott, egyedi vonalkódot tartalmazza, továbbá tartalmazhatja a közjegyző bélyegzőlenyomatának képét; az a közjegyző aláírása nélkül hiteles.

(4) Az alkalmazáson keresztül előállított, illetve abban rögzített jegyzőkönyv (igazolás), iratanyag, határozat (értesítés, bizonyítvány, végrehajtási lap, végrehajtási záradék) központilag kinyomtatott kiadmánya közokirat.

Küsz.

  1. §

(5a) A (2) és (3) bekezdés szerinti iratról a Kjnp. 15/B. § (3) bekezdésében meghatározott módon hiteles másolat kiadásának van helye azzal, hogy a hiteles másolaton utalni kell arra, hogy az a közjegyző aláírása és bélyegzőlenyomata nélkül is hiteles.

  1. §

(10) Az iratról a Kjnp. 15/B. § (1) bekezdése szerint készített hiteles kiadmányt el kell látni a Kjnp. 15/B. § (3) bekezdése szerinti egyedi vonalkóddal, és a hiteles kiadmányon utalni kell arra, hogy az a közjegyző aláírása és bélyegzőlenyomata nélkül is hiteles közokirat.

insert_link 3.3.2.5. Kimutatások - MOKK posta


Iroda általi postázás

Postázás végrehajtójaként kiválasztható maga az iroda vagy egy irodai alkalmazott is, ebben az esetben a postázást az iroda saját hatáskörében hajtja végre.

Postázás esetén az ügyben rögzített személyek címére van lehetőségünk postázni, amit természetesen javíthatunk, ha szükséges. Az utasítás elmentése előtt meg kell jelölni az elküldendő iratokat annak példányszámát valamit a kézbesítés vagy megküldés lehetőségét is érdemes rögzítenünk.

question_answer Ha a MOKK központi postázójával megküldött levél kézbesíthetetlen (pl. „címzett ismeretlen”), a posta hova küldi azt vissza, figyelemmel arra is, a MOKK postacíme nem szerepel a borítékon?

Figyelemmel arra, hogy az adott irat kézbesítésére ténylegesen a közjegyző utasítására kerül sor, annak kézbesíthetetlensége esetén az a postázási utasítást kiadó közjegyzőhöz érkezik vissza.

question_answer Ha a posta „címzett ismeretlen” jelöléssel küldte vissza a kézbesíteni kívánt iratanyagot, szükséges-e rögzítenem a borítékot az „Iratok” oldal alá?

Bizonyos kivételektől eltekintve a papíralapú beadványt kell szkennelés útján rögzíteni [Küsz. 16. § (2) bek.]. Beadványnak az a közjegyzőhöz ügyféltől érkező irat minősül, amely rendeltetésszerűen az iratanyagban kerül elhelyezésre [Küsz. 2. § (1) bek. 3) pont]. Ennek alapján az ügyintéző belátásán múlik, hogy a hozzá kézbesíthetetlenség okán visszaérkezett borítékot beadványként kezeli-e, és szkennelés útján rögzíti-e a KÜR „Iratok” oldala alá vagy sem.

4.1.4.2.1.2. Egyéb utasítás

Tetszőleges tartalmú „Egyéb utasítás” szabad szöveggel leírva.

Ha az utasítás több tennivalót ír elő, az egyes teendőket sorszámozva, külön-külön kell felsorolni.

Minden utasítás esetén ki kell választani azt a személyt, akinek az adott irodai utasítás szól. Az utasítás a „Mentés” gombra kattintással rögzíthető.

4.1.4.2.1.3. Határidő-nyilvántartás

insert_link 4.1.4.3. Határidő-nyilvántartás

4.1.4.2.1.4. Irodai utasítás végrehajtása

Az irodai utasítások végrehajtásának tényét vissza kell igazolnunk, amihez akár rövid szöveges magyarázatot is írhatunk. A végrehajtás sikerességének a rögzítéséhez használjuk a ikont.

Rögzíthető az is, ha a végrehajtás valamilyen akadályba ütközött, ehhez a -ra kell kattintani.

Kapcsolódó jogszabály: Küsz. II. FEJEZET 26. § (1) és (4) bek., 35. § (4) bek.
  1. §

(1) Az egyes iratokkal kapcsolatos teendőkre az ügyintéző írásban vagy a KÜR útján rövid és világos utasítást ad.

(4) Ha az utasítás több tennivalót ír elő, az egyes teendőket sorszámozva, külön-külön kell felsorolni.

  1. §

(4) Az ügy befejezésének tényét a közjegyző vagy a közjegyzőhelyettes irodai utasításban állapítja meg.

4.1.4.2.2. Irodai utasítások, intézkedések papíralapon

Amennyiben az egyes iratokkal kapcsolatos teendőkre az ügyintéző írásban ad utasítást, úgy az intézkedés vagy az arról készített feljegyzés papíralapú irat esetében feljegyezhető az elintézésre váró iratra is. Ha az utasítás több tennivalót ír elő, az egyes teendőket sorszámozva, külön-külön kell felsorolni.

A papíralapon adott utasítást nem kell külön rögzíteni a KÜR-ben szkennelés útján.

Kapcsolódó jogszabály: Küsz. II. FEJEZET 26. §
  1. §

(1) Az egyes iratokkal kapcsolatos teendőkre az ügyintéző írásban vagy a KÜR útján rövid és világos utasítást ad.

(2) Az intézkedést vagy az arról készített feljegyzést rögzíteni kell a KÜR-ben, megjelölve az elintézés évét, hónapját, napját is. Papíralapú irat esetében az intézkedés feljegyezhető az elintézésre váró iratra is.

(3) Minden papíralapú iraton rögzített intézkedésen fel kell tüntetni az elintézés évét, hónapját, napját és az ügyintéző aláírását.

(4) Ha az utasítás több tennivalót ír elő, az egyes teendőket sorszámozva, külön-külön kell felsorolni.

(5) Ha az intézkedést meghatározott időpontig kell teljesíteni, az ügyintéző erre megfelelő utasítást ad, amelyet a KÜR-ben rögzíteni kell.

question_answer A MOKK részére adott utasítás mit jelent, mit hajt végre a MOKK?

A Kjnp. 15/B. §-a szerinti kézbesítéshez használható a MOKK részére adott irodai utasítás.

question_answer A Küsz. 35. §-ának (4) bekezdése szerint „az ügy befejezésének tényét a közjegyző vagy a közjegyzőhelyettes irodai utasításban állapítja meg”. FMH és FMHVH eljárásban ez hogyan történik?

Az „irattár” parancs funkcióval (akár szövegesen is).

question_answer Az „N” ügykategóriába tartozó ügyekben, ahol az eredeti irat elektronikus, hogyan adható irodai utasítás?

Elektronikus iratra nem lehet irodai utasítást rávezetni, így elektronikus irat esetében az irodai utasítást a KÜR-ben kell megadni.


info Az ügy befejezésének a tényét a közjegyző vagy a közjegyzőhelyettes megállapíthatja a KÜR útján, illetőleg papíralapon adott irodai utasításban – az eljárás lefolytatására vonatkozó szabályok függvényében.

4.1.4.3. Határidő-nyilvántartás

A digitális akta „Borító” lapján külön gombról [kép] érhető el a határidő-nyilvántartási utasítás.

Határidő-nyilvántartási utasítás rögzítése:

  1. A megjelenő naptárban válasszuk ki azt az időpontot, ameddig az ügyet határidő-nyilvántartásba kívánjuk tenni.
  2. Az adott utasítással összefüggésben a szöveges jegyzetet a „megjegyzés” mezőbe rögzítsük.
  3. A határidő nyilvántartás megszakad amennyiben az ügy iratai közé új dokumentum rögzítése történik. Amennyiben ezt nem szeretnénk úgy az utasítás megadása előtt a "A nyilvántartási időt egy új irat rögzítése megszakítja" [kép] opció mellől vegyük ki a jelölést. Ezen fajta utasítások határideje mellett a "fix" szó jelenik meg. [kép]

info

  • Az ügy határidő-nyilvántartásba helyezésével ideiglenesen eltűnik az „aktív ügyek” listájából, egészen addig amíg a határidő nyilvántartás listáról nem töröltük az ügyet.
  • A megadott nyilvántartási időt felülírja egy újabb nyilvántartási utasítás rögzítése, de a korábban kiadott utasítások nem tűnnek el, ezek az ablak alsó részén található történeti listában továbbra is láthatóak maradnak.
  • A határidő-nyilvántartásba helyezés maximális időtartama 3 hónap lehet. Ugyanakkor a 3 hónap eltelte után nincs akadálya annak, hogy az ügy ismét határidő-nyilvántartásba kerüljön.
  • Az ügyek lezárásának egyik feltétele, hogy az ügy a Határidő-nyilvántartás listáján ne szerepeljen.
  • A nyilvántartási utasítás törlése a naptár panelen a „+0 (ma)” mező előtt lévő „X” gombra kattintva kezdeményezhető. [kép]

A határidő-nyilvántartásba tett ügyek megtekintésére két lehetőség van:

1. Az „aktív ügyek és teendők listája” kezdőoldalon.

insert_link 3.3.1.2. Határidő-nyilvántartás


2. Az „Összetett ügykeresés” / „Idő” oldal alatt található „Értelmezés” mezőben válasszuk ki a „Határidő nyilvántartás vége” opciót, majd adjuk meg a kívánt időintervallumot. A találati lista megjeleníti a megadott időszakban lejáró nyilvántartásokat.

4.1.4.4. Kapcsolódó ügy (ügyek csatolása, egyesítése, összekapcsolása)

ondemand_video Nézze meg a kapcsolódó videót!

A Küsz. az összefüggő ügyek kezelése alatt három esetkört szabályoz, így beszélhetünk ügyek csatolásáról, egyesítéséről, valamint összekapcsolásáról. Ezen esetekben az ügy adatai (személyek és iratok) egy másik ügy aktájából is elérhetővé válnak.

4.1.4.4.1. Csatolás

A KÜR „csatolás” funkcióját abban az esetben kell használni, ha két vagy több fél különböző ügyei iratanyagának átmeneti jellegű együttes kezelése szükséges. Ha csatolás fennállása alatt olyan érdemi határozatot hoznak, ami a csatolt ügyben hozott határozatot érinti, akkor a határozat egy kiadmányát el kell helyezni az iratanyagban.

Kapcsolódó jogszabály: Küsz. II. FEJEZET 25. § (1) bek.
  1. §

(1) Ha a csatolás fennállása alatt olyan érdemi határozatot hoznak, amely a csatolt ügyben hozott határozatot érinti, az ügy iratai között el kell helyezni a határozat egy kiadmányát. Az ügy befejezését követően a papíralapú csatolt irat visszaküldéséről gondoskodni kell. 

question_answer Ha közjegyzői okirat alapján egyetemleges adóstársak ellen indítanak végrehajtást, akkor a KÜR-ben használni kell-e a "csatolás" fület, vagy nem?

Önmagában az, hogy egyetemleges adóstársakkal szemben kerül benyújtásra végrehajtási kérelem, nem teszi szükségessé az ügyek összefüggő ügyekkénti kezelését. Az akta „feljegyzések” mezőjében utalhat arra az ügyintéző, hogy az adott ügy adósának egy másik végrehajtás elrendelése iránti ügy adósával egyetemleges a helytállási kötelezettsége.

4.1.4.4.2. Egyesítés

A KÜR „egyesítés” funkcióját kell használni akkor, ha több fél különböző ügyei iratanyagának végleges együttes kezelése szükséges oly módon, hogy a legkorábban érkezett iratnál történik valamennyi iratanyag kezelése. Az egyesítésnél minden ügyet külön ügyszámon kell a nyilvántartásban rögzíteni. Ez vonatkozik az áttétel folytán megküldött iratra is.

„Befejezett” státusz alatt kezelendő az az ügy, amelyben a közjegyző, illetve a közjegyzőhelyettes az ügy más ügyhöz való egyesítéséről rendelkezett.

Hagyatéki eljárás során az egyesítendő ügyeket az egyesítést megelőzően örökhagyónként külön-külön új ügyszámmal kell nyilvántartásba venni.

error_outline Fontos! ! Az ügyek egyesítése a legkorábban nyilvántartásba vett ügy iratanyagához történik.

Kapcsolódó jogszabály: Küsz. II. FEJEZET 25. § (2)-(3) bek.
  1. §

(2) Az egyesítésnél minden ügyet külön ügyszámon kell a nyilvántartásban rögzíteni.

(3) Az ügyek egyesítése a legkorábban nyilvántartásba vett ügy iratanyagához történik. Ez vonatkozik az áttétel folytán megküldött iratra is.

question_answer Több örökhagyó hagyatéki ügyének egyesítése esetén hogyan jelölhető az örökhagyók rendűsége (tekintettel arra is, hogy egy ügyben csak egy örökhagyó adatai rögzíthetők)?

A KÜR-ben az ügyek egyesítésével a program automatikusan megszámozza az örökhagyókat a haláluk sorrendjének megfelelően, nincs szükség tehát az I., II., III. rendűség manuális kiválasztására. Minden ügyben az örökhagyó csak "örökhagyó". Az egyesítés után a program jelzi a számozást.

question_answer Egyesített hagyatéki ügy esetén a költségjegyzéket hogyan kell elkészíteni: egyben vagy örökhagyónként külön-külön, s hogyan kell a készkiadásokat feltüntetni?

Egyesített hagyatéki ügyekben az egyes örökhagyók hagyatékai után külön-külön kell megállapítani az ügyértékeket. Éppen ezért a munkadíjat és a költségátalányt minden egyes örökhagyó hagyatéka tekintetében külön-külön meg kell állapítani és fel kell számítani, a készkiadások tekintetében pedig az egyesítésig felmerült készkiadásokat az adott ügy díjához kell hozzászámítani, amelyben az felmerült, az egyesítést követően felmerült költségeket pedig vagy annak az ügynek a költségeihez kell számítani, amelyikhez egyesítve lett a másik (többi ügy), vagy arányosan el kell osztani az egyes örökhagyók ügyei között.

question_answer Az I. r. öh. 2019. januárjában indult hagyatéki ügye az egyik örökös (a későbbi II. r. öh.) gondnokság alá helyezése miatt félbeszakadt. A II. r. öh. 2020-ban elhunyt, az ügyét egyesíteni kell az I. r. öh. ügyéhez.

K1: Ilyen esetben ugyanúgy megy az egyesítés, ahogy két „N”-es ügy esetében is?
Ügyek egyesítése ebben az esetben is ugyanúgy működik, mintha kettő „N” ügykategóriába tartozó ügyet egyesítene az ügyintéző. Kiemelendő, hogy az ügyek egyesítéséről rendelkező végzést az egyesítendő (magasabb ügyszámú, vagyis jelen esetben „N”-es ügykategóriájú) ügyben kell meghozni.

K2: Az egyesítést követően „Ü”-s számon megy a két ügy, azaz az eljárás papíralapú eljárás marad?
Az egyesítés következében az „N”-es ügykategóriába iktatott ügy – az egyesítés ténye okán – befejezettnek minősül [Küsz. 35. § (2) bek. b) pont], és az eljárás a továbbiakban ténylegesen az „Ü” ügykategóriába tartozó ügyben fog tovább folyni, a régi Küsz. szabályainak alkalmazása mellett.

K3: A díj még a régi díjrendelet szerinti mindkét örökhagyóra, vagy a II. r. örökhagyóra már az új díjszabás vonatkozik?
Mivel a II. rendű örökhagyó tekintetében indult eljárás befejeződik az egyesítés okán, így abban – ha merült fel költség – az új Díjrendelet szabályai szerint lehet felszámítani a közjegyzői díjat; míg a korábbi „Ü” ügykategóriába tartozó ügy tekintetében a régi Díjrendelet szabályai alapján történik a díjszámítás.

K4: Ha mindkettőre a régi díjszabás vonatkozik, akkor a „régi” közjegyzői díjról ügyön kívüli számlát írok, a II.r.-ről pedig az „N”-es aktában készítem el?
Az „N” ügykategóriába felvett, egyesítés okán befejezett ügy esetében az ügyből lehet kiállítani a költségjegyzéket és a számlát, a régi ügyben pedig nem költségjegyzéket, hanem díjjegyzéket kell készíteni, melynek tételei a régi Díjrendelet szabályaiból fakadhatnak. Számlát az utóbb említett ügyhöz kapcsolódóan az ügyön kívülről tudnak kiállítani a KÜR-ben.

K5: Mindenben úgy járok el az egyesített ügyben, mintha minden még 2019. januárjában érkezett volna? (jogerő csak záradékként, papíralapú jegyzőkönyv, HÁV beszkennelve stb.)
Igen, hiszen az „N”-es ügykategóriába iktatott ügyre az új Küsz., miközben az „Ü” ügykategóriába felvett ügyre a régi Küsz. szabályai lesznek alkalmazandóak.

question_answer Egy másik közjegyző megosztott velünk egy ügyet, melyet kapcsolódó ügyként a saját ügyünkhöz egyesítettünk. Ügyvitelileg mi a további teendőnk?

Ügyvitelileg további teendőjük nincsen ez esetben. Az ügyek egyesítéséről azonban határozatot kell hozni. Az e tárgyban közétett sablon a „MOKK-17_ Egyesítő végzés összefüggő hagyatékok esetében” név alatt került feltöltésre, melynek használata természetesen nem kötelező.

4.1.4.4.3. Összekapcsolás

A KÜR „összekapcsolás” funkcióját kell használni akkor, ha egy fél különböző ügyei iratanyagának végleges együttes kezelése szükséges. Ilyenkor az előzményi ügy iratanyagát az ügy iratanyagával kell összekapcsolni. Az „összekapcsolás” jelentését tekintve megegyezik az aNotes-ban, valamint a régi Küsz.-ben használt „szerelés” fogalmával.

A KÜR-ben iktatott póthagyatéki ügyet az alaphagyatéki üggyel össze lehet kapcsolni, ha az alaphagyatéki ügy adatai már megtalálhatóak az adatbázisban. Ha az alaphagyatéki ügy adatai nincsenek a KÜR-ben, akkor az alaphagyatéki ügyben keletkezett iratok közül a Küsz. 88. §-ának (6) bekezdés a) pontjában megjelölt iratokat szkennelni kell és feltölteni a póthagyatéki ügyhöz (tehát csak iratokat kell rögzíteni, nem a régi ügyet). Az iratok rögzítését követően a papíralapú alaphagyatéki iratokat vissza kell küldeni oda, ahonnan érkeztek.

Kapcsolódó jogszabály: Küsz. II. FEJEZET 25. § (2)-(3) bek.
  1. §

(2) Az egyesítésnél minden ügyet külön ügyszámon kell a nyilvántartásban rögzíteni.

(3) Az ügyek egyesítése a legkorábban nyilvántartásba vett ügy iratanyagához történik. Ez vonatkozik az áttétel folytán megküldött iratra is.

question_answer Hogyan kell a folyamatban lévő póthagyatéki eljáráshoz a korábban lezárt hagyatéki eljárást kapcsolni?

Ha a póthagyatéki eljárás 2020. január 1. napja után indult és ahhoz az aNotes-ban lezárt hagyatéki ügyet kell egyesíteni, akkor az utóbbi összekapcsolható a folyamatban lévő póthagyatéki eljárással. Amennyiben az aNotes használata előtt lezárt ügyet (pl. 1992-ben lezárt hagyatéki ügy) kellene folyamatban lévő póthagyatéki eljáráshoz kapcsolni, úgy szükséges bekérni a Levéltárból vagy a bírósági irattárból a Küsz. 88. §-ának (6) bekezdés a) pontjában meghatározott iratokat, és szkennelés útján rögzíteni azokat a folyamatban lévő póthagyatéki eljáráshoz (ez esetben tehát nem az alaphagyatéki ügy kerül összekapcsolásra a póthagyatéki üggyel, hanem az alaphagyatéki ügy iratai kerülnek rögzítésre a póthagyatéki ügyhöz).

question_answer Ha az alaphagyatéki ügy egy másik közjegyző előtt 2020. január 1. után indult, akkor a korábban eljáró közjegyzőt csak az iránt kell megkeresnem, hogy ossza meg velem az alaphagyatéki ügyet?

Mivel az alaphagyatéki ügy adatai már megtalálhatóak a KÜR adatbázisában, ezáltal az alaphagyatéki ügyet lefolytató közjegyzőnek elegendő megosztania az alaphagyatéki ügyet a póthagyatéki ügy lefolytatására illetékes közjegyzővel. A megosztott alaphagyatéki ügyet ezt követően – ha az ügy státusza befejezett – össze lehet kapcsolni a közjegyzői irodájuk előtt folyamatban lévő póthagyatéki üggyel.

4.1.4.4.4. Ügykapcsolat létrehozása

Az aktákat összekapcsoló ablakban („+Kapcsolódó ügy”) a nyilak azt mutatják meg, hogy melyik ügy adatai kerülnek át a másik ügybe. Az alatta található mezőkben a másik ügy számát és a kapcsolat típusát (csatolás, egyesítés, összekapcsolás) kell megadni. Az „OK” gombra kattintva a KÜR ellenőrzi, hogy az egyesítésnek fennállnak-e a szükséges feltételei.

Az ügykapcsolat sikeres létrehozása után az ügy „Borító” lapjának bal alsó szegletében láthatóvá válik a kapcsolódó ügy ügyszáma és a kapcsolat típusa. Az ügyszámra kattintva az ügy megnyílik. A CTRL gomb lenyomása melleti kattintással az ügy a böngésző egy újabb lapfülén kerül megnyitásra.

Ezt követően a „Személyek” és az „Iratok” oldalon is megjelennek az egyesített ügy adatai.

emoji_objects Egymáshoz valamilyen módon kapcsolódó ügyek közötti navigálást. A "Kapcsolódó ügyek" feliratra kattintva megnyitható egy "NAVIGÁTOR" segéd ablak.

  • Az ablakban az ügyek egy fa jellegű szerkezetben jelennek meg.
  • Az első elem mindig az az ügyszám, amelyikből a navigátor megnyílt.
  • Az ügyszámra kattintva az ügy megnyílik. A CTRL gomb lenyomása melleti kattintással az ügy a böngésző egy újabb lapfülén kerül megnyitásra.
  • A nyilak és az összekapcsolások jellege a szokás módon jelenik meg itt is, azt jelezve, hogy adatok melyik ügyből melyikbe kapcsolódnak.
  • A "+" jelek kinyitásával azok az ügyszámok tehetők láthatóvá, amelyek kapcsolódó ügyként jelennének meg akkor ha az aktát ténylegesen megnyitnánk.
  • Megnyitáskor az ügyszámok színe megváltozik, így követhetően, átlátható módon lehet végigjárni az ügyeket.
  • Ha az ügyről ügyre navigálás során a be nem záródó ablak esetleg zavaró lenne a képernyőn, akkor a jobb felső sarkában a minimalizáló gombbal az ablak a tálcára helyezhető, majd onnan ismét megnyitható.

Ügykapcsolat létrehozható másik közjegyzői székhely valamely más ügyével is. Az ezzel kapcsolatos további információkért kattintson ide!

info A fizetési meghagyásos ügyeket nem lehet egyesíteni, ha pedig csatolásra lenne szükség, akkor azt az ügyintéző az adott iratnak a megfelelő ügynél történő rögzítésével végzi el [Küsz. 80. § (3) bek.].

4.1.4.5. Másolat

Az ügy borítólapján lévő „Másolat” feliratú gombbal maximum 50 új azonos tárgyú ügyet lehet létrehozni. A másolás az eredeti ügyben rögzített személyek adatainak átmásolására is ad lehetőséget. Továbbá lehetőségünk van az ügyben aznap lekért JÜB adatok ill. az ügyben rögzített dokumentumok átmásolására is.

A másolt ügy(ek) létrehozását követően a kiinduló ügy „Borító” lapjának bal alsó szegletében láthatóvá válik a másolatként létrejött ügy(ek) ügyszáma és a kapcsolat típusa.

emoji_objects A KÜR ezen funkcióját úgy érdemes használni, hogy az első ügyben rögzítjük a személyek adatait majd másolással létrehozzuk az új ügyeket. A funkció használatával egyszerűen létrehozható egy „alap” hagyatéki ügyből póthagyatéki vagy megismételt hagyatéki ügy.

info Az így létrehozott ügy(ek) törlésére nem lesz lehetőség.

4.1.4.6. Felterjesztés

Az ügy borítólapján lévő „Felterjesztés” feliratú gomb alatt lehetőség van arra, hogy az ügyintéző a fellebbezés elbírálására illetékes bíróság részére történő felterjesztés tényét rögzítse . Az illetékes bíróság nevét a felugró ablak „Feljegyzés” mezőjébe kell rögzíteni.

error_outline Fontos! A Felterjesztés tényének bejegyzése az ügyet lezárja, az akta ugyan olvasható marad, de módosítások bejegyzésére a visszaérkezés tényének rögzítéséig nem lesz lehetőség. Így a felterjesztés tényének rögzítése előtt az ügyben szükséges teendőket (pl. e-kézbesítés) szükséges elvégezni.

Az ügyben keletkezett iratokat főszabály szerint elektronikus úton, az OBHGEPI hivatali tárhelyre kell megküldeni, az elbírálásra illetékes bíróság kiválasztásával. Ez az adott ügyön belül az „Iratok” oldal „e-kézbesítés” funkciójának használatával lehetséges.

insert_link A funkció használatát bemutató fejezet - 4.1.10.1. E-kézbesítés - eléréshez kattintson ide.

Ha a felterjesztés elektronikusan nem lehetséges, akkor papíralapon kerül sor rá, ugyanakkor ez esetben is rögzíteni kell ugyanezen a felületen a felterjesztés módját, tényét és időpontját. Az iratokról másolatot kell készíteni, és ezeket pótborítóban kell elhelyezni, ha az ügyintéző „N” és „E” ügykategóriába tartozó ügy olyan papíralapú iratát terjeszti fel papíralapon a bírósághoz vagy küldi meg más hatóságnak, amely a KÜR-ben szkennelés útján nem került rögzítésre. A KÜR-ben rögzített irat bírósághoz való felterjesztése, más hatóságnak való megküldése esetén nem kell pótborítót létrehozni.

A „Feljegyzések” rovat a felterjesztés időtartama alatt is szabadon szerkeszthető.

error_outline Fontos! Fellebbezés esetén az iratokat annyi felterjesztő lappal kell felterjeszteni az illetékes bíróság részére, ahány határozatot jogorvoslattal támadtak meg. A felterjesztő lapon utalni kell az ugyanabban az ügyben felterjesztett többi felterjesztő lapra.


Ha a másodfokon eljáró bíróság határozatot hozott a felterjesztett ügyben, és az iratokat visszaküldte a közjegyzőhöz, úgy az akta a „Borító” oldalon lévő „Visszaérkezés” gomb segítségével válik ismételten szerkeszthetővé. Az ablakban kiválasztható, hogy a bíróság a felterjesztett ügyben milyen határozatot hozott (helybenhagyás, megváltoztatás, hatályon kívül helyezés vagy további intézkedést igényel), emellett rögzíthető az akta visszaérkezésének a dátuma is.

Kapcsolódó jogszabály: Küsz. II. FEJEZET 39. §
  1. §

(1) Az ügyintéző a bíróság részére elektronikusan terjeszti fel az iratokat. Fellebbezés esetén a fellebbezés elbírálása szempontjából szükséges iratokat, valamint a másodfokú bíróság, illetve a Kúria döntését igénylő egyéb ügyeknek a bírósági eljárás szempontjából szükséges iratait felterjesztő lappal kell megküldeni.  

(2) A KÜR-ben megállapíthatónak kell lennie a felterjesztés tényének, a címzett bíróság nevének és az elküldés idejének.

(3) Ha az iratok felterjesztése elektronikusan nem lehetséges, arra papíralapon kerül sor az elbírálásra illetékes bíróság részére, a felterjesztés módját, tényét és időpontját a KÜR-ben rögzíteni kell.

(4) Fellebbezés esetén az iratokat annyi felterjesztő lappal kell felterjeszteni, ahány határozatot jogorvoslattal támadtak meg. A felterjesztő lapon utalni kell az ugyanabban az ügyben felterjesztett többi felterjesztő lapra.

(5) Ha nem az ügy összes irata kerül felterjesztésre, a felterjesztett iratok sorszámait feltüntető jegyzéket kell készíteni és a bíróság részére megküldeni.

Kapcsolódó jogszabály: Küsz. II. FEJEZET 24. § (6)-(7) bek.
  1. §

(6) Ha az ügyintéző az ügy (1) bekezdés szerinti iratát papíralapon felterjeszti a bírósághoz vagy más hatóságnak küldi meg, az iratokról másolatot készít, és ezeket pótborítóban helyezi el. A pótborítón a (4) és (5) bekezdés szerinti adatokat kell feltüntetni. Az iratok visszaérkezése után a pótborítót az iratborítóban kell elhelyezni. 

(7) A KÜR-ben rögzített irat bírósághoz való felterjesztése vagy más hatóságnak való megküldése esetén a (2) bekezdés szerinti iratról nem kell másolatot készíteni és pótborítóba helyezni.

question_answer Milyen iratokat kell megküldeni fellebbezés esetén a bíróság részére?

Fellebbezés esetén felterjesztő lappal kell megküldeni a fellebbezés elbírálása szempontjából szükséges iratokat, valamint a másodfokú bíróság, illetve a Kúria döntését igénylő egyéb ügyeknek a bírósági eljárás szempontjából szükséges iratait.

question_answer A bíróság azzal küldte vissza az iratokat, hogy az adós fellebbezését küldjem meg észrevételezésre a végrehajtást kérőnek. Ezt hol lehet jelölni a KÜR-ben?

Ennek jelölésére a „Visszaérkezés” menü alatti „További intézkedést igényel” opciót kell kiválasztani. Ugyanezt kell kiválasztani akkor is, ha a bíróság hiánypótlásra küldi vissza az ügyet a közjegyzőhöz.

question_answer Ha a felterjesztést követően az ügyben utóirat érkezik (pl. érkezik egy hagyatéki hitelezői igénybejelentést tartalmazó beadvány) akkor azt miként lehet az ügyhöz rögzíteni?

Az ügyben a "Visszaérkezés" funkcióval meg kell szüntetni a lezárást, hogy az ügy szerkeszthető legyen. A felugró ablakban válasszuk a "További intézkedést igényel" opciót, mely mellé az indoklás is leírható (pl. Visszaérkeztettem az ügyet, mert utóiratot kellett rögzítenem). A feloldás után a szükséges iratcsatolási műveleteket végezzük el majd a "felterjesztve" állapotot állítsuk vissza a "Felterjesztés gombbal".


info
  • A felterjesztés időpontját az akta borítóján lévő „Felterjesztés” mező mutatja. A korábbi, ügyben rögzített felterjesztés, visszaérkezés ténye a "Napló" fül alatt tárolásra kerül.
  • A felterjesztés téves rögzítése esetén, érkeztessük vissza az ügyet a "Visszaérkezés" gomb segítségével a megjelenő abalakban - a "Feljegyzés" mezőbe rögzítsük a téves rögzítés tényét.

4.1.4.7. Bizalmi őrzés

A bizalmi őrzés tényét, az őrzés helyét és módját a KÜR-ben az adott ügynél kell feltüntetni. Erre a digitális akta „Borító” lapjáról megnyitható a „Bizalmi őrzés” ablak használható, amelyben az adott ügyhöz kapcsolódóan rögzíthetők a megőrzésre átvett vagy visszautalt összegek. A bevételeket és kiadásokat a KÜR-ben a bejegyzésük sorrendjében, ügyenként elkülönítve kell rögzíteni.

A közjegyző akkor jogosult pénz, értéktárgy és közforgalomban levő értékpapír bizalmi őrzés céljából történő átvételére, ha a fél közjegyzői okirat készítése során és azzal összefüggésben felkérte a közjegyzőt a felsorolt értékeknek a másik fél vagy a feleken kívül álló (harmadik) személy részére történő átadásával, illetőleg bíróságnál vagy más hatóságnál való letétbe helyezésével [Kjtv. 162. § (1) bek.].

A bizalmi őrzés adatainak nyilvántartása egy igen egyszerű funkció. Nem jelent többet, mint átvett és kiadott összegek nyilvántartását egy számlaszámhoz kapcsolódóan. Helyesen vezetett nyilvántartás esetén a nyilvántartás aktuális egyenlege elvileg meg kell, hogy egyezzen a bankszámla aktuális egyenlegével.

Az alábbi képen látható az adatok rögzítését segítő felület és az, ahogyan az ügyhöz kapcsolódó egyenleg leolvasható az ablak jobb alsó sarkában. Az ablakban ki kell tölteni az átvett vagy visszautalt összeg nagyságát, az esemény dátumát, és ha több lehetőség is van, akkor ki kell választani a megfelelő számlaszámot.

Az összeget pozitív számként kell megadni, mert az esemény jellegéből (letét, kiadás, visszautalás) következik az, hogy az összeg az egyenleget csökkenti vagy növeli. A hibásan rögzített tételeket törölni nem lehet, de az egyenleg hiba esetén korrigálható azzal, ha az esemény listából a "Javítás"-t választjuk [kép] majd pozitív vagy negatív előjellel a szükséges összeget rögzítjük. Mindez a következőképpen néz ki:

Véletlenül rögzítettem 5.000 Ft-ról szóló visszautalást.

Ha ezután egy + 5.000 forintról szóló "Javítás" eseményt rögzítek akkor az egyenleget helyrehoztam.
Javítás alkalmával a megjegyzés mezőben jelezzük, hogy miért volt szükség a javításra.

error_outline Fontos!

Kapcsolódó jogszabály: Küsz. V. FEJEZET 69.-70. §
  1. §

(1) Bizalmi őrzés esetén a közjegyző a bizalmi őrzésbe vett értékeket (pénzt, konvertibilis fizetőeszközt, érmét, ékszert, más értéktárgyat, értékpapírt) a saját, illetve a közjegyzői iroda vagyonától elkülönítetten köteles kezelni. 

(2) A pénzt hitelintézetnél e célra elkülönített számlán (a továbbiakban: bizalmi őrzési számla) kell elhelyezni. Az értéktárgyat és értékpapírt a közjegyző a saját páncélszekrényében beazonosíthatóan vagy hitelintézettől bérelt széfben őrzi.

(3) A bizalmi őrzésbe helyezett pénzösszeg után kamat nem jár, a bizalmi őrzési számla vezetésének költsége a közjegyzőt terheli, a bizalmi őrzéssel érintett összeg tranzakciós költségeit a féllel szemben készkiadásként kell felszámítani.

(4) A bizalmi őrzésbe vett érték, értéktárgy, pénz és a bizalmi őrzési számla nem tartozik a közjegyzői iroda, illetve a közjegyző vagyonába.

(5) A közjegyző a szolgálata megszűnésének, a közjegyzői kinevezés érvénytelensége megállapításánp> vagy a közjegyző áthelyezésének időpontjától, illetve a tartós helyettes kirendelésének, valamint a közjegyző felfüggesztésénekideje alatt [Kjtv. 72. § (1) bekezdés e) pont, 104. §] a bizalmi őrzésben lévő tárgyakkal,értékekkel és a bizalmi őrzési számlával nem rendelkezhet, a rendelkezési jog és a számlakövetelés a székhelyre kirendelt tartóshelyettest vagy kinevezett utód közjegyzőt illeti meg és őt terheli az őrzésből következő valamennyi kötelezettség.

  1. §

(1) A bizalmi őrzés tényét, az őrzés helyét és módját a KÜR-ben az adott ügynél fel kell tüntetni.

(2) A nyilvántartás a bizalmi őrzési ügyekre vonatkozóan a következő adatokat tartalmazza:

a) tételszám,

b) a tétel bevezetésének időpontja (év, hónap, nap),

c) ügyszám,

d) a bevételek, kiadások összege, egyenlege, készpénzállomány, bankszámla, értékpapír és értéktárgy szerinti bontásban,

e) a befizető neve, banki átutalás esetén számlaszáma, kifizetés esetén a jogosult neve, banki átutalás esetén számlaszáma,

f) megjegyzés.

(3) A nyilvántartásban a bevételeket és a kiadásokat a bejegyzésük sorrendjében, ügyenként elkülönítve kell rögzíteni.

(4) Ha a közjegyző, illetve a közjegyzőhelyettes az ügyet elintézte, ezt a nyilvántartásban jelzi.

(5) A nyilvántartásnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy abból a közjegyző az ügyfél vagy a területi elnökség felhívására bizonylattal igazolni tudja, hogy a bizalmi őrzésre átvett értékek megvannak, őrzésük biztonságos és megfelel a jogszabályoknak.

(6) A nyilvántartás folyamatos sorszám szerint időrendben és elkülönítve tartalmazza a pénz, értékpapír vagy értéktárgy tekintetében a tárgyévi valamennyi bevételt és kiadást. A tételszámot a közjegyzői szolgálat megkezdésekor, majd azt követően minden naptári évben 1-gyel és az évszám megjelölésével kell kezdeni, és az év végéig folytatni kell.

(7) Az értéktárgy esetében az azonosítás szempontjából lényeges ismertető jegyeket is fel kell tüntetni a nyilvántartásban. Értékként a névértéket vagy a becsértéket kell megjelölni, ha egyik sem állapítható meg, az értékrovatba 0,- Ft-ot kell írni.

question_answer Hogyan lehet lekérdezni a bizalmi őrzési számlák egyenlegeit?

Főmenü → Kimutatások → Bizalmi őrzés

Az itt elérhető lekérdezés segítségével 1 kiválasztott számlára és kiválasztott időszakra vonatkozóan lehet listázni a számlatörténetet. A listában időrendben nyomon követhetők a kiválasztott számlára érkező vagy arról elutalt összegek, valamint minden egyes változás következtében beálló új egyenleg/mérleg. Ha a lista lekérdezése a mai napig történt, akkor az utolsó sorban a mérleg oszlopban a letéti számlán rendelkezésre álló aktuális összeget kell látnunk.

Ahogy más kimutatások listái, ez a számlatörténeti lista is exportálható Excel-ben kezelhető CSV formátumban.

question_answer Hol lehet a bizalmi őrzési számlaszámokat rögzíteni?

Az erre szolgáló funkció a „Beállítások” oldalon található. (Főmenü → Beállítások vagy gomb az eszköztáron.)

question_answer Hogyan lehet a rögzített bizalmi őrzési számlaszámokat törölni?

Sehogyan. Ha egy számla üres, és többé már nem használandó,akkor a közjegyző által aláírt és a MOKK-hoz eljuttatott kérés esetén a MOKK Informatikai Irodája tudja a rendszer adatbázisában elfedni a számlaszám felületi megjelenését.

question_answer Hol rögzíthető FMH-s ügyhöz kapcsolódó bizalmi őrzés?

A "Főmenü \ Eszközök \ Fmh. bizalmi őrzés" menüpont segítségével. Bővebb információ a 3.3.2.6. Eszközök - Fmh. bizalmi őrzés c. fejezetben olvasható.

info Értéktárgy és értékpapír őrzésének nyilvántartását ez a funkció nem támogatja.

4.1.4.8. Pénzintézeti megkeresés

A Hetv. rendelkezései alapján a közjegyző a hagyatéki eljárásban bizonyos szolgáltatóktól adatokat igényelhet. Ezek a megkeresések, ahogyan eddig is, elektronikusan történnek, azzal, hogy a KÜR mostantól egy jobban kezelhető felület használatát teszi lehetővé.

A közjegyző a hagyatéki eljárásban a rendelkezésére álló adatoknak a pénzforgalmi szolgáltatónál, a befektetési szolgáltatónál, az önkéntes kölcsönös nyugdíj-, egészség- és önsegélyező pénztárnál, illetve a biztosítónál nyilvántartott adatokkal való egyezősége, és a hagyaték tárgyához tartozó vagyon megállapítása céljából a szolgáltatóktól igényelheti az örökhagyó náluk kezelt vagyonára vonatkozó adatokat [Hetv. 118. § (5) bek.].

Megkeresés a hagyatéki ügy „Borító” oldalán lévő „Pénzintézetek megkeresése” oldalon keresztül küldhető el a szolgáltatók részére. A megkeresés elküldése egyszerűsödött azáltal, hogy ha az örökhagyó adatai már rögzítésre kerültek az ügyben, akkor az adatok ismételt begépelésére nincs szükség a megkeresés elküldésekor. Az elküldés előtt megjelenő ablakokban lényeges változás nincs:

A végzést összeállító felület alatt az aláírás attól függő módon jelenik meg, hogy milyen szerepkört betöltő felhasználó van bejelentkezve. Ha közjegyző, közjegyzőhelyettes vagy közjegyzőjelölt lépett be, akkor az ő saját neve jelenik meg. Ha a belépett felhasználó közjegyzői irodai ügyintéző vagy irodai munkatárs szerepkörben működik, akkor az ügyben rögzített ügyintéző neve látható az aláírásnál. Az aláírás szövege minden esetben átírható, és a megadott formában fog megjelenni a generált .pdf iraton.

error_outline Fontos! Az elektronikus aláíráshoz használt e-szignó kártyát a program nem vizsgálja, ezért oda kell figyelni arra, hogy ne különbözzön az elektronikusan aláíró személye az iraton olvasható személytől.


Az elküldött megkeresés és az arra adott válaszok listája hagyatéki ügyekben - a „Hivatali kapu” lapon - más üzenetektől elkülönítetten jelenik meg.

(1) Innen tölthető le az elküldést és letöltést bizonyító igazolás. (2) Valamint innen másolható át a megkeresés, a pozitív válaszok és az összefoglaló is az ügy iratai közé. [kép]

insert_link 3.3.1.5. Üzenetek

question_answer A hagyatéki ügyekben az aktán belüli hivatali kapura érkező pénzintézeti válaszokat át kell-e emelni az „iratok” fül alá, vagy mivel egy aktán belül található, így ez mellőzhető?

A hivatali kapura érkező pénzintézeti válaszokat utóiratként kell rögzíteni a KÜR „Iratok” oldala alá [Küsz. 16. § (1) bek., 18. § (3) bek.].

4.1.4.9. Megosztás más székhellyel

Ügykapcsolat létrehozható másik közjegyzői székhely valamely más ügyével is. A funkció használatának előfeltétele, hogy a másik közjegyzői székhely hozzáférési engedélyt adjon valamelyik saját ügyéhez.

error_outline Fontos! A funkció nem arra szolgál, hogy a közjegyző azzal terjesszen fel ügyet a területi kamarához. A KÜSZ a KÜR-ön belüli megosztásra egy esetben ad lehetőséget: ha más székhellyel kell megosztani egy ügyet vagy annak iratait [KÜSZ 7. § (1) bek. b) pont].



1. Hozzáférési engedély adása

Ehhez kattintsunk az ügy „Borító” oldalán lévő „Megosztás más székhellyel” gombra, majd a megjelenő listából valamelyik közjegyzői székhelyet, ezt követően kattintsunk a „Megosztás”, majd az „OK” gombra. [kép]

A megosztás bármikor visszavonható ugyanezen a felületen keresztül.

Az ügykapcsolat sikeres létrehozása után az ügy „Borító” lapjának bal alsó szegletében láthatóvá válik, [kép] hogy az ügyhöz melyik közjegyzői székhely férhet hozzá.

A hozzáférési engedély megadásáról a rendszer automatikusa értesítést küld a másik irodának, akivel megosztottuk az ügyet.
Ezen üzenetek a kezdőoldalon az Üzenetek / Egyéb üzenetek mappába kerülnek. [kép] A hozzáféréssel rendelkező székhely az ügyet az üzenetben küldött linkre kattintva megnyithatja [kép] vagy a gyorskeresőben arra rákereshet így abba betekinthet, onnan iratokat letölthet, azonban az ügy módosítására nincs lehetősége és a számlázási adatokat sem láthatja.



2. Megosztott ügy saját ügyünkhöz történő kapcsolása

A hozzáféréssel rendelkező székhely a megosztott ügyet - ha az ügy státusza befejezett - egyesítheti, csatolhatja vagy összekapcsolhatja saját ügyével.
Ehhez a saját ügyben (amihez kapcsolni szeretnénk) kattintsunk a "+ Kapcsolódó ügy" funkcióra, majd adjuk meg a megosztott ügy ügyszámát.

info A Főmenü / Kimutatások / Megosztások menüpontra kattintva listázásra kerül minden ügy, [kép] amelyet az iroda megosztott (sárga színkód) és az is, amelyeket az adott irodával mások osztottak meg azaz a kapott ügyek (kék színkód).

insert_link Az ügykapcsolatokról szóló fejezet eléréséhez kattintson ide.

question_answer Ha az alaphagyatéki ügy egy másik közjegyző előtt 2020. január 1. után indult, akkor a korábban eljáró közjegyzőt csak az iránt kell megkeresnem, hogy ossza meg velem az alaphagyatéki ügyet?

Mivel az alaphagyatéki ügy adatai már megtalálhatóak a KÜR adatbázisában, ezáltal az alaphagyatéki ügyet lefolytató közjegyzőnek elegendő megosztania az alaphagyatéki ügyet a póthagyatéki ügy lefolytatására illetékes közjegyzővel. A megosztott alaphagyatéki ügyet ezt követően – ha az ügy státusza befejezett – össze lehet kapcsolni a közjegyzői irodájuk előtt folyamatban lévő póthagyatéki üggyel.

question_answer Ügy megosztásának időtartamát meg lehet adni manuálisan egy időintervallum meghatározásával?

Ügy megosztásának időtartamát nem lehet manuálisan beállítani, így az egészen addig áll fenn, míg a megosztást az ügyintéző vissza nem vonja.

question_answer Egy másik közjegyző megosztott velünk egy ügyet, melyet kapcsolódó ügyként a saját ügyünkhöz egyesítettünk. Ügyvitelileg mi a további teendőnk?

Ügyvitelileg további teendőjük nincsen ez esetben. Az ügyek egyesítéséről azonban határozatot kell hozni. Az e tárgyban közétett sablon a „MOKK-17_ Egyesítő végzés összefüggő hagyatékok esetében” név alatt került feltöltésre, melynek használata természetesen nem kötelező.

4.1.4.10. Levéltárba adás

info 2021 első negyedévére készül el a KÜR iratjegyzék készítési és iratanyag levéltárba adását lehetővé tevő funkciója. Ezek használatáról a jövőben külön tájékoztatást adunk.

insert_link Az ügyek levéltárba adásával foglalkozó fejezetének eléréséhez kattintson ide.

4.1.4.11. Adatszótár

A sablonok létrehozásához szükséges kódok beillesztését segíti az ügy digitális aktájának „Borító” oldalán a jobb alsó sarokban megjelenő „adatszótár” felirat. A feliratra kattintva megjelenik egy ablak, amelyben az adatszótár elemei olvashatók és vágólapra helyezhetők.

A sablonok készítésével kapcsolatos további tudnivalókért kattintson ide, vagy ide!

4.1.4.12. Feljegyzések

Az akta „Borító” oldalán található „feljegyzések” mezőbe bármilyen, az ügyintéző által relevánsnak vélt történést / információt be lehet jegyezni. [kép]

Feljegyzésként adható meg például:

A mező felterjesztés időtartama alatt is szabadon szerkeszthető.

Kapcsolódó jogszabály: Küsz. II. FEJEZET 30. § (4) bek.,34. § (1) bek., 37. § (11) bek.
  1. §

(4) Az elektronikus és a papíralapú hiteles másolat kiadását és azt, hogy kinek adták ki, a KÜR-ben rögzíteni kell.

  1. §

(1) Ha a tárgyaláson kihirdetett határozat írásba foglalása nem a tárgyalás napján történik, a határozat teljes írásba foglalásának napját a KÜR-ben fel kell tüntetni.

  1. §

(11) Az elektronikus és a papíralapú hiteles kiadmány kiadását és azt, hogy kinek adták ki, a KÜR-ben a hiteles kiadmány, hiteles másolat alapjául szolgáló irat ügyszáma alatt rögzíteni kell.

question_answer Hitelesítésnél hol tüntethető fel, hogy mi volt a hitelesítés tárgya (pl. bizonyítvány és a száma); valamint, hogy hány darab készült belőle?

Ezekre az ügyintéző a borító oldalon, a „feljegyzések” mezőben utalhat.

question_answer A Küsz. 62. §-ának (6) bekezdése alapján a felek a hiteles kiadmány kiadásának lehetőségét feltétel vagy időpont bekövetkezéséhez köthetik. A KÜR-ben hol tudom feljegyezni azt, hogy az okirat hiteles kiadmányát pl. 15 év múlva, a nyilatkozattevő gyermekének nagykorúvá válásakor ki kell adnom a nagykorú gyermeknek?

Az akta „feljegyzések” mezőjében utalhat erre az ügyintéző.

4.1.5. Személyek

ondemand_video Nézze meg a kapcsolódó videót!

4.1.5.1. Személyek adatainak rögzítése

A „Személyek” oldalon található az adott ügyhöz rögzített személyek nyilvántartása. Természetes személy és szervezet esetében eltérő lesz az ügyfél tábla tartalma.

Az ügyben rögzített minden személy egy sorszámot kap. Ezáltal a személyekre való hivatkozás is egyszerűbbé válhat pl. egy irodai utasítás rögzítésekor.


  • A sorrend a menüben található ’Fel’ és ’Le’ utasításokkal módosítható.
  • A feleket, képviselőket és egyéb személyeket eltérő színek jelzik. [kép]
  • Hagyatéki ügyekben megjelölhetővé váltak azok a személyek, akik az öröklést visszautasították vagy az öröklésből kiestek. A személy neve előtt függőleges színes jelzés helyezhető el. A megjelölés módosításának vagy megszüntetésének nincs akadálya. [kép]

info Minden egyes személy esetén lehetőség van hozzá kapcsolódó megjegyzés vagy más olyan információ rögzítésére, ami a többi adatmezőben nem rögzíthető. A szöveg maximális hossza 1000 karakter.

emoji_objects Gyorslista személyek adatainak másolásához - Személyek és cégek rögzítése után lehetőség van az ügyfelek adatait gyorslistára tenni, így azok könnyen előhívható más ügyek esetén ügyfelek felvitelekor.

ondemand_video Nézze meg a kapcsolódó videót!
4.1.5.1.1. Természetes személy - Adatok manuális megadása - JÜB adatok - Rendelkezési nyilvántartás - ENSZ BT szankciós lista - Végrendeletek Országos Nyilvántartása (VONY) - Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Országos Nyilvántartása (VSZNY)

Természetes személy

Természetes személy adatainak felvételéhez kattintsunk az „Új természetes személy” feliratra.

emoji_objects Első lépésként javasoljuk, hogy a természetes személy ügyben elfoglalt pozícióját [kép] válassza ki a kapcsolódó legördülő listából. Enélkül a továbbiakban megadott adatok mentésére nem lesz mód.

error_outline Fontos! Az ügyek egyesítésével a KÜR automatikusan megszámozza az örökhagyókat a haláluk sorrendjének megfelelően, nincs szükség tehát az I., II., III. rendűség manuális kiválasztására. Minden ügyben az örökhagyó csak „örökhagyó” pozíció alatt iktatandó. Az egyesítés után a program jelzi a számozást. [kép]


Személyes adatok hozzáadása az alábbi módokon lehetséges:


1. Adatok manuális megadása

A megjelent ablakban az üres mezőket ki lehet tölteni manuálisan, mezőről mezőre kattintva, vagy a TAB billentyűvel a következő mezőre ugorva. Az ügy befejezéséhez természetes személy esetén az alábbi mezők töltendők ki kötelezően:

A természetes személy adatainak megadása után a „Mentés” gombra kattintva az újonnan felvitt ügyfél neve és pozíciója megjelenik az ablak bal oldalán található felsorolásban.

question_answer Lehet-e rögzíteni olyan ügyeket a KÜR-ben (pl. igazságügyi szakértő kirendelése, vagy előzetes bizonyítás, egyéb nemperes eljárás), ahol nem állnak rendelkezésre az ügyfél személyes adatai?

A Kjnp. hatálya alá tartozó ügyekben a kérelem kötelező tartalmi elemeit a Kjnp. 6. §-a tartalmazza.Ennek értelmében a kérelmező nevét, lakóhelyét (székhelyét) minden Kjnp. hatálya alá tartozó ügyben rögzíteni kell a KÜR erre szolgáló felületén. Amennyiben az ügyintéző a „Személyek” oldalon rögzíti a kérelmező nevét és lakóhelyét (székhelyét), úgy a KÜR lehetővé teszi a kérelmező adatainak mentését.


info



2. JÜB adatok

A Jogügyletek Biztonságát Erősítő Adatszolgáltatási Keretrendszerhez (a továbbiakban: JÜB) rendszerhez a MOKK gépi interface-t kapott, ami azt jelenti, hogy a KÜR közvetlenül tud adatokat lekérdezni az állami nyilvántartásból. A baloldali keresőmezőbe beírható egy igazolvány száma (személyazonosítóigazolvány, útlevél, vezetői engedély), valamint az ügyfél lakcímét igazoló hatósági igazolványának száma.

A KÜR felületébe integrált JÜB lekérdezés régebbi típusú személyi igazolványok adatainak megadásával is elvégezhető.

Amennyiben a KÜR valamiért nem ismeri fel a beírt karaktersor formátumát, úgy egy megnyíló menün keresztül kiválasztható, hogy a karaktersor pontosan milyen igazolvány típushoz [kép] kapcsolódik.

A keresés végrehajtásakor a KÜR lekérdezi a közhiteles állami nyilvántartás adatait és a kapott adatokkal feltölti a megfelelő adatmezőket, mintha csak begépeltük volna azokat az előző pontban foglaltak mintájára.

Ha az ügyfél adatait a KÜR betöltötte, akkor a megjelenő fényképre vagy az aláírásra kattintva a kapott JÜB adatok részletesen is megtekinthetők. [kép]

Miután a KÜR automatikusan kitöltötte a megfelelő adatmezőket, a természetes személy adatainak tárolásához kattintson a „Mentés” gombra, ezzel az újonnan eltárolt ügyfél neve és pozíciója megjelenik az ablak bal oldalán található felsorolásban. [kép]

JÜB adatok tárolásához kattintsunk a személyhez kapcsolódó menüre, majd válasszuk ki a „JÜB adatok mentése PDF iratként” [kép] opciót.

A létrehozott irat az „Iratok” lapon fog megjelenni. A JÜB-lekérdezés eredménye nem kap sorszámot.

question_answer Lehet-e rögzíteni olyan ügyeket a KÜR-ben (pl. igazságügyi szakértő kirendelése, vagy előzetes bizonyítás, egyéb nemperes eljárás), ahol nem állnak rendelkezésre az ügyfél személyes adatai?

A Kjnp. hatálya alá tartozó ügyekben a kérelem kötelező tartalmi elemeit a Kjnp. 6. §-a tartalmazza. Ennek értelmében a kérelmező nevét, lakóhelyét (székhelyét) minden Kjnp. hatálya alá tartozó ügyben rögzíteni kell a KÜR erre szolgáló felületén. Amennyiben az ügyintéző a „Személyek” oldalon rögzíti a kérelmező nevét és lakóhelyét (székhelyét), úgy a KÜR lehetővé teszi a kérelmező adatainak mentését.

question_answer Van-e arra lehetőség, hogy azonos ügyfél több ügyéhez az ügyfél adatait ne kelljen minden ügynél külön-külön rögzíteni?

Van olyan funkció, ami erre készült. Az ügy borítólapján „Másolat” feliratú gombbal maximum 50 új azonos tárgyú ügyet lehet létrehozni. A másolás a rögzített személyek adatait is átmásolja. Úgy érdemes használni, hogy az első ügyben rögzítjük a személyek adatait majd, másolással létrehozzuk az új ügyeket.

question_answer Ideiglenes ügyszám levétele esetén lehetséges-e az ügyfelek adatainak ellenőrzése a JÜB rendszerben?

Igen, lehetséges.

question_answer Minden ügynél le kell JÜB-ölni az ügyfeleket?

Akkor kell JÜB-ölni (azaz az ügyfél adatait a JÜB-ön keresztül ellenőrizni), ha azt a jogszabály előírja. Az ügyfél-adatok JÜB-interface-en keresztüli lekérdezése és a KÜR-be való átemelése önmagában nem minősül JÜB-ölésnek.

question_answer Az örökösök adatait kell-e JÜB-ön ellenőrizni?

Nem kötelező, ugyanakkor, a közjegyző az örökösök perbeli jog- és cselekvőképességét, ha ezek iránt kétség merül fel, az eljárás bármely szakaszában hivatalból vizsgálhatja [Pp. 35. § (1) bek.].


info



Rendelkezési nyilvántartás

A KÜR az ügyfelek adatainak rögzítésekor lekérdezi a rendelkezési nyilvántartás adatait

és ha abban valamilyen ügyintézési rendelkezést talál, akkor az az alkalmazás felületén megtekinthető.

Az ügyintézési rendelkezésben adott meghatalmazást az ügyfél az ügyintézési rendelkezésének nyilvántartását vezető szerv által rendelkezésre bocsátott azonosító megadásával igazolja. Az ügyintézési rendelkezésben adott meghatalmazást az elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles elfogadni akkor is, ha egyébként az adott ügyben a meghatalmazásra jogszabály űrlap alkalmazását írja elő, feltéve, hogy az űrlap által megkövetelt adatokat az ügyintézési rendelkezésben adott meghatalmazás tartalmazza [451/2016. (XII. 19.) Kr. 10. § (2) bek.]


ENSZ BT szankciós lista

A KÜR a természetes személy ügyfelek vezetéknevét keresi az ENSZ BT szankciós listában, és ha egyező nevet talál, akkor azt jelzi az ügyintéző számára, megadva a talált név egyedi sorszámát a listában (pl. KPi.123). A sorszám ismeretében az ügyintéző gyorsan megtalálhatja a kérdéses bejegyzést magában az ENSZ BT szankciós listában és az ott közölt adatok alapján eldöntheti, hogy releváns-e az ott közölt információ vagy sem.

Végrendeletek Országos Nyilvántartása

A hagyatéki ügyekben rögzített örökhagyó adatai alapján a VONY adatbázisában bejegyzett végintézkedésekre való lekérdezés hajtható végre. A lekérdezés eredményéről PDF formátumban riport generálható.

A funkció használata:

1. Lépés

Az örökhagyóhoz kapcsolódó menüben kattintsunk a „VONY lekérdezés” menüpontra.

2. Lépés

Az örökhagyó születési ideje alapján megjelennek a bejegyzett végintézkedésekhez kapcsolódó személyek adatai. A kapott találati listából, fokozott odafigyelés mellett válasszuk ki a megfelelő bejegyzést.
error_outline Fontos! Ha nincs megfelelő bejegyzés, akkor nem kell kiválasztani semmit.

3. Lépés

Részletesebben jelennek meg a kiválasztott végintézkedések adatai. Az „Irat készítés” gomb segítségével PDF dokumentum létrehozható. A generált PDF dokumentum bekerül az ügy iratai közé. [kép]

Minta lekérdezés
Minta lekérdezés - nincs találat

Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Országos Nyilvántartása

A hagyatéki ügyekben rögzített örökhagyó adatai alapján a VSZNY adatbázisában bejegyzett szerződésekre való lekérdezés hajtható végre. A lekérdezés eredményéről PDF formátumban riport generálható.

A funkció használata:

1. Lépés

Az örökhagyóhoz kapcsolódó menüben kattintsunk a „VSZNY lekérdezés” menüpontra. Az örökhagyó születési ideje és az anyja vezetékneve alapján a keresés végrehajtódik a bejegyzett vagyonjogi szerződések között.


2. Lépés

Az „Irat készítés” gomb segítségével a lekérdezés adatait és a keresés eredményét is tartalmazó PDF dokumentum létrehozható. A generált PDF dokumentum bekerül az ügy iratai közé. [kép]

Minta lekérdezés
4.1.5.1.2. Szervezet - Cégjegyzék adatok

A természetes személyeknél látottakhoz hasonlóan rögzíthetők szervezetek adatai is, azzal, hogy a cégnyilvántartás adatai a cégjegyzékszám vagy az adószám megadásával kérdezhetőek le.

emoji_objects Első lépésként javasoljuk, hogy a szervezet ügyben elfoglalt pozícióját [kép] válassza ki a kapcsolódó legördülő listából. (Enélkül a továbbiakban megadott adatok mentésére nem lesz mód.)

A szervezet adatainak megadása (lekérése) után a „Mentés” gombra kattintva az újonnan felvitt szervezet neve és pozíciója megjelenik az ablak bal oldalán látható felsorolásban.

Cégjegyzékből betöltött adatok tárolásához kattintsunk a szervezethez kapcsolódó menüre, majd válasszuk ki az „Aláírt cégkivonat” vagy „Aláírt cégmásolat” opciót.

A létrehozott irat az „Iratok” lapon fog megjelenni.


question_answer Lehet-e rögzíteni olyan ügyeket a KÜR-ben (pl. igazságügyi szakértő kirendelése, vagy előzetes bizonyítás, egyéb nemperes eljárás), ahol nem állnak rendelkezésre az ügyfél személyes adatai?

A Kjnp. hatálya alá tartozó ügyekben a kérelem kötelező tartalmi elemeit a Kjnp. 6. §-a tartalmazza. Ennek értelmében a kérelmező nevét, lakóhelyét (székhelyét) minden Kjnp. hatálya alá tartozó ügyben rögzíteni kell a KÜR erre szolgáló felületén. Amennyiben az ügyintéző a „Személyek” oldalon rögzíti a kérelmező nevét és lakóhelyét (székhelyét), úgy a KÜR lehetővé teszi a kérelmező adatainak mentését.

4.1.5.1.3. Adatok vágólapra

Ha az „Adatok vágólapra” feliratú gombra kattintunk, vágólapra másolódnak a kiválasztott természetes személy vagy szervezet adatai. A KÜRben beállítható saját sablon alapján generált szöveggel az adatok ezt követően bárhová beilleszthető.

info

A beállítások lapon minden iroda létrehozhatja a saját egyéni vágólap szövegeit, amelyekbe az aktában kiválasztott személyek adatai a vágólap funkció használatakor behelyettesítésre kerülnek.

4.1.5.1.4. Képviselet

A „Képviselet” feliratú gombra kattintva kiválasztható, hogy a személy/szervezet, melyik ügyhöz rögzített személyt/szervezetet képviseli. [kép]

A megnyíló ablakon a személyek/szervezetek listájából több is kiválasztható. Személyek és szervezetek közötti képviselet beállítható úgy is, hogy a személyhez/szervezethez kapcsolódó menüből ( ) a „Képviselt személy(ek) megjelölése” opciót választjuk. Az így beállított képviselet utólag szabadon módosítható.

4.1.5.1.5. Gyorslista
ondemand_video Nézze meg a kapcsolódó videót!

Ügy alá rögzített személy adatai a KÜR „Gyorslista” funkciójával másolhatóak. A „Gyorslista” egy vágólaphoz hasonlóan működő lista, amelyen legfeljebb 5 személyt lehet rögzíteni. A gyorslistán rögzített személyek adatai új személy rögzítése esetén gyorsan előhívhatók. A listát karbantartani - vagy törölni róla - nem szükséges. Új személy felvétele esetén a legrégebbi automatikusan eltűnik a listáról, így a gyorslista mindig legfeljebb 5 elemű marad.

A funkció használatához először kattintsunk a rögzített természetes személy/szervezet alatt található menü gombra, majd válasszuk ki, hogy „Adatok a gyorslistára”.

Amennyiben a gyorslistára másolt adatokat szeretnénk beilleszteni egy másik ügy alá, úgy kattintsunk az „Új természetes személy” vagy az „Új szervezet” gombra, a „Gyorslista” cím alól pedig válasszuk ki, hogy melyik korábban rögzített személy adatait kívánjuk beilleszteni.

4.1.5.1.6. Korábbi ügyben felvitt személyek/szervezetek ügyhöz rögzítése - Személy keresés
ondemand_video Nézze meg a kapcsolódó videót!

Amennyiben egy ügyben szükségünk lehet egy másik, már korábbi ügyben szereplő személy/szervezet adatának újbóli felhasználására, rögzítésére akkor ezt minden további nélkül, pár kattintással megtehetjük.

Ehhez először kattintsunk az „Új természetes személy” vagy az „Új szervezet” menü gombjára, majd válasszuk az „Ismert...” menüpontot.

A megjelenő ablakban keressünk rá a kívánt személyre/szervezetre.

Személy esetén megjelenő keresési ablak:

Szervezet esetén megjelenő keresési ablak:

info A találati lista további szűrésére mindkét esetben van lehetőség, amennyiben a találati lista hosszú, használjuk ezt a lehetőséget annak szűkítésére.

4.1.5.2. Figyelmeztetés más közjegyző előtt folyamatban lévő ügyre

A KÜR automatikusan figyelmezteti az ügyintézőt arra, ha az ügyhöz rögzített személy ugyanolyan tárgyú jogügylet közjegyzői okiratba foglalása iránti eljárása másik közjegyző előtt már megindult.

error_outline Fontos! A rendszer csak a „K” ügykategóriában iktatott ügyek esetén küld ilyen figyelmeztetést.

Kapcsolódó jogszabály: Küsz. I. FEJEZET, 7. § (5) bek.
  1. §

(5) A KÜR-nek alkalmasnak kell lennie arra, hogy ha a fél ugyanolyan tárgyú jogügylet közjegyzői okiratba foglalása iránt terjeszt elő újabb kérelmet, az elsőként nyilvántartásba vett közjegyzői ügy számának feltüntetésével figyelmeztesse a megindult eljárásra a közjegyzőt.

4.1.6. Iratok

Iratnak minősül minden olyan szöveg, számadatsor, térkép, tervrajz és vázlat, amely valamely szerv működésével, illetve személy tevékenységével kapcsolatban bármilyen anyagon, alakban, bármely eszköz felhasználásával és bármely eljárással keletkezett.

A Küsz. alapvetően az iratok két típusát különbözteti meg. Ezáltal beszélhetünk kezdő-, és utóiratokról.

4.1.6.1. Kezdőirat

Kezdőirat az olyan irat, a) amelynek a közjegyzőnél nincs előzménye, b) amely befejezett ügyben új eljárás lefolytatását igényli, vagy c) amely a már befejezett üggyel kapcsolatban önálló intézkedést, valamely kérelem önálló elintézését igényli. A kezdőiratot a nyilvántartás soron következő új ügyszáma alatt kell nyilvántartásba venni, s az kapja az első sorszámot.

Kezdőirat különösen:

Kapcsolódó jogszabály: Küsz. II. FEJEZET 18. § (1)-(2) bek.,20. § (4) bek., V. FEJEZET 79. § (3) bek.
  1. §

(1) Kezdőirat az olyan irat,  

a) amelynek a közjegyzőnél nincs előzménye,

b) amely befejezett ügyben új eljárás lefolytatását igényli, vagy

c) amely a már befejezett üggyel kapcsolatban önálló intézkedést, valamely kérelem önálló elintézését igényli.

(2) Kezdőiratnak minősül különösen

a) a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezést kimondó és új eljárásra, új határozat meghozatalára utasító végzése, ha a hatályon kívül helyezett határozat folytán az eljárás befejeződött,

b) az eljárás megismétlésére irányuló kérelem,

c) a félbeszakadás megszűntét megállapító határozat,

d) az eljárás felfüggesztése vagy részbeni felfüggesztése után az eljárást újból megindító irat,

e) az ügy áttétele után visszaérkezett irat,

f) a végrehajtás elrendelése iránti kérelem, valamint

g) az V. Fejezetben az egyes közjegyzői eljárások tekintetében kezdőiratnak minősített irat.

  1. §

(4) A kezdőiratot a nyilvántartás soron következő új ügyszáma alatt kell nyilvántartásba venni.

  1. §

(3) Fizetési meghagyásos eljárásban kezdőiratnak minősül különösen:

a) a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem,

b) a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem az eljáró közjegyzőnél, ha kizárás miatt vagy az Fmhtv. 9. § (3) bekezdése alapján a MOKK elnöke az eljárásra más közjegyzőt jelöl ki,

c) a fizetési meghagyás végrehajtásának elrendelésére irányuló kérelem,

d) biztosítási intézkedés elrendelése iránti kérelem, és

e) a jogosult és a végrehajtást kérő személyes díjfeljegyzési jog engedélyezése iránti kérelme (a továbbiakban: díjfeljegyzési kérelem).

question_answer Korábban a HÉVSZENY-be bejegyzett házassági vagyonjogi szerződést szeretnének a felek módosítani, a módosítást ügyvéd készítette, ellenjegyezte és egységes szerkezetbe foglalta. Kérdésem az lenne, hogy ügyviteli szempontból új ügyszámot kell majd adni a módosításnak, vagy a korábbi ügyszámon fog futni?

A KÜSZ 35. § (3) bek. 10. pontjára figyelemmel a vagyonjogi szerződés módosítása, törlése, megszüntetése vagy megszűnése tényének nyilvántartásba való bejegyzése iránti kérelem új ügyszámra iktatandó kezdőiratként, a bejegyzés pedig befejező iratnak minősül.

question_answer Ha a régi Küsz. hatálya alá tartozó hagyatéki ügyben a közjegyző ideiglenes hatályú jogerős hagyatékátadó végzést hozott, ami alapján a kötelesrészre jogosultak hagyatéki pert indítottak a bíróság előtt, s a felek per során kötött egyezségét a bíróság jogerőre emelkedett végzésével jóváhagyta, a bíróság által megküldött, erről szóló jegyzőkönyvet új ügyszámra kell-e iktatni?

A bírósági jegyzőkönyv nem minősül kezdőiratnak, így nem szükséges az új ügyszám alatti iktatása sem. A közjegyző a régi ügyszámon, a következő sorszámmal ellátva kell, hogy az eljárást befejezetté nyilvánítsa. Ennek indoka az, hogy a hagyaték ideiglenes hatállyal történő átadását követően per indult, a bíróság pedig az igényt rendezte, illetve a felek között létrejött egyezséget jóváhagyta.

question_answer Végrehajtás elrendelése iránti ügyben a jogutódlást megállapító végzést a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezte és a közjegyzőt új eljárásra, illetőleg új határozat hozatalára utasította. Ebben az esetben milyen ügyszámon folytatódik tovább az eljárás?

A másodfokú bíróság hatályon kívül helyezést kimondó és új eljárásra, új határozat meghozatalára utasító végzésétől függetlenül a végrehajtás elrendelése iránti eljárás ugyanazon az ügyszámon folytatódik tovább abból kifolyólag, hogy a jogutódlást megállapító végzés meghozatalával az eljárás még nem fejeződött be, hiszen az csak akkor kezelhető befejezett ügyként, ha a közjegyző, illetve a közjegyzőhelyettes abban végrehajtható okiratot állított ki [Küsz. 18. § (2) bek. a) pont, 35. § (1) bek. b) pont].

4.1.6.2. Utóirat

Az iratok másik típusa az utóirat, amely a közjegyzőnél már megindult ügyre vonatkozik és nem minősül kezdőiratnak. Az utóiratot a kezdőirat ügyszáma alatt, a soron következő sorszámon kell nyilvántartásba venni.

Így utóiratként kell iktatni például:

Fizetési meghagyásos eljárásban nem minősül kezdőiratnak, ezért utóiratként iktatandó:

A tévesen kezdőiratként nyilvántartásba vett utóiratot az ügyben érkezett kezdőirathoz kell utóiratként nyilvántartásba venni, a tévesen létrehozott ügyet pedig „Téves iktatás” státuszúra kell állítani. Azt, hogy az irat végül melyik ügyszám alatt lett utóiratként nyilvántartásba véve az akta „Borító” oldalán lévő „Feljegyzések” mezőben kell megadni.

Kapcsolódó jogszabály: Küsz. II.FEJEZET 18. § (3) bek., 21. § (7) bek., V. FEJEZET 79. § (4) bek., 86. § (4a) bek.
  1. §

(3) Utóirat az olyan irat, amely a közjegyzőnél már megindult ügyre vonatkozik és nem minősül kezdőiratnak

  1. §

(7) A tévesen kezdőiratként nyilvántartásba vett utóiratot az ügyben érkezett kezdőirathoz kell utóiratként nyilvántartásba venni, a tévesen adott új ügyszámnál pedig fel kell tüntetni a téves iktatás tényét, valamint azt, hogy az irat melyik ügyszám alatt lett utóiratként nyilvántartásba véve.

  1. §

(4) Nem minősül kezdőiratnak

a) az a fizetési meghagyás kibocsátása, végrehajtási vagy biztosítási intézkedés elrendelése iránti kérelem, melyet a közjegyző, illetve a közjegyzőhelyettes az Fmhtv. 9. § (3) bekezdése alapján kijelölés végett a MOKK elnökének megküldött;

b) a végrehajtás és a biztosítási intézkedés elrendelését követően elvégzendő egyéb, a Vht. szerinti eljárási cselekmény elvégzésére vonatkozó kérelem, irat;

c) a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezést kimondó és új eljárásra utasító határozata, ha a hatályon kívül helyezett határozat folytán az eljárás befejeződött.

  1. §

(4a) Nem minősül kezdőiratnak a tárgyalás nélkül meghozott hagyatékátadó végzés esetén a hagyatéki tárgyalás tartása iránti kérelem.

question_answer Ha egy lezárt, további intézkedést nem igénylő státuszú ügyben utóbb kijavító végzés válik szükségessé, hogy lehet reaktiválni az ügyet?

Lezárt ügy „Befejezett”-re visszaállításának nincs akadálya. A kijavító végzést a kijavított határozat ügyszáma alatt, utóiratként, a soron következő sorszámon kell nyilvántartásba venni [KÜSZ 36. § (1) bek.].

question_answer Utóiratnak minősül-e végrendelet készítésnél a VONY lekérdezés és VONY bejelentés, illetve a költségjegyzék?

Utóirat az olyan irat, amely a közjegyzőnél már megindult ügyre vonatkozik és nem minősül kezdőiratnak [KÜSZ 18. § (3) bek.]. Végrendelet készítésénél a VONY bejegyzés utóirat. A költségjegyzék is utóiratként iktatandó.

question_answer Mivel igazságügyi szakértő kirendelése esetén a szakértő kirendelésével az ügy befejezett, hogyan iktatandó, ha a kirendelt szakértő a kirendelés után bejelenti a felmentése iránti kérelmet?

Ezt utóiratként kell iktatni.

question_answer Egy ügyben érkező beadványt, illetve történést hol lehet rögzíteni a KÜR-ben?

A beadványt az ügy iratai közé kell rögzíteni [vö. KÜSZ 16. §]. Az ügyintéző által relevánsnak vélt történést a „Napló” oldalon, vagy a borító „feljegyzések” mezőjébe lehet bejegyezni.

question_answer Hogyan kell iktatni a papíralapú közjegyzői okiratról hiteles kiadmány kiállítása iránti kérelmet, vagy külföldi bíróság részéről érkezett végintézkedést tartalmazó közjegyzői okirat kiadása iránti megkeresést?

Ez utóirat, amit az érintett közokirat ügyszáma alatt kell iktatni, a hiteles kiadmány kiadását pedig a Kjtv. 154. § (4) bek. szerint feljegyezni.
Külföldi hagyatéki eljárás céljára végintézkedést tartalmazó közjegyzői okirat hiteles kiadmányát kell megküldeni a megkereső külföldi bíróságnak [Küsz. 63/A. §].

question_answer A végrehajtási záradék törlése iránti kérelem kezdőirat vagy utóirat?

A végrehajtási záradék törlése iránti kérelmet utóiratként kell rögzíteni az alapügyhöz.

question_answer Végrehajtás elrendelése iránti ügyben a jogutódlást megállapító végzést a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezte és a közjegyzőt új eljárásra, illetőleg új határozat hozatalára utasította. Ebben az esetben milyen ügyszámon folytatódik tovább az eljárás?

A másodfokú bíróság hatályon kívül helyezést kimondó és új eljárásra, új határozat meghozatalára utasító végzésétől függetlenül a végrehajtás elrendelése iránti eljárás ugyanazon az ügyszámon folytatódik tovább abból kifolyólag, hogy a jogutódlást megállapító végzés meghozatalával az eljárás még nem fejeződött be, hiszen az csak akkor kezelhető befejezett ügyként, ha a közjegyző, illetve a közjegyzőhelyettes abban végrehajtható okiratot állított ki [Küsz. 18. § (2) bek. a) pont, 35. § (1) bek. b) pont].

question_answer A székhelyen korábban működő közjegyző által készített felmondásokban a jogosult új, a felmondás szó szerinti szövegét tartalmazó tanúsítványok kiállítását kéri tőlem. A beérkezett kérelem iktatása során hogyan kell eljárnom ügyvitelileg?

A korábbi közjegyző által készített közokirathoz kapcsolódó kérelmet az okirat ügyszáma alatt, a soron következő alszámon kell nyilvántartásba venni, tehát utóiratként kell kezelni a kérelmet.

4.1.6.3. Iratok sorszámozása

A Küsz. főbb sorszámozással kapcsolatos szabályai a következők:

Kapcsolódó jogszabály: Küsz. II. FEJEZET. 21. § (1)-(6) bek.
  1. §

(1) Az egyes iratok folyamatos sorszámot kapnak, amelyet az ügyszámhoz törtvonallal kapcsolva, arab számjeggyel kell feltüntetni. Az első sorszámot a kezdőirat kapja, az utóirat a soron következő eggyel magasabb sorszámot kapja. 

(2) Az utóiratot a kezdőirat száma alatt kell iktatni, függetlenül attól, hogy a kezdőirattal azonos évben érkezett-e.

(3) Az azonos tartalmú, de eltérő módon érkezett iratokat - a tényleges érkezés feltüntetése mellett - azonos sorszám alatt kell iktatni.

(4) Ha a közjegyző, a közjegyzőhelyettes, illetve a közjegyzőjelölt azonos sorszám alatt több határozatot hoz, ezeket római számjeggyel kell megkülönböztetni. A tárgyalási jegyzőkönyvbe foglalt határozat a jegyzőkönyv sorszámát kapja, több határozat esetén ezeket is római számjegyekkel kell megjelölni. A tárgyaláson meghozott és kihirdetett, de külön íven szövegezett határozat a jegyzőkönyvét követő sorszámot kapja.

(5) A melléklet annak az iratnak a sorszámát kapja, amelyhez tartozik. Több melléklet esetén a mellékletek 1-gyel kezdődő alsorszámot kapnak.

(6) A 18. § (2) bekezdés a) pontja szerinti kezdőirat esetén az ügy korábbi iratai a kezdőirattal együtt az 1. sorszámot kapják. Az ügyben más hatóságtól érkezett iratok - egy egységként - egy sorszámot kapnak.

question_answer Ha a régi Küsz. hatálya alá tartozó hagyatéki ügyben a közjegyző ideiglenes hatályú jogerős hagyatékátadó végzést hozott, ami alapján a kötelesrészre jogosultak hagyatéki pert indítottak a bíróság előtt, s a felek per során kötött egyezségét a bíróság jogerőre emelkedett végzésével jóváhagyta, a bíróság által megküldött, erről szóló jegyzőkönyvet új ügyszámra kell-e iktatni?

A bírósági jegyzőkönyv nem minősül kezdőiratnak, így nem szükséges az új ügyszám alatti iktatása sem. A közjegyző a régi ügyszámon, a következő sorszámmal ellátva kell, hogy az eljárást befejezetté nyilvánítsa. Ennek indoka az, hogy a hagyaték ideiglenes hatállyal történő átadását követően per indult, a bíróság pedig az igényt rendezte, illetve a felek között létrejött egyezséget jóváhagyta.

4.1.6.4. A közjegyzői iratok általános tartalmi és formai elemei

A közjegyzői ügyben készült iratokon fel kell tüntetni: [kép]

A közjegyzői okiraton és az érdemi határozaton fel kell tüntetni az állami címert, az ügyintéző eljárása során készült egyéb iraton pedig választása szerint feltüntetheti azt.

Ha az eljárás során meghozott határozat szövege több oldalra terjed, akkor az egyes oldalakat folyamatos oldalszámozással kell ellátni, a határozat kinyomtatása esetén pedig a lapokat össze kell tűzni vagy az iratok összetartozását erre alkalmas jelöléssel kell jelölni.

Kapcsolódó jogszabály: Küsz. I. FEJEZET. 10. § (1) bek., 34. § (2) bek.
  1. §

(1) Az ügyintéző köteles feltüntetni a közjegyzői ügyben készült iratokon a közjegyzői iroda elnevezését (ha nem közjegyzői iroda keretében működik, a közjegyző nevét és a közjegyzői minősége megjelölését), a közjegyző székhelyét, hivatali helyiségének címét és telefonszámát, hivatali tárhelyének elérhetőségét. Az ügyintéző az állami címert a közjegyzői okiraton és az érdemi határozaton feltünteti, az eljárása során készült egyéb iraton feltüntetheti.

  1. §

(2) Ha a határozat szövege több oldalra terjed, az egyes oldalakat folyamatos oldalszámozással kell ellátni, a határozat kinyomtatása esetén pedig a lapokat össze kell tűzni vagy az iratok összetartozását erre alkalmas jelöléssel kell jelölni.

4.1.6.5. Iratok rögzítése az ügyhöz

ondemand_video Nézze meg a kapcsolódó videót!
Kapcsolódó jogszabály: Kjnp. 15/A. § (1)-(4) bek.

15/A. §

(1) A közjegyző, illetve az országos kamara a beadvány, illetve a más hatóságtól érkezett irat adatait - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - haladéktalanul, de legfeljebb annak a hozzá való érkezésétől számított 8 munkanapon belül rögzíti az országos kamara által működtetett egységes ügykezelő alkalmazásban (a továbbiakban: alkalmazás). 

(2) A szóban előterjesztett beadvány adatait a közjegyző az esetleges hiányok pótlása után nyomban rögzíti az alkalmazásban.

(3) A közjegyző a határozatait és más iratait az alkalmazáson keresztül állítja elő, illetve az alkalmazásban rögzíti. Az alkalmazáson keresztül előállított elektronikus közokiratot minősített elektronikus aláírással, illetve minősített elektronikus bélyegzővel kell ellátni. 

(4) Az eljárásban keletkezett papíralapú vagy elektronikus iratok adattartalma, valamint az egyes eljárási cselekményekmegtételének ténye az alkalmazásba kerül bevitelre, illetve rögzítésre. Az alkalmazásban rögzített adatokat a közjegyző és -az alkalmazás működtetésével kapcsolatban hozzáférésre jogosult személyek titoktartási kötelezettségének biztosítása mellett - az országos kamara kezeli.


emoji_objects

  • A felrögzített iratok kezeléséhez használjuk a lista tetején elhelyzett funkciókat, mint iratok szűrése [kép] kijelölt iratok rendezése, aláírása. [kép]
  • Az iratok sorrendjének tetszőleges rendezése egyszerűen a "fogd és vidd" vagy "húzd és ejtsd" (drag and drop) megoldással megoldható. A dokumentumokat az ikonjuknál fogva (az egér gomb tartásával) lehet húzni, és egy másik dokumentum ikonjára lehet ejteni - így a húzott dokumentum a kiválasztott alá fog rendeződni.
    picture_in_picture
    képernyőkép

4.1.6.5.1. Fizetési meghagyásos ügyben érkezett beadvány rögzítése

A közjegyző részére megküldött papíralapú beadványt haladéktalanul, de legfeljebb annak a hozzá való érkezésétől számított 3 munkanapon belül, szkennelés útján rögzíteni kell a MOKK rendszerében. Fizetési meghagyásos ügyekben sem kell beszkennelni a papíralapú beadványt, ha a) A4-es formátumot meghaladó méretű, b) nem különálló lapokból áll, c) nyolcvan oldalt meghaladó terjedelmű, vagy d) a szkenneléssel előállított elektronikus másolat fájlmérete meghaladná a 400 MB terjedelmet.

A jogi képviselő által nem képviselt fél szóbeli beadványát – az esetleges hiányok pótlása után – nyomban rögzíteni kell a MOKK rendszerében, és erről a félnek igazolást kell adni. Az igazolásra a Pp. jegyzőkönyvre vonatkozó szabályait (159-161. §) kell megfelelően alkalmazni.

A MOKK rendszerében rögzített beadvány esetén ki kell tűnnie annak, hogy az elektronikus úton vagy egyéb módon érkezett a közjegyzőhöz. Amennyiben fizetési meghagyásos ügyekben kezdőiratot terjesztenek elő szóban, erre a közjegyzőnek, a közjegyzőhelyettesnek, illetve a közjegyzőjelöltnek a kezdőirat rögzítésekor - ha a kezdőiratra űrlapot rendszeresítettek, az űrlap erre alkalmas részében – utalnia kell.

A közjegyző érkeztető bélyegzőjének, papíralapú beadvánnyal egyidejűleg benyújtott feladóvevény esetén a körbélyegzőjének lenyomatával kell ellátni a beadvány benyújtásával egyidejűleg csatolt, a MOKK számlájára történő készpénzbefizetést igazoló eredeti feladóvevényt vagy más iratot, majd a feladóvevényt vagy más irat azonosító számát rögzíteni kell a MOKK rendszerében.

Kapcsolódó jogszabály: Küsz. V. FEJEZET 78. § (3)-(5) bek.; Fmhtv. 14. §
  1. §

(3) Az ügyintéző a papíralapú küldeményt - a 16. § (3) bekezdésében foglalt kivételre tekintettel - szkennelés útján rögzíti a MOKK rendszerében.

(4) A MOKK rendszerében rögzített beadvány esetén ki kell tűnnie annak, hogy az elektronikus úton vagy egyéb módon érkezett a közjegyzőhöz. Ha kezdőiratot terjesztenek elő szóban, erre a közjegyző, a közjegyzőhelyettes, illetve a közjegyzőjelölt a kezdőirat rögzítésekor - ha a kezdőiratra űrlapot rendszeresítettek, az űrlap erre alkalmas részében - utal.

(5) A beadvány benyújtásával egyidejűleg csatolt, a MOKK számlájára történő készpénzbefizetést igazoló eredeti feladóvevényt vagy más iratot a közjegyző érkeztető bélyegzőjének, papíralapú beadvánnyal egyidejűleg benyújtott feladóvevény esetén a körbélyegzőjének lenyomatával kell ellátni és a feladóvevény vagy más irat azonosító számát rögzíteni kell a MOKK rendszerében.

Fmhtv. 14. §

(1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a jogi képviselő által nem képviselt fél a beadványát bármelyik közjegyzőnél szóban is előterjesztheti.

(2) * A szóban előterjesztett beadvány adatait az a közjegyző, akinél azt előterjesztették, az esetleges hiányok pótlása után nyomban rögzíti a MOKK rendszerében, és erről igazolást ad; az igazolásra a Pp.-nek (159-161. §) a jegyzőkönyvre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni. Ha az ügyben nem az a közjegyző jár el, akinél a kérelmet előterjesztik, a kérelemnek az eljáró közjegyző részére történő megküldésére a kérelem adatainak a MOKK rendszerébe történő rögzítésével kerül sor. Ha a beadvány adatait nem az eljáró közjegyző rögzíti a MOKK rendszerén, az eljáró közjegyzőre vonatkozó ügyintézési határidő a beadvány adatainak a MOKK rendszerében történő rögzítésével kezdődik meg.

(3) Ha a fél a hiányok pótlását a figyelmeztetés ellenére is elmulasztja, a beadványt a MOKK rendszerében hiányosan is rögzíteni kell, a közjegyző pedig a MOKK rendszerén keresztül írásban hiánypótlási felhívást intéz a félhez. Igazolást ebben az esetben csak akkor kell adni, ha a hiánypótlási felhívást nem a kérelem előterjesztésekor adja át a közjegyző.

(4) A hiányok pótlására vonatkozó felhívást a kérelem adatait rögzítő közjegyző akkor is kibocsáthatja, ha az ügyben nem ő jár el.

(5) A beadvány szóbeli előterjesztéséről - kivéve a fél költségkedvezmény iránti kérelmét - külön jegyzőkönyvet készíteni nem kell.

4.1.6.5.2. Milyen iratokat kell rögzíteni a KÜR-ben?

Figyelemmel a Kjnp. 15/A. §-ának (3) bekezdésére, a közjegyző köteles gondoskodni az eljárása során keletkezett papíralapú vagy elektronikus határozatainak és más iratainak KÜR-be történő rögzítéséről. Ennélfogva az alábbiakban, valamint ezen fejezet további alfejezeteiben megjelölt kivételeket leszámítva, valamennyi iratot rögzíteni kell a KÜR-ben.

A közjegyző hivatali tárhelyére küldött elektronikus küldeményt és a közjegyző elektronikus levelezési címére küldött, az eljárás megindítására vonatkozó kérelmet, illetve az elektronikusan rendelkezésre bocsátott okirattervezetet tartalmazó küldeményt 3 munkanapon belül kell rögzíteni a KÜR-ben.

error_outline Fontos! Az elektronikus úton érkezett iratot nem kell nyomtatni és visszaszkennelni, hanem az elektronikus iratot magát kell „átemelni”, vagyis rögzíteni a KÜR-ben. [kép] adott az adott ügyön belül a "Hivatali kapu" oldalon ill. a kezdőoldalon az "üzenetek" listában is. A dokumentum bemásolásához adjuk meg az ügyszámot.


Papíralapú küldeményeket (beadvány, illetve a más hatóságtól érkezett irat) haladéktalanul, de legfeljebb annak a közjegyzőhöz való érkezésétől számított 8 munkanapon belül kell rögzíteni szkennelés útján a KÜR-ben.

A szóban előterjesztett beadvány adatait – az esetleges hiányok pótlása után – nyomban kell rögzíteni a KÜR-ben. Az ügyfél szóbeli beadványát jegyzőkönyv tartalmazza, ezáltal magát a jegyzőkönyvet kell a KÜR-ben rögzíteni.


A fentiekre figyelemmel

Rögzíteni kell

Nem kell rögzíteni

határozatokat és más iratokat, így különösen:

Z”-s ügy iratait, kivéve

  • Pmt. szerinti nyilatkozat és másolat
  • útiokmány elektronikus másolata

Megjegyzés: papíralapú záradéki tanúsítványnak az eredetivel azonos szövegű tervezetét vagy az aláírt záradéki tanúsítvány szkennelt másolatát célszerű (de nem kötelező) rögzíteni .pdf formátumban. A "Z" ügykategóriába iktatott ügyek alá rögzítendő iratok listájáról bővebben itt olvashat.

hivatali tárhelyre küldött elektronikus
küldemény

e-mailen küldött kérelem, okirat-tervezet

Okirat és információhordozó megőrzése esetén:

  • az őrzésre átvett papíralapú okiratot,
  • információhordozó megőrzése esetén annak tartalmát [Küsz. 67. § (1)-(2) bek.]

szkennelt papíralapú küldemény

ügyintéző saját feljegyzéseit

szóbeli beadványról felvett jegyzőkönyv

papíralapú beadványt, ha

  • A4 méretet meghaladó
  • nem különálló lapokból álló (de az összetűzött szétszedhető)
  • 80 oldalt meghaladó terjedelmű
  • szkenneléssel előállított fájl mérete a 400 MB-ot meghaladná

útiokmány elektronikus másolata

képviseleti jogot igazoló irat elektronikus másolata

Pmt. szerinti nyilatkozat és okirat-másolat

papíralapon visszaérkezett tértivevények

átadóív


Iratborítóban kell tárolni az „N” és „E” ügykategóriába tartozó ügy azon papíralapú iratát, amelyet nem kell beszkennelni és ennek tényét, valamint az irat fellelhetőségi helyét a KÜR-ben (pl. a „Borító” / „Feljegyzések” alatt) fel kell tüntetni. Ezeket az iratokat az iratborítóban évszám szerinti bontásban, ügyszám szerint rendezve kell elhelyezni. Az iratborító kötelező tartalmi elemeit a Küsz. 24. §-ának (4) bekezdése határozza meg.

Iratborítóban kell tárolni a fizetési meghagyásos ügyben keletkezett papíralapú iratanyagot.

Kapcsolódó jogszabály: Kjnp. 15/A. § (1)-(4) bek.; Küsz. II. FEJEZET 16. §, 24. § (1) és (3)-(4) bek., 38. § (2a) bek., V. FEJEZET 80. § (1) bek.

Kjnp.

  1. /A. §

(1) A közjegyző, illetve az országos kamara a beadvány, illetve a más hatóságtól érkezett irat adatait - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - haladéktalanul, de legfeljebb annak a hozzá való érkezésétől számított 8 munkanapon belül rögzíti az országos kamara által működtetett egységes ügykezelő alkalmazásban (a továbbiakban: alkalmazás). 

(2) A szóban előterjesztett beadvány adatait a közjegyző az esetleges hiányok pótlása után nyomban rögzíti az alkalmazásban.

(3) A közjegyző a határozatait és más iratait az alkalmazáson keresztül állítja elő, illetve az alkalmazásban rögzíti. Az alkalmazáson keresztül előállított elektronikus közokiratot minősített elektronikus aláírással, illetve minősített elektronikus bélyegzővel kell ellátni. 

(4) Az eljárásban keletkezett papíralapú vagy elektronikus iratok adattartalma, valamint az egyes eljárási cselekményekmegtételének ténye az alkalmazásba kerül bevitelre, illetve rögzítésre. Az alkalmazásban rögzített adatokat a közjegyző és -az alkalmazás működtetésével kapcsolatban hozzáférésre jogosult személyek titoktartási kötelezettségének biztosítása mellett - az országos kamara kezeli.

Küsz. II. FEJEZET

  1. §

(1) A közjegyző hivatali tárhelyére küldött elektronikus küldeményt és a közjegyző elektronikus levelezési címére küldött, az eljárás megindítására vonatkozó kérelmet, illetve az elektronikusan rendelkezésre bocsátott okirattervezetet tartalmazó küldeményt az ügyintéző 3 munkanapon belül rögzíti a KÜR-ben. 

(2) Az ügyintéző a papíralapú beadványt - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - szkennelés útján rögzíti a KÜR-ben.

(3) Nem kell beszkennelni a papíralapú beadványt, ha

a) A4-es formátumot meghaladó méretű,

b) nem különálló lapokból áll,

c) nyolcvan oldalt meghaladó terjedelmű, vagy

d) a szkenneléssel előállított elektronikus másolat fájlmérete meghaladná a 400 MB terjedelmet.

(4) Nem kell beszkennelni a „Z” ügykategóriába tartozó ügy iratait, a (6) bekezdés a) pontjában meghatározottak, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: 2017. évi LIII. törvény) alapján készített okiratmásolat és ügyfél által tett nyilatkozat kivételével. 

(5) A szóban előterjesztett beadványról felvett jegyzőkönyvet az ügyintéző rögzíti a KÜR-ben.

(6) Az ügyintéző rögzíti a KÜR-ben 

a) a központi idegenrendészeti nyilvántartásból való lekérdezés esetén a lekérdezés alapjául szolgáló útiokmány elektronikus másolatát,

b) képviselőként történő eljárás esetén a képviseleti jogot igazoló irat elektronikus másolatát, ha az egyébként elektronikus iratként nem áll rendelkezésre.

(7) Nem kell rögzíteni a KÜR-ben az ügyintéző saját feljegyzéseit.

  1. §

(1) Az „N” és „E” ügykategóriába tartozó ügy azon papíralapú iratát, amelyet a 16. § (3) bekezdése alapján nem kell beszkennelni, iratborítóban kell tárolni, és ennek tényét, valamint az irat fellelhetőségi helyét a KÜR-ben fel kell tüntetni. Az iratborítóban tárolt iratokat évszám szerinti bontásban, ügyszám szerint rendezve kell kezelni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti iratokat az iratborítóban érkezésük ideje szerinti sorrendben kell elhelyezni.

(4) Az iratborítón fel kell tüntetni

a) az ügyszámot,

b) az ügy tárgyát,

c) a fél családi és utónevét, valamint

d) az irattári tételszámot.

(5) Az iratborítón szükség szerint fel kell tüntetni

a) ha az ügy iratai között végintézkedés található, ennek tényét,

b) ha az ügyben a közjegyző, illetve a közjegyzőhelyettes pénzt, értéktárgyat, értékpapírt vett át, ennek tényét,

c) az ügy soron kívüli intézésének tényét, valamint

d) az összefüggő ügy számát.

  1. §

(2a) Az iratnak a közjegyző hivatali helyiségében jelen lévő címzett részére való átadása esetén a címzett a papíralapú irat átvételét átadóíven vagy aláírást rögzítő technikai eszközzel igazolja, amelyen nyilatkozhat a fellebbezési jogáról történő lemondásról is. Az átadóívet, illetve az aláírást rögzítő technikai eszközzel rögzített adatot az ügyintéző rögzíti az ügy digitális aktájában.

Küsz. V. FEJEZET

  1. §

(1) A fizetési meghagyásos ügyben keletkezett papíralapú iratanyaga közjegyzőnek iratborítóban kell tárolnia, amelyre a 24. § (1), (3)-(6) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.


question_answer A záradéki tanúsítványt fel kell-e tölteni a KÜR-be?

Papíralapú záradéki tanúsítvány esetén a záradéki tanúsítványnak az eredetivel azonos szövegű tervezetét vagy az aláírt záradéki tanúsítvány szkennelt másolatát célszerű (de nem kötelező) rögzíteni a KÜR-ben .pdf formátumban. A "Z" ügykategóriába iktatott ügyek alá rögzítendő iratok listájáról bővebben itt olvashat.

question_answer A TAKARNET-ből lekért jpeg formátumú tulajdoni lapot fel lehet (kell)-e tölteni a KÜR-be?

Igen, feltölthető a KÜR-be, a KÜR csoportos fájl feltöltő funkciójával.

question_answer A közjegyzői okirat tervezetét kell-e rögzíteni a KÜR-ben, s ha igen, valamennyi tervezet-változatot vagy csak amelyik alapján végül a közjegyzői okirat készült?

Ha a közjegyzői okirat tervezet alapján készül, akkor a tervezetet rögzíteni kell a KÜR-ben. Felelősségi szempontból célszerű lehet az ügy szempontjából releváns emaileket rögzíteni, de ezek közül csak a kérelmet tartalmazó email és az olyan tervezetet tartalmazó email rögzítése kötelező, amely tervezet felhasználásra kerül az okiratszerkesztés során. Ha több email-váltás is történik a tervezetről, akkor a ténylegesen felhasználásra kerülőt elegendő rögzíteni.

question_answer Mit kell szkennelés útján rögzíteni a KÜR-ben?

Az ügyintéző a papíralapú beadványt - a Küsz. 16. § (3)-(4) és (7) bekezdésben meghatározott kivételekkel - szkennelés útján rögzíti a KÜR-ben. Ha a közjegyzői okirat tervezet alapján készül, akkor a tervezetet rögzíteni kell a KÜR-ben. Ugyanakkor elegendő azt a tervezetet felvinni a KÜR-be, amelyik valójában tervezetnek tekinthető a Díjrendelet és a 104. sz. iránymutatás alapján.

question_answer A Küsz. 16. §-ának (1) bekezdés alapján „az elektronikusan rendelkezésre bocsátott okirattervezetet tartalmazó küldeményt” hogyan, milyen (végleges vagy ideiglenes) ügyszám alatt kell rögzíteni? Mi a teendő, ha a megküldött tervezet alapján végül mégsem készül közjegyzői okirat?

Ha az okirattervezet megküldésekor a fél már előterjesztette a kérelmet, akkor az okirattervezetet a folyamatban lévő ügyhöz kell rögzíteni; kérelem hiányában pedig az előkészítés alatt lévő ügyhöz. Ha a fél nem jelenik meg, akkor ha már előterjesztett kérelmet, az eljárást befejezetté kell nyilvánítani (Kjtv. 174. §), ha pedig még nem terjesztett elő kérelmet, akkor a tervezet megőrzésére a közjegyzőnek nincs jogalapja.

question_answer A Küsz. 16. §-ának (4) bekezdése szerinti okiratmásolat alatt mi értendő?

A Küsz. 16. § (4) bekezdésében hivatkozott okiratmásolat a Pmt. 7. § (8) bekezdése szerinti kötelezettség teljesítése eredményeként készül. A Pmt. 7. § (8) bekezdése szerinti másolatkészítési kötelezettségnek a közjegyző a JÜB lekérdezés eredményének elmentésével, illetve ahol ez nem értelmezhető, a bemutatott okiratról – a közjegyző választása szerint – papíralapú vagy elektronikus másolat készítésével tesz eleget [81. MOKK iránymutatás 6. § (4)].

question_answer Az elektronikus úton, a hivatali tárhelyre érkezett hagyatéki leltárt hogyan kell rögzíteni a KÜR-ben?

Az elektronikus úton érkezett iratot nem kell nyomtatni és visszaszkennelni, hanem az elektronikus iratot magát kell „átemelni”, vagyis rögzíteni a KÜR-ben.

A KÜSZ 16. § (2) bekezdése a papíralapú iratok tekintetében pontosítja azt, hogy a rögzítés ezek esetében azt jelenti, hogy a papíralapú iratot előbb digitalizálni (szkennelni) kell, aztán pedig rögzíteni a KÜR-ben.

question_answer Kell-e rögzíteni a hivatali kapun keresztül küldött elektronikus iratok letöltési igazolásait?

Nem kötelező rögzíteni az elektronikus kézbesítéssel kapcsolatos igazolásokat, ugyanakkor azok ügyhöz rögzítését semmi sem tiltja. Mindazonáltal az elektronikus kézbesítéssel kapcsolatos igazolások bármikor elérhetőek a közjegyző hivatali kapujából. Mindez összhangban áll a 91. MOKK Iránymutatás 7. §-ának (2) bekezdésével, mely szerint a hivatali kapun keresztüli kézbesítés esetén a KÜR-ben kell tárolni a feltöltési és - olyan irat esetében, amelynek átvételéhez joghatály fűződik vagy amely átvételének igazolása szükséges - az átvételi, illetve meghiúsulási igazolásokat.

question_answer Ha a külön íven szövegezett határozat szóbeli kihirdetése és a teljes határozat írásba foglalása elválik egymástól, s a határozat rendelkező részét le kell írni és aláírni a kihirdetéssel egyidejűleg, akkor ilyen esetben két dokumentumot kell elektronikusan tárolni a KÜR-ben?

Ebben az esetben szükséges külön rögzíteni a Pp. 350. § (3) bekezdése (ún. „kisítélet”) szerinti határozatot, valamint a teljes határozatot is, annak meghozatalától számított legkésőbb harminc napon belül [Kjnp. 15/A. § (3) bek.].

question_answer A hagyatéki ügyekben az aktán belüli hivatali kapura érkező pénzintézeti válaszokat át kell-e emelni az „iratok” fül alá, vagy mivel egy aktán belül található, így ez mellőzhető?

A hivatali kapura érkező pénzintézeti válaszokat utóiratként kell rögzíteni a KÜR „Iratok” oldala alá [Küsz. 16. § (1) bek., 18. § (3) bek.].

question_answer A hagyatéki ügyekben történt hirdetmények törléséről a MOKK rendszere által küldött e-mail (törölték a hirdetményt) a hagyatéki ügyben feltöltendő visszajelentés?

A közjegyzőhöz érkezett e-mailek közül csak az eljárás megindítására vonatkozó kérelmet, illetve az elektronikusan rendelkezésre bocsátott okirattervezetet tartalmazót kell kötelezően rögzíteni [Küsz. 16. § (1) bek.]. Ebből kifolyólag a hirdetmények törléséről szóló e-mailt célszerű, de nem kötelező rögzíteni a KÜR-ben. Amennyiben a rögzítés mellett dönt, az e-mail hozzákapcsolható a hirdetményi kézbesítésről rendelkező végzéshez, a jobb áttekinthetőség érdekében.

question_answer Okirati végrehajtási ügyben az MBVK általi értesítőt be kell-e emelni, vagy célszerű-e beemelni a végrehajtási ügy aktájába?

A végrehajtás elrendelése iránti ügy kiosztásáról szóló MBVK értesítőt célszerű, de nem kötelező rögzíteni a KÜR-ben, tekintettel arra, hogy a közjegyzőhöz érkezett e-mailek közül csak az eljárás megindítására vonatkozó kérelmet, illetve az elektronikusan rendelkezésre bocsátott okirattervezetet tartalmazót kell kötelezően rögzíteni [Küsz. 16. § (1) bek.].

question_answer Ha a posta „címzett ismeretlen” jelöléssel küldte vissza a kézbesíteni kívánt iratanyagot, szükséges-e rögzítenem a borítékot az „Iratok” oldal alá?

Bizonyos kivételektől eltekintve a papíralapú beadványt kell szkennelés útján rögzíteni [Küsz. 16. § (2) bek.]. Beadványnak az a közjegyzőhöz ügyféltől érkező irat minősül, amely rendeltetésszerűen az iratanyagban kerül elhelyezésre [Küsz. 2. § (1) bek. 3) pont]. Ennek alapján az ügyintéző belátásán múlik, hogy a hozzá kézbesíthetetlenség okán visszaérkezett borítékot beadványként kezeli-e, és szkennelés útján rögzíti-e a KÜR „Iratok” oldala alá vagy sem.

question_answer Fel kell-e tölteni a WebNotes-ba a saját ePostakönyvembe érkezett postai elektronikus kézbesítési igazolásokat?

A Küsz. iratok rögzítésére vonatkozó szabályaira [16. §] figyelemmel nem kötelező rögzíteni az ePostakönyvbe érkezett kézbesítési igazolásokat, álláspontunk szerint ugyanakkor célszerű lehet annak WebNotes-ban való tárolása, legfőképpen akkor, ha valamilyen oknál fogva olyan iratot kell felterjeszteni a bírósághoz, amelynek átvételéhez joghatály fűződik vagy amely átvételének igazolása szükséges.

question_answer Európai öröklési bizonyítvány kiállítása iránti eljárásban milyen formában hozom létre irataim eredeti példányát, illetve mely iratokat kell a KÜR „Iratok” oldal alá rögzítenem?

Az európai öröklési bizonyítvány kiállítása iránti eljárásban az irat (tipikusan a Hetv. 102/C. §-a szerinti határozat, s annak jogerőre emelkedését megállapító határozat) eredeti példányát elektronikus úton kell létrehozni, s azt hivatali elektronikus aláírással kell ellátni [Kjnp. 15/A. § (3) bek., Küsz. 5. § (1) bek.] azzal, hogy magát az európai öröklési bizonyítványt és annak mellékleteit zsinórral össze kell fűzni, és az 1329/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 5. mellékletében közzétett V. formanyomtatványon jelzett helyeken aláírással és bélyegzőlenyomattal kell ellátni. Nem kell aláírni és bélyegzőlenyomattal ellátni az európai öröklési bizonyítvány mellékleteit.

Az eljárásra a fentieken túl természetesen vonatkoznak a Küsz. 16. §-a szerinti iratrögzítési szabályok is. A papíralapon kiállított európai öröklési bizonyítványt és annak mellékleteit szkennelés útján szintén rögzíteni kell a KÜRben, egyúttal szükséges annak befejező iratkénti kezelése is [vö. Küsz. 35. § (2) bek. 15. pont].


insert_link 4.1.6.5.2.1. Sorszámozott, rögzítendő iratok listája „K” ügykategóriában

insert_link 4.1.6.5.2.2. Nem sorszámozott, rögzítendő iratok listája „K” ügykategóriában

insert_link 4.1.6.5.2.3. Rögzítendő iratok listája „Z” ügykategóriában

4.1.6.5.2.1. Sorszámozott, rögzítendő iratok listája „K” ügykategóriában
IRATtartalmakelt/érk.jogerőjegyzet [1]befscan [2]megjegyzés
kérelemkérelem (eljárást megindító) érkezés -  -+ 
jegyzőkönyvha kérelem van benne: kérelem (eljárást megindító); ha nem: jegyzőkönyv (amíg ilyen nincs, addig egyéb beadvány) jegyzőkönyv kelte -  -+ 
közjegyzői okirattartalomtól függően ügyleti okirat / jegyzőkönyvi tanúsítvány okirat kelte -p/e hiteles kiadmány kiadása db, kinek mikor ++ 
meghatalmazásmeghatalmazás érkezés (okirat kelte) -  -+alszám: okirat száma/1… iratkapcsolat: közjegyzői okirat
egyéb mellékletmelléklet (amíg nincs: munkaanyag vagy egyéb beadvány) érkezés (ha a közjegyző csinálja: okirat kelte) -  -+alszám: okirat száma/1… iratkapcsolat: közjegyzői okirat
költségjegyzékköltségjegyzék költségjegyzék kelte -  -+ 
megkeresésmegkeresés megkeresés kelte -esetleges címzett -+ 
befejezetté nyilvánító végzésvégzés (egyéb/nem érdemi) végzés kelte +  ++ 
közreműködést megtagadó végzésközreműködést megtagadó végzés végzés kelte +  ++ 
jogerőt megállapító végzésvégzés (egyéb/nem érdemi) végzés kelte -  -+ 
archivált e-aktatartalomtól függően ügyleti okirat / jegyzőkönyvi tanúsítvány e-akta aláírása -  -+Iratkapcsolat ne legyen, név pl: 14042/K/000/2020/archiv.es3
más szervtől, személyektől válasziratokérkezett válaszirat érkezés -esetleg tartalom  + 
más szervtől érkező bejegyző határozatok, egyéb határozatokbíróság/hatósági határozat érkezés -esetleg tartalom  + 
aláírólapaláírólap feltöltés -   +ha nem eredeti iraton vesz át a fél
 

[1] Esetleges javításokra utalást itt lehet jelölni.

[2] Csak papír eredeti esetén jelölendő!

4.1.6.5.2.2. Nem sorszámozott, rögzítendő iratok listája „K” ügykategóriában
Irat megjegyzés tartalma kelt/érk. jegyzet
sk-s hiteles kiadmány minden okiratnál töltsük fel PDF-ben, ha e-hiteles kiadmány kell, ez legyen aláírva kiadva hiteles kiadmány okirat kelte  
e-mail kérelmet tartalmazó kérelem (eljárást megindító) e-mail érkezés  
e-mail okirat tervezetet (pl. banki szerződés) tartalmazó egyéb beadvány / ha lesz: tervezet e-mail érkezés  
JÜB lekérdezés JÜB-ölés esetén, legalább a legfrissebb JÜB lekérdezés eredménye lekérdezés napja  
külföldi okmány külföldi okmány JÜB-ölése esetén külföldi személyazonosító okmány másolata bemutatás napja  
gondnokoltak nyilvántartása ha lekérdezzük gondnokoltak nyilvántartásának tartalma lekérdezés napja  
VONY lekérdezés végintézkedések, halál esetére szóló nyilatkozatok esetén egyéb nyilvántartás tartalma lekérdezés napja VONY lekérdezés
cégkivonat céges ügyekben, cégképviselet esetén mindig, okirat kelte napján cégjegyzék lekérdezés eredménye / cégjegyzék tartalma lekérdezés napja  
cégmásolat ha meghatalmazott képviseli a céget, okirat kelte napján cégjegyzék lekérdezés eredménye / cégjegyzék tartalma lekérdezés napja  
egyéb szervezet nyilvántartásának adatai MÁK törzskönyvi nyilvántartás, Civil szervezetek nyilvántartása, egyházügyi nyilvántartás, oktatási intézmények nyilvántartása stb. – ha ilyen szervezet az ügyletben érdekelt / képviselik, okirat kelte napján egyéb nyilvántartás tartalma lekérdezés napja nyilvántartás megnevezése + lekérdezés
MÜK nyilvántartás Ügyvédi iroda a fél, vagy a fél jogi képviselővel jár el, okirat kelte napján egyéb nyilvántartás tartalma lekérdezés napja MÜK nyilvántartás lekérdezés
tulajdoni lap az általunk lekérdezett legfrissebb tulajdoni lap legyen mindenképp feltöltve tulajdonilap-másolat lekérdezés napja ha a névben nincs benne, HRSZ megjelölése
bármilyen más nyilvántartás adatai bármi, amit lekérdezünk egyéb nyilvántartás tartalma lekérdezés napja nyilvántartás megnevezése + lekérdezés
belföldi vagy külföldi cégiratok leginkább képviseleti jog tanúsítása céljából (létesítő okirat, jegyzőkönyvek, külföldi cégkivonat) képviseleti jogot igazoló egyéb okirat érkezés napja irat tartalmának leírása
okirat tervezet mindenképpen rögzíteni kell, ha díjszámítás miatt vagy felolvasás mellőzés miatt kerül figyelembe vételre munkaanyag / tervezet -  
alapul szolgáló magánokirat aláírtalan és aláírt is lehet, legalább az egyik fajta legyen rögzítve munkaanyag / tervezet -  
egyéb felek által küldött releváns iratok pl. a módosításhoz a korábbi közjegyzői okirat stb. munkaanyag -  
4.1.6.5.2.3. Rögzítendő iratok listája „Z” ügykategóriában
4.1.6.5.2.3.1. Ha papíralapú záradéki tanúsítványt szerkesztünk

1) Főszabály szerint nem kell rögzíteni a „Z” ügykategóriába tartozó ügy iratait [Küsz. 16. § (4) bek.].


2) A főszabály alóli kivételként kötelező rögzíteni a „Z” ügykategóriába tartozó ügy irataihoz:

3) Célszerű, de nem kötelező rögzíteni a „Z” ügykategóriába tartozó ügy irataihoz:


4) Az ügyintéző választása szerint rögzíthető iratok, például:

4.1.6.5.2.3.2. Ha papíralapú elektronikus záradéki tanúsítványt készítünk

1) Főszabály szerint nem kell rögzíteni a „Z” ügykategóriába tartozó ügy iratait [Küsz. 16. § (4) bek.].


2) A főszabály alóli kivételként kötelező rögzíteni a „Z” ügykategóriába tartozó ügy irataihoz:


3) Az ügyintéző választása szerint rögzíthető iratok, például:

4.1.6.5.3. Iratok feltöltése a számítógép valamelyik mappájából

Az ügy aktájában az „Iratok” fül alatt lehet csatolni iratokat az ügyhöz. A csatolás egyik módja a felhasználó saját gépén lévő irat csatolása, ehhez az „Irat feltöltés” gombra kell kattintani.

Egyedi feltöltés esetén egy fájl tölthető fel a KÜR-be. A „fájl kiválasztása” gombra kattintva kiválasztható a számítógépről feltöltendő bármilyen formátumú dokumentum. Ennek előnye, hogy már az irat feltöltésekor megadhatók az irat metaadatai.

A KÜR több irat egyidejűleg történő feltöltését is támogatja a „csoportos feltöltés” fül alatt. A „A kiválasztáshoz kattintson ide vagy húzza a dokumentumokat a keretbe” gombra kattintás után a számítógépen lévő fájlok közül egyszerre több is kijelölhető a CTRL gomb folyamatos nyomvatartásával. Iratok feltölthetők csoportosan úgy is, hogy a feltöltendő iratokat a felület szaggatott vonalakkal határolt mezőjébe húzzuk a számítógép valamely mappájából.

ondemand_video Nézze meg a kapcsolódó videót!
question_answer Mekkora méretű fájlokat lehet feltölteni a KÜR-be?

A Küsz. 16. §-ának (3) bekezdés d) pontjának megfelelően az ügyhöz legfeljebb 400 MB méretű fájl tölthető fel.

info Az iratok feltöltésekor egy folyamatjelző ad tájékoztatást a feltöltés állapotáról. [kép]



Az irat tartalma

Az iratok megadott típusa azok tartalmára utal. Az ügyintéző által megadott tartalom alapján dönthető el, hogy az iratot meddig kell megtartani, mikor lehet majd selejtezni. A selejtezési idő kezdő időpontjáról szóló fejezet eléréséhez kattintson ide. Az irat típusának precíz kiválasztása azért is fontos, hogy a KÜR a nyilvántartás teljességére vonatkozó ellenőrzéseket elvégezhesse a „Befejezett” státusz rögzítése esetén.

error_outline Fontos! Rögzített e-mailek esetén az irat tartalma „egyéb beadvány”.

question_answer Milyen irattípust kell kiválasztani érdemi végzéshez?

Érdemi végzés esetén irattípusként (irat tartalma) az „érdemi befejező határozat” választandó ki.

question_answer A befejezetté nyilvánító végzés feltöltését követően az irat típusánál mit kell kiválasztani?

A befejezetté nyilvánító végzést „végzés (egyéb/nem érdemi)” tartalom alatt kell jelölni a KÜR-ben.



Sorszám

A Küsz. sorszámozással kapcsolatos szabályainak megismeréséhez kattintson ide!

A kiválasztott iratnak adhatunk sorszámot - az ügyszám mellett található beviteli mezőbe rögzíthető az irat sorszáma. [kép]

error_outline Fontos! A word fájl (.docx) alapértelmezettként munkaanyag, így sorszámot a .pdf kap.


Közokiratszerkesztés esetén az 1-es sorszámot a kezdőirat, azaz a kérelem kapja, az utóiratok növekvő sorszámot kapnak. A JÜB-lekérdezés eredménye nem kap sorszámot, még akkor sem, ha régi módszerrel történik a JÜB lekérdezés. Az okirattervezet nem kap külön sorszámot, mivel az a kérelem melléklete. A költségjegyzék kap sorszámot. Külön sorszámot kap továbbá pl. a bejegyzési engedély; ha az adott ügyben megkeresés foganatosítása szükséges (pl. földhivatal megkeresése bejegyzése végett); külföldi hatóságtól vagy bíróságtól érkezett megkeresés, s az arra adott válasz (Küsz. 63/A. §); valamint az egyéb végzés. Maga a hiteles kiadmány nem kap külön sorszámot.

Nem kap külön sorszámot – a Kjtv.-ben szabályozott polgári nemperes eljárásokon kívüli – nemperes eljárás során létrehozott iratról kiadott hiteles kiadmány sem.



Jogerő

Az új Küsz. hatálya alatt hozott határozatok jogerejének megállapítása külön határozattal történik, amely tartalmazza a jogerőre emelkedés napját. Ha a határozatnak csak egyes személyekre vonatkozó vagy csak egyes rendelkezései emelkednek jogerőre, erről a határozatban rendelkezni kell, a jogerő megállapításáról hozott határozatban pedig fel kell tüntetni a napot, amelytől a határozat részben jogerős, valamint hogy mely részben hajtható végre.

A felet a jogerő megállapításáról az erről hozott határozat kiadmányának megküldésével kell értesíteni.

Kapcsolódó jogszabály: Küsz. II. FEJEZET 40. §
  1. §

(1) A jogerő megállapítása külön határozattal történik, amelynek tartalmaznia kell a jogerő napját.

(2) A közjegyző, a közjegyzőhelyettes vagy a közjegyzőjelölt a felet a jogerő megállapításáról az erről hozott határozat kiadmányának megküldésével értesíti.

(3) Ha több személy részvételével vagy több tárgyban folyó eljárásban a határozatnak csak egyes személyekre vonatkozó vagy csak egyes rendelkezései emelkednek jogerőre, erről a határozatban rendelkezni kell. Ilyenkor a jogerő megállapításáról hozott határozatban fel kell tüntetni azt a napot, amelytől a határozat részben jogerős, valamint azt, hogy mely részben hajtható végre.

Határozat jogerőre emelkedésének napja ebben a mezőben rögzíthető. Amennyiben az adott iratot ugyanezen a felületen befejező iratként jelöljük, úgy a KÜR fel fogja tüntetni az akta „Borító” oldalán a befejező irat jogerőre emelkedésének napját is. Mindez az aNotes korábbi rendszerétől annyiban jelent eltérést, hogy immáron nem maga az ügy lesz „jogerős” egy bizonyos napon, hanem az egyes határozatok jogerőre emelkedésének időpontját kell megadni.

emoji_objects A KÜR-ben található határidő kalkulátor használható jogerő kalkulátorként is. [kép]


question_answer Hogyan viszonyul egymáshoz a Küsz 40. § (2) bekezdése és a Hetv. 91. § (1) bekezdése?

A Hetv. 91. §-ának (1) bekezdése az elektronikusan hozott hagyatékátadó végzés papíralapú hiteles kiadmányai körében értelmezhető. Ez azt jelenti, hogy ha az érdekelt papíralapú hiteles kiadmányt kapott a hagyatékátadó végzésből, akkor őt a jogerőre emelkedésről külön értesíteni nem kell, ugyanakkor kérelmére a végzés bemutatott kiadmányaira rá kell vezetni a jogerőre emelkedést tanúsító záradékot. Amennyiben valamely félnek, bíróságnak, hatóságnak nem papíralapon küld hiteles kiadmányt a közjegyző, arra a KÜSZ 40. §-ának (2) bekezdése lesz alkalmazandó.

question_answer A jogerős hagyatékátadó végzést hogyan kell rögzíteni a KÜR-ben?

A határozatot elektronikus úton kell előállítani, s elektronikusan kell aláírni. Ebből adódóan elegendő a hagyatékátadó végzés elektronikus aláírása. A hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését megállapító végzést szintén elektronikusan kell előállítani és aláírni. A hagyatékátadó végzést a jogerőt megállapító végzéssel együtt kell archiválni.



Irat kelte / Érkezés napja

Az „Irat kelte / Érkezés napja” mezőbe azt a dátumot kell beírni, ami a saját iratunk keltezésében is szerepel, vagy amikor egy beadvány vagy küldemény a közjegyzőhöz érkezett. Például: ha a másodfokon eljáró bíróságtól február 21-én érkezik egy hatályon kívül helyező végzés, akkor ezt a dátumot kell itt rögzíteni, függetlenül attól, hogy milyen időpont szerepel a végzés keltezésében. Beadványok, iratok érkezésének időpontjával kapcsolatos további információkért kattintson ide.

Tulajdoni lapok, cégkivonatok, illetve más közhiteles nyilvántartásból való lekérdezés eredményeképpen létrejött irat esetében az irat kelte a lekérdezés napja.

Felszkennelt közokirat-szerkesztésre irányuló kérelem kelte a kérelmen szereplő érkeztető bélyegző szerinti dátum.

Jegyzőkönyv kelte a jegyzőkönyv felvételének napja.

Hiteles kiadmányok esetén az irat kelte az okirat kelte.



Jegyzet

A „Jegyzet” mezőben részletesebb feljegyzés fűzhető a feltöltendő irathoz.



Irat tények

A feltöltendő iratok tulajdonságait kezelő panelen különböző tények jelölhetők meg.


Befejező irat

Befejező irat csatolása esetén szükséges bejelölni az erre utaló rubrikát. A KÜR úgy működik, hogy minden ügyben szerepelni kell egy befejező iratnak.

„Z” ügykategóriában iktatott ügyek esetében ez lehet akár a záradéki tanúsítvány vagy annak szerkesztett szövege (word fájl), akár a költségjegyzék is.

„K” ügykategóriában rögzített ügyek esetén az okiratot kell befejező iratként jelölni.

error_outline Fontos! Ügy „Befejezett” státuszúra állításához szükséges, hogy legyen legalább 1 db irat megjelölve, mint „Befejező irat”. A befejező iratként megjelölt dokumentum jogerejének dátuma automatikusan beíródik a selejtezési idő kezdete mezőbe.


question_answer Végrehajtás elrendelése iránti eljárásban mi a befejező irat, illetve azt hogyan kell rögzíteni?

A végrehajtási záradékot egyelőre továbbra is a start.mokk.hu-n elérhető „VH záradékok” csempén keresztül kell megküldeni az MBVK-nak (ha ez a funkció integrálásra kerül a KÜR-be, arról tájékoztatást adunk). 2020. január 1. után indult végrehajtási eljárásban az aláírt végrehajtási záradék a befejező irat, azt rögzíteni kell a KÜR-ben. 2019. december 31. előtt indult végrehajtási ügyben nem kell szkennelni és a KÜR-ben rögzíteni a végrehajtási záradékot.


Papíralapú irat elektronikus másolata

A papíralapú iratokat szkennelés útján lehet a számítógép merevlemezére menteni.

Fontos megjelölni, hogy a szkennelés útján digitalizált irat egy papíralapú irat elektronikus másolata. Papíralapú közjegyzői okirat/költségjegyzék rögzítésekor kiválasztandó!

question_answer Miért kell megjelölni, hogy szkennelt iratot rögzítek a KÜR-ben?

A Küsz. hatálybalépése előtti ügyekben minden közjegyző által készített iratból létezett papíralapú példány.

Ha egy ügy iratainak levéltárnak való átadása során a levéltárhoz került a /4. és a /6. számú irat, akkor jelezni tudták, hogy a /5 sz. irat hiányzik.

Az új rendelet hatálybalépése után a fenti példa esetén már nem biztos, hogy a /5. sz. iratból létezni fog papíralapú példány, így a levéltér nem is fogja azt keresni akkor sem, ha az valójában papíralapú.

Azért kell megjelölni a szkennelt - papíralapú - iratokat, hogy a levéltári lista teljes lehessen. A jelölés nélkül nem lehet összegyűjteni azon iratok listáját, amelyeket majd át kell adni a levéltárnak.

error_outline Fontos! A felszkennelt papíralapú iratokat nem kell elektronikus aláírással ellátni, ugyanis a Kjnp. 15/A. §-ának (6) bekezdése alapján a szkennelt másolat, illetve ezen iratokról a KÜR-be bevitt adatok, valamint ezen adatok alapján készített okirat közokirati bizonyító erővel bizonyítja azt, hogy annak tartalma az eredeti okiratéval megegyezik.

Kapcsolódó jogszabály: Kjnp. 15/A. § (6) bek.

15/A. §

(6) A felek beadványairól, valamint a kézbesítési bizonyítványról (tértivevényről) a közjegyző, a közjegyző (közjegyzői iroda) alkalmazottja vagy az alkalmazás által készített másolat, illetve ezen iratokról az alkalmazásba bevitt adatok, valamint ezen adatok alapján készített okirat közokirati bizonyító erővel bizonyítja azt, hogy annak tartalma az eredeti okiratéval megegyezik.



Idegen nyelvű irat

Idegen nyelvű irat esetén jelölje meg az „Idegen nyelvű irat” pontot.


Az irat csatolását mellőzöm

Amennyiben az irat csatolását a Küsz. 16. § (3) bekezdésében foglaltakra tekintettel mellőzi, ugyanakkor szeretné, hogy a KÜR készítsen egy feljegyzést arról, hogy az irat létezik, és az adott ügyhöz tartozik, akkor jelölje meg az „Az irat csatolását mellőzöm” opciót. [kép]

question_answer Mikor kell választani, az irat csatolását mellőzöm opciót?

Az 2020. január 1-étől hatályos ügyviteli rendelet is figyelembe veszi azt, hogy vannak olyan terjedelmű papíralapú iratok, amelyek teljes szkennelése aránytalanul sok munkát okozna. Akadnak továbbá olyan méretű elektronikus dokumentumok pl. videók, amelyek feltöltése túl sok technikai problémát vetne fel.

A rendelet csak a 80 oldalt vagy 400MB méretet meg nem haladó dokumentumok feltöltését teszi kötelezővé. Ha ezen dokumentumoknak semmilyen nyoma nem lenne a nyilvántartásban, az a dokumentumok elvesztéséhez vezethetne.

Az irat csatolásának mellőzésével rögzített irat nem más, mint egy feljegyzés arról, hogy az irat létezik, az adott ügyhöz tartozik és a közjegyző őrizetében van. Ilyen módon a nyilvántartás akkor is teljes, ha annak tartalma fizikailag nincs a rendszerben tárolva.

A feltöltés végrehajtásához az ablak alján látható „Feltöltés” gombra kell kattintani.

Sikeres feltöltést követően az irat megjelenik a bal oldali listában.

question_answer Hogy kell egy automatikusan egyelőre nem feldolgozható asice formátumú, hagyatéki leltárt és annak mellékleteit tartalmazó fájlt rögzíteni a KÜR-ben? Szét kell bontani a konténer fájlt pdf-ekre és egyenként felcsatolni, vagy elegendő az asice fált becsatolni az ügyhöz?

Erre vonatkozóan nincs szabály, így ez a közjegyzőre, illetve az ügyintézőre van bízva. Érdemes azonban figyelemmel lenni arra, hogy a felrögzített iratokkal később dolgozni kell, így olyan formában célszerű azokat rögzíteni, ami a feldolgozásukat megkönnyíti.

question_answer Az elektronikus úton, a hivatali tárhelyre érkezett hagyatéki leltárt hogyan kell rögzíteni a KÜR-ben?

Az elektronikus úton érkezett iratot nem kell nyomtatni és visszaszkennelni, hanem az elektronikus iratot magát kell „átemelni”, vagyis rögzíteni a KÜR-ben.

A KÜSZ 16. § (2) bek. a papíralapú iratok tekintetében pontosítja azt, hogy a rögzítés ezek esetében azt jelenti, hogy a papíralapú iratot előbb digitalizálni (szkennelni) kell, aztán pedig rögzíteni a KÜR-ben.

question_answer Az aláírt aláíró lapot kell-e csatolni az iratok közé?

Nem kell, csak lehet.


info

4.1.6.6. Iratok létrehozása sablonból

ondemand_video Nézze meg a kapcsolódó videót!

A KÜR támogatja az iratok gyors és kényelmes létrehozását a rendszerbe feltöltött sablonok segítségével. A sablon dokumentum szövegében elhelyezett adatszótár kódok szerint az ügyben rögzített ügyfélaadatok és egyéb más metaadatok is automatiksuan beemelődnek. Sablonok tartozhatnak egy adott ügytípushoz, de elérhetők lehetnek akár minden ügyben is.

4.1.6.6.1. Sablonok feltöltése

A sablonokat a felhasználói felületről a „Beállítások” oldalról lehet feltölteni a rendszerbe.

ondemand_video Nézze meg a kapcsolódó videót!

Ezen a felületen minden közjegyzői székhely feltöltheti a saját sablonjait, amelyeket csak a feltöltő iroda ügyintézői tudnak használni.

A sablonok tartozhatnak egy meghatározott ügytárgyhoz – amelyet a feltöltés során kell kiválasztani – vagy akár egy ügykategória (K, N, Z, E) minden ügytárgyához, de lehetőség van arra is, hogy a minta minden egyes ügyben elérhető legyen (ez a választási lehetőség is az ügytípus listában található meg). Egy üres, csak fejlécet tartalmazó minta esetén annak is lehet értelme, ha minden ügyben elérhetővé tesszük.

A sablonok szabadon törölhetők a feltöltött minták listájából. A MOKK által közzétett minták ez alól természetesen kivételt jelentenek.

Már feltöltött sablonok cseréjére is van lehetőség: ehhez kattintsunk a „csere” ( [kép] ) gombra, majd válasszuk ki azt a fájlt, amit szeretnénk javított sablonként feltölteni a rendszerbe. Az újonnan feltöltött sablon elnevezése a korábban megadotthoz képest nem változik.

ondemand_video Nézze meg a kapcsolódó videót!
4.1.6.6.2. Sablonok használata

Az adott ügytípushoz feltöltött iratminták a ügyön belül az iratok fül alatt a bal oldalon lévő iratlista tetején elhelyezkedő legördülő sávból érhetők el [kép] . A sablonok listázása ABC sorrendben történik. A sablon kiválasztása után a „+” gomb létrehozza az „adatszótár”-ban listázott adatokkal kitöltött iratot .docx formátumban. Létrehozás után az irat letöltődik és a Microsoft Word-ben szerkeszthető tovább.

Ha a sablonba helyesen lettek bevezetve az „adatszótár”-ban található kódok, akkor a letöltött iratban minden kód helyére a megfelelő adat kerül.

A szükséges módosítások elvégzését követően az irat könnyedén feltölthető a KÜR-be a WebNotes rendszer Microsoft Word-höz készült bővítményével. ( Bővítmény telepítéséhez információt a 3.1.1.3. [Szoftverkomponensek] c. fejezeteben talál.)

A visszatöltéshez a Word menüsorából a „WebNotes” fület választva a „DOCX+PDF Feltöltés” gombra kattintva tölthető vissza a módosított dokumentum. A feltötéshez a WebNotes ablak bal alsó sarkában látható 6 karakterből álló biztonsági kódra lesz szükség..

Sikeres feltöltést követően a módosított .docx, illetve .pdf irat megjelenik a bal oldali irat listában. Kattintson az „iratok frissítése” gombra, amennyiben nem jellenek meg a bal oldali irat listában a fentiek szerint feltöltött iratok. Visszatöltés után a PDF file-ok keltezésének dátuma automatikusan a létrehozás napja és a Word dokumentum irattípusát kapta.

ondemand_video Nézze meg a kapcsolódó videót!

info

error_outline Fontos!

question_answer A MOKK által rendszeresített átadóívet mikor kell használni?

Akkor, ha elektronikus úton létrejött határozatot kell nyomban kézbesíteni a jelen lévő ügyfél részére [Kjnp. 15/B. § (1) bek., Küsz. 38. § (2a) bek.]. Az ügyfél az átadóív „megjegyzés” rovatában tehet fellebbezési jogról lemondó nyilatkozatot.

question_answer Lehet-e határozatot előállítani a KÜR-ön keresztül?

Igen, ha el van mentve határozat-sablon.

question_answer Milyen sablonokat kell feltöltenie a közjegyzőnek? A MOKK által közzétett sablonokat kötelező használni?

A közjegyző tetszés szerint készíthet és tölthet fel saját sablonokat. A MOKK által rendszeresített sablonok használata nem kötelező, csupán lehetőség.

4.1.6.6.3. Aláíró lap létrehozása

Aláírás-hitelesítési ügyekben az ügyfél aláírását az aláíró lap tartalmazza. A Küsz. 65. §-ának (1) bekezdése határozza meg az aláíró lap minimális, kötelező tartalmát, mely szerint fel kell tüntetni legalább az ügyszámot, valamint az ügyfél családi és utónevét. Szükség esetén természetesen több adat is feltüntethető. A MOKK által feltöltött aláíró lap használata nem kötelező, csupán lehetőség. Az aláírt aláíró lapot nem kell rögzíteni az iratok közé.

Az aláíró lapokat meg kell őrizni, azokat ügyszám szerinti sorrendben a tárgyévet követő év március 31-ig össze kell fűzni, s azt a közjegyző hivatali aláírásával zárja le.

Kapcsolódó jogszabály: Küsz. V. FEJEZET 65. §
  1. §

(1) Az aláírás hitelesítésekor az ügyfél aláírását az aláíró lap tartalmazza, amelyen fel kell tüntetni legalább az ügyszámot, valamint az ügyfél családi és utónevét. Az aláírás-hitelesítési ügyben az okmányellenőrzés sikertelenségét vagy a hitelesítés más okból történő elmaradását a nyilvántartásban az ok megjelölésével kell feltüntetni.

(2) Az aláírás-hitelesítésnél az ügyfél által aláírt, kinyomtatott aláíró lapot az aláírást követően meg kell őrizni.

(3) Az aláíró lapokat ügyszám szerinti sorrendben a tárgyévet követő év március hó 31-ig kell összefűzni.

(4) A közjegyző az összefűzött űrlapokat az utolsó bejegyzés alatt hivatali aláírásával [Kjtv. 21/A. § (1) bekezdés] ellátva lezárja.

Az aláírólapok létrehozása sablon segítségével lehetséges. Más sablon alapján létrehozott iratoktól eltérően a létrehozott aláírólapokról arendszer külön - sorszámmal ellátott - nyilvántartást vezet. Aláírólap sablon azokban az ügyekben érhető el, amelyek tárgyához a rendszerben az aláírólap sablon hozzárendelésre került.

Ezek jelenleg:

Az aláírólapot az ügy digitális aktájában az „Iratok” lapon lehet létrehozni. Válassza ki a „MOKK-Aláírólap-2020” elnevezésű iratmintát, majd kattintson az új irat létrehozását jelző „+” gombra.

A gomb megnyomása után az aláírólap letöltődik és megnyitható/szerkeszthető.

A sablon helyes működésének feltételei a következők:

  1. Az ügyben az aláíró természetes személy legyen rögzítve kérelmező (!) pozícióban.
  2. Az ügyben az aláíró természetes személy által képviselt jogi személy képviselt szervezet (!) pozícióban legyen rögzítve.
question_answer A MOKK által rendszeresített aláírólap-sablon adattartalma bővíthető?

A MOKK Jogi Irodája által rendszeresített aláírólap megfelel a jogszabályi előírásoknak, ugyanis azon csupán az ügyszámot, valamint az ügyfél családi és utónevét kell szükségszerűen feltüntetni [KÜSZ 65. § (1) bek.]. Amennyiben a közjegyző ettől több adatot kíván feltüntetni az aláírólapon, akkor azt manuálisan teheti meg.

question_answer Az aNotes-ban, ha téves iktatásúvá tettem egy aláírás-hitelesítésre szóló ügyszámot, akkor arra az ügyszámra is kellett egy "üres" aláírólapot nyomtatni, azért, hogy ne szakadjon meg az aláírólapok folyamatos sorszámozása. Ha a WebNotes-ban "téves iktatás" státuszra állítok egy aláírás-hitelesítésre szóló ügyszámot, akkor is így kell tennem?

A WebNotes csak abban az esetben látja el sorszámmal az aláírólapot, ha ténylegesen legenerálja azt az ügyintéző az elérhető sablonok listájából. Vagyis: az aláírólapok sorszámozása nem egy adott ügy nyilvántartásba vételéhez kötődik, azok sorszámozása ezáltal független az ügy státuszától.

4.1.6.7. Iratműveletek

ondemand_video Nézze meg a kapcsolódó videót!

Sikeres feltöltés után az irat megjelenik a bal oldalon látható listában, kiválasztása után pedig a jobb oldalon láthatóvá válik a tartalma (betekintő ablak).

error_outline Fontos! A betekintő ablakban csak DOCX, PDF, TXT és képek (JPEG, PNG) jelennek meg.

4.1.6.7.1. Az irat metaadatai

A betekintő ablak „megfordításával”, az gombra kattintva vagy az irat mellett lévő ikonra kattintva láthatóvá tehető az irat tulajdonságait (metaadatait) megjelenítő panel. Itt lehet módosítani a korábban rögzített adatokat vagy pótolhatók a hiányzó adatok. Itt lehet megadni az irat sorszámát, meg lehet változtatni az elnevezését, az alatta lévő mezőben pedig ki lehet választani, hogy milyen típusú irat kerül feltöltésre jegyzetet és egyéb információkat rögzíteni.


info Több irat metaadatának egyidejű beállítására is van lehetőségünk. Ehhez az érintett dokumentumokat ki kell jelölni az irat listában a CTRL gomb lenyomva tartása mellett. A dokumentum tulajdonságai között beállított és elmentett adatok minden kijelölt dokumentumra érvényesek lesznek. Azonos elnevezés esetén a (Windows-hoz hasonlóan) az iratok neve automatikusan kiegészül egy számozással az elnevezések egyedisége érdekében. Azonos sorszám megadása esetén a sorszámok automatikusan alsorszámozásra is kerülnek, a képen látható módon. A sorszámok a kijelölés sorrendjében jönnek létre.

picture_in_picture
képernyőkép

4.1.6.7.1.1. Az irat tartalma

Az iratok megadott típusa azok tartalmára utal. Az ügyintéző által megadott tartalom alapján dönthető el, hogy az iratot meddig kell megtartani, mikor lehet majd selejtezni. A selejtezési idő kezdő időpontjáról szóló fejezet eléréséhez kattintson ide. Az irat típusának precíz kiválasztása azért is fontos, hogy a KÜR a nyilvántartás teljességére vonatkozó ellenőrzéseket elvégezhesse a „Befejezett” státusz rögzítése esetén.

error_outline Fontos! Rögzített e-mailek esetén az irat tartalma „egyéb beadvány”.

question_answer Milyen irattípust kell kiválasztani érdemi végzéshez?

Érdemi végzés esetén irattípusként (irat tartalma) az „érdemi befejező határozat” választandó ki.

question_answer A befejezetté nyilvánító végzés feltöltését követően az irat típusánál mit kell kiválasztani?

A befejezetté nyilvánító végzést „végzés (egyéb/nem érdemi)” tartalom alatt kell jelölni a KÜR-ben.

4.1.6.7.1.2. Sorszám

A Küsz. sorszámozással kapcsolatos szabályainak megismeréséhez kattintson ide!

A kiválasztott iratnak az irat adatai között adhatunk sorszámot. Ehhez kattintsunk a betekintő ablak jobb felső sarkában lévő fehér körre, majd pipáljuk be a „Sorszám” rubrikát. Ezzel a közvetlenül mellette található mező fehérre változik, ahová már rögzíthető az irat sorszáma. [kép]

error_outline Fontos! A word fájl (.docx) alapértelmezettként munkaanyag, így sorszámot a pdf kap.


Közokiratszerkesztés esetén az 1-es sorszámot a kezdőirat, azaz a kérelem (űrlap vagy jegyzőkönyv) kapja, az utóiratok növekvő sorszámot kapnak. A JÜB-lekérdezés eredménye nem kap sorszámot, még akkor sem, ha régi módszerrel történik a JÜB lekérdezés. Az okirattervezet nem kap külön sorszámot, mivel az a kérelem melléklete. Sorszámot kap maga a közjegyzői okirat (ügyleti okirat vagy jegyzőkönyvi tanúsítvány). A költségjegyzék kap sorszámot. Külön sorszámot kap továbbá pl. a bejegyzési engedély; ha az adott ügyben megkeresés foganatosítása szükséges (pl. földhivatal megkeresése bejegyzése végett); külföldi hatóságtól vagy bíróságtól érkezett megkeresés, s az arra adott válasz (Küsz. 63/A. §); valamint az egyéb végzés (pl. befejezetté nyilvánító végzés, közreműködést megtagadó végzés, illetve ezek jogerejét megállapító végzés). Az eljárás lefolytatásával kapcsolatosan érkezett válaszirat (pl. földhivatali határozat) szintén külön sorszámot kap. Maga a hiteles kiadmány nem kap sorszámot. A kijavító végzést a kijavított határozat ügyszáma alatt, utóiratként, a soron következő sorszámon kell nyilvántartásba venni [KÜSZ 36. § (1) bek.].

A közjegyzői okirat mellékletei alszámot kapnak (pl. /2/1), és azok rögzítendőek az iratok közé, az okirat elkészültének megfelelő módon.

insert_link 4.1.6.7.1.7. Sorszámozott, rögzítendő iratok listája „K” ügykategóriában

insert_link 4.1.6.7.1.8. Nem sorszámozott, rögzítendő iratok listája „K” ügykategóriában

Nem kap külön sorszámot – a Kjtv.-ben szabályozott polgári nemperes eljárásokon kívüli – nemperes eljárás során létrehozott iratról kiadott hiteles kiadmány.

4.1.6.7.1.3. Jogerő

Az új Küsz. hatálya alatt hozott határozatok jogerejének megállapítása külön határozattal történik, amely tartalmazza a jogerőre emelkedés napját. Ha a határozatnak csak egyes személyekre vonatkozó vagy csak egyes rendelkezései emelkednek jogerőre, erről a határozatban rendelkezni kell, a jogerő megállapításáról hozott határozatban pedig fel kell tüntetni a napot, amelytől a határozat részben jogerős, valamint hogy mely részben hajtható végre.

A felet a jogerő megállapításáról az erről hozott határozat kiadmányának megküldésével kell értesíteni.

Kapcsolódó jogszabály: Küsz. II. FEJEZET 40. §
  1. §

(1) A jogerő megállapítása külön határozattal történik, amelynek tartalmaznia kell a jogerő napját.

(2) A közjegyző, a közjegyzőhelyettes vagy a közjegyzőjelölt a felet a jogerő megállapításáról az erről hozott határozat kiadmányának megküldésével értesíti.

(3) Ha több személy részvételével vagy több tárgyban folyó eljárásban a határozatnak csak egyes személyekre vonatkozó vagy csak egyes rendelkezései emelkednek jogerőre, erről a határozatban rendelkezni kell. Ilyenkor a jogerő megállapításáról hozott határozatban fel kell tüntetni azt a napot, amelytől a határozat részben jogerős, valamint azt, hogy mely részben hajtható végre.

Határozat jogerőre emelkedésének napja az irat adatai között rögzíthető. Amennyiben az adott iratot ugyanezen a felületen befejező iratként jelöljük, úgy a KÜR fel fogja tüntetni az akta „Borító” oldalán a befejező irat jogerőre emelkedésének napját is. Mindez az aNotes korábbi rendszerétől annyiban jelent eltérést, hogy immáron nem maga az ügy lesz „jogerős” egy bizonyos napon, hanem az egyes határozatok jogerőre emelkedésének időpontját kell megadni.

emoji_objects A KÜR-ben található határidő kalkulátor használható jogerő kalkulátorként is. [kép]

question_answer Jogerő megállapítása: Küsz 40. § (1) A jogerő megállapítása külön határozattal történik, amelynek tartalmaznia kell a jogerő napját. (2) A közjegyző, a közjegyzőhelyettes vagy a közjegyzőjelölt a felet a jogerő megállapításáról az erről hozott határozat kiadmányának megküldésével értesíti. Milyen viszonyban van ez a Hetv. 91. § (1) bekezdésével: A fellebbezéssel megtámadható végzés jogerőre emelkedését a közjegyző állapítja meg. A jogerőre emelkedésről az érdekelteket külön értesíteni nem kell, de az érdekelt kérelmére a végzés bemutatott kiadmányaira rá kell vezetni a jogerőre emelkedést tanúsító záradékot. Eddig a hagyatéki eljárásban a jogerőt tanúsító záradékot az eredeti határozatra vezettük rá, és a bemutatott végzéspéldányokra. Ez mennyiben változik?

A Hetv. 91. §-ának (1) bekezdése az elektronikusan hozott hagyatékátadó végzés papíralapú hiteles kiadmányai körében értelmezhető. Ez azt jelenti, hogy ha az érdekelt papíralapú hiteles kiadmányt kapott a hagyatékátadó végzésből, akkor őt a jogerőre emelkedésről külön értesíteni nem kell, ugyanakkor kérelmére a végzés bemutatott kiadmányaira rá kell vezetni a jogerőre emelkedést tanúsító záradékot. Amennyiben valamely félnek, bíróságnak, hatóságnak nem papíralapon küld hiteles kiadmányt a közjegyző, arra a KÜSZ 40. §-ának (2) bekezdése lesz alkalmazandó.

question_answer A jogerős hagyatékátadó végzést hogyan kell rögzíteni a KÜR-ben?

A határozatot elektronikus úton kell előállítani, s elektronikusan kell aláírni. Ebből adódóan elegendő a hagyatékátadó végzés elektronikus aláírása. A hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését megállapító végzést szintén elektronikusan kell előállítani és aláírni. A hagyatékátadó végzést a jogerőt megállapító végzéssel együtt kell archiválni.

4.1.6.7.1.4. Irat kelte / Érkezés napja

Az „Irat kelte / Érkezés napja” mezőbe azt a dátumot kell beírni, ami a saját iratunk keltezésében is szerepel, vagy amikor egy beadvány vagy küldemény a közjegyzőhöz érkezett. Például: ha a másodfokon eljáró bíróságtól február 21-én érkezik egy hatályon kívül helyező végzés, akkor ezt a dátumot kell itt rögzíteni, függetlenül attól, hogy milyen időpont szerepel a végzés keltezésében. Beadványok, iratok érkezésének időpontjával kapcsolatos további információkért kattintson ide.

Tulajdoni lapok, cégkivonatok, illetve más közhiteles nyilvántartásból való lekérdezés eredményeképpen létrejött irat esetében az irat kelte a lekérdezés napja.

Felszkennelt közokirat-szerkesztésre irányuló kérelem kelte a kérelmen szereplő érkeztető bélyegző szerinti dátum.

Jegyzőkönyv kelte a jegyzőkönyv felvételének napja.

Hiteles kiadmányok esetén az irat kelte az okirat kelte.

E-akta aláírásakor az „irat kelte / érkezés napja” mező automatikusan kitöltődik az aláírás időpontjának megfelelően.

4.1.6.7.1.5. Jegyzet

A „Jegyzet” mezőben részletesebb feljegyzés fűzhető az irathoz.

4.1.6.7.1.6. Irat tények

Az iratok tulajdonságait kezelő panelen különböző tények jelölhetők.


Befejező irat

Befejező irat esetén szükséges kiválasztani az erre utaló rubrikát. A KÜR úgy működik, hogy minden ügyben szerepelni kell egy befejező iratnak.

- „Z” ügykategóriában iktatott ügyek esetében ez lehet akár a záradéki tanúsítvány vagy annak szerkesztett szövege (word fájl), akár a költségjegyzék is.

- „K” ügykategóriában rögzített ügyek esetén az okiratot kell befejező iratként jelölni.

error_outline Fontos! Ügy „Befejezett” státuszúra állításához szükséges, hogy legyen legalább 1 db irat megjelölve, mint „Befejező irat”. A befejező iratként megjelölt dokumentum jogerejének dátuma automatikusan beíródik a selejtezési idő kezdete mezőbe.


question_answer Végrehajtás elrendelése iránti eljárásban mi a befejező irat, illetve azt hogyan kell rögzíteni?

A végrehajtási záradékot egyelőre továbbra is a start.mokk.hu-n elérhető „VH záradékok” csempén keresztül kell megküldeni az MBVK-nak (ha ez a funkció integrálásra kerül a KÜR-be, arról tájékoztatást adunk). 2020. január 1. után indult végrehajtási eljárásban az aláírt végrehajtási záradék a befejező irat, azt rögzíteni kell a KÜR-ben. 2019. december 31. előtt indult végrehajtási ügyben nem kell szkennelni és a KÜR-ben rögzíteni a végrehajtási záradékot.


Papíralapú irat elektronikus másolata

Fontos megjelölni, hogy a szkennelés útján digitalizált irat egy papíralapú irat elektronikus másolata. Papíralapú közjegyzői okirat/költségjegyzék rögzítésekor kiválasztandó!

question_answer Miért kell megjelölni, hogy szkennelt iratot rögzítek a KÜR-ben?

A Küsz. hatálybalépése előtti ügyekben minden közjegyző által készített iratból létezett papíralapú példány.

Ha egy ügy iratainak levéltárnak való átadása során a levéltárhoz került a /4. és a /6. számú irat, akkor jelezni tudták, hogy a /5 sz. irat hiányzik.

Az új rendelet hatálybalépése után a fenti példa esetén már nem biztos, hogy a /5. sz. iratból létezni fog papíralapú példány, így a levéltér nem is fogja azt keresni akkor sem, ha az valójában papíralapú.

Azért kell megjelölni a szkennelt - papíralapú - iratokat, hogy a levéltári lista teljes lehessen. A jelölés nélkül nem lehet összegyűjteni azon iratok listáját, amelyeket majd át kell adni a levéltárnak.

error_outline Fontos! A felszkennelt papíralapú iratokat nem kell elektronikus aláírással ellátni, ugyanis a Kjnp. 15/A. §-ának (6) bekezdése alapján a szkennelt másolat, illetve ezen iratokról a KÜR-be bevitt adatok, valamint ezen adatok alapján készített okirat közokirati bizonyító erővel bizonyítja azt, hogy annak tartalma az eredeti okiratéval megegyezik.

Kapcsolódó jogszabály: Kjnp. 15/A. § (6) bek.

15/A. §

(6) A felek beadványairól, valamint a kézbesítési bizonyítványról (tértivevényről) a közjegyző, a közjegyző (közjegyzői iroda) alkalmazottja vagy az alkalmazás által készített másolat, illetve ezen iratokról az alkalmazásba bevitt adatok, valamint ezen adatok alapján készített okirat közokirati bizonyító erővel bizonyítja azt, hogy annak tartalma az eredeti okiratéval megegyezik.



Idegen nyelvű irat

Idegen nyelvű irat esetén jelölje meg az „Idegen nyelvű irat” pontot.


Hatályon kívül helyezés

Az iratok tulajdonságait kezelő panel új irat ténnyel bővült. [kép] Végzés hatályon kívül helyezése esetén jelöljük ennek tényét a „Hatályon kívül helyezve” opció kiválasztásával. Ha a végzést hatályon kívül helyezettként jelöltük, akkor ezt a tulajdonságot a bal oldali irat listában a dokumentumon megjelenő Ø ikon is visszajelzi. [kép]


Hibás irat

Téves irat rögzítés esetén a „Hibás irat” opciót kell kiválasztani. Amennyiben az ügyintéző egy sorszám alatt tévesen rögzített egy iratot, akkor a „hibás irat” tényének rögzítését követően lehetősége van ugyanazon sorszám alatt feltölteni egy másik dokumentumot.

Az elvégzett módosításokat a „Mentés” gomb rögzíti.

info Ha az iratot befejező iratként, papíralapú irat elektronikus másolataként vagy hibás iratként jelöltük, akkor ezeket a tulajdonságokat a bal oldali listában a dokumentumon megjelenő „B”, „S” vagy „H” ikonok is visszajelzik.

4.1.6.7.2. Letöltés/szerkesztés

Az iratokat kezelő műveletek a kiválasztott iratról megnyíló menüben érhetők el. A „Letöltés/szerkesztés” gombra kattintva a rögzített irat letöltődik és formátumától függően szerkeszthetővé válik.

A szerkesztést követően a módosított irat könnyen és egyszerűen feltölthető a KÜR-be a WebNotes rendszer Microsoft Word-höz készült bővítményével. Az ezzel kapcsolatos további információkért kattintson ide.

4.1.6.7.3. ES3 Aláírás az irat menüjéből
ondemand_video Nézze meg a kapcsolódó videót!

A KÜR kényelmes lehetőséget nyújt e-akták összeállítására (egy vagy több irat aktába helyezésével is) az e-akták e-Szignó program nélküli aláírására és e-akták későbbi időpontban - csoportos egy PIN kód megadásával - történő aláírás előkészítésre is. A több dokumentum egy e-aktába történő elhelyezéséről és akták előkészítéséről a követekező fejezetben olvashatunk.

Egy irat aktába helyezéséhez és aláírásához kattintsunk az iratról megnyíló menüben [kép] lévő „ES3 aláírás” gombra.

Az aláírás során a kiválasztott dokumentum egy ES3 aktába kerül. Az irat aláírása a böngészőben a MicroSigner alkalmazáson keresztül történik. Az e-Szignó programra már nincs ehhez szükségünk.

Az irat ES3 aktában megjelenő neve eltérhet az aktában megadott elnevezéstől. Az elnevezésen az akta összeállításakor lesz lehetőségünk változtatni.

Az aláírt ES3 akta a kiválasztott irathoz kapcsolódva jelenik meg; ezzel jelezve a két irat közötti kapcsolatot. [kép]

A KÜR-ben aláírt e-aktákat, PDF-eket a program (az aláírás tényét) az elnevezésük aláhúzásával jelöli. [kép]

A KÜR az aláírás után az ES3 akta „Irat kelte / Érkezés napja” adatként azt a napot tünteti fel, amikor az ES3 akta aláírásra került.

info Ha az aláírt ES3 akta csak 1 db iratot tartalmaz, ami az alábbi típusuk egyike (JPEG, PNG, TXT, PDF, DOCX) akkor a betekintő megjeleníti annak tartalmát.

error_outline Fontos! Az aláírást követően az e-akta neve mellett a fehér háttérszínű „A” ikon azt jelzi, hogy az ES3 akta technikailag archiválásra alkalmas.


Jegyzőkönyvet a közjegyző és a jegyzőkönyvvezető írja alá elektronikus aláírásával [Pp. 161. § (5) bek.]. Amennyiben a jegyzőkönyvvezető nem rendelkezik hivatali elektronikus aláírással, úgy javasoljuk, hogy a közjegyző legyen egyben a jegyzőkönyvvezető is [erre lehetőség van, vö. Kjnp. 12. § (7) bek., Hetv. 10/A. § (3) bek.], így elegendő a jegyzőkönyv közjegyző általi elektronikus aláírása.

question_answer Van annak akadálya, hogy a közjegyző elektronikusan írja alá a határozatot, miközben az ügyintéző van bejelentkezve a KÜR-be?

Az irat aláírása mindig a MicroSigner alkalmazáson keresztül történik, azzal a tanúsítvánnyal, amit az aláírás alkalmával kiválasztunk, ami attól függ, hogy melyik aláírókártya van éppen a kártyaolvasóba.

question_answer A hagyatéki eljárásban hogyan történik elektronikusan a jegyzőkönyv aláírása? Ki írja alá?

Az „N” ügykategóriába tartozó, 2020-as ügyszámú ügyekben a közjegyző által készített jegyzőkönyv eredeti példányát főszabály szerint elektronikus úton kell létrehozni (.pdf formátumban). A jegyzőkönyvet a közjegyző és a jegyzőkönyvvezető írja alá elektronikus aláírásával [Pp. 161. § (5) bek.]. Amennyiben a jegyzőkönyvvezető nem rendelkezik hivatali elektronikus aláírással, úgy javasoljuk, hogy a közjegyző legyen egyben a jegyzőkönyvvezető is [erre lehetőség van, vö. Kjnp. 12. § (7) bek., Hetv. 10/A. § (3) bek.], így elegendő a jegyzőkönyv közjegyző általi elektronikus aláírása. Mindez nem zárja ki, hogy az ügyviteli alkalmazott leíróként vegyen részt a hagyatéki tárgyaláson. Részvételét nem kötelező feltüntetni a jegyzőkönyvben.

question_answer ENYER, HVSZNY esetén a jegyzőkönyvet hogyan írja alá az ügyfél, illetve hogyan lesz nyomban jogerős a végzés?

A jegyzőkönyvet csak a közjegyző és a jegyzőkönyvvezető írja alá elektronikus aláírásával [Pp. 161. § (5) bek.]. Ha elektronikus úton létrejött határozatot kell nyomban kézbesíteni a jelen lévő ügyfél részére, akkor átadóívet kell használni [Kjnp. 15/B. § (1) bek., Küsz. 38. § (2a) bek.]. Az ügyfél az átadóív „megjegyzés” rovatában tehet fellebbezési jogról lemondó nyilatkozatot. Az ügy lezárásakor az átadóívet szkennelés útján rögzíteni kell a KÜR-ben.

question_answer Milyen esetekben célszerű használni az ES3 aláírás és PDF aláírás funkcióit a KÜR-nek?

Abból adódóan, hogy az irat archívumba küldésének első lépése, hogy az iratot az aláírásra jogosult egy .es3 aktában aláírja, általánosságban elmondható, hogy akkor kell .es3 aláírással ellátni egy iratot, ha annak archiválást a Küsz. 45. §-a kötelezően előírja. Mindebből következőleg javasoljuk, hogy az archiválandó iratokat .es3 aláírással lássa el, az archiválási kötelezettség alá nem eső iratokat pedig választása szerint vagy .pdf vagy .es3 aláírással hitelesítse.

4.1.6.7.4. Aláírás (előkészítés) / több irat ES3 aktába helyezése
ondemand_video Nézze meg a kapcsolódó videót!

A KÜR több irat egyidejűleg történő elektronikus aláírását is támogatja. Ehhez a CTRL gomb nyomvatartása mellett az egérrel lehet több iratot kiválasztani a bal oldalon található irat listából.

Több kijelölt irat esetén az aláírás nem az iratok menüjéből, hanem a jobboldali menüben elérhető "Aláírás (előkészítés)" gombbal kezdeményezhető.

A felbukkanó ablakban beállítható az iratok elnevezése és elrendezésük sorrendje a létrehozandó ES3 aktában. Amennyiben azt szeretnénk, hogy minden irat külön ES3 aktába kerüljön, úgy itt válasszuk ki a „Minden irat külön e-aktába” opciót. [kép]

Az "Aláírás" gombra kattintva az ablakban felsorolt összes irat egy ES3 aktába fog kerülni. Az akta a benne lévő első iratról kapja a nevét, ami utólag szabadon megváltoztatható. Az aláírás folyamata után az aláírt akta az iratok közé kerül amit a kézikönyv 4.1.6.7.2 fejezete szerint lehet majd letölteni, amenniyben erre szükségünk van.

Az „Aláírásra előkészítés” gombra kattintással az aláírandó irat nem kerül azonnal aláírásra hanem a kezdőlapon elérhető „Aláírandók” listájában jelenik meg, ahol az aláírásra jogosult ügyintéző aláírhatja az iratot/iratokat. Lásd 3.3.1.4. Aláírandók fejezet.

info Ha az ügy aláírásra váró iratot tartalmaz, akkor ezt a KÜR a digitális akta „Borító” oldalán is feltünteti.

question_answer Hogyan lehet egyszerre több fájlt aláírni?

Ehhez helyezzük a fájlokat egy közös ES3 aktába, és írjuk alá azt.

4.1.6.7.5. Archívumba küldés
ondemand_video Nézze meg a kapcsolódó videót!

Ezen alfejezet csupán az iratok archívumba küldésének technikai lépéseit mutatja be. Az archiválással kapcsolatos jogi tudnivalók eléréséhez kattintson ide.

Az irat archívumba küldésének első lépése, hogy az iratot/iratokat egy ES3 aktában aláírjuk. További követelmény, hogy az elektronikus aktának tartalmaznia kell olyan információkat, mint az ügy száma és tárgya. A KÜR-ben aláírt ES3 aktákban ezek az információk automatikusan rögzítésre kerülnek, az így létrehozott akták mellett egy fehér hátterű „A” ikon jelzi az akta archíválásának a lehetőségét.

Az ES3 aktának az archívumba történő azonnali továbbítása az „Archívumba küldés” gombra kattintva kezdeményezhető. Ha a beküldés megtörtént, úgy azt a továbbított akta melletti „A” ikon sárga [kép] hátterűre változása, valamint az archiválás-szolgáltató válasza jelzi.

Amennyiben az archívumot kezelő szolgáltatótól visszaérkezik az iratanyag befogadásáról kiállított igazolás, úgy a továbbított akta melletti „A” ikon [kép] háttere zöldre változik és az ügy borítóján „Archiválva: Igen” felirat lesz olvasható [kép] .

error_outline Fontos! Az archiválás-szolgáltató befogadási igazolását a Teendők lista → üzenetek → Egyéb üzenetek → Beérkező menüben lehet megtekinteni.

question_answer Archiválható számítógépről feltöltött ES3 akta?

Külső forrásból feltöltött ES3 akta is archiválható, ha azt a WebNotesba feltöltük az iratok közé, majd aláírjuk azt.

question_answer Hány darab elektronikus aktát (.es3) lehet archiválni egy ügyben?

Bármennyit.

question_answer Ki az archiválás-szolgáltató?

A KÜR rendszer a 2020.12.17. napjától a NOTARchiv Kft. archívumában helyezi el az archiválandó dokumentumokat.

4.1.6.7.6. Irathoz kapcsolás

Irat kapcsolat bármely (akár több) irat között létrehozható az iratok jobb áttekinthetősége érdekében.

Például: egy hagyatéki ügyben a hagyatéki leltárral érkező egyéb dokumentumok hozzákapcsolhatóak a leltár dokumentumhoz vagy egy ügyben a postától érkező tértivevény képe hozzákapcsolható a kézbesített irathoz.

picture_in_picture
képernyőkép



Több lehetőségünk is van a kapcsolatok kialakítására:


1. Egyszerűen használható "fogd és vidd" vagy "húzd és ejtsd" (drag and drop) megoldással.

A SHIFT gombot lenyomva tartva a kapcsolni kívánt irat ikonjánál fogva (az egér gomb tartásával) húzzuk ahhoz a dokumentumhoz amihez kapcsolni szeretnénk, majd ejtsük rá.

picture_in_picture
képernyőkép


2. Az iratlista tetején elérhető "Csoportos műveletek a kijelölt iratokon" menüpont segítségével

Ebben az esetben egyszerre több irat kapcsolásást is megtudjuk tenni, ha a CTRL gomb lenyomása mellett választjuk ki előzetesen a kapcsolni kívánt iratokat majd ezt követően kattintunk az "Csoportos műveletek a kijelölt iratokon" menüpont, majd válasszuk az "Irat kapcsolatok menüpontot" és válaszzuk ki melyik irat alá kerüljenek a dokumentumok.

picture_in_picture
képernyőkép


3. Az irat melletti menüpontból is indítható az „Irathoz kapcsolás” menüpontot választva.

picture_in_picture
képernyőkép

és válasszuk ki, hogy a kijelölt iratot melyik irathoz kapcsolja hozzá a KÜR, majd kattintsunk az „OK” gombra.

A kapcsolat létrejött.


Az iratok közötti kapcsolat megszüntetése:

1. A kapcsolatból kivenni kívánt iratok kijlölése után az előzőleg megismert „Irat kapcsolatok” menü segítségével a "A FENNÁLLÓ KAPCSOLAT TÖRLÉSE" lehetőséget választva.

info Az irat kapcsolat maximum 3 szint mélységű lehet.

error_outline Fontos! A tervezetet a közjegyzői okirat-szerkesztési eljárásra irányuló kérelemhez kapcsolódó iratként kell rögzíteni.

4.1.6.7.7. PDF műveletek

A KÜR támogatja PDF fájlok aláírását, valamint PDF fájlok egyesítését és oldalszám tartományra vonatkozó kivonatok készítését.

4.1.6.7.7.1. PDF aláírás

PDF aláírás elkészítéséhez kattintsunk az [kép] „PDF műveletek” menüjére, majd válasszuk ki a „PDF aláírás” opciót.
Az aláírás során a kiválasztott dokumentum kerül aláírásra, és az nem kerül ES3 aktába. Az irat aláírása mindig a MicroSigner alkalmazáson keresztül történik böngészőn keresztül. Sikeres aláírást követően a PDF dokumentum jobb felső sarkában megjelenik egy kép mely azt jelezi, hogy a dokumentum elektronikus aláírással lett ellátva.

Több PDF irat is aláírható egyidejüleg (legfeljebb 10 db), ha előzetesen a CTRL gomb lenyomása mellett választjuk ki az aláírandó PDF dokumentumokat. Majd ezt követően kattintunk az "Csoportos műveletek a kijelölt iratokon" menüpontra, majd válasszuk a "PDF aláírás" menüpontot. (A funkció használatának feltétele, hogy kizárólag PDF formátumú iratok legyenek kijelölve)

error_outline Fontos! Ha rendszeren kívűl érkező PDF fájlon látjuk az aláírás meglétérről és érvényességéről tanuskodó emblémát, akkor mindenesetben tartsuk szem előtt, hogy a kép önmagában nem jelent semmit - bármikor bármely dokumentumra odaszerkeszthető - ezért mindenesetben ellenőrizzük az aláírás érvényességét a megfelelő program segítségével.


question_answer Milyen esetekben célszerű használni az ES3 aláírás és PDF aláírás funkcióit a KÜR-nek?

Abból adódóan, hogy az irat archívumba küldésének első lépése, hogy az iratot az aláírásra jogosult egy .es3 aktában aláírja, általánosságban elmondható, hogy akkor kell .es3 aláírással ellátni egy iratot, ha annak archiválást a Küsz. 45. §-a kötelezően előírja. Mindebből következőleg javasoljuk, hogy az archiválandó iratokat .es3 aláírással lássa el, az archiválási kötelezettség alá nem eső iratokat pedig választása szerint vagy .pdf vagy .es3 aláírással hitelesítse.

4.1.6.7.7.2. PDF kivonat

Ha egy PDF dokumentumból kivonatos PDF dokumentumot akarunk készíteni, a „PDF műveletek” menüben válasszuk ki a „PDF kivonat (oldal(ak) másolása)” opciót, majd az erre szolgáló mezőkben adjuk meg, hogy a PDF irat melyik oldalait kívánjuk kivágni.

A kivonat szabadon elnevezhető. Az elkészült kivonatot a KÜR a teljes PDF irat alá fogja besorolni kapcsolódó iratként.

4.1.6.7.7.3. PDF hozzáfűzés

Két PDF dokumentum tartalma egyesíthető, ha a „PDF műveletek” menüből a „PDF hozzáfűzés” opciót [kép] választjuk. Első lépésként a legördülő listából jelöljük ki, hogy a kiválasztott PDF dokumentumot melyik PDF dokumentummal akarjuk egyesíteni. Az így létrehozandó dokumentum szabadon elnevezhető.

Az „OK” gombra kattintva létrejön az egyesített dokumentum, melyet a KÜR az eredetileg kiválasztott irathoz fog kapcsolni.

Az iratok közötti kapcsolat megszüntethető azzal, hogy az „Irathoz kapcsolás” menüből a "A FENNÁLLÓ KAPCSOLAT TÖRLÉSE" pontot választjuk.

4.1.6.7.7.4. Vh. aláírás

A "Vh. aláírás" funkció használatanak lehetősége korlátozott

A közjegyzőhöz 2020. április 1. és 2020. augusztus 31 napja között előterjesztett végrehajtási kérelem aláíráshoz (egyben a végrehajtható okirat kiállításához) használja a KÜR „Vh. aláírás” funkciót , mely a végrehajtás elrendelése tárgyú ügyekben az irathoz kapcsolódó menüből a „PDF műveletek” / „Vh. aláírás” gombra kattintással érhető el:

A közjegyző hivatali elektronikus aláírása (illetve annak nyomtatás útján megjelenő képe) a keltezés helyét és idejét, valamint a végrehajtási ügy ügyszámát is tartalmazza, továbbá abból a végrehajtás elrendelésének – a végrehajtás kérelemtől eltérő elrendelése [Vht. 19. § (2) bek.] esetén ennek – ténye is kitűnik. Az aláírás képe a következőképpen néz ki:

Kapcsolódó jogszabály: 91. sz. MOKK iránymutatás 16. § (5) bekezdése [2020. IV. 1 – 2020. VI. 20. közötti időállapot!]
  1. §

(5) A végrehajtási kérelem elektronikus úton való előterjesztése esetén a közjegyző a végrehajtható okiratot úgy állítja ki, hogy a pdf formátumú végrehajtási kérelmet hivatali elektronikus aláírásával látja el akként, hogy az elektronikus aláírás (illetve annak nyomtatás útján megjelenő képe) a keltezés helyét és idejét, valamint a végrehajtási ügy ügyszámát is tartalmazza, továbbá abból a végrehajtás elrendelésének - a végrehajtás kérelemtől eltérő elrendelése [Vht. 19. § (2) bek.] esetén ennek - ténye is kitűnjön. A közjegyző a végrehajtható okiratot, valamint ha a végrehajtás elrendelésére végrehajtási záradék kiállításával kerül sor, a végrehajtandó okirat elektronikus hiteles kiadmányát, illetve elektronikus levéltári hiteles másolatát, továbbá a végrehajtás kérelemtől eltérő elrendelése esetén az erről hozott, hivatali elektronikus aláírással ellátott végzést egyazon elektronikus tárolódokumentumba (es3 akta) helyezi, és azt hivatali elektronikus aláírásával látja el.

insert_link 4.3.1. Végrehajtás elrendelése iránti eljárás szabályai 2020. szeptember 1-jén és azt követően

4.1.6.7.8. Törlés

Bármilyen formátumú irat törölhető az iratok listájából a „Törlés” gombra kattintva. Egyszerre több irat törlését is megtudjuk tenni, ha előzetesen a CTRL gomb lenyomása mellett választjuk ki a törölni kívánt iratokat. Majd ezt követően kattintunk az "Csoportos műveletek a kijelölt iratokon" menüpontra, majd válasszuk a "Kijelölt iratok törlése" menüpontot.

error_outline Fontos! Sorszámmal megjelölt dokumentum törlése is lehetséges.

4.1.6.8. Végintézkedés adatai

A kihirdetett végintézkedések adatait az „Iratok” oldalon megjelenő „Végintézkedés adatai” űrlapon lehet rögzíteni, melyet hagyatéki ügyekben a KÜR automatikusan létrehoz. Az iratnak van egy olvasható nézete és egy adatok szerkesztését lehetővé tévő nézete, ami a lap „megfordításával” érhető el ugyanúgy, mint más iratok tulajdonságainak szerkesztése.

Az űrlap kitöltése kötelező. Ha nincs az ügyben végintézkedés, akkor ennek megjelölése szükséges. Ha van végintézkedés, akkor minden adatmező kitöltendő, de ha releváns adat nincs a végintézkedésre vonatkozóan, akkor a „-” jel, mint kihúzás, alkalmazható.

Több kihirdetett végintézkedés esetén új űrlap példány is létrehozható, ami az irat menüjéből kezdeményezhető, [kép] az „Új űrlap példány”-ra kattintással.

Ha a közjegyzői okiratba foglalt végintézkedés elektronikus hiteles kiadmányát küldi meg az azt készítő közjegyző a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyzőnek, akkor a kihirdető közjegyző köteles tájékoztatni a kihirdetés tényéről és időpontjáról a közjegyzői okiratot őrző közjegyzőt, illetve a Levéltárat is.

emoji_objects A végintézkedés kihirdetésének tényéről és időpontjáróla kihirdető közjegyző elektronikus kézbesítéssel értesítheti a végintézkedést készítő közjegyzőt vagy a MOKK Levéltárat az alábbi módok szerint:


1) a VONY tanúsítvány utóiratként történő rögzítésével, majd annak e-kézbesítéssel történő megküldésével, vagy
2) a végintézkedés űrlap adatai alapján átirat készítéssel, majd annak elektronikus aláírása után e-kézbesítéssel történő megküldésével

info Az űrlap kitöltöttségét a program az ügy „Befejezett” státuszának rögzítésekor ellenőrzi.

Kapcsolódó jogszabály: Küsz. V. FEJEZET 87. § (1) bek., 88. § (3) bek.
  1. §

(1) Az ügyintéző a nyilvántartásban valamennyi kihirdetett végintézkedés tekintetében rögzíti:  

a) a végintézkedés keltének idejét és - ha az az okiratban szerepel - a helyét,

b) ha a végintézkedést

ba) közokiratba foglalták, a végintézkedést tartalmazó közjegyzői okirat ügyszámát,

bb) közjegyzőnél letétbe helyezték, a letétbe vételről felvett jegyzőkönyv ügyszámát,

c) a végintézkedés kihirdetésének idejét.

  1. §

(3) A közjegyzői okiratba foglalt végintézkedés esetén a közjegyzői okiratot őrző közjegyző, illetve a közjegyzőhelyettese vagy - ha a Levéltár őrzésében van - a Levéltár a végintézkedést tartalmazó közjegyzői okiratnak az ügyfél, illetve a segédszemély névaláírásának vagy kézjegyének, valamint a közjegyző vagy a közjegyzőhelyettes hivatali aláírásának a képét tartalmazó elektronikus hiteles kiadmányát, illetve elektronikus hiteles másolatát küldi meg a hagyatéki eljárás lefolytatására illetékes közjegyzőnek. A hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző vagy közjegyzőhelyettes a 87. § (4) bekezdésében foglaltakat feljegyzi a KÜR-ben, majd a kihirdetés tényéről és időpontjáról tájékoztatja a közjegyzői okiratot őrző közjegyzőt, illetve a Levéltárat. A végintézkedést megküldő közjegyző, illetve közjegyzőhelyettes az eredeti közjegyzői okirathoz hozzáfűzi a megkeresést az arra adott válasszal együtt.

question_answer A kihirdetési záradékkal ellátott végrendeletet ismételten rögzíteni kell a KÜR-ben vagy elegendő a kihirdetés idejét rögzíteni a KÜSZ 87. § (1) bek. c) pontja szerint?

Elegendő a kihirdetés idejét rögzíteni az erre szolgáló űrlapon.

4.1.6.9. Vh. statisztikai adatlap

A közjegyzői ügyek intézésével kapcsolatos statisztikai adatszolgáltatások teljessége érdekében kötelező kitölteni a végrehajtás elrendelése iránti eljárásokban rendszeresített statisztikai adatlapot, melyet ezen ügyekben a KÜR automatikusan létrehoz. (Az iratnak van egy olvasható nézete és egy adatok szerkesztését lehetővé tévő nézete, ami a lap „megfordításával” érhető el ugyanúgy, mint más iratok tulajdonságainak szerkesztése.)

info A „kérelem” rovatban három opció közül lehet választani.

Előfordulhat olyan eset, amikor a közjegyzőnél csak a végrehajtással összefüggő jogorvoslati kérelem kerül kezdőiratként iktatásra (pl. a végrehajtási záradék törlése iránti kérelemről kizárás folytán nem a végrehajtást elrendelő közjegyző dönt), az ilyen ügyek jelölésének okán van a „jogorvoslat (kezdőiratként)” lehetőség.
A „jogorvoslat (kezdőiratként)” opciót kizárólag abban az esetben használható , ha az adott „végrehajtás elrendelése” tárgyú ügy nem végrehajtási kérelemmel, hanem jogorvoslat iránti kérelemmel indult.

question_answer A végrehajtási záradék törlése iránti kérelem kezdőirat vagy utóirat?

A végrehajtási záradék törlése iránti kérelmet utóiratként kell rögzíteni az alapügyhöz.

question_answer Végrehajtási eljárásokban a Vh. statisztikai adatlap kitöltésekor a "Kérelem" rovatban mely opciót kell kiválasztani, ha a végrehajtási kérelem zálogjog érvényesítésére irányul?

Ebben az esetben a "meghatározott cselekmény" opciót kell választani.

4.1.6.10. Tájékoztató az egyes ügykategóriákban 2020-as és azt követő évszámú ügyekben készült eredeti iratok és hiteles kiadmányok formátumáról és a KÜR-ben való tárolásuk módjáról

1. „N” ügykategória

1.1. Eredeti irat

1.1.1. A Hetv. és a Kjnp. hatálya alá tartozó eljárások (kivéve az 1.1.2 - 1.1.4. pontokat)

A közjegyző, illetve ügyintéző által készített irat (határozat, jegyzőkönyv, stb.) eredeti példányát – a Kjnp. 15/A. § (3) bekezdésére és a KÜSZ 5. § (1) bekezdésére figyelemmel – elektronikus úton kell létrehozni (.pdf formátumban), s azt hivatali elektronikus aláírással kell ellátni (.es3 vagy .pdf formátumban).

Az eredeti, elektronikus úton létrehozott határozat keltének és az elektronikus aláírás dátumának meg kell egyeznie, kivéve ha:

Az eredeti, elektronikus úton létrehozott irat végén az aláíró nevének és minőségének kell szerepelnie, az s.k., p.h., e.a., i.b. rövidítésnek nem.

Az irat elektronikusan aláírt eredeti példányát a KÜR-ben kell tárolni.

A költségjegyzéket szintén elektronikus úton kell létrehozni (.pdf formátumban), s azt hivatali elektronikus aláírással kell ellátni (.es3 vagy .pdf formátumban).


question_answer Európai öröklési bizonyítvány kiállítása iránti eljárásban milyen formában hozom létre irataim eredeti példányát, illetve mely iratokat kell a KÜR „Iratok” oldal alá rögzítenem?

Az európai öröklési bizonyítvány kiállítása iránti eljárásban az irat (tipikusan a Hetv. 102/C. §-a szerinti határozat, s annak jogerőre emelkedését megállapító határozat) eredeti példányát elektronikus úton kell létrehozni, s azt hivatali elektronikus aláírással kell ellátni [Kjnp. 15/A. § (3) bek., Küsz. 5. § (1) bek.] azzal, hogy magát az európai öröklési bizonyítványt és annak mellékleteit zsinórral össze kell fűzni, és az 1329/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 5. mellékletében közzétett V. formanyomtatványon jelzett helyeken aláírással és bélyegzőlenyomattal kell ellátni. Nem kell aláírni és bélyegzőlenyomattal ellátni az európai öröklési bizonyítvány mellékleteit.

Az eljárásra a fentieken túl természetesen vonatkoznak a Küsz. 16. §-a szerinti iratrögzítési szabályok is. A papíralapon kiállított európai öröklési bizonyítványt és annak mellékleteit szkennelés útján szintén rögzíteni kell a KÜRben, egyúttal szükséges annak befejező iratkénti kezelése is [vö. Küsz. 35. § (2) bek. 15. pont].


1.1.2. Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásának (ÉNYNY), Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Nyilvántartásának (HÉVSZNY) és gépjármű zálogjogi nyilvántartás (gkZONY) vezetésére irányuló eljárás, HBNY jogutódi hozzáférés (Hbnytv. 24/A. §) engedése iránti eljárás

A közjegyző, illetve ügyintéző által készített irat (határozat, jegyzőkönyv, stb.) eredeti példányát elektronikus úton kell létrehozni, s azt hivatali elektronikus aláírással kell ellátni a külön informatikai rendszerekben (ENYER, VSZNYR, gkZONYR, HBNYR).

Az irat elektronikusan aláírt eredeti példánya az adott informatikai rendszerben (ENYER, VSZNYR, gkZONYR, HBNYR) kerül tárolásra. Az ilyen iratokat tehát nem kell külön rögzíteni a KÜR-ben.

A költségjegyzéket a KÜR-ön keresztül elektronikus úton kell létrehozni (.pdf formátumban), s azt hivatali elektronikus aláírással kell ellátni (.es3 vagy .pdf formátumban). Ez az irat a KÜR-ben kerül tárolásra.

1.1.3. Európai fizetési meghagyásos eljárás, európai uniós jogforráson alapuló tanúsítvány kiállítása iránti eljárás

Az európai fizetési meghagyásos eljárásban a közjegyző, illetve ügyintéző által készített irat (határozat, jegyzőkönyv, stb.) eredeti példányát papíralapon kell létrehozni. Az aláírt papíralapú iratot és adott esetben a tértivevényt szkennelés útján rögzíteni kell a KÜR-ben .pdf formátumban.

Az aláírt papíralapú iratot és adott esetben a tértivevényt szkennelés útján rögzíteni kell a KÜR-ben .pdf formátumban.

Az európai uniós jogforráson alapuló tanúsítvány kiállítása iránti eljárásban a közjegyző, illetve ügyintéző által készített irat (határozat, jegyzőkönyv, stb.) eredeti példányát elektronikusan kell létrehozni, azonban a kiállított európai uniós jogforráson alapuló tanúsítvány, továbbá a költségjegyzék eredeti példányát papíralapon kell létrehozni. Utóbbi iratokat – valamint adott esetben a tértivevényeket – utólag, szkennelés útján kell rögzíteni a KÜR-ben .pdf formátumban.

1.1.4. Végrehajtási eljárás

1.1.4.1. Eljárás elektronikus kérelem-előterjesztés esetén

A végrehajtható okirat eredeti példányát elektronikus úton kell létrehozni, amennyiben a végrehajtási kérelmet elektronikus úton kapcsolatot tartó fél nyújtotta be. A közjegyző a végrehajtható okiratot úgy állítja ki, hogy a végrehajtási kérelmet hivatali elektronikus aláírásával látja el a KÜR alkalmazáson keresztül.

Egyéb az ügyintéző (közjegyző, közjegyzőhelyettes, adott esetben közjegyzőjelölt) által készített irat (határozat, jegyzőkönyv, stb.) eredeti példányát – a Kjnp. 15/A. § (3) bekezdésére és a KÜSZ 5. § (1) bekezdésére figyelemmel – elektronikus úton kell létrehozni (.pdf formátumban), s azt hivatali elektronikus aláírással kell ellátni (.es3 vagy .pdf formátumban).

Az eredeti, elektronikus úton létrehozott határozat keltének és a hivatali elektronikus aláírás dátumának meg kell egyeznie.

Az eredeti, elektronikus úton létrehozott irat végén az aláíró nevének és minőségének kell szerepelnie, az s.k., p.h., e.a., i.b. rövidítésnek nem.

Az irat elektronikusan aláírt eredeti példányát a KÜR-ben kell tárolni.

insert_link 4.3.1.4.1. Eljárás elektronikus kérelem-előterjesztés esetén


1.1.4.2. Eljárás papíralapú és szóbeli kérelem esetén

A közjegyző, illetve ügyintéző által készített irat (végrehajtási lap, végrehajtási záradék, határozat, jegyzőkönyv, stb.) eredeti példányát papíralapon kell létrehozni, amennyiben a végrehajtási kérelmet nem elektronikus úton kapcsolatot tartó fél terjeszti elő.

A végrehajtási kérelmet és a különálló lapokból álló papíralapú mellékletet, egyéb beadványokat szkennelés útján kell rögzíteni a KÜR-ben.

Szkennelés útján kell rögzíteni a KÜR-ben az aláírt végrehajtható okiratot (végrehajtási lap, végrehajtási záradék, biztosítási intézkedést elrendelő végzés).

Nem kell szkennelés útján rögzíteni a KÜR-ben – mivel nem különálló lapokból áll – a végrehajtandó közjegyzői okirat papíralapú hiteles kiadmányát (illetve nem hiteles másolatát), valamint a felmondás közlésének tanúsításáról kiállított jegyzőkönyvi ténytanúsítványt.

Az egyéb az ügyintéző (közjegyző, közjegyzőhelyettes, adott esetben közjegyzőjelölt) által készített irat (határozat, jegyzőkönyv, stb.) eredeti példányát – a Kjnp. 15/A. § (3) bekezdésére és a KÜSZ 5. § (1) bekezdésére figyelemmel – elektronikus úton kell létrehozni (.pdf formátumban), s azt hivatali elektronikus aláírással kell ellátni (.es3 vagy .pdf formátumban).

Az eredeti, elektronikus úton létrehozott határozat keltének és az elektronikus aláírás dátumának meg kell egyeznie.

Az eredeti, elektronikus úton létrehozott irat végén az aláíró nevének és minőségének kell szerepelnie, az s.k., p.h., e.a., i.b. rövidítésnek nem.

Az irat elektronikusan aláírt eredeti példányát a KÜR-ben kell tárolni.

insert_link 4.3.1.4.2. Eljárás papíralapú és szóbeli kérelem esetén


1.2. Kiadmány

1.2.1. Kiadmány elektronikus iratról

Az elektronikus úton létrehozott iratról hiteles kiadmány kiadható papíralapon és elektronikus úton.

A papíralapú hiteles kiadmányon fel kell tüntetni az eredeti iratot készítő ügyintéző (azaz az eredeti iratot elektronikusan aláíró közjegyző, közjegyzőhelyettes, bizonyos körben közjegyzőjelölt) nevét, minőségét, az eredeti keltezést; majd a „kiadmány hiteléül” záradékkal, valamint a kiadmányozó (aki közjegyző, közjegyzőhelyettes, közjegyzőjelölt, közjegyzői irodai ügyintéző és ügyviteli alkalmazott is lehet) aláírásával, végül pedig a közjegyző hivatali bélyegzőjének lenyomatával kell ellátni.

A hiteles kiadmányon az aláíró nevének és minőségének kell szerepelnie, az e.a., i.b., s.k., p.h. rövidítésnek nem.

Az elektronikus hiteles kiadmányt nem kell záradékkal ellátni, hanem a kiadmányozó (aki közjegyző, közjegyzőhelyettes, közjegyzőjelölt, közjegyzői irodai ügyintéző lehet) hivatali elektronikus aláírásával és időbélyegzővel kell ellátni. Az is elfogadható, ha az eredeti, elektronikus aláírással ellátott példány kerül kiadásra, tartalmilag és képileg ugyanis nincs különbség. A hiteles kiadmányon az aláíró nevének és minőségének kell szerepelnie, az e.a., i.b. rövidítésnek nem. Ha az .es3 formátumot pl. a földhivatal nem fogadná el, megoldás lehet, hogy az eredeti .es3 aktából a kiadmányozó a .pdf formátumú fájlt kiveszi és külön aláírja .pdf formátumú fájlként.

1.2.2. Kiadmány papíralapú iratról

A papíralapon létrehozott iratról hiteles kiadmány kiadható papíralapon és elektronikus úton.

A papíralapú hiteles kiadmányon fel kell tüntetni az eredeti iratot készítő ügyintéző (azaz az eredeti papíralapú iratot aláíró közjegyző, közjegyzőhelyettes, bizonyos körben közjegyzőjelölt) nevét, minőségét, az eredeti keltezést; majd a „kiadmány hiteléül” záradékkal, valamint a kiadmányozó (aki közjegyző, közjegyzőhelyettes, közjegyzőjelölt, közjegyzői irodai ügyintéző és ügyviteli alkalmazott is lehet) aláírásával, végül pedig a közjegyző hivatali bélyegzőjének lenyomatával kell ellátni. A hiteles kiadmányon az aláíró nevének és minőségének, valamint az s.k., p.h. rövidítésnek kell szerepelnie.

Az elektronikus hiteles kiadmány – az archiválásra szánt e-hiteles kiadmány kivételével – nem szükségképpen az eredeti papíralapú irat szkennelt képe, hanem a papíralapú irattal szövegazonos elektronikus dokumentum (pl. a kinyomtatásra szánt irat .pdf formátumú változata). Az elektronikus hiteles kiadmányt nem kell záradékkal ellátni, hanem a kiadmányozó (aki közjegyző, közjegyzőhelyettes, közjegyzőjelölt, közjegyzői irodai ügyintéző lehet) hivatali elektronikus aláírásával és időbélyegzővel kell ellátni.

A hiteles kiadmányon az aláíró nevének és minőségének, valamint az s.k., p.h. rövidítésnek kell szerepelnie.

1.2.3. Kiadmányokra vonatkozó közös szabályok

A KÜSZ 37. §-ának (11) bekezdése szerint az elektronikus és a papíralapú hiteles kiadmány kiadását és azt, hogy kinek adták ki, a KÜR-ben a hiteles kiadmány, hiteles másolat alapjául szolgáló irat ügyszáma alatt rögzíteni kell. Ennek a kötelezettségnek többféleképpen eleget lehet tenni:

Az elektronikus hiteles kiadmányokat a KÜR-ön keresztül kell létrehozni (.pdf formátumban), s azt hivatali elektronikus aláírással kell ellátni (.es3 vagy .pdf formátumban).


„K” ügykategória

2.1. Eredeti irat

Az, hogy papíralapú okirat vagy elektronikus okirat készítésére irányul az eljárás, a Kjtv. 111. § (7) bekezdésének keretei között a fél kérelmétől függ. Mivel a Kjtv. a papíralapú okiratot tekinti elsődlegesnek, ha a kérelem kifejezetten nem tartalmazza, hogy elektronikus közjegyzői okiratot kér a fél elkészíttetni, és más erre utaló adat sem merül fel, akkor vélelmezni kell, hogy a kérelem papíralapú okirat elkészítésére irányul, és az alábbiakban a papíralapú okiratokra vonatkozó szabályok az alkalmazandók. Ellenkező esetben az elektronikus okiratokra vonatkozó szabályok az alkalmazandók.

2.1.1. Papíralapú közjegyzői okirat

A közjegyző, illetve közjegyzőhelyettes által készített irat (közjegyzői okirat, közreműködés megtagadásáról hozott végzés, befejezetté nyilvánító végzés, kijavító végzés, jogerőt megállapító végzés, költségjegyzék, egyéb iratok) eredeti példányát papíralapon kell létrehozni.

Az aláírt és archiválás tárgyát képező papíralapú iratokat (kérelem, okirat és mellékletei, költségjegyzék, kijavító végzés és jogerőt megállapító végzése) szkennelés útján rögzíteni kell a KÜR-ben .pdf formátumban. Az okirat, mellékletei, a kérelem és a költségjegyzék egy fájlba is szkennelhető. Ha az okiratnak a mellékletei (pl. képfelvételek), illetve a kérelem eleve elektronikusan állnak rendelkezésre, ezeket lehet kinyomtatás és visszaszkennelés nélkül is rögzíteni a KÜR-ben, hogy a minőségük ne romoljon [más kérdés, hogy a papíralapú eredeti irat mellékleteiként ezeket ki kell nyomtatni és hozzá kell fűzni az okirathoz a KÜSZ 30. § (1) bek. szerint].

Egyéb iratok (megkeresések, megtagadó végzés, befejezetté nyilvánító végzés, ezek jogerejét megállapító végzés stb.) esetén vagy az aláírt papíralapú iratot kell szkennelés útján rögzíteni a KÜR-ben .pdf formátumban, vagy ha a papíralapú irat előállítása a KÜR-ön keresztül történt, a kinyomtatásra került irattal szövegazonos aláíratlan .pdf formátumú irat KÜR-ben tárolása is megfelelő (irodavizsgálat esetén igazolni kell tudni, hogy az eredeti irat szövege azonos a KÜR-ben tároltéval).

A költségjegyzéket a KÜR-ön keresztül kell létrehozni szintén papíralapon, és olyan ügyekben, ahol közjegyzői okirat készült (tehát archiválni is kell), a fentiek szerint az aláírt eredetit kell szkennelés útján rögzíteni a KÜR-ben, a megtagadással, befejezetté nyilvánítással végződött ügyekben pedig az előző bekezdésben említett módok valamelyikén kell eljárni.

2.1.2. Elektronikus közjegyzői okirat

A közjegyző, illetve közjegyzőhelyettes által készített irat (eredeti közjegyzői okirat, közreműködés megtagadásáról hozott végzés, befejezetté nyilvánító végzés, költségjegyzék, kijavító végzés, jogerőt megállapító végzés, egyéb iratok) eredeti példányát elektronikus úton kell létrehozni (.pdf formátumban), s azt hivatali elektronikus aláírással kell ellátni (.es3 vagy .pdf formátumban), és azt a KÜR-ben kell tárolni.

Ha a kérelem papíralapon áll rendelkezésre, azt szkennelés útján .pdf formátumban kell rögzíteni a KÜR-ben. Az elektronikus kérelmet rögzíteni kell a KÜR-ben.

Az esetleges papíralapú mellékletek közül a meghatalmazásról (Kjtv. 132. §) „Z” ügykategóriában először elektronikus hiteles másolatot kell készíteni, az egyéb mellékletekről – ha az ügyfél külön nem kéri a hiteles másolat készítését – elegendő szkennelés útján másolatot készíteni, s mind a meghatalmazás hiteles másolatát, mind az egyéb melléklet másolatát az elektronikus közjegyzői okiratéval azonos elektronikus tároló-dokumentumban (.es3 fájl) kell elhelyezni, és elektronikus aláírással ellátni.

A költségjegyzéket elektronikus úton kell létrehozni (.pdf formátumban), s azt hivatali elektronikus aláírással kell ellátni (.es3 vagy .pdf formátumban).


2.2. Kiadmány

Mind a papíralapú, mind az elektronikus közjegyzői okiratról kiadható mind papíralapú, mind elektronikus hiteles kiadmány a Kjtv. 148. és 154. §-ának, valamint a KÜSZ 62-63. §-ának rendelkezései szerint.

A hiteles kiadmányt az eredeti okirattal szó szerint megegyezően kell elkészíteni. A hiteles kiadmány készítése előtt a közjegyző, illetve a közjegyzőhelyettes köteles meggyőződni arról, hogy a közjegyzői okiraton történt-e javítás, kiegészítés, s ha a közjegyzői okirat kijavítására, illetve kiegészítésére került sor, el kell készíteni a kijavítással, kiegészítéssel egységes szerkezetbe foglalt hiteles kiadmányt.

2.2.1. Kiadmány papíralapú közjegyzői okiratról

A papíralapú okiratról készült papíralapú hiteles kiadmányt a közjegyző, illetve a közjegyzőhelyettes a szöveg végén záradékkal hitelesíti, amely tartalmazza a kiadmány keltét, a közjegyző, illetve közjegyzőhelyettes aláírását és a közjegyző bélyegzőjének lenyomatát. A hiteles kiadmányban a meghatalmazás és egyéb melléklet szövegét a hitelesítési záradék előtt kell feltüntetni. A hiteles kiadmányon az aláírók (fél/felek vagy képviselőik, segédszemélyek, közjegyző, illetve közjegyzőhelyettes) nevének és minőségének, valamint az s.k., p.h. rövidítésnek kell szerepelnie. A hiteles kiadmány kiadását és azt, hogy kinek adták ki, az eredeti papíralapú közjegyzői okiraton vagy a hozzá fűzött íven fel kell tüntetni.

A papíralapú okiratról készült elektronikus hiteles kiadmányt nem kell hitelesítési záradékkal ellátni, feltéve hogy a kiadmány megfelel a Kjtv. 137. § (4) bekezdésében foglaltaknak, azaz ha az sérülésmentes papíralapú okiratról készült és tartalmazza a teljes okiratot, továbbá a közjegyző minősített elektronikus aláírását és az időbélyegzőt. A hiteles kiadmányon az aláírók (fél/felek, közjegyző, illetve közjegyzőhelyettes) nevének és minőségének, valamint az s.k., p.h. rövidítésnek kell szerepelnie. A hiteles kiadmány kiadását és azt, hogy kinek adták ki, a KÜR-ben a hiteles kiadmány alapjául szolgáló közjegyzői okirat ügyszáma alatt fel kell jegyezni, a megjegyzések között rögzítve a kiadás tényét, az érintett fél (képviselő) nevét, a kiadmányok példányszámát.

2.2.2. Kiadmány elektronikus közjegyzői okiratról

Az elektronikus közjegyzői okiratról készült papíralapú hiteles kiadmányt papíralapú hitelesítési záradékkal kell ellátni, amely tartalmazza a közjegyző, illetve a közjegyzőhelyettes hivatali aláírását (vagyis az aláírást és a közjegyző bélyegzőjének lenyomatát). A hitelesítési záradék tartalmazza

A papíralapú hiteles kiadmány az ügyfél vagy képviselője, illetve a segédszemély Kjtv. 111. § (4) bekezdése szerinti elektronikus aláírását és esetleges időbélyegzőt, valamint a közjegyző, illetve a közjegyzőhelyettes hivatali elektronikus aláírását [Kjtv. 21/A. § (1) bekezdés] és az időbélyegzőt nem tartalmazza, hanem csak az arra való utalást, hogy az eredeti közjegyzői okiraton az elektronikus aláírások és időbélyegzők, illetve hivatali elektronikus aláírás és időbélyegző szerepel (e.a., i.b. rövidítés).

Az elektronikus közjegyzői okiratról készített elektronikus hiteles kiadmányt nem kell hitelesítési záradékkal ellátni, feltéve hogy a kiadmány megfelel a Kjtv. 137. § (4) bekezdésében foglaltaknak, azaz elektronikus közjegyzői okiratról készült és tartalmazza a teljes okiratot, továbbá a hiteles kiadmányt kiadó közjegyző, illetve közjegyzőhelyettes minősített elektronikus aláírását és az időbélyegzőt. Az elektronikus hiteles kiadmány az ügyfél vagy képviselője, illetve a segédszemély Kjtv. 111. § (4) bekezdése szerinti elektronikus aláírását és esetleges időbélyegzőt, valamint a közjegyző, illetve a közjegyzőhelyettes eredeti elektronikus közjegyzői okiraton szereplő hivatali elektronikus aláírását [Kjtv. 21/A. § (1) bekezdés] és az időbélyegzőt nem tartalmazza, hanem csak az arra való utalást, hogy az eredeti közjegyzői okiraton az elektronikus aláírások és időbélyegzők, illetve hivatali elektronikus aláírás és időbélyegző szerepel (e.a., i.b. rövidítés).

A hiteles kiadmány kiadását és azt, hogy kinek adták ki, a KÜR-ben a hiteles kiadmány alapjául szolgáló közjegyzői okirat ügyszáma alatt fel kell jegyezni, a megjegyzések között rögzítve a kiadás tényét, az érintett fél (képviselő) nevét, a kiadmányok példányszámát.


„Z” ügykategória

Az, hogy papíralapú okirat vagy elektronikus okirat készítésére irányul az eljárás,a Kjtv. 111. § (7) bekezdésének keretei között a fél kérelmétől függ. Mivel a Kjtv. a papíralapú okiratot tekinti elsődlegesnek,ha a kérelem kifejezetten nem tartalmazza, hogy elektronikus közjegyzői okiratot kér a fél elkészíttetni, és más erre utaló adat sem merülfel (pl. szóban sem közli ezt a fél), akkor vélelmezni kell, hogy a kérelem papíralapú okirat elkészítésére irányul, és az alábbiakban a papíralapú okiratokravonatkozó szabályok az alkalmazandók. Ellenkező esetben az elektronikus okiratokra vonatkozó szabályok az alkalmazandók.

3.1. Eredeti irat

3.1.1. Papíralapú záradéki tanúsítvány

A közjegyző, illetve közjegyzőhelyettes által készített irat (záradéki tanúsítvány, közreműködés megtagadásáról hozott végzés, befejezetté nyilvánító végzés, kijavító végzés, jogerőt megállapító végzés, egyéb iratok) eredeti példányát papíralapon kell létrehozni.

Papíralapú záradéki tanúsítvány esetén a záradéki tanúsítványnak az eredetivel azonos szövegű tervezetét vagy az aláírt záradéki tanúsítvány szkennelt másolatát célszerű (de nem kötelező) rögzíteni a KÜR-ben .pdf formátumban.

Ha van kérelem, és az papíralapon áll rendelkezésre, azt szkennelés útján .pdf formátumban kell rögzíteni a KÜR-ben. Az elektronikus kérelmet rögzíteni kell a KÜR-ben.

A költségjegyzéket a KÜR-ön keresztül kell létrehozni papíralapon vagy elektronikusan, és

3.1.2. Elektronikus záradéki tanúsítvány

A közjegyző, illetve közjegyzőhelyettes által készített irat (záradéki tanúsítvány, közreműködés megtagadásáról hozott végzés, befejezetté nyilvánító végzés, kijavító végzés, jogerőt megállapító végzés, egyéb iratok) eredeti példányát elektronikus úton kell létrehozni (.pdf formátumban), s azt a záradékolt magán- vagy egyéb okirat elektronikus eredetijével vagy elektronikus másolatával egy .es3-aktában kell elhelyezni, és azt hivatali elektronikus aláírással kell ellátni. Igény esetén az .es3-akta archiválható.

Az irat elektronikusan aláírt eredeti példányát a KÜR-ben kell tárolni.

A költségjegyzéket a KÜR-ön keresztül kell létrehozni elektronikusan, és azt elektronikus aláírással kell ellátni és ekként kell tárolni a KÜR-ben.


3.2. Egyéb közös szabályok

Minden esetben papíralapon a KÜR-ön keresztül kell létrehozni az aláíró lapot, melyet azonban nem kell visszaszkennelni, hanem a KÜSZ szerint kell megőrizni.

Mind a papíralapú, mind az elektronikus végzésekről kiadható mind papíralapú, mind elektronikus hiteles kiadmány az „N” ügykategóriánál részletezett módon.


„E” ügykategória

4.1. Eredeti irat

A közjegyző, illetve ügyintéző által készített irat (határozat, jegyzőkönyv, levél, stb.) eredeti példányát elektronikus úton kell létrehozni (.pdf formátumban), s azt hivatali elektronikus aláírással kell ellátni (.es3 vagy .pdf formátumban).

Az eredeti, elektronikus úton létrehozott irat végén az aláíró nevének és minőségének kell szerepelnie, az s.k., p.h., e.a., i.b. rövidítésnek nem.

Az irat elektronikusan aláírt eredeti példányát a KÜR-ben kell tárolni.


4.2. Kiadmány

Az elektronikus úton létrehozott iratról hiteles kiadmány kiadható papíralapon és elektronikus úton.

A papíralapú hiteles kiadmányon fel kell tüntetni az eredeti iratot készítő ügyintéző (azaz az eredeti iratot elektronikusan aláíró közjegyző, közjegyzőhelyettes, bizonyos körben közjegyzőjelölt és egyszerű tájékoztató levelek esetén akár közjegyzői irodai ügyintéző) nevét, minőségét, az eredeti keltezést; majd a „kiadmány hiteléül” záradékkal, valamint a kiadmányozó (aki közjegyző, közjegyzőhelyettes, közjegyzőjelölt, közjegyzői irodai ügyintéző és ügyviteli alkalmazott is lehet) aláírásával, végül pedig a közjegyző hivatali bélyegzőjének lenyomatával kell ellátni. A hiteles kiadmányon az aláíró nevének és minőségének kell szerepelnie, az e.a., i.b., s.k., p.h. rövidítésnek nem.

Az elektronikus hiteles kiadmányt nem kell záradékkal ellátni, hanem a kiadmányozó (aki közjegyző, közjegyzőhelyettes, közjegyzőjelölt, közjegyzői irodai ügyintéző lehet) hivatali elektronikus aláírásával és időbélyegzővel kell ellátni. Az is elfogadható, ha az eredeti, elektronikus aláírással ellátott példány kerül kiadásra, tartalmilag és képileg ugyanis nincs különbség. A hiteles kiadmányon az aláíró nevének és minőségének kell szerepelnie, az e.a., i.b. rövidítésnek nem.

A kiadott kiadmányok számát, és hogy kinek adták ki, az „N” ügykategóriánál részletezett módon kell a KÜR-ben rögzíteni.

question_answer Mi a különbség a kiadmány és a másolat között?

A kiadmány és a másolat eltérő fogalmak:

KÜSZ 2. § (1) bek. 19. kiadmány: közokirat-szerkesztésen kívüli közjegyzői nemperes eljárásban keletkezett iratról az eredeti iratot készítő ügyintéző, illetve a vele azonos székhelyen működő ügyintéző által szövegazonos formában egyidejűleg vagy utólag kiállított példány;

KÜSZ 2. § (1) bek. 26. másolat: közokirat-szerkesztésen kívüli közjegyzői nemperes eljárásban keletkezett iratról szövegazonos és alakhű formában utólag kiállított példány;

Kiadmány közjegyzői iratról adható ki, másolat a közjegyzői iratról, másolat az ügy iratairól. A kiadmányra vonatkozó szabályokat a KÜSZ 37. §-a állapítja meg, a másolatra vonatkozókat a KÜSZ 29-30. §-ai. FIGYELEM! A közokiratszerkesztési eljárásban a hiteles kiadmányra vonatkozó szabályokat a Kjtv. és a KÜSZ 62-63. §-ai állapítják meg.

question_answer A jogerős hagyatékátadó végzést hogyan kell rögzíteni a KÜR-ben?

A határozatot elektronikus úton kell előállítani, s elektronikusan kell aláírni. Ebből adódóan elegendő a hagyatékátadó végzés elektronikus aláírása. A hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését megállapító végzést szintén elektronikusan kell előállítani és aláírni. A hagyatékátadó végzést a jogerőt megállapító végzéssel együtt kell archiválni.

4.1.6.11. Hirdetmény

A KÜR-be integrálásra került a MOKK honlapján közzétett hirdetmények feladásának lehetősége, így a hirdetmények – más alkalmazásba való átlépés nélkül – közvetlenül az érintett ügyből rögzíthetőek.

error_outline Fontos! A fizetési meghagyásos eljárással kapcsolatos hirdetmények kezelésének módja nem változott.


A hirdetmények rögzítése csak azokból az ügyekből érhető el, amelyekben az ügy tárgya alapján hirdetmény közzététele a jogszabályok alapján elképzelhető.


HIRDETMÉNY TÍPUSA

ÜGYTÁRGY

Értékpapírokkal kapcsolatos hirdetmények

Értékpapír és okirat semmissé nyilvánítása

Okiratok semmissé nyilvánítása

Értékpapír és okirat semmissé nyilvánítása

gkZONY hirdetmények

Egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dolgok zálogjogi nyilvántartás vezetése

Hagyatéki eljárással kapcsolatos hirdetmények

Hagyatéki eljárás

Póthagyatéki eljárás

Megismételt hagyatéki eljárás

Egyéb nemperes eljárások hirdetményei

Minden „nemperes eljárás” ügykategóriába iktatott ügyből elérhető, kivéve a fentieket.

4.1.6.11.1 Korábban rögzített hirdetmények kezelése

A rögzített hirdetmények adatai az ügyek aktájának „Iratok” oldaláról, a jobb oldalon megjelenő „Hirdetmény” feliratú gombra kattintással érhetőek el.

info A bejegyzések azután sem tűnnek el, hogy a hirdetmény érvényességi ideje már lejárt és nyilvánosan már nem olvasható. Így az elmúlt évek során közzétett hirdetmények is megtekinthetők a kapcsolódó ügyekben.


4.1.6.11.2 Új hirdetmény adatainak rögzítése

Új hirdetmények rögzítése az ügyek aktájának „Iratok” / „Hirdetmény” felületéről, majd a hirdetményeket listázó ablakban a szűrő alatti gombra kattintással kezdeményezhető. [kép]

Minden hirdetmény típushoz a megfelelő adatbeviteli felület nyílik meg.


picture_in_picture
Hagyatéki hirdetmény


picture_in_picture
Értékpapírhoz kapcsolódó hirdetmény


picture_in_picture
Okiratra vonatkozó hirdetmény


picture_in_picture
GkZONY hirdetmény


picture_in_picture
Egyéb nemperes eljáráshoz kapcsolódó hirdetmény


info Adatbeviteli ablak

4.1.6.12. Vh. záradék ➤ MBVK

A végrehajtási záradékoknak, illetve a végrehajtási lapoknak (a továbbiakban jelen fejezetben együtt: záradék) az MBVK hivatali szervének történő megküldését támogató funkció beépítésre került a KÜR-be.

A funkció KÜR-be történő átültetésének több célja volt:
a) az ügy kezelése 1 helyen történhessen;
b) kevesebb gépelésre legyen szükség;
c) az MBVK részére több adatot tudjon a MOKK szolgáltatni; illetve
d) különösen: a funkció a közeljövőben továbbfejlesztésre kerülhessen olyan módon, hogy a záradék megküldésével egyidőben megjelölhető iratokat, a végrehajtó kijelölése után a rendszer automatikusan kézbesítse a végrehajtó részére a hivatali kapun keresztül.

error_outline Fontos! A start.mokk.hu felületen külön csempén elérhető felület néhány héten belül megszüntetésre kerül. (2021.08.03)


A „Végrehajtás elrendelése” típusú ügyek aktáiban az „Iratok” oldal alatti funkciók között megjelenik egy „Vh. záradék ➤ MBVK” feliratú gomb.


info


emoji_objects Külön aláírás a záradék megküldéséhez már nem szükséges, mivel mostantól a PDF-nek kell a közjegyző hivatali elektronikus aláírását tartalmaznia.


insert_link 4.3.1.4.1. Eljárás elektronikus kérelem-előterjesztés esetén

insert_link 4.3.1.4.2. Eljárás papíralapú és szóbeli kérelem esetén

insert_link 3.3.2.5. Kimutatások

Kapcsolódó jogszabály: Küszvhr. 4. §, Vht. 32. § (1) bek.

Küszvhr. 4. §

A közjegyző a végrehajtás elrendelésekor

a) a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar hivatali szervének a végrehajtási lap, illetve a végrehajtási záradék másolatát a MOKK számítástechnikai rendszerén keresztül,

b) a végrehajtónak a végrehajtási lapot, illetve a végrehajtási záradékot és a végrehajtási záradék alapjául szolgáló okirat hiteles kiadmányát, valamint

c) a végrehajtást kérőnek a végrehajtási lapot, illetve a végrehajtási záradékot és a végrehajtási záradék alapjául szolgáló okirat nem hiteles másolatát

küldi meg.

Vht. 32. §

(1) A bíróság, illetőleg a végrehajtható okiratot kiállító szerv a végrehajtható okirat másolatát - a 10. § c)-d) pontjában említett végrehajtható okirat kivételével - elektronikus úton megküldi a Kar hivatali szervének. A közjegyző a végrehajtható okirat - a 10. § b) pontjában említett végrehajtható okirat esetén kizárólag a végrehajtási záradék - másolatát a MOKK számítástechnikai rendszerén keresztül küldi meg elektronikus úton a Kar hivatali szervének. Az ügyelosztás szabályaira figyelemmel a Kar hivatali szerve tájékoztatása alapján a bíróság, illetőleg a végrehajtható okiratot kiállító szerv a végrehajtható okiratot - a 10. § c)-d) pontjaiban említett végrehajtható okiratok kivételével - közvetlenül megküldi az adós lakóhelye, illetőleg székhelye szerinti végrehajtónak és a végrehajtást kérőnek.

4.1.7. Ügy befejezése

4.1.7.1. Mikor minősül az ügy befejezettnek?

Az ügy a Küsz. 35. §-ának (1)-(3) bekezdéseiben foglaltak esetén minősül befejezettnek.

Kapcsolódó jogszabály: Küsz. II. FEJEZET 35. § (1)-(3) bek.
  1. §

(1) Befejezett az az ügy, amelyben a közjegyző, illetve a közjegyzőhelyettes   

a) érdemi határozatot hozott, vagy

b) végrehajtható okiratot állított ki.

(2) Az (1) bekezdésben említett ügyön kívül befejezettként kezelendő az az ügy is, amelyben a közjegyző, a közjegyzőhelyettes, - illetve az i) pont tekintetében a közjegyzőjelölt is -

a) felfüggesztette az eljárást,

b) az ügy más ügyhöz való egyesítéséről rendelkezett,

c) az ügy áttételéről rendelkezett,

d) az eljárást befejezetté nyilvánította,

e) a kérelmet visszautasította, illetve elutasította,

f) az eljárás félbeszakadását megállapította,

g) az eljárás megszüntetéséről rendelkezett,

h) a közreműködést megtagadta, vagy

i) egyéb befejező intézkedést tett (a nemperes eljárás lefolytatása iránti kérelemnek nem minősülő kezdőiratot elintézte).

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett ügyön kívül befejezett az az ügy is

1. a közokirat-szerkesztésre irányuló eljárásban, amelyben a közjegyző vagy a közjegyzőhelyettes közjegyzői okiratot készített; 

2. az okirat, illetve információhordozó megőrzésére irányuló eljárásban, amelyben a közjegyző vagy a közjegyzőhelyettes az okirat átvételéről jegyzőkönyvet vett fel;

3. a végrehajtási eljárásban, amelyben a közjegyző vagy a közjegyzőhelyettes

a) a végrehajtás elrendelését megtagadta,

b) biztosítási intézkedést rendelt el,

c) fizetési meghagyás alapján indult végrehajtási eljárásban a díjfeljegyzési kérelemről döntött;

4. a közjegyző előtti előzetes bizonyítás iránti eljárásban, amelyben a közjegyző vagy a közjegyzőhelyettes az előzetes bizonyítást elrendelte;

5. az igazságügyi szakértő kirendelése iránti eljárásban, amelyben a közjegyző vagy a közjegyzőhelyettes az igazságügyi szakértőt kirendelte;

6. a közjegyző előtti egyezségi eljárásban, amelyben a közjegyző vagy a közjegyzőhelyettes

a) az egyezséget jóváhagyta,

b) az egyezség jóváhagyását megtagadta;

7. az értékpapír és okirat semmissé nyilvánítása iránti eljárásban, amelyben a közjegyző vagy a közjegyzőhelyettes az értékpapírt, illetve okiratot semmissé nyilvánította;

8. a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetése iránti eljárásban, amelyben a közjegyző vagy a közjegyzőhelyettes a bejegyzett élettársi kapcsolatot megszüntette;

9. az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásának vezetése iránti eljárásban, amelyben a közjegyző vagy a közjegyzőhelyettes az élettársi nyilatkozatot az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába bejegyezte;

10. a házassági és az élettársi vagyonjogi szerződések elektronikus nyilvántartásának vezetése iránti eljárásban, amelyben a közjegyző vagy a közjegyzőhelyettes a vagyonjogi szerződést, illetve a vagyonjogi szerződés módosítása, törlése, megszüntetése vagy megszűnése tényét a házassági és az élettársi vagyonjogi szerződések elektronikus nyilvántartásába bejegyezte;

11. a közjegyzői letéti eljárásban, amelyben a közjegyző vagy a közjegyzőhelyettes

a) a letét kiutalásáról,

b) ennek hiányában a ki nem utalt letét visszautalásáról döntött.

12. a fizetési meghagyásos eljárásban, amelyben a közjegyző vagy a közjegyzőhelyettes

a) a fizetési meghagyást kibocsátotta,

b) helyett a MOKK elnökének kizárás miatt meghozott határozata alapján más közjegyző került kijelölésre,

c) a díjfeljegyzési kérelemről döntött;

13. az európai fizetési meghagyásos eljárásban, amelyben a közjegyző vagy a közjegyzőhelyettes az európai fizetési meghagyást kibocsátotta;

14. a hagyatéki eljárásban, amelyben a közjegyző vagy a közjegyzőhelyettes

a) a hagyaték, illetve - a 14. pont c) alpont szerinti esetet ide nem értve - rész-hagyatékátadás esetén a hagyaték még át nem adott részének átadása tárgyában döntött,

b) öröklési bizonyítványt állított ki,

c) az eljárás részbeni felfüggesztése [Pp. 128. § (6) bekezdés] esetén a hagyaték felfüggesztéssel nem érintett részének átadásáról (Hetv. 79. §) döntött vagy az eljárást a felfüggesztéssel nem érintett rész tekintetében megszüntette,

d) rész-hagyatékátadás után az eljárást megszüntette;

15. az európai öröklési bizonyítvány kiállítása iránti eljárásban, amelyben a közjegyző vagy a közjegyzőhelyettes európai öröklési bizonyítványt állított ki;

16. a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyzett jogosult vagy kötelezett jogutódlásának nyilvántartási átvezetése iránti eljárásban, amelyben a közjegyző vagy a közjegyzőhelyettes a jogelőd hitelbiztosítéki nyilvántartásból való törléséről és a jogutód személyének a hitelbiztosítéki nyilvántartásban való átvezetéséről határozott;

17. a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyzett jogosult vagy kötelezett jogutódjának jogutódi hozzáférés engedése iránti eljárásban, amelyben a közjegyző vagy a közjegyzőhelyettes jogutódi hozzáférési jogosultságot biztosított;

18. a zálogjogi nyilvántartás vezetése iránti eljárásban, amelyben a közjegyző vagy a közjegyzőhelyettes a bejegyzés módosítását, illetve törlését a zálogjogi nyilvántartásba bejegyezte;

19. a Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelet 48/A. §-a szerinti, egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dolgot terhelő zálogjogi nyilvántartás (a továbbiakban: gépjármű zálogjogi nyilvántartás) vezetése iránti eljárásban, amelyben a közjegyző vagy a közjegyzőhelyettes a bejegyzés módosítását, illetve törlését a gépjármű zálogjogi nyilvántartásba bejegyezte.

A közjegyző vagy a közjegyzőhelyettes az ügy befejezésének a tényét irodai utasításban állapítja meg. Az ügy „Befejezett” státuszúra állítása egyfajta irodai utasítás. Fizetési meghagyásos ügyekben az ügy befejezésének a tényét a közjegyző vagy a közjegyzőhelyettes az „irattár” parancs funkcióval állapítja meg. Az irodai utasításokkal kapcsolatos további információkért kattintson ide!

4.1.7.2. Mik a „Befejezett” státusz beállíthatóságának feltételei?

A KÜR rendszer egy ügy „Befejezett” státuszának beállítása esetén megvizsgálja, hogy az ehhez szükséges adatok a nyilvántartásban rögzítésre kerültek-e. A vizsgálat célja a nyilvántartási adatok teljességének biztosítása és a hibák elkerülésének segítése annyira, amennyire ez lehetséges. A befejezett státusz beállítása előtt a program az alábbi ellenőrzéseket hajtja végre:

  • Legyen megadva a befejezés dátuma.
  • Legyen rögzítve az érkezés napja.
  • Legyen megadva a befejezés/elintézés napja.
  • Minden ügyben legyen legalább 1 fél. Többoldalú jogügylet esetén legyen legalább 2 fél.
  • Minden személynél legyen vezetéknév és utónév vagy elnevezés.
  • Minden fél esetén legyen születési vezetéknév és utónév. (képviselők esetén ez nem elvárt).
  • Szervezetnek legyen adószáma vagy nyilvántartási száma.
  • Minden személynek legyen jogállása.
  • Hagyatéki ügyben legyen örökhagyó.
  • Nemperes ügyek esetén a feleknek legyen lakcíme ill. székhelye, vagy más címe.
  • Örökhagyó esetén legyen megadva a halál ideje.
  • Legyen minden iratnak száma vagy elnevezése.
  • Minden iratnak legyen megadott irattípusa és keltezése.
  • A számozott iratok sorszámozása legyen folytonos.
  • Legyen legalább 1 db irat megjelölve, mint „Befejező irat”.
  • Ha az ügyben van kötelezően kitöltendő űrlap, az legyen kitöltve (hagyaték, vh.)
  • Legyen elmentett és kitöltött költségjegyzék és legyen tárolt költségjegyzék irat.

A vizsgált adatok köre eltér a 2020. január 1-je után rögzített és az aNotes programból átvett ügyek esetén. A fenti lista dőlten szedett pontjait a 2020. január 1. előtt rögzített ügyek esetén a program nem vizsgálja.

Az ügy befejezését követően végszámlát kell kiállítani. A számla kiállításával kapcsolatos további információkat a 4.1.9 fejezet alatt talál.

error_outline Fontos! Új ügyszám alatt kell felvenni azokat az ügyeket, amelyekben olyan kezdőirat érkezik, amely egy befejezett ügyben új eljárás lefolytatását igényli vagy amely a már befejezett üggyel kapcsolatban önálló intézkedést, valamely kérelem önálló elintézését igényli.

Kapcsolódó jogszabály: Küsz. II. FEJEZET 18. § (1) bek.
  1. §

(1) Kezdőirat az olyan irat,

b) amely befejezett ügyben új eljárás lefolytatását igényli, vagy

c) amely a már befejezett üggyel kapcsolatban önálló intézkedést, valamely kérelem önálló elintézését igényli.

question_answer Befejezett ügyek miért látszanak az aktív ügyek listájában? Minden típusú ügyet le kell zárni, nem csak befejezetté kell tenni? Amennyiben megtörtént az archiválás, utána lezárható az ügy?

Az ügy a Küsz. 35. §-ában foglaltak esetén minősül befejezettnek. Nem igényel további intézkedést az ügy [a KÜR-ben: „Lezárt (további intézkedést nem igényel)”], amennyiben a Küsz. 41-43. §-aiban előírtak teljesülnek.

A KÜR, az ügy lezárttá tétele előtt, az okirati és hagyatéki ügyekben ellenőrzi, hogy van-e legalább 1 db .es3 akta, amely az archiválás szolgáltatóhoz beküldésre került. Ameddig az ügyintéző az ügyet nem teszi „Lezárt (további intézkedést nem igényel)” státuszúvá, addig a KÜR az aktív ügyek között fogja listázni azt.

info Mivel a statisztikai adatszolgáltatás alapját a „Befejezett” státuszú ügy képezi, ezért amennyiben az ügy már szerepelt egy statisztikai jelentésben, akkor az ügy státusza „Folyamatban” lévő státuszra nem módosítható, valamint a „Befejezés / elintézés” dátuma sem javítható - a program ezt egy hiba üzenettel jelzi.

4.1.8 Költségjegyzék

ondemand_video Nézze meg a kapcsolódó videót!

4.1.8.1. A költségjegyzék formája és tartalma

A közjegyző az általa felszámított munkadíjról és költségtérítésről költségjegyzéket állít ki. Költségjegyzék – a Díjrendelet vonatkozó szabályaiban foglalt kivétellel - nem állítható ki az alábbi eljárásokban:

Az „E” ügykategória alatt iktatott ügyekben nem kötelező kiállítani költségjegyzéket.

  • fizetési meghagyásos eljárás;
  • európai fizetési meghagyásos eljárás, valamint
  • végrehajtási eljárás.

Formátumát tekintve a költségjegyzék osztja a közokirat, határozat sorsát. Ezáltal, ha a közjegyzői okirat papíralapon készül, a költségjegyzék is papíralapú és papíralapon kell aláírni; ha a közjegyzői okirat elektronikus formában készül, a költségjegyzék is elektronikus és elektronikusan kell aláírni. Mivel a határozatok eredetije elektronikus, a költségjegyzék is elektronikus és elektronikusan kell aláírni. A költségjegyzék létrehozásával, aláírásával, valamint tárolásával kapcsolatos további tudnivalókat a 4.1.6.10. fejezet alatt találja.

Papíralapú ügyleti okirat és jegyzőkönyvi tanúsítvány esetén a költségjegyzék eredeti példányát az okirathoz hozzá kell fűzni.

Kapcsolódó jogszabály: Díjrendelet IV. FEJEZET 22. §, 39-40. §
  1. §

(1) A közjegyző az általa felszámított munkadíjról és költségtérítésről költségjegyzéket állít ki, amely az eljárás során keletkezett okiratra is rávezethető.

(2) A költségjegyzékben a közjegyző az egyes díjtételeket munkadíj, költségátalány és készkiadás szerinti bontásban tünteti fel. Ha a közjegyző a munkadíjat a 6-8. § szerint számította fel, ennek indokát meg kell jelölnie.

(3) A közjegyző a felvett előlegről a költségjegyzékben köteles elszámolni. Ha az előleg a ténylegesen járó munkadíj és költségtérítés összegét meghaladja, a közjegyző a félnek a többletet a költségjegyzék kiállításakor visszafizeti.

(4) A közjegyzői munkadíjról és költségtérítésről a közjegyző számviteli bizonylatot állít ki.

  1. §

(1) E rendelet szabályai a közjegyző hatáskörébe tartozó végrehajtás és biztosítási intézkedés elrendelése során - a (2)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - nem alkalmazhatóak.

(2) A közjegyző határozata - ide nem értve a fizetési meghagyásos eljárás, valamint a fizetési meghagyás végrehajtásának elrendelése és a fizetési meghagyásos eljárással összefüggő biztosítási intézkedés elrendelése során hozott határozatokat -, a közjegyző által jóváhagyott egyezség, a közjegyző költségjegyzéke és a közjegyzői okirat alapján történő végrehajtás elrendelése során a félnek az eljárás díját az eljárás kezdeményezésekor a közjegyző részére a 19. § (1)-(2) bekezdése szerint kell fizetnie. 

(3) Ha a fél a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 31/E. § (4b) bekezdés szerinti kedvezményre jogosult, kérheti a díj levonását követően fennmaradó, legalább 400 Ft-ot elérő pénzösszeg visszatérítését; a visszautalással, kiutalással járó költséget a fél viseli. Ha a fél a végrehajtási kérelmében megjelölte a fizetési számlája számát, erre a számlára, egyébként pedig a díj visszatérítése iránti kérelmében megjelölt fizetési számlára vagy postacímre kell a díjat visszautalni vagy kiutalni. Ha a fél a pénzösszeget nem veszi át, azt a közjegyző 5 évig őrzi; a fél eddig az időpontig kérheti a díj visszatérítését; ezt követően a pénzösszeg a közjegyző bevételét képezi.

(4) A másolati díj összegét az eljáró közjegyzőnél a 19. § (1)-(2) bekezdése szerint kell fizetni.

(5) Ha a fél vitatja a másolati díj összegét, e rendelet 23-24. §-ában szabályozott egyeztetési eljárást kezdeményezhet.

  1. §

(1) E rendelet szabályai a fizetési meghagyásos eljárásra nem alkalmazhatóak.

(2) E rendelet szabályai az európai fizetési meghagyásos eljárásra - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - nem alkalmazhatóak.

(3) Az európai fizetési meghagyásos eljárásért és az európai fizetési meghagyás végrehajtásának elrendeléséért járó díjat a 19. §-ban foglaltak szerint kell fizetni. A 39. § (3) bekezdését az európai fizetési meghagyás végrehajtásának elrendeléséért járó díjra megfelelően alkalmazni kell.

4.1.8.2. Költségjegyzék létrehozása a KÜR-ben

A költségjegyzék rögzítését támogató felület az ügy tárgyától függő formában jelenik meg az akta 4. lapján. Mivel a díjkalkulátor a KÜR része, annak használata kötelező azzal, hogy az esetleges hibák természetesen manuálisan javíthatók a Microsoft Word alkalmazáson belül.

Az ablak felső részén látható a bevitt adatok alapján számított összegeket megjelenítő táblázat. A táblázat felirataira kattintva lehet kiválasztani a munkadíj, a kiadmányok és a készkiadások adatainak rögzítését.

Az adatok kitöltésével vagy módosításával összhangban folyamatosan változnak a kalkulált összegek.

A KÜR a megfelelőnek ítélt adatokat csak akkor tárolja, ha az ügyintéző a "Mentés" , gombra kattint. Az „Elvetés” gombra kattintva a bevitt adatok mentés nélkül törlődnek.

Az ismételt "Mentés" a módosított adatokat is tárolja, a korábbiak nem vesznek el.

Az összesítő táblázat melletti legördülősávból betölthetők a korábban mentett költségjegyzékek.

A végleges adatok mentése és listából történő kiválasztása után, a költségjegyzékről irat (.docx) készíthető az „Irat készítés” gombra kattintással. Az irat sablon alapján készül, ezért az azon feltüntetendő költségviselő nevét (akár többet is) az erre szolgáló rubrikában kell megjelölni. A „Tovább” gombra kattintással a költségjegyzék .docx formátumban letöltődik a számítógépre, egyben az „Iratok” oldalon automatikusan megjelenik a KÜR által generált állapotban.

A létrehozott irat ezt követően megnyitható és szabadon szerkeszthető.

A szükséges módosítások elvégzését követően az irat könnyedén feltölthető a KÜR-be a WebNotes rendszer Microsoft Word-höz készült bővítményével. A bővítmény használatához szükséges további információkért kattintson ide.

A visszatöltött PDF fájl keltezésének dátuma automatikusan a létrehozás napjához igazodik. Az irat típusánál pedig a „költségjegyzék” jelenik meg alapértelmezett adatként.

A költségjegyzéket – a „Z” ügykategóriában rögzített ügyek kivételével – önálló sorszámon kell iktatni az iratok között.

error_outline Fontos! A költségjegyzék a számviteli bizonylatot nem helyettesíti, így azt a közjegyzőnek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Számviteli tv.) szabályai szerint ki kell állítania.

question_answer Hány darab költség-kalkulációt lehet tárolni egy ügyben?

Bármennyit, de csak az utolsó 100 adatait lehet a felületen betölteni.

question_answer Az ügy értékét rögzíteni kell a nyilvántartásban [Küsz. 22. § (1) bek. e) pont]. Van / lesz erre külön rubrika, vagy a költségjegyzék készítésnél kell megtenni?

Egyelőre a költségjegyzék készítésénél. Az ügyérték a „Borító” feljegyzések mezőjébe is bevihető.

question_answer Mi a helyes módja a költségjegyzékek elmentésének?

A .docx dokumentum módosításainak ügyhöz rögzítése a Microsoft Word alkalmazáson belül, a WebNotes bővítmény használatával lehetséges. A funkció használatát az „Iratok feltöltése az ügyhöz” című oktatóvideó mutatja be.

question_answer Végrehajtási eljárásban kell-e költségjegyzéket készíteni?

Költségjegyzék ebben az esetben nem állítható ki, tekintettel arra, hogy a közjegyző hatáskörébe tartozó végrehajtás elrendelése során a Díjrendelet szabályai - a Díjrendelet 39. § (2)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel – nem alkalmazhatóak. A közjegyző által elrendelt végrehajtási eljárásra vonatkozó díjfizetési kötelezettség a Vht. 31/E. §-án alapul, így jelen esetben is az abban rögzített rendelkezések alkalmazandóak.

question_answer Mit takar pontosan a KÜR/Költségjegyzék/egyéb készkiadások/Elektronikus kézbesítés (leírási díj) rovat? Ezt a 300 Ft-ot e-oldalanként, e-ügyiratonként kell-e felszámítani?

Leírási díj számítandó fel az ún. konverziók esetén: amikor a papíralapú ügyvitellel érintett ügyekben elektronikus okiratot kell az aktába nyomtatni, valamint akkor is, amikor papír alapú iratról kell elektronikus másolatot/kiadmányt készíteni az eljárás céljára (pl. elektronikus kézbesítés végett). A leírási díjat minden megkezdett oldal után kell felszámolni.

question_answer Ha két ügyben közös hitelesítési záradék készül (pl. aláírási címpéldányon ketten együttesen írnak alá, s az irat két ügyszámon, de egy közös záradéki tanúsítványt kap), hogyan állítható be, hogy a leírási díj csak egyszer kerüljön felszámításra a két ügyben?

„Z” ügykategóriában, ügyszámonként csak egy kérelmező tekintetében készíthető hitelesítési záradék, vagyis ilyen esetekben két ügyszám alatt két különálló hitelesítési záradékot kell elkészíteni, melyek után - ügyenként – 150 Ft-os leírási díj számítható fel.

question_answer Európai fizetési meghagyásos eljárásban hogyan állítható ki költségjegyzék?

Költségjegyzék ebben az esetben nem állítható ki, tekintettel arra, hogy az európai fizetési meghagyásos eljárásra a Díjrendelet szabályai – a Díjrendelet 19. §-a, 39. § (3) bekezdése, valamint 40.§ (2)-(3) bekezdése kivételével – nem alkalmazhatóak. A díjfizetési kötelezettség az Fmhtv.-nek az eljárási díjra és a másolati díjra vonatkozó rendelkezésein alapul.

question_answer Az egyesített hagyatéki ügyben hogyan kell elkészíteni a költségjegyzéket: Egyben vagy örökhagyónként külön-külön? A készkiadásokat hogyan kell feltüntetni?

Egyesített hagyatéki ügyekben egyes örökhagyók hagyatékai után külön-külön kell megállapítani az ügyértékeket. Éppen ezért a munkadíjat és a költségátalányt minden egyes örökhagyó hagyatéka tekintetében külön-külön meg kell állapítani és fel kell számítani, a készkiadások tekintetében pedig az egyesítésig felmerült készkiadásokat az adott ügy díjához kell hozzászámítani, amelyben az felmerült, az egyesítést követően felmerült költségeket pedig vagy annak az ügynek a költségeihez kell számítani, amelyikhez egyesítve lett a másik (többi) ügy, vagy arányosan el kell osztani az egyes örökhagyók ügyei között.

4.1.8.3. Költségjegyzék egyesítés

A KÜR nemrégiben új funkcióval bővült, amely immáron lehetővé teszi több költségszámítás egyesítését egy közös költségjegyzék iraton.

A funkció bemutatásáról szóló útmutatóhoz kérjük kattintson ide.

question_answer Mikor lehet alkalmazni a költségjegyzék egyesítés funkciót, illetve hova kell menteni az ilyen költségjegyzéket?

Azonos ügyön belül jellemzően a Díjrendelet 3. §-ának alkalmazása során merül fel a használata, pl. egy okiratban több jogügylet van (ha a Küsz. 61. §-a engedi), és ezeknek külön kell munkadíjat megállapítani, vagy pl. hagyatéki ügyben vagyonközösségi igény tárgyában, hagyatékhoz tartozó vagyontárgy átruházása tárgyában stb. kötnek egyezséget, illetve egyesített hagyatéki ügyekben. Itt a költségjegyzék iratot ugyanúgy kell elmenteni, mint normál esetben azzal, hogy egyesített ügyekben abban az ügyben kell elmenteni, amelyikhez egyesítették a többi örökhagyó ügyét.

Több ügyben közösen a „Z” ügykategórián belül alkalmazható, jellemzően a másolt ügyekben, de akár más „Z” ügykategóriába tartozó ügyekben is. A feltétel ennek kapcsán mindösszesen annyi, hogy azonos legyen ezekben az ügyekben a költségviselő fél személye. Az elkészített költségjegyzéket ebben az esetben elegendő az egyik ügyhöz feltölteni. A másolt ügyeknél a feltöltés tényét külön nem kell jelölni minden ügyben, elég, ha a borítón az ügyek másolt jellege látszik (azt nem törlik), és valamelyik ügyhöz fel van töltve a költségjegyzék. Egyéb „Z” ügykategóriába tartozó ügyeknél a borítón a „feljegyzések” mezőben jelölni kell, ha nem ebbe az ügybe van elmentve a költségjegyzék.

Kapcsolódó jogszabályok: Díjrendelet I. FEJEZET 3. §; Küsz. V. FEJEZET 61. § (1)-(5) bek.
  1. §

(1) Ha a közjegyző több jogügyletet foglal egy okiratba, az egyes jogügyletek után a munkadíjat külön kell felszámítani.

(2) Főkötelezettségre vonatkozó jogügylet és az e főkötelezettséget biztosító mellékkötelezettségre vonatkozó jogügylet egy okiratba foglalása esetén, a munkadíjat a legmagasabb ügyértékű jogügylet után kell felszámítani.

(3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni akkor is, ha a közjegyző ugyanazon nemperes eljárásban több jogügylet tárgyában hoz döntést, illetve az eljárás több jogügylet tárgyában történő döntéshozatalra irányul.

Küsz. V. FEJEZET

  1. §

(1) Minden jogügyletet - a (2)-(5) bekezdésben foglaltak kivételével - külön közjegyzői okiratba kell foglalni.

(2) A jogügyletet biztosító mellékkötelezettség a biztosított jogügylettel azonos közjegyzői okiratba is foglalható.

(3) Egy közjegyzői okiratba lehet foglalni azokat a jogügyleteket, ahol a jogügyletek tárgya olyan közös jog, illetve olyan közös kötelezettség, amely per esetén csak egységesen dönthető el, vagy a perben meghozandó döntés a pertársakra a perben való részvétel nélkül is kiterjedne, vagy az ügyletből eredő követelések ugyanabból a jogviszonyból erednek.

(4) A (3) bekezdés akkor alkalmazható, ha legalább az egyik jogügyleti pozícióban azonos fél szerepel vagy azonos felek szerepelnek.

(5) Az azonos jogügyletet biztosító mellékkötelezettségeket akkor is egy közjegyzői okiratba lehet foglalni, ha a biztosított jogügyletet nem ebbe a közjegyzői okiratba foglalják.

4.1.9 Számlák

ondemand_video Nézze meg a kapcsolódó videót!

4.1.9.1. A KÜR számlázó moduljának kötelező használata

A Kjtv. 54. § (1) bekezdés q) pontja szerint a MOKK egységes ügykezelő alkalmazást működtet és azzal összefüggésben a közjegyzők által kötelezően alkalmazandó számlázó programot rendszeresít, amelynek keretében - az alkalmazás működtetésével kapcsolatban hozzáférésre jogosult személyek titoktartási kötelezettségének biztosítása mellett - jogosult a közjegyzői nyilvántartásokban kezelt adatok biztonsági célú tárolására, valamint statisztikai célú kezelésére.

A Kjtv. 6. §-a szerint a közjegyzőt a tevékenységéért jogszabályban meghatározott díj és költségtérítés illeti meg, ennek mértékét a Díjrendelet állapítja meg. A Díjrendelet 22. § (4) bekezdése szerint a közjegyzői munkadíjról és költségtérítésről a közjegyző számviteli bizonylatot állít ki.

A Számviteli tv. 165. § (1) bekezdése szerint minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni). A Számviteli tv. 168. § (1) bekezdése szerint a készpénz kezeléséhez, más jogszabály előírása alapján meghatározott gazdasági eseményekhez kapcsolódó bizonylatokat (ideértve a számlát, az egyszerűsített adattartalmú számlát és a nyugtát is), továbbá minden olyan nyomtatványt, amelyért a nyomtatvány értékét meghaladó vagy a nyomtatványon szereplő névértéknek megfelelő ellenértéket kell fizetni, vagy amelynek az illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat, szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni.  

Mivel egy gazdasági műveletről ugyanaz a számviteli bizonylat nem állítható ki a KÜR számlázási moduljával és a korábban használt számlázó programmal is, a Kjtv. alapján pedig a közjegyzői eljárással összefüggésben kiállítandó számviteli bizonylat kiállításához a MOKK által rendszeresített, az egységes ügykezelő alkalmazás (= KÜR) részét képező számlázó modul alkalmazása kötelező, közjegyzői eljárással összefüggésben számla kizárólag a KÜR számlázó moduljával állítható ki.

A Kjtv. 54. § (1) bekezdés q) pontja nem értelmezhető úgy, hogy 2020. január 1-től a MOKK által rendszeresített, a KÜR részét képező, kötelezően alkalmazandó számlázó program mellett más számlázó program, illetve számlatömb alkalmazható lenne a közjegyzői eljárással összefüggésben kiállítandó számviteli bizonylat kiállításához.

A MOKK által minden hónapban megküldött FMH/VH és gkZONY értesítő levél alapján a MOKK felé kiállított havi elszámoláshoz kötődő számviteli bizonylatot a KÜR-ben kell kiállítani. A bizonylat kiállítása a "Főmenü / Eszközök / Új számla" menüpontra kattintva a felugró menülistából a "MOKK elszámolás (e-bizonylat)" opciót választva lehetséges.

picture_in_picture
MOKK elszámolás (e-bizonylat)

  • A beviteli ablakban a "Vevő adatai" beviteli mezők automatikusan kitöltődik a Magyar Országos Közjegyzői Kamara számlázási adataival.
  • A„Fizetési mód” átutalásra változik.
  • A megjegyzés rovatban az „Időszak:” felirat jelzi ezen adat kitöltésének szükségességét.

Azon közjegyzőkkel, akikkel a MOKK-nak az e-számla befogadására nincs megállapodása, a dokumentumot a MOKK utólagosan elkészíti.

picture_in_picture
Példa egy kitölött elszámolási számlára és számlaképre

error_outline Fontos!

  • A KÜR - a Számviteli tv. 169. §-ának (1) bekezdésének megfelelően - a könyvviteli elszámolást alátámasztó számviteli bizonylatokat 8 évig megőrzi.
  • A KÜR számlázási modulja a 2020. július 1. napján életbe lépő, a NAV felé a számlakibocsátás napján teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettséget képes lesz ellátni.

4.1.9.2. Számla kiállítása

A számlázó funkció 2 helyről érhető el a rendszer felületén.

  • Ha közjegyzői ügyhöz kapcsolódóan kell számviteli bizonylatot kiállítani - ügyhöz köthetően csak "számviteli bizonylat" készíthető - akkor ez az ügy digitális aktájában a „Számlák” című lapon végezhető el, ahol lehetőségünk van a legördülő menüből papíralapú és elektronikus bizonylat közül választani. [kép]
  • Ha a kiállítandó számla, számviteli bizonylat nem közjegyzői ügyhöz kapcsolódik, akkor a KÜR főmenüjében az „Eszközök” csoport „Új számla”

A KÜR az alábbi számlatípusok kiállítását teszi lehetővé:

  • papíralapú száma, számviteli bizonylat (p)
  • elektronikus számla, számviteli bizonylat (e)
  • előlegszámla (E)
  • számla
  • (díjbekérő) (számlasorszáma kiegészül egy D betüvel. pl: KRND/2020/000011
  • stornó számla (S)
  • stornózott számla (X)
  • közjegyzői ügyhöz kapcsolódó számviteli bizonylat
  • közjegyzői ügyhöz nem kapcsolódó számla, számviteli bizonylat

A felület vizuális felépítése követi a számlák leggyakoribb megjelenési formáját. A bal felső területen a számlakiállító adatai láthatók, a jobb felső részen a vevő ill. ügyfél adatai jelennek meg, az alsó részen pedig a számlázott tételek megnevezése és a számlázott összegek.

A jobb oldalon oszlopba rendezve találhatók a funkciógombok.

A számlázó lap megnyitása után inaktív állapotban jelenik meg, adatbevitel nem lehetséges.

Ügylet lezárásakor (teljesítéskor) a teljes ügyletről végszámlát kell kibocsátani. A végszámlát úgy kell kiállítani, hogy a pénzügyileg teljesítendő végösszegből le kell vonni az előleg számlán előlegként szereplő összeget.

Új számviteli bizonylat kiállítása az „Új számla” feliratú funkciógombra kattintva indítható. (Ugyanilyen módon lehet előlegszámla vagy díjbekérő kiállítását is elkezdeni, a „Díjbekérő” vagy „Új előlegszámla” feliratú gombokkal.)


A kitöltés elindítása után 4 adatkört kell rögzíteni:

1. A számlakiállító adatai (név, cím, adószám, e-mail cím, bankszámlaszám )

Több beállított bankszámlaszám esetén a megfelelő számlaszámot is ki kell választani.

2. Az ügyfél adatai (név, cím, esetleg: adószám, e-mail cím)

3. A számlázandó tételek (megnevezés, mennyiség , egységár,)

Szolgáltatás esetén a mennyiség jellemzően 1.

4. fizetési mód (készpénz, átutalás átutalás , bankkártya, csekk) és a fizetés adatai

Átutalásos fizetési mód esetén a fizetési határidőt is meg kell adni.


A KÜR automatikusan kitölti a számlakiállító adatait és a számlázandó tételeket, ha teljesül az alábbi 2 feltétel:

  • A számlakiállító közjegyző vagy közjegyzői iroda adatai a „beállítások” lapon rögzítésre kerültek, illetve
  • van tárolt költségjegyzék kalkuláció.

emoji_objects Számviteli bizonylatokon lehetséges saját fix szöveges tartalom megjelenítése a Beállítások panel alatt, az „állandó megjegyzés” mező kitöltésével.

question_answer Kell-e a számlát sztornózni és új számlát kiállítani készpénzes fizetési móddal, ha az ügyfélnek átutalásos számla került kiállításra, azonban az ügyfél személyesen megjelent az irodában és készpénzzel kifizette a díjat?

Nem kell a már kiállított számlát ezen ok miatt sztornózni és nem kell új számlát kiállítani, hiszen csak a fizetési módban történt változás. Bevételi pénztárbizonylatot kell készíteni, melyen fel kell tüntetni a korábban már kiállított (átutalásos) számla sorszámát is. A bevételi pénztárbizonylatból egy példányt az ügyfélnek kell átadni, egy példányt pedig a könyvelésük számára kell majd továbbítani.

question_answer A végrehajtási záradék törlése iránti kérelem díja 15.000 Ft. Azonban, ha alapos a kérelem a díj a félnek visszajár. Ezt a számlázás tekintetében miként lehet kezelni?

A díj beérkezésekor számla kiállítását javasoljuk. Amennyiben majd a díj visszafizetése lesz indokolt, úgy a számlát sztornózni kell.

question_answer Ha a hagyaték tárgyaláson kívül történő átadását követően az örökös tárgyalás tartását kéri, a tárgyaláson kívül történt átadáskor kiállított számlával mi a teendő?

A hagyatéki tárgyalás alapján történő hagyaték-átadás alapján új költségjegyzéket és számlát kell kiállítani, a tárgyalás nélküli hagyaték-átadás alapján kiállított számlát pedig sztornózni kell.

4.1.9.2.1. Vevők adatai – partnerek

Az ügyfelek adatainak kitöltése 3 módon lehetséges:

  • manuálisan,
  • az ügyben rögzített személyek adatainak felhasználásával, vagy
  • korábbi számlák kiállítása során partnerlistára rögzített ügyfelek adatainak betöltésével.

A vevő adatait partnerlistán rögzíteni a [kép] gombra kattintással lehet. Későbbi számlakiállítások alkalmával a rögzítettadatok az iroda partnerlistájáról a vevő neve melletti [kép] gomb segítségével tölthetők be.

Ha az egérrel duplát kattintunk a kiválasztott néven, akkor az ablak eltűnik és az adatokat a program beírja a számlázó felületére. Ha a partnerlista hosszú akkor a fölötte elhelyezett szűrőbe gépelve a nevének néhány ismert betűjét a lista elemeinek száma automatikusan csökkeni fog, így a keresett partner számlázási adatai könnyen és gyorsan megtalálhatók.

question_answer Hogyan kell más nevére számlát kiállítani?

Számla kiállítható más nevére is, ehhez a számlafizető személyt rögzíteni kell az adott ügyhöz „érdekelt” pozíció alatt.

4.1.9.2.2. Kitöltés költségjegyzékből

Ha az ügyhöz kapcsolódóan több kalkuláció is tárolásra került, akkor a betöltendő adatok halmaza a számlakiállítást megelőzőan kiválasztható.

Ha csak egy mentett költségkalkuláció van az ügyben, akkor az „Új számla” gombra kattintással a betöltés kérdés nélkül történik meg. A betöltés egy sorban, összevontan jeleníti meg a közjegyzői díjat (munkadíj, költségátalány, kiadmányok, készkiadás).

A számlázó funkció nincs mereven összekötve a költségkalkulációval, a betöltés ellenére nem csak azok a tételek és nem csak abban a formában jelenhetnek meg a számlán, mint ahogy azok betöltésre kerültek. A betöltés egy segítség jellegű munkát gyorsító funkció, ami abból indul ki, hogy általában azt kell számlázni, ami a költségjegyzéken rögzítésre került. Ennek ellenére a betöltött adatok szükség esetén szabadon átírhatók vagy törölhetők.

A számlán új sorok a gombra kattintva vagy az „Új tétel” funkciógombbal vehetők fel. Az így hozzáadott sorok adatait manuálisan kell kitölteni.

Ha a deviza-árfolyamra és az átváltásra tekintettel a forintban kifejezett összeg nem egész szám lenne, azt a matematika szabályai szerint egész számra kell kerekíteni, s ezt szerepeltetni a számlán.

question_answer Számla összege hogyan osztható meg több számlafizető között?

A tételek fejlécének „Mennyiség” feliratára kattintva megjelenő apró ablakban %-os mértékben megadható, hogy a teljes összegnek mekkora hányadát fizeti az ügyfél az aktuális számla alapján.

Az arány beírása és elfogadása esetén a mennyiség értéke 1-ről a megadott mértéknek megfelelően változik, ezzel a számla teljes összege is arányosan alakul.

question_answer ÁFÁ-s számlát hol lehet kiállítani?

Az „ügyön belüli” számla készítésnél már „AKK” („ÁFA körön kívül”) megjelölés szerepel. Ügytől független számlák Főmenü / Eszközök / Új számla esetén az ÁFA kiválasztásánál AKK, 5%, 18%, 27% ÁFA megjelölés is elérhető.

question_answer A költségjegyzék alapján elkészített számla miért a közjegyzői okirat díjához hozzáadva, s nem tartalmazza külön az archiválási díjat?

Az archiválás díja (KDL díj) nem közvetett szolgáltatás,hanem kamarai hozzájárulás [Kjtv. 54. § (1) bek. m) pont]. Így az a költségjegyzéken a készkiadások között jelenik meg.

4.1.9.2.3. A számla létrehozása

A számla a „Tárolás” funkciógomb segítségével hozható létre. Adatok hiányát a program hibaüzenettel jelzi. Hiányos számla létrehozását a program nem engedi meg. A beírt adatokat az „Elvetés” gombra kattintva lehet törölni, ezáltal a felület alaphelyzetbe kerül.

A tévesen rögzített számlát stornózni tudjuk. 4.1.9.11. Számla stornózása

4.1.9.2.4. A számla megjelenítése

A számla végleges létrehozása előtt PDF formában letölthető egy előzetes megtekintést lehetővé tevő file, amely segítségével meg lehet győződi arról, hogy a számla úgy fog kinézni, ahogy azt szeretnénk. Ehhez kattintsunk a „Számlakép” megnevezésű funkciógombra. A megjelenést esetleg lényegesen befolyásolhatja egy hosszú megjegyzés, vagy az ügyfél hosszú neve.

A számla nyomtatható PDF formátumban jön létre. A számla létrehozását visszaigazoló üzenet alatti linkre kattintva a számla nyomban letölthető.

A letöltéshez csak kattintson az aláhúzottan megjelenő linkre. A letöltött számlát nyissa meg és szükség esetén nyomtassa ki.

A PDF mellett csatolmányként minden számlához kapcsolódik egy XML formátumú géppel feldolgozható csatolmány, ami a számla adatait tartalmazza. Az XML szerkezete a NAV által előírt formátumot követi. Az ügyfelek esetleges gépi feldolgozási igénye ezzel biztosítható.

question_answer Várható olyan funkció, hogy egy adott ügyben a számlát más számlázó programhoz hasonlóan félretegyük és később nyomtassuk ki?

Erre van most is lehetőség: a „Számla” fülön belül a számla „Tárolása” után egyből nem szükséges a letöltés vagy a nyomtatás, így egy későbbi időpontban a Számla / Számlák gombra kattintva a kijelölt számla kijelölése után a „Letöltés” gombbal menthető, nyomtatható.

question_answer A KÜR-ben kiállított papíralapú számlákat alá kell írni?

Nem, mert a papíralapú számlák aláírás nélkül érvényesek, tehát azokat nem szükséges kézzel aláírni.

4.1.9.3. Díjbekérő kiállítása

Általánosságban véve a díjbekérő (más néven: előlegbekérő, proforma számla) számlán megkérjük ügyfelünket, hogy bizonyos összeget utaljon bizonyos határidőre. Ha a kért pénzügyi teljesítés nem történik meg, – számviteli kifejezésekkel élve – az adott megrendelés visszautasítható, a szállító a szolgáltatásnyújtást nem köteles megkezdeni.

A díjbekérő számla egy számlához hasonló, bármilyen formátumú dokumentum. Nem számviteli bizonylat, nincsen sem adóügyi, sem könyvelési vonzata, csak a fizetési kötelezettségre figyelmeztet. Céljának megfelelően nem azonos a számlával és nem felel meg az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 168-169 §. számlára vonatkozó előírásoknak. Nem tudja előre tartalmazni az előleg kifizetés időpontját, mint tényleges teljesítési időpontot, hiszen ez csak később derül ki. (Áfa tv. 59. §) Mindezekből következik, hogy a díjbekérő bizonylat nem könyvelhető előleg számlaként és sem áfa fizetési kötelezettség, sem áfa levonási lehetőség nem keletkezik. A díjbekérőre történő utalásnál viszont lényeges szempontokat kell figyelembe venni:

Amennyiben az átutalás megérkezik, de a teljesítés még nem történt meg, úgy a beérkező pénz okán előlegszámlát kell kiállítani.

Amennyiben az átutalás megérkezik és vele együtt a teljesítés is megvalósul úgy a díjbekérő alapján lehet számlát kiállítani. Fontos, hogy a számlát ezen esetben az Áfa tv. 163. §-a szerinti időpontig kell kiállítani.

Díjbekérő számla kiállítása az egyszerű számlák kiállításával mindenben egyező módon történhet.

4.1.9.4. Előlegszámla kiállítása

Előlegről akkor beszélünk, amikor a kifizetés egy része vagy teljes összege előbb történik meg, mint a teljesítés. Ennek megfelelően előlegszámlát akkor kell kiállítani, amikor még nem teljesült az ügylet, de megtörténik a teljes összeg vagy részösszeg kifizetése. Az előleg számlán szereplő dátumok:

  • kiállítás dátuma: banki jóváírás vagy készpénz átvétel napja, de legkésőbb az attól számított 15 napon belül
  • teljesítés időpontja: banki jóváírás vagy készpénz átvétel napja

Előlegszámlák kiállítása az egyszerű számlák kiállításával mindenben egyező módon történhet. A végszámla kiállításakor a végösszegből levonhatók az előlegként átvett összegek. Az előlegszámla tételeinek levonását a gomb segítségével lehet végrehajtani. A felbukkanó ablakban kiválasztható a felhasználni kívánt előlegszámla.

Egy előlegszámlát csak 1 alkalommal lehet ilyen módon felhasználni, de a végszámla esetleges sztornózása esetén az előlegszámla ismét felhasználható lesz.

question_answer Előző évben kiállított előlegszámla hogyan rögzítendő a KÜR számlázási felületén?

Új sor felvitelével kell rögzíteni az adatokat: a tétel megnevezéshez be kell írni ELŐLEG, majd az előlegszámla sorszámát is fel kell tüntetni, mennyiséghez 1-et be kell írni, az egységárhoz beírni MÍNUSZ ELŐJELLEL az előleg összegét. Az előlegszámla sorszáma a megjegyzés rovatba is beírható.

question_answer Milyen tartalommal kell kiállítani a számlát, ha a közjegyző bankszámlájára az ügyfél előre átutalta a közjegyző által megállapított előleg összeget vagy a teljes összeget?

Amennyiben előleget utalt, előlegszámla állítandó ki az átutalt összeg jóváírásától számított 15 napon belül. Ebben az esetben a teljesítés ideje az a nap, amikor a közjegyző bankszámláján a megfizetett összeg jóváírásra került. Az ügy befejezését követően végszámlát kell kiállítani, ahol az előlegszámla összege levonásba helyezendő. Amennyiben az ügy befejezése és az előre elutalt teljes összeg bankszámlára történő beérkezés között 1-2 nap telik el, úgy elegendő a végszámla kiállítása. A megjegyzés rovatba feltüntethető, hogy a számla „pénzügyi rendezést nem igényel”.

question_answer Az európai fizetési meghagyásos eljárásban milyen tartalommal kell kiállítani a számlát, ha az ügyfél előre átutalta a közjegyző által megállapított eljárási díjat?

A számla kiállítására az előző válaszban leírtak szerint van lehetőség.

4.1.9.5. Egy ügy számláinak megtekintése és betöltése, megtérülés rögzítése

Kattintsunk a „Számlák” funkciógombra.

Dupla kattintás a lista egy sorára vagy az „Adatok betöltése” gomb visszatölti a korábban kiállított számla adatait a felületre. A betöltés célja a megtekintés lehet, módosításra természetesen ilyenkor már nincs mód.

A „Letöltés” gomb a kiállított számla letöltését segíti. Ha a számla nem első alkalommal kerül letöltésre, akkor a PDF-en egy „MÁSOLAT” felirat jelenik meg. Papíralapú számlát „MÁSOLAT” felirat nélkül csak egyszer lehet letölteni.

A „Megtérülés” gombra kattintva rögzíthető a beérkezett összeg, a beérkezés időpontja, valamint a teljesítés módja. Az adat megadása esetén a program láthatóvá teszi a kifizetés mértékét. A KÜR az „Összeg” mező alatt alapértelmezetten a számla végösszegét szerepelteti.

A „klónozás” gombra kattintással új számlát lehet létrehozni az ablakban kijelölt számlával azonos adatokkal.

insert_link Milyen esetekben és hogyan tudom használni a számla klónozás funkciót?

4.1.9.6. Elektronikus számla (e-számla)

Elektronikus számla kiállítása 3 dologban tér el a papírlapú számláknál elmondottaktól:

  1. meg kell jelölni az „e-számla” opciót;
  2. az ügyfél e-mail címének megadása kötelező; valamint
  3. a kiállított számla formátuma PDF, amelyet a rendszer lát el elektronikus bélyegzővel és időpecséttel.

info E-számla kiállítása esetén a rendszer az elektronikus számlát automatikusan elküldi az ügyfél megadott e-mail címére. Az e-számla a noreply.kozjegyzo@mokk.hu e-mail címről kerül elküldésre, a tárgy mezőben a számla sorszáma megtalálható. [kép]

info E-számla újraküldéséhez töltsük be a már kiállított e-számlát, adjuk meg az email címet ahová szeretnénk azt ismételten elküldi és kattintsunk az „Elküldés” gombra. [kép]

ondemand_video Nézze meg a kapcsolódó videót!

4.1.9.7. Számviteli bizonylat kiállítása helyszíni eljárás esetén

Helyszíni eljárás esetén több módon is kiállítható számviteli bizonylat:

  1. Elektronikus számla kiállítható az ügyfél adataival és a helyszíni eljárást követően megküldhető az e-mail címére, amennyiben nyilatkozott, hogy befogadja az e-számlát.
  2. Ha valakinek van hordozható nyomtatója, akkor azt viheti a helyszínre és nyomtathat azon.
  3. Ha tudható előre a közjegyzői díj mértéke, akkor a számla előre kiállítható, kinyomtatható és a helyszínen átadható az ügyfélnek. Ha a helyszínen a díj valamilyen ok miatt mégis változna, úgy ez a számla sztornózandó és a tényleges díjról kiállított számlát lehet megküldeni az ügyfélnek.
  4. Átutalásos vagy csekkes számla állítható ki a közjegyzői díjról, ha azt az ügyfél már előzetesen megfizette a közjegyző bankszámlájára. Ezt a számlát az ügyfélnek személyesen vagy postai úton, e-számla esetén a megadott e-mail címre lehet megküldeni.
  5. Amennyiben az ügyfél a helyszíni eljárás során a közjegyzői díjat készpénzben kívánja kiegyenlíteni, és a közjegyző nem tudja a helyszínen kinyomtatni a számlát, akkor a közjegyzőnek bevételi pénztárbizonylatot kell kiállítania az ügyfél adataival. A közjegyző a helyszíni eljárása után köteles a pénztárbizonylat adattartalmának megfelelő számlát kiállítani, és azt megküldeni az ügyfél részére.

4.1.9.8. Számla kiállítása üzemzavar esetén

A KÜR működésében keletkezett üzemzavar idején ügyszámra hivatkozva bevételi pénztárbizonylatot kell kiállítani, amennyiben az ügyfél készpénzzel kíván fizetni. Az üzemzavar megszűnése után a számlát az ügyfélnek postai úton vagy e-számla esetén a megadott e-mail címre lehet megküldeni. Hasonló küldési lehetőséggel kell eljárni az átutalásos és csekkes számlák esetében.

A rendszer működéséből adódó hiba esetén nem kell a számlát sztornózni azért, mert nem lehet odaadni az ügyfélnek az eredeti számlát. A másodpéldányt lehet ez esetben kinyomtatni, s arra ráírni, hogy az eredetivel mindenben megegyező másolat, majd dátummal és aláírással ellátni. Emellett ráírható, hogy az eredeti példány miért nem áll rendelkezésre, de ez nem kötelező.

4.1.9.9. Számlagyűjtő

Ha több ügy díjait egy közös számlán kívánja feltüntetni, akkor ezen ügyek kiszámított díjait gyűjtse össze - mégpedig úgy, hogy azokat egy ideiglenes tárolóba - a számlagyűjtőbe helyezi.

A számla kiállításakor az ideiglenes tárolóból másolja ki azokat - ezáltal szerepeltetve azok adattartalmát - a kiállítandó számla tételei között.

Használata - lépésenként

1. Minden olyan ügynek - amit majd egy számlán kíván szerepeltetni - készítse el a költségjegyzékét, az akta költségjegyzék oldalán a 4.1.8 fejezetben leírtak szerint és az elkészített költségjegyzéket tegye a számlagyűjtőbe.

99099/Z/76/2020 - költségjegyzék készítés

A költségjegyzék gyűjtőbe helyezése

99099/Z/77/2020 - költségjegyzék készítés

A költségjegyzék gyűjtőbe helyezése

Ennek eredményeképpen a gyűjtőben (számlák) látható lesz az ügyek költségjegyzéke.

3. Nyissa meg azt az ügyet amiben a számlát szeretné elkészíteni (pl. 99099/Z/78/2020), majd indítsa el a számlakészítést. (Ügy / Számla / Új számla)

A „Gyűjtő” gombra kattintva válassza ki a kívánt tételeket és tegye azokat a számlára. Ekkor a gyűjtőből (számlázás) kikerülnek a listaelemek.

Ha minden olyan egyéb tételt is szerepeltetett - amit a beillesztett tételeken felül számlázni szeretne - tárolja a számlát.

info A fentiek szerint kiállított közös számla mindegyik érintett ügyben megjelenik a számlák listájában.


emoji_objects

  1. A számlagyűjtőben aktuálisan éppen elhelyezett költségjegyzékek darabszáma az alsó állapotsávba nyomon követhető.
  2. A gyűjtő szűrés funkciójával lehetősége van a saját és az iroda többi felhasználója által a gyűjtőbe helyezett költségjegyzékek listájának megjelenítésére.
  3. A gyűjtőből a kijelölt költségjegyzékek eltávolíthatók, ehhez használja a „megjelölt törlése” funkciót.

4.1.9.10. Számla klónozása

A funkció egyelőre csak ügyhöz kapcsolódó számla esetén érhető el.

A funkció segítség lehet az alábbi esetekre:

  • ugyanazon alapadatokkal ugyanabban az ügyben kell számlát kiállítani - csak az összeg változik
  • a számla kiállítása után vettük észre, hogy a számla összeállításakor - számlagyűjtő használata mellett - lemaradt egy számlán szerepeltetni kíván tétel (költségjegyzék).
    ondemand_video Nézze meg a kapcsolódó videót!
  • egy ügyön belül havonta ugyanazon számlát kell kiállítanunk (pl. hagyaték részletfizetésnél)
  • dijbekérő alapján tudunk számlát készíteni
    ondemand_video Nézze meg a kapcsolódó videót!

4.1.9.11. Számla stornózása

A funkció az ügyszámhoz köthető és nem köthető számla esetén is elérhető.

1. Ügyszámhoz kapcsolódó számla esetén a számlák közül töltsük be azt a számlát amit stornózni szeretnénk, majd a "Stornó" és a "Tárolás" gombra kattintva a Stornó számla elkészül.


2. Ügyszámhoz nem kapcsolódó számla esetén a stornózás a Főmenü / Eszközök / Új számla ablakban a "Stornó" gombbal kezdeményezhető.
Miután megadtuk a stornózni kívánt számla sorszámát és a "Tárolás" gombra kattintottunk a stronó számla elkészül - letölthető kinyomtatható. Az elkészült számla a számla listában lesz ezt követően elérhető.

4.1.10 Hivatali kapu

A közjegyző hivatali tárhelyének kezelése a KÜR rendszerbe beépítésre került.

Mind a beérkező, mind az elküldött üzenetek 2 irányból találhatók meg:

  • egy konkrét ügy aktájának „Hivatali kapu” feliratú lapján; illetőleg
  • a kezdőképernyő „üzenetek” lapján.

Ebben a fejezetben a digitális akta „Hivatali kapu” lapját ismertetjük. A másik lehetőség megismeréséhez kattintson ide!

info Mit lehet tudni az üzenetek kezeléséről?

Ideális lenne, ha minden beérkező és elküldött üzenet megtalálható és kezelhető lenne abban az ügyben, amelyhez érkezett, illetve amelyből elküldésre került. Az elküldött üzenetek esetén ez így is van, mert az üzenetek elküldése kizárólag egy digitális aktából kezdeményezhető, ily módon pedig egyértelmű, hogy az elküldött üzenet melyik ügyhöz tartozik.

Sajnos nem ilyen egyszerű a beérkezett üzenetek kezelése, mert az üzenetek feladói általában nem - vagy nem pontosan - azonosítják azt a közjegyzői ügyet, amelyhez az üzenet kapcsolódik. Természetesen az is előfordul, hogy nincs is ügy, amihez az üzenet társítható. Ebből adódóan nem mellőzhető a kezdőképernyő „üzenetek” feliratú lapjának rendszeres ellenőrzése mert csak ott jelennek meg azok az üzenetek, amelyeket a program nem tudott ügyhöz kapcsolni.

Ha a küldemény olvasása után, annak tartalmából megállapítható, hogy melyik ügyet érinti, akkor manuálisan lehet társítani az üzenetet az ügyhöz. Ezek után a kimenő és bejövő ügyek már rendezetten és áttekinthetően olvashatók abban az aktában, ahova tartoznak.

insert_link 3.3.1.5. Üzenetek

4.1.10.1. E-kézbesítés

ondemand_video Nézze meg a kapcsolódó videót!

Iratot, illetve ES3 aktát az „Iratok” oldalon elérhető „e-kézbesítés” funkció használatával lehet megküldeni különböző címzettek részére. Az ügy iratai közül jelöljük ki a küldendő iratokat.

emoji_objects Az egérrel több irat is kiválasztható.

Természetes személy ügyfélkapujára csak akkor lehet üzenetet küldeni, ha a személy adatai az ügyben rögzítésre kerültek.

emoji_objects Személy „egyéb” jogállás alatt is rögzíthető az ügyben, ezáltal könnyedén kézbesíthetünk a részére iratot az e-kézbesítés felületen.


Ügyfélkapu azonosításához az ügyben rögzített természetes személy négy természetes személyazonosítója 4T (születési neve, születési ideje, születési hely, anyja születési neve) szükséges.

Cégkapu azonosításához a szervezet adószámának első nyolc számjegye szükséges.

A „Bíróságok” fül alatt címzettként válasszuk ki az illetékes bíróságot, ha valamely ügyben iratanyag felterjesztése szükséges. A Küsz. iratok felterjesztésére vonatkozó szabályait a 4.1.4.6. fejezet alatt találja. A felterjesztés tényére ne felejtsen el utalni az akta „Borító” oldalán, a „Felterjesztés” menü alatt!

Az „Egyéb hivatali kapu” fül alatt egyéb hivatalok jelölhetők ki címzettként. Így például gyámhivatalnak ezen a fülön keresztül lehet iratot megküldeni.
A hivatali kapuval rendelkező szervezetek listája ide kattintva letölthető.

Végrehajtók, NAV és a Közjegyzők listáját is megtaláljuk a felületen, így a feléjük való kommunikáció is egyszerűsödött.

emoji_objects A végintézkedés kihirdetéséről a kihirdető közjegyző a „Végintézkedés adatai” űrlap elektronikus kézbesítésével értesítheti a végintézkedést készítő közjegyzőt vagy a MOKK Levéltárat. [kép]


Ügyvédek azonosításához - egyéb cégkapu fülön - használja az ügyvéd Eüsztv. azonosítóját. Az adószám mezőbe kell feltüntetni. Az azonosítóra az Országos Ügyvédi Nyilvántartásban kereshetünk.

Kedvencek fül az „Egyéb cégkapu” melletti „♥” lapfül segítségével egy-egy hivatali kaput saját „kedvencek” listánkra tudunk helyezni. Ez a lehetőség az „Egyéb hivatali kapu” és az „Egyéb cégkapu” kategóriák esetén érhető el. [kép]

info A KÜR – ES3 akta kézbesítésének kivételével – konténerfájlban (.zip) kézbesíti a küldésre kijelölt iratot/iratokat a címzett részére.

question_answer Hagyatékátadó végzés postai úton került kézbesítésre elektronikus ügyintézésre kötelezett fél részére. Megállapíthatom-e ezen kézbesítés alapján a végzés jogerőre emelkedését?

Amennyiben az eljárásban a fél az E-ügyintézési törvény 9. §-a alapján elektronikus ügyintézésre köteles, úgy részére kizárólag elektronikus úton lehet iratokat kézbesíteni, ebből kifolyólag az elektronikus ügyintézésre kötelezett részére postai úton történt kézbesítés hatálytalan. Erre tekintettel javasoljuk, hogy ismételje meg a hagyatékátadó végzés kézbesítését, majd a kézbesítés eredményétől függően intézkedjen a további eljárási cselekmények eszközölése érdekében.

question_answer Miként címezhető meg a Magyar Nemzeti Levéltár szervezeti egysége e-kézbesítés során?

A Magyar Nemzeti Levéltárral együttműködve kialakításra került a Levéltár egyes szervezeti egységeinek címezhető elektronikus kézbesítés. A Levéltár a MOKK-hoz hasonlóan 1 közös hivatali kaput üzemeltet "MNL" elnevezéssel, (ez azonban nem tette lehetővé az egyes szervezeti egységek külön címzését). A témában többszöri egyeztetés történt a Levéltárral, aminek köszönhetően a MOKK megkapta a belső szervezeti egységek egyedi jelölését is. Így a WebNotes rendszerben már a szervezeti egységeket lehet kiválasztani a listából. A WebNotes a háttérben elvégzi a Levéltár által megadott egyedi címzéseket, így a küldemény a Levéltár saját rendszerében már a címzett szervezeti egységhez kerül.


question_answer Miként címezhető meg az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság e-kézbesítés során?

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság felé a MOKK a hivatali kapról az üzeneteket KRX formátumban továbbítja. A kommunikációra az "ONYFKER" rövidnevű hivatali kapu használható, amely a hivatali kapus listában "Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság - Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (ONYFKER)" elnevezéssel jelenik meg.

question_answer Miként címezhető a Magyar Ügyvédi Kamara e-kézbesítés során?

A kérelmeket a Magyar Ügyvédi Kamara „MUK” rövid nevü hivatali tárhelyére kell megküldeni. Hivatali kapu teljes neve: Magyar Ügyvédi Kamara KRID azonosító: 131010762

question_answer Miként címezhető a Zala Megyei Kormányhivatal hivatali tárhelye?

A Zala Megyei Kormányhivatal részére kívánnak küldeményeket továbbítani, akkor az alábbi elektronikus elérhetőségeket használják, hogy a küldemények mielőbb letöltésre és kezelésre kerüljenek.

Zala Megyei Kormányhivatal (ZAKTHIR) KRID: 627393122

Zala Megyei Kormányhivatal - Járási Hivatalai (ZAJTHIR) KRID: 320363123

Zala Megyei Kormányhivatal (ZALAMKH) KRID: 505722115

4.1.10.2. Bejövő üzenetek

A -ra kattintással az adott ügyben érkezett üzenetek listázhatók az ügy tárgya, a küldemény feladója, valamint a küldemény érkezésének időpontja szerint.

I. Ha a feladó pontosan adta meg a közjegyzői eljárás ügyszámát, akkor a KÜR a hivatali kapura beérkező üzenetet automatikusan az adott ügy bejövő üzenetei közé átmásolja.

II. Ha a hivatali kapun érkezett üzenet nem rendelődik hozzá automatikusan a megfelelő ügyhöz, úgy a hozzárendelést megtehetjük mi magunk is az alábbi két módon.

1. Kezdőoldalon az "üzenetek" lapfül alatt az üzenethez tartozó menüből

2. Vagy egyszerűbben az üzenet megnyitása után az "Ügyszám:" linkre kattintva.

A megjelenő kis ablakban be kell gépelni az ügyszámot. Az összekapcsolás csak pontosan megadott ügyszám esetén működhet.


A közjegyző hivatali tárhelyére érkezett küldeményekkel kapcsolatos további információkért kattintson ide.

4.1.10.3. Kimenő üzenetek

Az (Ügy / Hivatali kapu-s fülön elérhető) ikonra kattintva azok az üzenetek jelennek meg, amelyek az adott ügyből e-kézbesítés útján kerültek megküldésre. Nem kötelező az ügy iratai közé rögzíteni az elektronikus kézbesítéssel kapcsolatos igazolásokat, ugyanakkor azok ügyhöz rögzítését semmi sem tiltja.

A végrehajtási záradékot egyelőre továbbra is a start.mokk.hu-n elérhető „VH záradékok” csempén keresztül kell megküldeni az MBVK-nak (ha ez a funkció integrálásra kerül a KÜR-be, arról tájékoztatást adunk).

info Fejlesztési terv - az FMH eljáráson kívüli esetekben a céggel szembeni végrehajtási jog cégjegyzékbe való bejegyzéséhez szükséges funkció kialakítása is. Jelenleg ezen XML-t az alábbi oldal segítségével lehet létrehozni: https://start.mokk.hu/okiratvh/index.html


Amennyiben az illetékes ingatlanügyi hatóság rendelkezik az iratok elektronikus fogadásához szükséges technikai infrastruktúrával, úgy lehetséges részükre a hagyatéki eljárás iratainak elektronikus úton történő megküldése. Ezzel kapcsolatosan javasolt az előzetes tájékozódás az illetékes ingatlanügyi hatóságoknál.

Ha az iratok megküldése valamilyen oknál fogva (pl. üzemzavar esetén) elektronikusan nem lehetséges, úgy arra papíralapon kerül sor azzal, hogy a KÜR-ben utólag rögzíteni kell a megküldés módját, tényét és időpontját.

Kapcsolódó jogszabály: Küsz. III. FEJEZET 38. § (7) bek.
  1. §

(7) Ha az iratok megküldése elektronikusan nem lehetséges, arra papíralapon kerül sor, a megküldés módját, tényét és időpontját a KÜR-ben rögzíteni kell.

4.1.10.4. Pénzintézetek hagyatéki megkeresése

Hagyatéki ügyekben az (Ügy / Hivatali kapu-s fülön elérhető) ikonra kattintva minden elküldött pénzintézeti megkeresés 1 sor jelenít meg.
Fekete színnel jelennek meg azok a megkeresésesek, amelyek esetén a válaszadási határidő már lejárt, és kék színnel azok, amelyeknél még nem telt el a válaszadási határidő.

Fontos információt hordoz a „Válaszadás” feliratú oszlop, ahol 3 darab szám látható.

  • Az első szám azt jelenti, hogy mennyi pénzintézet részére került az üzenet elküldésre.
  • A második szám azt jelenti, hogy a hány pénzintézet válaszolt már a megkeresésre.
  • A harmadik szám azt jelenti, hogy a válaszolók közül, mennyien adtak pozitív választ, azaz közöltek információt arról, hogy az örökhagyó valamilyen pénzeszközét kezelik.

Például: 7/5/2 azt jelenti, hogy 7 pénzintézet lett megkeresve, ebből 5 már válaszolt, és 2 pénzintézet adott pozitív választ, tehát a másik 3 nemleges válasz volt.

emoji_objects A megkeresés, a pozitív válaszok és az összefoglaló dokumentum egy gombnyomással átmásolható az ügy iratai közé. Ehhez használjuk a mappa ikont a felületen. [kép]

error_outline Fontos! A közjegyző által elküldött hagyatéki megkeresések elérhetőek az „Aktív ügyek és teendők listája” / „Üzenetek” oldal „Hagyatéki megkeresések” pontja alól is. A megkereséseket a KÜR automatikusan az utolsó pénzintézeti válasz beérkezésének napja szerinti sorrendbe rendezi.

question_answer A hagyatéki ügyekben az aktán belüli hivatali kapura érkező pénzintézeti válaszokat át kell-e emelni az „iratok” fül alá, vagy mivel egy aktán belül található, így ez mellőzhető?

A hivatali kapura érkező pénzintézeti válaszokat utóiratként kell rögzíteni a KÜR „Iratok” oldala alá [Küsz. 16. § (1) bek., 18. § (3) bek.].

4.1.11. Ügy archiválása

4.1.11.1. Az archiválás célja

Az archiválás célja a maradandó értékű közjegyzői okiratok és határozatok hosszú távú biztonságos és az olvashatóságát, valamint a közokirati bizonyítóerő fennmaradását biztosító, elektronikus adathordozón történő megőrzése.

Az archiválandó iratok archiválásáról az a közjegyző köteles gondoskodni, aki, illetve akinek az alkalmazottja az iratot készítette, valamint akinek az eljárása során az irat keletkezett. Ez nem azt jelenti, hogy kizárólag a közjegyző archiválhatna. A Küsz. 44. §-ának (2) bekezdése csupán azt rögzíti, hogy a közjegyző feladata az arról való gondoskodás, hogy az archiválandó iratokat az erre jogosult személy az előírt határidőben archiválja. Azt, hogy ki és mit archiválhat, a Küsz. 46. §-ának (1) bekezdése határozza meg, melyet a 4.1.11.4 fejezet alatt ismertetünk részletesen.

Amennyiben a közjegyző az archiválási kötelezettségének az előírt határidőben nem tesz eleget, a területi kamara elnöksége a területi kamara költségére másik közjegyzőt jelölhet ki a közjegyzői okiratok, illetve határozatok archiválására.

Kapcsolódó jogszabály: Küsz. III. FEJEZET 44. §
  1. §

(1) Az archiválás célja a maradandó értékű közjegyzői okiratok és határozatok hosszú távú biztonságos és az olvashatóságát, valamint a közokirati bizonyítóerő fennmaradását biztosító, elektronikus adathordozón történő megőrzése.  

(2) Az e rendelet szerint archiválandó iratok archiválásáról az a közjegyző köteles gondoskodni, aki, illetve akinek az alkalmazottja az iratot készítette, valamint akinek az eljárása során az irat keletkezett. 

(3) A KÜR-nek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a közjegyző archiválási kötelezettségének elmulasztását jelezze annak, aki az archiválási kötelezettség teljesítéséért és ellenőrzésért felel. Az archiválási kötelezettség elmulasztása esetén a területi kamara a Kjtv. 69/A. §-a szerinti vizsgálatot rendel el.

(4) Ha a közjegyző az archiválási kötelezettségének az előírt határidőben nem tesz eleget, a területi kamara elnöksége a területi kamara költségére másik közjegyzőt jelölhet ki a közjegyzői okiratok, illetve határozatok archiválására. A területi kamara erre kijelölt tagja a mulasztás észlelésétől számított 30 munkanapon belül köteles az archiválási feladatokat elvégezni. A területi kamara a meg nem térülő költségeit a mulasztó közjegyzővel szemben vagy hagyatéki hitelezőként érvényesítheti.

question_answer A helyettesített közjegyző helyett ki jogosult archiválni?

A Kjtv. 36. §-a alapján a helyettesített közjegyző a helyettesítés alatt közjegyzőként nem járhat el. A Küsz. 2. § (2) bek. a) pontjára figyelemmel közjegyző alatt az állandó, illetve tartós helyettest is érteni kell. Tehát helyettesítés ideje alatt az archiválásról a helyettesnek kell gondoskodnia.

info A KÜR a rendszer felhasználóját bizonyos időközönként figyelmezteti, hogy tegyen eleget az archiválási kötelezettségének.

4.1.11.2. Az archiválandó iratok

A Küsz. 45. §-a alapján kötelező archiválással érintett eljárások az alábbiak:

  • közokirat szerkesztés (kivéve a záradéki tanúsítványt)
  • hagyatéki eljárás
  • közjegyző előtti egyezségi eljárás
  • gkZONY eljárás
Kapcsolódó jogszabály: Küsz. III. FEJEZET 45. § (1)-(5) bek.
  1. §

(1) A Kjtv. 166/A. § (1) bekezdése alapján archiválni kell

a) a papíralapú és elektronikus közjegyzői ügyleti okiratot, valamint az azzal összefüggő egyéb jognyilatkozatot (pl. bejegyzési engedély) tartalmazó közjegyzői okiratot,

b) a papíralapú és elektronikus jegyzőkönyvi ténytanúsítványt, a Kjtv. 158-161/B. §-a, valamint 163. §-a szerint felvett jegyzőkönyvet (a III. és IV. fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: közjegyzői okirat),

c) az a)-b) pont szerinti közjegyzői okirat elkészítésére irányuló kérelmet a közjegyzői okirattal együtt,

d) a hagyatéki eljárásban hozott jogerős,

da) ideiglenes hatályú hagyatékátadó, illetve részhagyatékátadó végzést a teljes hatályúvá válást vagy az eljárás befejezését megállapító végzéssel együtt,

db) teljes hatályú hagyatékátadó, illetve részhagyatékátadó végzést,

dc) egyezséget jóváhagyó végzést tartalmazó iratot, illetve ha ez az irat az egyezséget nem tartalmazza, az egyezség szövegét tartalmazó iratot is, valamint - ha ilyen határozat hozatalára sor került - a da)-db) alpont szerinti határozattal együtt,

dd) öröklési bizonyítványt,

de) a haszonélvezeti jog megváltása tárgyában hozott külön végzést - ha az eljárásban ilyen határozat hozatalára sor került - a da)-db) alpont szerinti határozattal együtt,

df) a da)-de) alpont szerinti végzésekkel szembeni jogorvoslati eljárást befejező határozatot,

e) az egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dolgok zálogjogi nyilvántartásának vezetésére irányuló eljárásban hozott jogerős,

ea) változásbejegyzésről hozott végzést,

eb) törlő végzést,

f) a közjegyző előtti egyezségi eljárásban hozott jogerős egyezséget jóváhagyó végzést az egyezséggel együtt,

g) az a)-f) pont szerinti közjegyzői okiratokkal és határozatokkal érintett eljárásokban keletkezett költségjegyzéket a közjegyzői okiratokkal, illetve határozatokkal együtt.

(2) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti határozatok archiválását a MOKK az e célra rendszeresített informatikai alkalmazás segítésével végzi.

(3) Ha az archivált közjegyzői okirat végzéssel kijavításra, továbbá ha az archivált határozat végzéssel kijavításra vagy kiegészítésre kerül, a kijavító, illetve a kiegészítő végzést is archiválni kell. 

(4) Nem kell archiválni a záradéki tanúsítványt és a záradéki tanúsítvánnyal ellátott okiratot.

(5) Az archiválási kötelezettség alá nem tartozó, nemperes eljárásban hozott jogerős határozatot - a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) alapján kiállított végrehajtási lap és végrehajtási záradék, valamint a fizetési meghagyásos eljárás során hozott határozatok kivételével -, a záradéki tanúsítványt, illetve a záradéki tanúsítvánnyal ellátott okiratot a közjegyző a fél kérelmére archiválhatja.


A 2021. március 27. napjától archiválandó közjegyzői iratok jegyzékét erre a linkre kattintva érheti el.

4.1.11.2.1. Közokirat-szerkesztési eljárásban archiválandó iratok
  • a papíralapú és elektronikus közjegyzői ügyleti okirat, valamint az azzal összefüggő egyéb jognyilatkozatot (pl. bejegyzési engedély) tartalmazó közjegyzői okirat;
  • a papíralapú és elektronikus jegyzőkönyvi ténytanúsítvány, valamint a Kjtv. 158-161/B. §-a, valamint 163. §-a szerint felvett jegyzőkönyvet;;
  • az ezek elkészítésére irányuló kérelem az okirattal együtt (kérelmet tartalmazó jegyzőkönyv esetén a jegyzőkönyvet);
  • a költségjegyzék az okirattal együtt;
  • az esetleges kijavító/kiegészítő végzés, illetve annak jogerőt megállapító végzése.

A fentiekben felsorolt iratokon túl egyéb sorszámozott iratot nem kell archiválni.

Ha a közjegyzői okirat papíralapon készül, akkor a közjegyzői okiratról, a kérelemről, a költségjegyzékről, valamint az esetleges kijavító végzésről, annak jogerőt megállapító végzéséről a szkenneléssel létrehozott és a KÜR-ben rögzített .pdf fájlt/fájlokat ES3 formátumban kell archiválni.

emoji_objects Az együtt archiválandó iratokat célszerű egy ES3 formátumú aktában archiválni. Az akta több irat együttes aláírásával készíthető el. A funkció használatáról 4.1.6.7.4. Aláírás (előkészítés) / több irat ES3 aktába helyezése fejezetben olvashat bővebben.


Az archiválandó iratokat (ezeket lsd. fentebb) és annak mellékleteit az ügyintéző saját belátása szerint egy dokumentumban, vagy külön-külön, dokumentumonként rögzítheti a KÜR-ben.

Elektronikus közjegyzői okirat szerkesztése esetén a közjegyzői okiratot (mellékleteivel), a kérelmet (ha a kérelem papíralapú, annak szkennelt .pdf formátumú másolatát), a költségjegyzéket, valamint az esetleges kijavító végzést és annak jogerőt megállapító végzését ES3 formátumban kell archiválni.

emoji_objects Az együtt archiválandó iratokat célszerű egy ES3 formátumú aktában archiválni. Az akta több irat együttes aláírásával készíthető el. A funkció használatáról 4.1.6.7.4. Aláírás (előkészítés) / több irat ES3 aktába helyezése fejezetben olvashat bővebben.

question_answer Végrendelet készítésénél a VONY lekérdezés eredményét is archiválni kell, vagy elegendő word vagy pdf formátumban feltölteni?

Nem kell (ugyanakkor célszerű) előzetesen lekérdezést végezni a VONY-ból közjegyzői okirat készítéshez vagy végrendelet letétbehelyezés esetén, tekintettel arra, hogy a VONY rendelet 10. §-át hatályon kívül helyezte a 12/2015. (VII. 23.) IM rendelet. Végrendelet készítésénél elegendő a közjegyzői okiratba foglalt végrendelet archiválása, mivel sem a VONY lekérdezés eredménye, sem a VONY bejegyzésről készült tanúsítvány nem tekinthető a végrendelettel összefüggő egyéb jognyilatkozatnak [KÜSZ 45. § (1) bek. a) pont].

question_answer Ha az eredeti, papíralapon készült közjegyzői okirat 1 lapon 1 oldalasan került nyomtatásra, akkor az archiválásnál, illetve a hiteles kiadmány kiadásakor lehet-e ezeket az oldalakat 1 lapon 2 oldalasra nyomtatni, vagy az eredetinek megfelelően az üres oldalakat is archiválni kell és a hiteles kiadmányt is ekként kell elkészíteni?

A Kjtv. 166/A. § (1) bekezdése szerint archiválni a közjegyzői okiratot kell, a közjegyzői okirat pedig addig tart, amíg az okirat szövege. Vagyis ha a közjegyzői okirat a 1 oldal terjedelmű, és az a lapnak csak az egyik oldalát foglalja el, akkor archiválni ezt az 1 oldalt kell. A lap üres oldalát tehát nem kell archiválni.

A Kjtv. 154. § (1) bekezdése szerint a hiteles kiadmányt az eredeti okirattal szó szerint megegyezően kell elkészíteni, azzal az eltéréssel, hogy az eredeti okiratban végzett javításokat és kiegészítéseket közvetlenül arra a helyre kell írni, ahová a szövegösszefüggés szerint tartoznak, és a javítás, kiegészítés tényét a kiadmányon nem kell feltüntetni. Ha tehát az eredeti közjegyzői okirat 1 oldal terjedelmű, akkor a hiteles kiadmány is 1 oldal terjedelmű lesz (plusz papíralapú hiteles kiadmány esetén a hitelesítési záradék).

4.1.11.2.2. Hagyatéki eljárásban archiválandó iratok
  • jogerős ideiglenes hatályú hagyatékátadó, illetve részhagyatékátadó végzés a teljes hatályúvá válást vagy az eljárás befejezését megállapító végzéssel együtt
  • jogerős teljes hatályú hagyatékátadó, illetve részhagyatékátadó végzés
  • jogerős egyezséget jóváhagyó végzést tartalmazó iratot, illetve ha ez az irat az egyezséget nem tartalmazza, az egyezség szövegét tartalmazó iratot is, valamint - ha ilyen határozat hozatalára sor került - a Küsz. 45. §-ának (1) bekezdésének da)-db) alpont szerinti határozattal együtt;
  • jogerős öröklési bizonyítványt
  • jogerős haszonélvezeti jog megváltása tárgyában hozott külön végzést - ha az eljárásban ilyen határozat hozatalára sor került - a Küsz. 45. §-ának (1) bekezdésének da)-db) alpont szerinti határozattal együtt
  • a fenti végzésekkel szembeni jogorvoslati eljárást befejező határozatot
  • az esetleges kijavító/kiegészítő végzés, illetve annak jogerőt megállapító végzése
  • a költségjegyzék a határozattal együtt

A fentiekben megjelölt érdemi határozatot, az annak jogerejét megállapító határozatot és a költségjegyzéket ES3 formátumban kell archiválni. A jogerős határozatot a jogerőt megállapító végzéssel együtt kell archiválni.

emoji_objects Az együtt archiválandó iratokat célszerű egy ES3 formátumú aktában archiválni. Az akta több irat együttes aláírásával készíthető el. A funkció használatáról 4.1.6.7.4. Aláírás (előkészítés) / több irat ES3 aktába helyezése fejezetben olvashat bővebben.

question_answer A Küsz. 45. §-ának (1) bekezdés dc) pontja értelmében archiválandó irat az egyezséget jóváhagyó végzést tartalmazó irat, illetve ha ez az irat az egyezséget nem tartalmazza, az egyezség szövegét tartalmazó irat is. Utóbbi alatt mely iratok értendőek?

Az egyezség szövegét tartalmazó irat olyan irat, amely a felek egyezségének szövegét tartalmazza és amely nem az egyezséget jóváhagyó végzés. Az egyezség maga ugyanis vagy a jóváhagyó végzésbe van foglalva, vagy pedig külön ívre. Az egyezség szövegét tartalmazó irat pedig ez a külön ív, mely a Küsz. fenti hivatkozott rendelkezése alapján archiválandó irat.

4.1.11.2.3. Közjegyző előtti egyezségi eljárásban archiválandó iratok
  • jogerős egyezséget jóváhagyó végzés az egyezséggel együtt
  • az esetleges kijavító/kiegészítő végzés, illetve annak jogerőt megállapító végzése
  • a költségjegyzék a határozattal együtt

A jogerős egyezséget jóváhagyó végzést, az annak jogerejét megállapító határozatot, az egyezséget és a költségjegyzéket ES3 formátumban kell archiválni.

emoji_objects Az együtt archiválandó iratokat célszerű egy ES3 formátumú aktában archiválni. Az akta több irat együttes aláírásával készíthető el. A funkció használatáról 4.1.6.7.4. Aláírás (előkészítés) / több irat ES3 aktába helyezése fejezetben olvashat bővebben.

4.1.11.2.4. gkZONY eljárásban archiválandó iratok
  • jogerős változásbejegyzésről hozott végzés
  • jogerős törlő végzés
  • az esetleges kijavító/kiegészítő végzés, illetve annak jogerőt megállapító végzése

error_outline Fontos! A végzések archiválása a gkZONY rendszerben történik a MOKK által.

question_answer A költségjegyzéket hogyan kell archiválni?

Az aláírt költségjegyzéket kell archiválni. A költségjegyzék osztja a közokirat, határozat sorsát a formátum szempontjából: ha a közjegyzői okirat papíralapon készül, a költségjegyzék is papíralapú és papíralapon kell aláírni; ha a közjegyzői okirat elektronikus formában készül, a költségjegyzék is elektronikus és elektronikusan kell aláírni.

4.1.11.3. A fél kérelmére archiválható iratok

A közjegyző a fél kérelmére archiválhatja az archiválási kötelezettség alá nem tartozó, nemperes eljárásban hozott jogerős határozatot a végrehajtási lap és végrehajtási záradék, valamint a fizetési meghagyásos eljárás során hozott határozatok kivételével, továbbá a záradéki tanúsítványt, illetve a záradéki tanúsítvánnyal ellátott okiratot.

Kapcsolódó jogszabály: Küsz. III. FEJEZET 45. § (5) bek.
  1. §

(5) Az archiválási kötelezettség alá nem tartozó, nemperes eljárásban hozott jogerős határozatot - a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) alapján kiállított végrehajtási lap és végrehajtási záradék, valamint a fizetési meghagyásos eljárás során hozott határozatok kivételével -, a záradéki tanúsítványt, illetve a záradéki tanúsítvánnyal ellátott okiratot a közjegyző a fél kérelmére archiválhatja.

question_answer Európai fizetési meghagyásos eljárásban a fél kérelmére milyen iratokat lehet archiválni?

A közjegyző a fél kérelmére archiválhatja az európai fizetési meghagyásos eljárásban hozott „jogerős” határozatot – ez az európai fizetési meghagyásos eljárás esetében leginkább az „E” és a „G” formanyomtatványokra vonatkoztatható.

4.1.11.4. Az archiválás módja

Az elektronikus levéltárban (archívum) kell elhelyezni

mit?

mikor?

A közjegyző vagy közjegyzőhelyettes által készített

  • a papíralapú közjegyzői okiratról kiállított, hivatali elektronikus aláírásával hitelesített digitalizált másolatot, mely tartalmazza az ügyfél vagy képviselője, illetve a segédszemély névaláírásának vagy kézjegyének, valamint a közjegyző, illetve közjegyzőhelyettes hivatali aláírásának a képét;
  • elektronikus közjegyzői okiratot.

Megjegyzés:

Külön, közjegyzői okiratonként kell archiválni a külön-külön közjegyzői okiratba foglalt jogügyleteket, jognyilatkozatokat, a közjegyzői ügyleti okiratba foglalt jogügylet joghatásának kiváltásához szükséges egyéb nyilatkozat (ide nem értve a jogügyletet biztosító mellékkötelezettséget) kivételével.

A közjegyzői okirat keltétől számított 15 munkanapon belül.

Az ügyintéző által

  • a nemperes eljárásban hozott, archiválási kötelezettség alá eső papíralapú határozatról készített, hivatali elektronikus aláírásával hitelesített digitalizált másolatot;
  • nemperes eljárásban hozott, archiválási kötelezettség alá eső elektronikus határozatot.

Megjegyzés:

A jogerős határozat archiválása alatt a határozat és a jogerőt megállapító határozat archiválása értendő.

A határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 munkanapon belül.


A fenti táblázat alapján ki és mit archiválhat?

Az archívumba kerülő ES3 aktát a „K” (és ha az ügyfél kéri az archiválást, a „Z”) ügykategóriába tartozó ügyekben csak a közjegyző és a közjegyzőhelyettes, az „N” ügykategóriába tartozó eljárásokban pedig az ügyintéző (azaz a közjegyző, illetve a közjegyző alkalmazottja) írhatja alá, feltéve, hogy az ügyintéző rendelkezik hivatali elektronikus aláírással [Küsz. 46. § (1) bek.]. Az elektronikusan aláírt dokumentumot az archívumba bármely ügyintéző beküldheti.

Az iratok archívumba küldésének technikai lépéseit bemutató fejezet eléréséhez kattintson ide!

error_outline Fontos! Az „N” ügykategóriába tartozó ügyekben érdemi határozatot és az eljárást befejező egyéb határozatot csak a közjegyző és a közjegyzőhelyettes hozhat.

Kapcsolódó jogszabály: Küsz. III. FEJEZET 46. §
  1. §

(1) Az archiválás során a MOKK elektronikus levéltárában kell elhelyezni

a) a közjegyző vagy a közjegyzőhelyettes által készített

aa) a papíralapú közjegyzői okiratról kiállított, hivatali elektronikus aláírásával hitelesített digitalizált másolatot,

ab) elektronikus közjegyzői okiratot,

b) az ügyintéző által

ba) a nemperes eljárásban hozott, archiválási kötelezettség alá eső papíralapú határozatról készített, hivatali elektronikus aláírásával hitelesített digitalizált másolatot,

bb) nemperes eljárásban hozott, archiválási kötelezettség alá eső elektronikus határozatot.

(2) A külön-külön közjegyzői okiratba foglalt jogügyleteket, jognyilatkozatokat külön, közjegyzői okiratonként kell archiválni, a közjegyzői ügyleti okiratba foglalt jogügylet joghatásának kiváltásához szükséges egyéb nyilatkozat (ide nem értve a jogügyletet biztosító mellékkötelezettséget) kivételével.

(3) A közjegyzői okiratot annak keltétől, a nemperes ügyben hozott archiválási kötelezettség alá tartozó határozatot jogerőre emelkedésétől számított 15 munkanapon belül kell archiválni.


question_answer Miként számítandó az archiválási kötelezettség teljesítésére rendelkezésre álló határidő, ha a hagyatékátadó végzést a másodfokon eljáró bíróság helybenhagyja?

A kérdést e körben a Pp. 358. §-ának (2) bekezdése rendezi, amelynek értelmében az archiválási kötelezettség teljesítésére szolgáló határidő a másodfokú határozat közjegyzővel történő közlésének napjától kezdődik.

question_answer Mikortól kezdődik az archiválási kötelezettségre előírt 15 munkanapos határidő, ha a határozatot külföldi érdekelt részére kell kézbesíteni, de a tértivevény később érkezik vissza a közjegyzői irodához, amikor a tértivevény tanúsága szerint már a fellebbezésre nyitva álló határidő is letelt?

Ha a határozatot külföldre kell kézbesíteni, és a tértivevény olyan időpontban érkezik vissza, amikor annak tanúsága szerint a fellebbezésre nyitva álló határidő már letelt (vagyis a határozat a tértivevény visszaérkezése előtt jogerőre emelkedett), úgy – mivel a közjegyző tértivevény alapján tudja megállapítani a jogerőre emelkedés időpontját – akkortól áll fenn az archiválási kötelezettség, amikor a tértivevény visszaérkezett a közjegyzőhöz [Pp. 358. § (3) bek.].

question_answer A helyettesített közjegyző helyett ki jogosult archiválni?

A Kjtv. 36. §-a alapján a helyettesített közjegyző a helyettesítés alatt közjegyzőként nem járhat el. A Küsz. 2. § (2) bek. a) pontjára figyelemmel közjegyző alatt az állandó, illetve tartós helyettest is érteni kell. Tehát helyettesítés ideje alatt az archiválásról a helyettesnek kell gondoskodnia.

4.1.12. Ügy lezárása - További intézkedést nem igénylő ügy

Nem igényel további intézkedést az ügy [a KÜR-ben: „Lezárt (további intézkedést nem igényel)”], amennyiben a Küsz. 41-43. §-aiban előírtak teljesülnek. Annak érdekében, hogy a közjegyző előtt ne halmozódjanak fel túlzottan az aktív ügyek, a Küsz. az ügy befejezést követő lezárására harminc napos határidőt állapít meg, azaz az ügyintézőnek a befejező határozat jogerőre emelkedését követő harminc napon belül meg kell tennie mindazokat az intézkedéseket, amelyek nélkül az ügy nem kezelhető befejezett és további intézkedést nem igénylő ügyként.

Az ügy „Lezárt”-tá tétele előtt ellenőrizni kell, hogy az eljárást befejező határozat kézbesítése megtörtént-e, illetve a letéttel és az idegen iratok visszaküldésével kapcsolatos szükséges intézkedések megtörténtek-e. Amennyiben ezek az előfeltételek nem teljesültek, úgy az ügyintéző köteles megtenni a szükséges további intézkedéseket. Amennyiben az ügyintéző azt észleli az ellenőrzéskor, hogy a Küsz. alapján szükséges intézkedésekre nincs utasítás vagy az hiányos, akkor erről a közjegyzőt, illetve a közjegyzőhelyettest értesíti. Ha az utasítást csak részben vagy egyáltalán nem hajtották végre, az ügyintéző a szükséges intézkedést megteszi.

A megtett intézkedések elvégzését követően a további intézkedést nem igénylő ügy KÜR-ben rögzített iratait a KÜR-ben, papíralapú iratait pedig az irattárban kell tárolni.

info

  • Ameddig az ügyintéző az ügyet nem teszi „Lezárt (további intézkedést nem igényel)” státuszúvá, addig a KÜR az aktív ügyek között fogja listázni azt.
  • „Lezárt” ügy „Befejezett” státuszúra visszaállításának nincs akadálya.
Kapcsolódó jogszabály: Küsz. II. FEJEZET 41.-43. §
  1. §

(1) A befejező határozat jogerőre emelkedését követő harminc napon belül az ügyintéző megteszi mindazokat az intézkedéseket, amelyek nélkül az ügy nem kezelhető befejezett és további intézkedést nem igénylő ügyként.

(2) Az ügyintéző a befejezett és további intézkedést nem igénylő ügyet ellenőrzi abból a szempontból, hogy

a) az eljárást befejező határozat kézbesítése megtörtént-e, illetve

b) a letéttel, az idegen iratok visszaküldésével kapcsolatos intézkedések megtörténtek-e.

(3) Ha az ellenőrzéskor az ügyintéző azt észleli, hogy a (2) bekezdésben megjelölt intézkedésekre nincs utasítás vagy az hiányos, erről a közjegyzőt, illetve a közjegyzőhelyettest értesíti. Ha az utasítást csak részben vagy egyáltalán nem hajtották végre, az ügyintéző a szükséges intézkedést megteszi.

  1. §

(1) A 41. § szerinti intézkedések elvégzését követően az ügyintéző az ügy

a) KÜR-ben rögzített iratait a KÜR-ben, a további intézkedést nem igénylő ügyek iratai között,

b) papíralapú iratait az irattárban tárolja

(2) Az irattárban való tárolás céljára olyan helyiséget kell kialakítani, amely a tűzrendészeti szabályoknak megfelel, és ahol az iratokat szárazon lehet tartani, illetve ahol azokat veszély (állati vagy növényi kártevő stb.) nem fenyegeti.

(3) Ha az irattárba helyezett irathoz utóirat érkezik, azt az irattárból kiemelt iratokkal együtt a közjegyzőnek, illetve a közjegyzőhelyettesnek be kell mutatni.

(4) Az irattárba helyezett iratot más hatóság megkeresésére a közjegyző, illetve a közjegyzőhelyettes utasítása alapján kell megküldeni.

  1. §

(1) Az iratanyag Levéltárnak történő átadása a KÜR-ben tárolt iratanyag tekintetében az iratanyag hozzáférési jogosultságának a Levéltár részére való átállításával történik.

(2) A papíralapú iratanyagot az ügyintéző rendezetten, elektronikus úton elkészített jegyzékkel adja át a Levéltárnak.

(3) Ha a közjegyző szolgálata megszűnt, közjegyzői kinevezésének érvénytelenségét állapították meg vagy a közjegyzőt áthelyezték, a közjegyző utódja, a tartós helyettes vagy a területi kamara által kijelölt közjegyző köteles átvenni, kezelni és megőrizni azokat a közjegyzői iratokat, amelyek nem kerülhetnek a Levéltárba.

question_answer Mik egy ügy lezárásának feltételei?

A „Lezárt (további intézkedést nem igényel)” státusz beállításának feltételei megegyeznek a „Befejezett” státusz esetén írtakkal, csupán az archiválás vizsgálatával egészülnek ki a 2020. január 1. után rögzített ügyek esetén. A program az okirati és hagyatéki ügyekben ellenőrzi, hogy van-e legalább 1 db ES3 akta, amely az archiválás szolgáltatóhoz beküldésre került.

question_answer A záradéki tanúsítványok esetén is a lezárt státusz jelenti az ügy végleges befejezését? Mi a befejező irat ilyen ügyben?

A KÜR-ben a lezárt ügy a Küsz. 29. alcíme (41-43. §) szerinti további intézkedést nem igénylő ügynek felel meg. Az ügy lezárásához befejező irat rögzítése szükséges, ami lehet akár a záradéki tanúsítvány vagy annak szerkesztett szövege (word fájl), akár a költségjegyzék is.

question_answer Ha egy lezárt, további intézkedést nem igénylő státuszú ügyben utóbb kijavító végzés válik szükségessé, hogy lehet reaktiválni az ügyet?

Lezárt ügy „Befejezett”-re visszaállításának nincs akadálya.

4.1.13. Eljárás okirat, illetve határozat kijavítása vagy kiegészítése esetén

4.1.13.1. Határozat kijavítása vagy kiegészítése

A határozat kijavításáról, illetve kiegészítéséről a közjegyző, a közjegyzőhelyettes, illetve annak a határozatnak a tekintetében, amelyet a közjegyzőjelölt is meghozhat, a közjegyzőjelölt is dönthet.

Határozat kijavítása, kiegészítése külön határozattal (kijavító/kiegészítő végzés) történik, melyet az eredeti határozat ügyszáma alatt, utóiratként, a soron következő sorszámon kell iktatni.

A kijavításról, illetve a kiegészítésről hozott végzést, valamint annak jogerőt megállapító végzését a KÜR-ben rögzíteni kell.

A végzés meghozatalával el kell készíteni a kijavítással, kiegészítéssel egységes szerkezetbe foglalt hiteles kiadmányt is, melyet annak kell kiadni, aki az eredeti hiteles kiadmányból is kapott.

Ha az archivált határozat végzéssel kijavításra vagy kiegészítésre kerül, a kijavító, illetve a kiegészítő végzést, illetve annak jogerőt megállapító végzését is archiválni kell.

insert_link 4.1.11.2.2. Hagyatéki eljárásban archiválandó iratok

insert_link 4.1.11.2.3. Közjegyző előtti egyezségi eljárásban archiválandó iratok

insert_link 4.1.11.2.4. gkZONY eljárásban archiválandó iratok

Kapcsolódó jogszabály: Küsz. II. FEJEZET 36. §, 37. § (3) bek., III. FEJEZET 45. § (3) bek.
  1. §

(1) A határozat kijavításáról, illetve kiegészítéséről a közjegyző, a közjegyzőhelyettes, illetve annak a határozatnak a tekintetében, amelyet a közjegyzőjelölt is meghozhat, a közjegyzőjelölt külön határozattal dönt, melyet a kijavított, illetve kiegészített határozat ügyszáma alatt, utóiratként, a soron következő sorszámon vesz nyilvántartásba.

(2) Az ügyintéző a kijavításról, illetve a kiegészítésről hozott határozatot a KÜR-ben rögzíti.

  1. §

(3) Ha az irat kijavítására, illetve kiegészítésére került sor, el kell készíteni a kijavítással, kiegészítéssel egységes szerkezetbe foglalt hiteles kiadmányt.

  1. §

(3) Ha az archivált közjegyzői okirat végzéssel kijavításra, továbbá ha az archivált határozat végzéssel kijavításra vagy kiegészítésre kerül, a kijavító, illetve a kiegészítő végzést is archiválni kell.

question_answer Ha egy lezárt, további intézkedést nem igénylő státuszú ügyben utóbb kijavító végzés válik szükségessé, hogy lehet reaktiválni az ügyet?

Lezárt ügy „Befejezett”-re visszaállításának nincs akadálya.

question_answer Egy 1967-ben befejezett hagyatéki ügyében az örökösök megkeresték a közjegyzői irodát, avégett, hogy az örökös adatai el vannak írva a tulajdoni lapon és kérik az állami közjegyző által hozott hagyatékátadó végzés kijavítását. Hogyan kell eljárnom ebben az esetben ügyvitelileg?

Az állami közjegyző által hozott hagyatékátadó végzés kijavítása a közjegyző hatáskörébe tartozik. Ügyviteli szempontból először is a régi ügyet kell rögzíteni a WebNotes-ban, majd a kijavító végzés itt iktatható a soron következő sorszámon.

4.1.13.2. Közjegyzői okirat kijavítása vagy kiegészítése

Az okirat kijavítását, illetve kiegészítését a közjegyző, vagy a közjegyzőhelyettes rendelheti el.

Az okiratot kijavító vagy kiegészítő végzést az eredeti okirat ügyszáma alatt, utóiratként, a soron következő sorszámon kell nyilvántartásba venni.

A kijavításról, illetve a kiegészítésről hozott végzést, valamint annak jogerőt megállapító végzését a KÜR-ben rögzíteni kell.

error_outline Fontos! A közjegyzői okirat kijavítása esetén az erről hozott határozat jogerőre emelkedésének időpontja adja meg a selejtezési idő kezdőnapját.


Ha az archivált közjegyzői okirat végzéssel kijavításra vagy kiegészítésre kerül, a kijavító, illetve a kiegészítő végzést, illetve annak jogerőt megállapító végzését is archiválni kell.

insert_link 4.1.11.2.1. Közokirat-szerkesztési eljárásban archiválandó iratok


emoji_objects Javasoljuk, hogy az archiválás tárgyát képező papíralapú iratokat (kérelem, okirat és mellékletei, költségjegyzék, kijavítás iránti kérelem, kijavító vagy kiegészítő végzés és jogerőt megállapító végzése, egységes szerkezetbe foglalt hiteles kiadmány) a közjegyző és a közjegyzőhelyettes egy ES3 aktában archiválja ismételten.



I. Közjegyzői okirat kijavítására vonatkozó különös szabályok

Névcsere, hibás névírás, szám- vagy számítási hiba vagy más hasonló elírás esetén az okiratban szereplő ügyfelek közös kérelmére vagy hivatalból a közjegyző végzéssel bármikor elrendelheti a közjegyzői okirat kijavítását.

A közjegyzői okirat kijavítását elrendelő végzést a kijavított okiratra és lehetőleg annak kiadmányaira is fel kell jegyezni.

Ha a szó törlése szükséges, a javítást úgy kell elvégezni, hogy az áthúzott szó olvasható maradjon. A törölt szavak számát a lapszélen vagy az okirat végén fel kell tüntetni, és a közjegyző, az okiratot aláíró valamennyi fél, illetve képviselő, valamint segédszemély aláírásával kell ellátni. Amennyiben a közjegyzői okiratban más változtatás szükséges, ezt az okirat megfelelő sorában utaló jellel kell jelölni. A változtatást – az érintett szavak számának feltüntetésével – a lapszélen vagy az okirat végén kell elhelyezni, és a közjegyző, az okiratot aláíró valamennyi fél, illetve képviselő, valamint segédszemély aláírásával kell ellátni. 

A kijavító végzés meghozatala esetén egyúttal el kell készíteni a kijavítással egységes szerkezetbe foglalt hiteles kiadmányt is, amit – ha a kiadmányokat már kibocsátották – a közjegyző kibocsáthat. A hiteles kiadmányt az eredeti okirattal szó szerint megegyezően kell elkészíteni, azzal az eltéréssel, hogy az eredeti okiratban végzett javításokat közvetlenül arra a helyre kell írni, ahová a szövegösszefüggés szerint tartoznak, és a javítás tényét a kiadmányon nem kell feltüntetni.

A közjegyzői okiratról utólagosan kiállított hiteles kiadmány készítése előtt a közjegyző, illetve a közjegyzőhelyettes köteles meggyőződni arról, hogy a közjegyzői okiraton történt-e javítás.


II. Közjegyzői okirat kiegészítésére vonatkozó különös szabályok

Ha a közjegyzői okiratban kiegészítés szükséges, ezt az okirat megfelelő sorában utaló jellel kell jelölni. A kiegészítést – az érintett szavak számának feltüntetésével – a lapszélen vagy az okirat végén kell elhelyezni, és a közjegyző, az okiratot aláíró valamennyi fél, illetve képviselő, valamint segédszemély aláírásával kell ellátni.

A kiegészítő végzés meghozatala esetén egyúttal el kell készíteni a kijavítással egységes szerkezetbe foglalt hiteles kiadmányt is. A hiteles kiadmányt az eredeti okirattal szó szerint megegyezően kell elkészíteni, azzal az eltéréssel, hogy az eredeti okiratban végzett kiegészítéseket közvetlenül arra a helyre kell írni, ahová a szövegösszefüggés szerint tartoznak, és a kiegészítés tényét a kiadmányon nem kell feltüntetni.

A közjegyzői okiratról utólagosan kiállított hiteles kiadmány készítése előtt a közjegyző, illetve a közjegyzőhelyettes köteles meggyőződni arról, hogy a közjegyzői okiraton történt-e kiegészítés.

Kapcsolódó jogszabály: Küsz. III. FEJEZET 45. § (3) bek., V. FEJEZET 62. § (3) bek.; Kjtv. 116. §, 154. § (1) bek

Küsz. 45. §

(3) Ha az archivált közjegyzői okirat végzéssel kijavításra, továbbá ha az archivált határozat végzéssel kijavításra vagy kiegészítésre kerül, a kijavító, illetve a kiegészítő végzést is archiválni kell.

Küsz. 62. §

(3) A hiteles kiadmány készítése előtt a közjegyző, illetve a közjegyzőhelyettes köteles meggyőződni arról, hogy a közjegyzői okiraton történt-e javítás, kiegészítés. Ha a közjegyzői okirat kijavítására, illetve kiegészítésére került sor, el kell készíteni a kijavítással, kiegészítéssel egységes szerkezetbe foglalt hiteles kiadmányt.

Kjtv. 116. §

(1) A közjegyzői okiratban törölni, átütni vagy a sorok közé írni nem szabad. Ha a szó törlése szükséges, a javítást úgy kell elvégezni, hogy az áthúzott szó olvasható maradjon. A törölt szavak számát a lapszélen vagy az okirat végén fel kell tüntetni, és a közjegyző, az okiratot aláíró valamennyi fél, illetve képviselő, valamint segédszemély aláírásával kell ellátni.

(2) Ha a közjegyzői okiratban más változtatás vagy kiegészítés szükséges, ezt az okirat megfelelő sorában utaló jellel kell jelölni. A változtatást vagy kiegészítést - az érintett szavak számának feltüntetésével - a lapszélen vagy az okirat végén kell elhelyezni, és a közjegyző, az okiratot aláíró valamennyi fél, illetve képviselő, valamint segédszemély aláírásával kell ellátni. 

(3) A közjegyző névcsere, hibás névírás, szám- vagy számítási hiba vagy más hasonló elírás esetén az okiratban szereplő ügyfelek közös kérelmére vagy hivatalból a közjegyzői okirat kijavítását végzéssel bármikor elrendelheti. 

(4) A közjegyzői okirat kijavítását elrendelő végzést a kijavított okiratra és lehetőleg annak kiadmányaira is fel kell jegyezni. Ha a kiadmányokat már kibocsátották, a közjegyző új, a kijavított szöveget tartalmazó kiadmányokat bocsáthat ki. A kijavítás tárgyában hozott végzés ellen fellebbezésnek csak akkor van helye, ha a közjegyző a kijavítás iránti kérelmet visszautasította vagy elutasította, vagy az hivatalból történt. A fellebbezésre és a bíróság eljárására az 5. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadóak. 

Kjtv. 154. §

(1) A hiteles kiadmányt az eredeti okirattal szó szerint megegyezően kell elkészíteni, azzal az eltéréssel, hogy az eredeti okiratban végzett javításokat és kiegészítéseket közvetlenül arra a helyre kell írni, ahová a szövegösszefüggés szerint tartoznak, és a javítás, kiegészítés tényét a kiadmányon nem kell feltüntetni. 

question_answer Ha egy lezárt, további intézkedést nem igénylő státuszú ügyben utóbb kijavító végzés válik szükségessé, hogy lehet reaktiválni az ügyet?

Lezárt ügy „Befejezett”-re visszaállításának nincs akadálya.

4.2. AZ ANOTES-BÓL MIGRÁLT ÜGYEK KEZELÉSE

4.2.1. Adatok áttöltése a KÜR felületébe

Az aNotes rendszerben lévő nyilvántartási adatok KÜR-be történő áttöltése sikeresen lezajlott.

Az aNotesban rögzített ügyiratok külön kerülnek mentésre és migrálásra. Az ügyiratok MOKK-hoz történő eljuttatását a Professional IT fizikai adathordozókkal végzi el, kivéve, ha az iroda erre nem tart igényt. Az ügyiratok feltöltését a MOKK Informatikai Irodájának munkatársai folyamatosan végzik.

error_outline Fontos! Az adatok feltöltését követően az aNotes rendszerben történt adatmódosítás utólagosan nem migrálható.

4.2.2. Iratok rögzítése

A Küsz. irat rögzítési szabályai csak a 2020. január 1. után a közjegyzőnél indult ügyekre alkalmazandók, ezért a 2019. december 31-én folyamatban lévő ügyek iratait nem kell rögzíteni a KÜR-ben.

Ha egy 2019. december 31-én folyamatban lévő hagyatéki ügyben a végrendelet 2020. január 1-jét követően került kihirdetésre, akkor a végrendeletet magát nem kell feltölteni a KÜR-be, de a végrendeletre vonatkozó adatokat fel kell tüntetni a KÜR-ben, erre pedig van egy külön sablon az „Iratok” aloldalon.

Azokban az ügyekben melyek 2019. december 31-én befejezettek voltak, de jogerőre csak 2020. január 1-je után emelkedtek, a jogerőre emelkedés napját rögzíteni kell a KÜR-ben.

question_answer Hogyan kell a folyamatban lévő póthagyatéki eljáráshoz a korábban lezárt hagyatéki eljárást kapcsolni?

Ha a póthagyatéki eljárás 2020. január 1. napja után indult és ahhoz az aNotes-ban lezárt hagyatéki ügyet kell egyesíteni, akkor az utóbbi összekapcsolható a folyamatban lévő póthagyatéki eljárással. Amennyiben az aNotes használata előtt lezárt ügyet (pl. 1992-ben lezárt hagyatéki ügy) kellene folyamatban lévő póthagyatéki eljáráshoz kapcsolni, úgy szükséges bekérni a Levéltárból a Küsz. 88. §-ának (6) bekezdés a) pontjában meghatározott iratait, és szkennelés útján rögzíteni azokat a folyamatban lévő póthagyatéki eljáráshoz (ez esetben tehát nem az alaphagyatéki ügy kerül összekapcsolásra a póthagyatéki üggyel, hanem az alaphagyatéki ügy iratai kerülnekrögzítésre a póthagyatéki ügyhöz).

4.2.3. Ügy befejezése

A KÜR rendszer egy aNotes-ból áttöltött ügy „Befejezett” státuszának beállítása esetén megvizsgálja, hogy az ehhez szükséges adatok a nyilvántartásban rögzítésre kerültek-e. A befejezett státusz beállítása előtt a program az alábbi ellenőrzéseket hajtja végre:

  • Legyen megadva a befejezés dátuma.
  • Legyen rögzítve az érkezés napja.
  • Legyen megadva a befejezés/elintézés napja.
  • Minden ügyben legyen legalább 1 fél. Többoldalú jogügylet esetén legyen legalább 2 fél.
  • Minden személynél legyen vezetéknév és utónév vagy elnevezés.
  • Minden fél esetén legyen születési vezetéknév és utónév. (képviselők esetén ez nem elvárt).
  • Szervezetnek legyen adószáma vagy nyilvántartási száma.
  • Minden személynek legyen jogállása.
  • Hagyatéki ügyben legyen örökhagyó.
  • Nemperes ügyek esetén a feleknek legyen lakcíme ill. székhelye, vagy más címe.
  • Örökhagyó esetén legyen megadva a halál ideje.

4.2.4. Költségjegyzék

A 2019. július 1. előtt indult ügyekben a régi Díjrendelet szerinti díjjegyzéket nem kell a KÜR-ben rögzíteni.

A 2019. július 1. után indult ügyekben a költségjegyzék elkészíthető a start.mokk.hu oldal „Díjszámító” csempéjének használatával vagy akár a KÜR-ön keresztül. Kattintson ide, ha a kézikönyv „Költségjegyzék” című fejezetéhez szeretne ugrani!

4.2.5. Számlázás

A KÜR számlázó modulját kell használni minden esetben, ha a számla kiállítására 2020. január 1. után kerül sor, függetlenül attól, hogy 2020. január 1. után indult vagy 2019. december 31-én folyamatban lévő ügyben merül fel a számla kiállításának szükségessége. Számlák kiállításával kapcsolatos további információkért kattintson ide.

question_answer Mi a teendő, ha a 2019-ben kiállított számla tévesen lett kiállítva és sztornózandó?

2020. január 1. után közjegyzői üggyel összefüggésben kiállítandó számla kiállításához a KÜR számlázó modulja használandó. Stornó számla is kiállítható a KÜR-ben: főmenü/eszközök/új számla. A tételt „-„ előjellel kell felvenni és a megjegyzés rovatba beírni, hogy melyik számú számla stornója.

4.2.6. Archiválás

A Küsz. hatálybalépését megelőző ügyekben javasolt az archiválandó iratot rögzíteni a KÜR-ben, s az archiválást onnan elvégezni, ez esetben ugyanis az archiválás-szolgáltatótól visszaérkező elektronikus tértivevény gond nélkül és automatikusan az ügyhöz rendelődik.

4.2.7. Ügyek levéltárba adása

4.2.7.1. aNotes-ban iktatott ügyek levéltárba adása

A korábban az aNotes-ban nyilvántartott ügyek esetében, amelyek nyilvántartási adatai a KÜR-be migrálva lettek, a levéltári leadáshoz az elektronikus iratjegyzéket az aNotes-ból kell előállítani, amíg a KÜR ezen modulja el nem készül. Ha a leadás előtt az ügy nyilvántartási adatait módosítani kell, akkor ezt mind az aNotes-ban, mind a KÜR-ben át kell vezetni annak érdekében, hogy az iratjegyzék és a nyilvántartási adatok összhangban legyenek. Az aNotes-ban a közjegyzőnek kell a megszokott módon bejelölnie a levéltárba adás megtörténtét, míg a KÜR esetében az elektronikus iratjegyzéket a Levéltár megküldi az Informatikai Irodának, s így a KÜR-ben az ügy státusza átállításra kerül „levéltárba adva” státuszra.

4.2.7.2. Adatok módosítása levéltárba adott ügyek esetén

Ha az ügy iratai már leadásra kerültek a Levéltárba, az aNotes adatainak migrálását követően a KÜR-ben nem lehet módosítani az adatokat (így a státuszt sem lehet átállítani). Ha az ügyhöz utóirat érkezik (pl. végrehajtási záradék törlése iránti kérelem), vagy azt 2019-es ügyhöz kell szerelni (pl. a 2019-es ügyszámú póthagyatéki ügyhöz a 2013-as ügyszámú alaphagyatéki ügyet), akkor a Levéltárat kell megkeresni annak érdekében, hogy az ügy ismét aktív státuszba kerüljön.

4.3. ÜGYVITELI ELJÁRÁSOKAT ÉRINTŐ VÁLTOZÁSOK JEGYZÉKE

4.3.1. Végrehajtás elrendelése iránti eljárás szabályai 2020. szeptember 1-jén és azt követően

4.3.1.1. Jogforrások, a végrehajtás alapjául szolgáló (végrehajtandó) okiratok

A Kjtv. 55. §-ában foglalt felhatalmazás alapján az elektronikus ügyintézés egyes kérdéseiről szóló 91. számú MOKK Iránymutatás 16. §-a 2020. augusztus 31-ig kifejezetten PDF űrlap előterjesztését kívánta meg a végrehajtást kérő részéről, amennyiben az iránymutatás 16. §-a szerinti közjegyzői határozat, közjegyző által jóváhagyott egyezség, a közjegyző költségjegyzéke vagy közjegyzői okirat alapján végrehajtási kérelmet, illetve a közjegyző határozata és a közjegyző által jóváhagyott egyezség alapján biztosítási intézkedés elrendelése iránti kérelmet kívánt előterjeszteni.

2020. szeptember 1-jei hatálybalépéssel a 115. számú MOKK Iránymutatás azonban ezt érintően módosította a 91. számú iránymutatás 16. §-ának (5) bekezdését, mely alapján a közjegyző – végrehajtási kérelem elektronikus úton való előterjesztése esetén – a végrehajtható okiratot úgy állítja ki, hogy a végrehajtási kérelem alapján generált végrehajtási lap, illetve végrehajtási záradék elektronikus űrlapot – a végrehajtás kérelemtől eltérő elrendelése [Vht. 19. § (2) bek.] esetén az erről hozott végzést – hivatali elektronikus aláírásával látja el akként, hogy az elektronikus űrlapon feltüntetésre kerül a végrehajtási ügy ügyszáma is.

A módosítás azokat a végrehajtási kérelmeket [illetve az a) és b) pontok esetén biztosítási intézkedés elrendelése iránti kérelmeket] érinti, amelyeknél a végrehajtás alapjául szolgáló okirat

  • a) a közjegyző határozata [Vht. 16. § a) pont],
  • Az a) pont alatti határozatok alól kivételt képeznek a fizetési meghagyásos eljárás, valamint a fizetési meghagyás végrehajtásának elrendelése és a fizetési meghagyásos eljárással összefüggő biztosítási intézkedés elrendelése során hozott határozatok. Ezekre az Fmhtv. szabályait kell alkalmazni. A közjegyző által kibocsátott európai fizetési meghagyás a közjegyző határozatának minősül.

  • b) a közjegyző által jóváhagyott egyezség [Vht. 16. § a) pont],
  • c) a közjegyző költségjegyzéke [Vht. 16. § a) pont],
  • d) a közjegyzői okirat (Vht. 23/C. §).

[Az a)-d) pontban felsorolt okiratok együtt: végrehajtandó okirat.]

Kapcsolódó jogszabály: 91. sz. MOKK iránymutatás 16. §
  1. §

(1) A közjegyző határozata - ide nem értve a fizetési meghagyásos eljárás, valamint a fizetési meghagyás végrehajtásának elrendelése és a fizetési meghagyásos eljárással összefüggő biztosítási intézkedés elrendelése során hozott határozatokat - (a továbbiakban: közjegyző határozata), a közjegyző által jóváhagyott egyezség, a közjegyző költségjegyzéke és a közjegyzői okirat alapján történő végrehajtás elrendelése, valamint a közjegyző határozata és a közjegyző által jóváhagyott egyezség alapján történő biztosítási intézkedés elrendelése iránti eljárás (a továbbiakban együtt: végrehajtási eljárás) lefolytatása iránti kérelmet (a továbbiakban: végrehajtási kérelem)

a) az Eüitv. alapján elektronikus kapcsolattartásra kötelezett vagy elektronikus kapcsolattartást választó fél, illetve képviselő (a továbbiakban együtt: elektronikus úton kapcsolatot tartó) elektronikus úton, a MOKK által rendszeresített, elektronikus aláírással ellátott vagy a Pp. 325. § (1) bekezdés g) pontjában foglaltak szerint hitelesített elektronikus űrlap használatával,

b) az Eüitv. alapján elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett és azt nem is választó fél, illetve képviselő (a továbbiakban együtt: nem elektronikus úton kapcsolatot tartó) papíralapon vagy a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 12. § (3) bekezdésében foglaltak szerint szóban

köteles előterjeszteni.

(1a) A Vht. 31/E. § (4a) bekezdésének alkalmazásában egyidejűleg előterjesztettnek kell tekinteni az egyetemlegesen kötelezett adósokkal szemben benyújtott végrehajtási kérelmeket, ha az elektronikus úton kapcsolatot tartó a végrehajtási kérelmeket azonos naptári napon nyújtja be az (1) bekezdés a) pontja szerint, s az így benyújtott végrehajtási kérelmekben utal arra, hogy a végrehajtási kérelmeket egyetemlegesen kötelezett adósokkal szemben terjeszti elő.

(2) A végrehajtás alapjául szolgáló közjegyzői határozatnak, közjegyző által jóváhagyott egyezségnek, közjegyző költségjegyzékének, illetve közjegyzői okiratnak (a továbbiakban együtt: végrehajtandó okirat) a közjegyzői hatáskörbe tartozó egyes végrehajtási eljárások szabályairól, valamint egyes igazságügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 30/2019. (XII. 20.) IM rendelet 2. § (2)-(5) bekezdése szerinti hiteles kiadmányát, illetve a MOKK Levéltára által kiállított hiteles másolatát (a továbbiakban: levéltári hiteles másolat), valamint a Vht. 23/C. § (2) bekezdése szerinti közokirat hiteles kiadmányát, illetve levéltári hiteles másolatát az elektronikus úton kapcsolatot tartó elektronikus formában (elektronikus hiteles kiadmányként, illetve elektronikus levéltári hiteles másolatként) egy példányban [Eüitv. 21/A. § (3) bek.] elektronikus úton köteles a végrehajtási kérelemmel együtt benyújtani.

(3) A nem elektronikus úton kapcsolat tartó a végrehajtandó okirat két papíralapú hiteles kiadmányát, illetve levéltári hiteles másolatát köteles a végrehajtási kérelemmel együtt benyújtani.

(4) A végrehajtási kérelemhez mellékelt - a (2) bekezdésben meghatározottakon kívüli egyéb - iratot az elektronikus úton kapcsolatot tartó a Pp. 613. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti formában köteles benyújtani.

(5) A végrehajtási kérelem elektronikus úton való előterjesztése esetén a közjegyző a végrehajtható okiratot úgy állítja ki, hogy a végrehajtási kérelem alapján generált végrehajtási lap, illetve végrehajtási záradék elektronikus űrlapot - a végrehajtás kérelemtől eltérő elrendelése [Vht. 19. § (2) bek.] esetén az erről hozott végzést - hivatali elektronikus aláírásával látja el akként, hogy az elektronikus űrlapon feltüntetésre kerül a végrehajtási ügy ügyszáma is. A közjegyző a végrehajtható okiratot, valamint ha a végrehajtás elrendelésére végrehajtási záradék kiállításával kerül sor, a végrehajtandó okirat elektronikus hiteles kiadmányát, illetve elektronikus levéltári hiteles másolatát, továbbá a végrehajtás kérelemtől eltérő elrendelése esetén az erről hozott, hivatali elektronikus aláírással ellátott végzést egyazon elektronikus tárolódokumentumba (es3 akta) helyezi, és azt hivatali elektronikus aláírásával látja el. [A 116. számú MOKK iránymutatás 1. §-a értelmében eme rendelkezést a 2020. szeptember 1. után indult végrehajtási eljárásokban kell alkalmazni.]

(6) Ha a nem elektronikus úton kapcsolatot tartó a végrehajtási kérelmet papíralapon terjeszti elő, a közjegyző a végrehajtható okiratot úgy állítja ki, hogy a közjegyző a papíralapú végrehajtási kérelem nyomtatványt keltezéssel és hivatali aláírásával látja el. Ha a végrehajtás elrendelésére végrehajtási záradék kiállításával kerül sor, a közjegyző a papíralapú végrehajtási záradékot a végrehajtandó okirat papíralapú hiteles kiadmányához, illetve levéltári hiteles másolatához csatolja.

(7) A közjegyző a (5) bekezdés szerinti, hivatali elektronikus aláírással ellátott elektronikus tárolódokumentumot (es3 akta) elektronikus úton küldi meg a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar hivatali szervének tájékoztatása alapján a végrehajtónak, a végrehajtó hivatali tárhelyére.

(8) A közjegyző a (6) bekezdés szerint kiállított papíralapú végrehajtási záradékot a végrehajtandó okirat papíralapú hiteles kiadmányával, illetve levéltári hiteles másolatával együtt postai úton küldi meg a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar hivatali szervének tájékoztatása alapján a végrehajtónak.

(9) A közjegyző

a) az elektronikus úton kapcsolatot tartónak az (5) bekezdés szerinti, hivatali elektronikus aláírással ellátott elektronikus tárolódokumentumot (es3 akta) elektronikus úton,

b) a nem elektronikus úton kapcsolatot tartónak a (6) bekezdés szerint aláírt végrehajtható okirat papíralapú kiadmányát, valamint ha a végrehajtás elrendelésére végrehajtási záradék kiállításával kerül sor, a végrehajtandó okirat papíralapú nem hiteles másolatát postai úton küldi meg.

4.3.1.2. A végrehajtási kérelem előterjesztésének módjai

4.3.1.2.1. Elektronikus végrehajtási kérelem benyújtására kötelezettek és jogosultak

A módosítás következtében köteles elektronikus úton benyújtani a végrehajtási kérelmét és annak mellékleteit az, aki Eüitv. alapján elektronikus kapcsolattartásra kötelezett.

Elektronikusan köteles intézni az ügyeit

  • a) az ügyfélként eljáró
  • aa) a Pp.-ben meghatározott, belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet (kivéve a lakásszövetkezetet, az adószámmal nem rendelkező egyesületet, alapítványt)
  • ab) állam
  • ac) önkormányzat
  • ad) költségvetési szerv
  • ae) ügyész
  • af) jegyző
  • ag) köztestület
  • ah) egyéb közigazgatási hatóság
  • b) az ügyfél jogi képviselője

Továbbá, elektronikusan terjesztheti elő a végrehajtási kérelmet és annak mellékleteit az, aki az Eüitv. alapján nem lenne rá köteles, de az elektronikus kapcsolattartást választja.

[Az Eüitv. alapján elektronikus kapcsolattartásra kötelezett, valamint az elektronikus kapcsolattartást választó személyek együtt: elektronikus úton kapcsolatot tartó.]

Kapcsolódó jogszabály: Eüitv. 9. § (1)-(1a) bek.
  1. §

(1) Ha nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség alapján törvény vagy nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, elektronikus ügyintézésre köteles valamennyi, a 2. § (1) bekezdése szerinti ügy tekintetében   

a) az ügyfélként eljáró

aa) gazdálkodó szervezet,

ab) állam,

ac) önkormányzat,

ad) költségvetési szerv,

ae) ügyész,

af) jegyző,

ag) köztestület,

ah) az ac)-ag) alpontok hatálya alá nem tartozó egyéb közigazgatási hatóság, valamint

b) az ügyfél jogi képviselője.

(1a) Az (1) bekezdésben megjelölt ügyfél, a jogi képviselő, továbbá törvényben elektronikus ügyintézésre kötelezett ügyfél, valamint az elektronikus ügyintézést önkéntesen vállaló ügyfél részére küldött dokumentum kézbesítésére a 14. § (4) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

question_answer A közjegyző saját költségjegyzéke alapján hogyan tudja benyújtani a végrehajtási kérelmét és annak mellékleteit?

A végrehajtási kérelmet és annak mellékleteit a közjegyző a megfelelő ÁNYK űrlap használatával elektronikus úton köteles előterjeszteni [91. MOKK iránymutatás 16. § (1) bek., a) pont, E-ügyintézési tv. 1. § 23. pont, Pp. 7. § (1) bek. 6. pont]. Mivel a közjegyző ilyenkor végrehajtást kérőként jár el, nem használhatja ezért sem a KÜR, sem pedig a hivatali kapu felületét, hiszen ezek a közjegyzői eljárások intézésére szolgálnak.

A fentiekből eredően a közjegyzőnek a működési formájától függően (egyénileg vagy közjegyzői irodaként működik) az ÁNYK program használatával Ügyfélkapuról vagy Cégkapuról kell megküldenie az eljáró közjegyző részére (a MOKKIT hivatali tárhelyre) a végrehajtási kérelmét és annak mellékleteit.

4.3.1.2.2. Papíralapú vagy szóbeli végrehajtási kérelem benyújtására jogosultak

Az a fél, aki az Eüitv. alapján nem köteles elektronikus kapcsolattartásra és azt nem is választotta, papíralapon vagy a Vht. 12. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint szóban terjesztheti elő a végrehajtási kérelmét.

Kapcsolódó jogszabály: Vht. 12. § (3) bek.
  1. §

(3) A bíróság a szóban előterjesztett kérelmet a végrehajtható okirat nyomtatvány kitöltésével foglalja írásba.

4.3.1.3. A végrehajtási kérelem és mellékletei

4.3.1.3.1. Elektronikus végrehajtási kérelem és mellékletei

A végrehajtási kérelmet az elektronikus ügyintézés egyes kérdéseiről szóló MOKK 91. sz. iránymutatás 16. §-ának (1) bek. a) pontja értelmében az elektronikus úton kapcsolatot tartó elektronikus úton, a MOKK által rendszeresített, elektronikus aláírással ellátott vagy a Pp. 325. § (1) bekezdés g) pontjában foglaltak szerint hitelesített elektronikus űrlap használatával köteles előterjeszteni. E rendelkezést a MOKK 115. sz. iránymutatás 2. §-ának (1) bekezdése módosította, mely egyértelművé tette, hogy a végrehajtási kérelmet immáron AVDH-val ellátott elektronikus okiratként is elő lehet terjeszteni. Mindez egyaránt vonatkozik elektronikus kapcsolattartást választó természetes személyekre, valamint elektronikus kapcsolattartásra kötelezett gazdálkodó szervezetekre.

Cég esetében eljáró személy az általános szabály [vö. az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet 112. §] szerint hitelesíthet AVDH-val, hiszen ez az ő személyét igazolja, ugyanakkor igazolnia kell képviseleti jogosultságát, ha az E-ügyintézési tv. 19. §-ának (3) bekezdésének rendelkezésére figyelemmel nem mentesül ez alól. A cég képviselőjének azonosításával egyenértékű eseteket az E-ügyintézési tv. 19. §-ának (5) bekezdése tartalmazza.

A Küszvhr. 2. §-ának (2)-(4) bekezdései szerint mellékelendő okiratokat, azaz a végrehajtandó okirat hiteles kiadmányát, illetve a MOKK Levéltár által kiállított hiteles másolatát (a továbbiakban: levéltári hiteles másolat) az elektronikus úton kapcsolatot tartó elektronikus formában (elektronikus hiteles kiadmányként, illetve elektronikus levéltári hiteles másolatként) elektronikus úton köteles a végrehajtási kérelemmel együtt benyújtani. Ugyanez a követelmény vonatkozik a Vht. 23/C. §-ának (2) bekezdésében meghatározott, feltétel vagy időpont bekövetkezését tanúsító közokiratokra is (pl. felmondás).

Ezeket az elektronikus hiteles kiadmányokat (és elektronikus levéltári hiteles másolatokat) tehát a végrehajtást kérőnek a végrehajtási kérelem benyújtását megelőzően be kell szereznie a kiállítására jogosult közjegyzőtől vagy a MOKK Levéltártól.

error_outline Fontos! Az elektronikus hiteles kiadmányoknak a végrehajtási kérelemmel egyidejűleg történő kiállítását nem lehet kérni a közjegyzőtől, az minden esetben a végrehajtási kérelem mellékletét kell, hogy képezze.


A végrehajtási kérelemhez mellékelt, fent említetteken kívüli egyéb iratot (pl. meghatalmazás) az elektronikus úton kapcsolatot tartó a Pp. 613. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerinti formában köteles benyújtani.

Az elektronikus úton kapcsolatot tartó a MOKK által rendszeresített ÁNYK űrlapok használatára köteles, amely nyomtatványok 2020. augusztus 31. napjától elérhetőek a MOKK honlapján. A nyomtatványt, az ahhoz csatolt elektronikus hiteles kiadmányt, (illetve az elektronikus levéltári hiteles másolatot), valamint az esetlegesen benyújtandó egyéb elektronikus iratot elektronikus úton a közjegyző hivatali tárhelyére kell megküldeni.

info
  • A honlapon jelenleg 6 kérelem űrlap található meg. A biztosítási intézkedés űrlapja hamarosan elérhető lesz.
  • Több melléklet esetén a fél .zip fájlban terjesztheti elő a végrehajtási kérelmet és annak mellékleteit.
  • Az egyetemlegesen kötelezett adósokkal szemben Vht. 31/E. § (4a) bekezdésének alkalmazásában – egyidejűleg előterjesztettnek kell tekinteni benyújtott végrehajtási kérelmeket, ha az elektronikus úton kapcsolatot tartó a végrehajtási kérelmeket azonos naptári napon nyújtja be a 91. MOKK Iránymutatás 16. § (1) bekezdés a) pontja szerint, s az így benyújtott végrehajtási kérelmekben utal arra, hogy a végrehajtási kérelmeket egyetemlegesen kötelezett adósokkal szemben terjeszti elő.

Vht. 31/E. § (4a) bek. (4a) Ha a végrehajtást kérő ugyanazon közjegyzői okirat alapján, ugyanannak a követelésnek a végrehajtását több, egyetemlegesen kötelezett adóssal [5. § (1) bekezdés] szemben egyidejűleg kéri, csak az egyik adóssal szemben előterjesztett végrehajtási kérelemre kell megfizetni a (3) bekezdés szerinti díjat, a további adóssal szemben előterjesztett végrehajtható okirat kiállítási kérelemre 5000 Ft díjat kell adósonként megfizetni. A megfizetett összes díjat az adósokon egyenlő arányban kell behajtani.

Kapcsolódó jogszabály: Küszvhr. 2. § (2)-(4) bek., Pp. 613. § (1) bek., Pp. 325. § (1) bek. g) pont

Küszvhr. 2. §

(2) A közjegyző határozata, illetve a közjegyző által jóváhagyott egyezség alapján történő végrehajtás elrendelése iránti kérelemmel együtt - ha a végrehajtás alapjául szolgáló közjegyzői határozatot nem az eljáró közjegyző hozta, illetve az egyezséget nem az eljáró közjegyző hagyta jóvá - elő kell terjeszteni a közjegyzői határozat, illetve a közjegyző által jóváhagyott egyezség egy hiteles kiadmányát.

(3) A közjegyző költségjegyzéke alapján történő végrehajtás elrendelése iránti végrehajtási kérelemmel együtt elő kell terjeszteni a közjegyző költségjegyzékének egy hiteles kiadmányát.

(4) A közjegyzői okirat alapján történő végrehajtás elrendelése iránti végrehajtási kérelemmel együtt elő kell terjeszteni a végrehajtás alapjául szolgáló közjegyzői okirat két hiteles kiadmányát és két nem hiteles másolatát.

Pp. 613. §

(1) Az elektronikus úton történő kapcsolattartásra kötelezett és az elektronikus kapcsolattartást választó fél, illetve képviselő (a továbbiakban együtt: elektronikus úton kapcsolatot tartó) - ha a beadvány mellékletét képező okirat nem elektronikus okiratként áll rendelkezésre - köteles gondoskodni a beadvány mellékletét képező papír alapú okirat digitalizálásáról és a papír alapú okirat megőrzéséről.

Pp. 325. §

(1) Teljes bizonyító erejű a magánokirat, ha (…)
g) az elektronikus okiratot az aláíró a Kormány rendeletében meghatározott azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással hitelesíti, (…)

question_answer Hogyan lehet intézni a végrehajtási ügyet, ha a végrehajtást kérő előbb nem az ÁNYK-s űrlap használatával terjesztette elő a végrehajtási kérelmet ( de az ügy ez alapján iktatva lett), majd – még az alkalmazandó jogkövetkezmények foganatosítása előtt – helyesen is beadja a végrehajtási kérelmet? Lehet ezzel frissíteni az iktatást, azaz azok a funkciók, amik az ÁNYK-hoz kapcsolódnak a KÜR-ben, így új számra iktatás nélkül fognak működni, vagy a régi iktatást „téves iktatás” státuszúra kell állítani?

A második üzenetet az ügyhöz lehet kapcsolni. Az üzenetből a PDF kérelem letölthető és szintén lehet belőle .docx végrehajtási lapot generálni a pdf és word ikonokra kattintva. Az így létrehozott file-ok visszatölthetőek az ügybe. A személyek adatainak automatikus rögzítése ebben az esetben nem megoldható.

4.3.1.3.2. Papíralapú és szóbeli végrehajtási kérelem és mellékletei

A nem elektronikus úton kapcsolatot tartó a végrehajtandó okirat két papíralapú hiteles kiadmányát, illetve levéltári hiteles másolatát a papíralapú vagy szóbeli végrehajtási kérelemmel együtt postai úton vagy személyesen nyújthatja be az eljáró közjegyzőnek.

4.3.1.4 A közjegyző eljárása

4.3.1.4.1. Eljárás elektronikus kérelem-előterjesztés esetén

Az elektronikusan előterjesztett kérelem a hivatali kapun keresztül a végrehajtást kérő által kiválasztott közjegyzőhöz kerül.

Az űrlapokon benyújtott kérelmek esetén a megnyitott üzenetekben láthatók a csatolt mellékletek és olvasható egy rövid összefoglaló kivonat a végrehajtást kérő és az adós személyéről. Ezen üzenetek jobb felső sarkában megjelenik egy PDF formátumban történő letöltést (és nyomtatást) támogató ikon, valamint egy „új ügy” feliratú gomb.

  • A letölthető PDF dokumentum a kérelem minden adatát tartalmazza, s olvasható formában leképezi a valójában XML formátumú kérelem adatait.

  • Azúj ügy” gomb a közjegyzői iroda munkáját hivatott segíteni azzal, hogy használata esetén a beérkezett kérelem alapján a KÜR létrehoz egy új ügyet, amelyben automatikusan rögzítésre kerülnek az alábbi adatok:

    • az ügy érkezése
    • az ügy tárgya
    • a végrehajtást kérő adatai
    • az adós adatai
    • képviselők adatai
    • az adós tartozásáért felelős egyéb személyek adatai (ha vannak)
    • a mellékletként csatolt iratok (.zip csomag esetén a benne foglalt dokumentumok kicsomagolva)
    • a kérelem PDF formátumban (ugyanaz, mint ami a PDF ikonra kattintva letölthető)

Az új ügy létrehozása előtt a KÜR megerősítést kér az ügyintézőtől az alábbi képen látható formában:

Az ügy létrehozása esetén a KÜR – az automatikusan rögzített adatokon kívül – generál egy szabadon szerkeszthető Word (.docx) formátumú végrehajtási lapot, illetve záradékot.

Az így generált irat egy automatikusan létrehozott munkaanyag, amely a kérelem adatait tartalmazza. A dokumentum letöltést követően szabadon szerkeszthető, így például egyénileg módosítható a kérelem adattartalma, ha a végrehajtás kérelemtől eltérő elrendelése szükséges. A módosítások elvégzése után a generált elektronikus űrlap visszatöltendő a KÜR-be a WebNotes rendszer Microsoft Word-höz készült bővítményével.

info

Amennyiben a végrehajtási záradék elektronikus űrlapjának - szerkeszthető (.docx) verziójának - újbóli legenerálására van szükség, úgy az "üzenetek" ablakban a beérkező üzenetet megnyitva a megjelenő WORD ikon segítségével azt megtehetjük. Az ikon csak abban az estben jelenik meg az üzenetnél, ha az üzenet már egy konkrét ügyhöz van rendelve.

* Ha az üzenet nincs ügyhöz kapcsolva akkor azt megtehetjük a ceruza ikonra kattintva. [kép]

question_answer Mikor lehet szükség a szerkeszthető verzió újbóli legenerálására?

1. Hiánypótlásként új beadvány (űrlap) érkezett egy már meglévő, folyamatban lévő végrehajtási ügyhöz.

2. Nem az "új ügy" funkció segítségével hoztuk létre a végrehajtás elrendeléses ügyet, ezért nem generálódott le a szerkeszthető végrehajtási lap.


A végrehajtható okirat úgy állítható ki, hogy a közjegyző az automatikusan létrehozott szerkeszthető munkaanyag (DOCX) letöltése után a tartalmi és formai ellenőrzését követően, amennyiben szükséges annak javítása majd visszatöltése után létrejött PDF elektronikus űrlapot – a végrehajtás kérelemtől eltérő elrendelése esetén [Vht. 19. § (2) bek.] az erről hozott végzést – hivatali elektronikus aláírásával látja el. Ehhez kattintsunk az irat „PDF műveletek” menüjére, majd válasszuk ki a „PDF aláírás” opciót.

A végrehajtás elrendelésekor az MBVK hivatali szervének a végrehajtási lapot, illetve a végrehajtási záradékot elektronikus úton kell megküldeni. Az MBVK-nak való elektronikus megküldéséről szóló további információkért kattintson ide.

A közjegyző - a végrehajtó személyének ismertté válását követően - a végrehajtható okiratot, valamint ha a végrehajtás elrendelésére végrehajtási záradék kiállításával kerül sor, a végrehajtandó okirat elektronikus hiteles kiadmányát (illetve elektronikus levéltári hiteles másolatát), továbbá a végrehajtás kérelemtől eltérő elrendelése esetén az erről hozott, hivatali elektronikus aláírással ellátott végzést egyazon ES3 aktába helyezi, és azt hivatali elektronikus aláírásával látja el.

A közjegyző az ilyen módon hivatali elektronikus aláírással ellátott ES3 aktát elektronikus úton (E-kézbesítés funkcióval) küldi meg az MBVK tájékoztatása alapján eljáró végrehajtó hivatali tárhelyére, és az elektronikus úton kapcsolatot tartó végrehajtást kérőnek.

insert_link 4.1.6.12. Vh. záradék ➤ MBVK

insert_link Hogyan helyezhető egyszerre több dokumentum egy e-aktába?

insert_link E-kézbesítés használata

info Fejlesztési terv - az FMH eljáráson kívüli esetekben a céggel szembeni végrehajtási jog cégjegyzékbe való bejegyzéséhez szükséges funkció kialakítása is.
Jelenleg ezen XML-t az alábbi oldal segítségével lehet létrehozni: https://start.mokk.hu/okiratvh/index.html

Kapcsolódó jogszabály: Küszvhr. 4. §, Vht. 32. § (1) bek.

Küszvhr. 4. §

A közjegyző a végrehajtás elrendelésekor

a) a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar hivatali szervének a végrehajtási lap, illetve a végrehajtási záradék másolatát a MOKK számítástechnikai rendszerén keresztül,

b) a végrehajtónak a végrehajtási lapot, illetve a végrehajtási záradékot és a végrehajtási záradék alapjául szolgáló okirat hiteles kiadmányát, valamint

c) a végrehajtást kérőnek a végrehajtási lapot, illetve a végrehajtási záradékot és a végrehajtási záradék alapjául szolgáló okirat nem hiteles másolatát

küldi meg.

Vht. 32. §

(1) A bíróság, illetőleg a végrehajtható okiratot kiállító szerv a végrehajtható okirat másolatát - a 10. § c)-d) pontjában említett végrehajtható okirat kivételével - elektronikus úton megküldi a Kar hivatali szervének. A közjegyző a végrehajtható okirat - a 10. § b) pontjában említett végrehajtható okirat esetén kizárólag a végrehajtási záradék - másolatát a MOKK számítástechnikai rendszerén keresztül küldi meg elektronikus úton a Kar hivatali szervének. Az ügyelosztás szabályaira figyelemmel a Kar hivatali szerve tájékoztatása alapján a bíróság, illetőleg a végrehajtható okiratot kiállító szerv a végrehajtható okiratot - a 10. § c)-d) pontjaiban említett végrehajtható okiratok kivételével - közvetlenül megküldi az adós lakóhelye, illetőleg székhelye szerinti végrehajtónak és a végrehajtást kérőnek.

question_answer Hogyan lehet intézni a végrehajtási ügyet, ha a végrehajtást kérő előbb nem az ÁNYK-s űrlap használatával terjesztette elő a végrehajtási kérelmet ( de az ügy ez alapján iktatva lett), majd – még az alkalmazandó jogkövetkezmények foganatosítása előtt – helyesen is beadja a végrehajtási kérelmet? Lehet ezzel frissíteni az iktatást, azaz azok a funkciók, amik az ÁNYK-hoz kapcsolódnak a KÜR-ben, így új számra iktatás nélkül fognak működni, vagy a régi iktatást „téves iktatás” státuszúra kell állítani?

A második üzenetet az ügyhöz lehet kapcsolni. Az üzenetből a PDF kérelem letölthető és szintén lehet belőle .docx végrehajtási lapot generálni a pdf és word ikonokra kattintva. Az így létrehozott file-ok visszatölthetőek az ügybe. A személyek adatainak automatikus rögzítése ebben az esetben nem megoldható.

question_answer Hogyan kell eljárnom ügyvitelileg, ha a végrehajtási kérelemtől eltérően rendelem el a végrehajtást?

Ha a végrehajtási kérelem részben alaptalan, a közjegyző a végrehajtási lapot a kérelemtől eltérően állítja ki [Vht. 19. § (2) bek.]. E kérdésben végzést kell hozni, mely ellen fellebbezésnek van helye [vö. Vht. 213. § (1) bek.]. A fellebbezésnek nincs halasztó hatálya a végrehajtás foganatosítására, így nem kell a végrehajtás elrendelésével bevárni a végzés jogerőre emelkedését, ezáltal a végzés meghozatalát követően módosítandó a docx. munkaanyag adattartalma, majd annak segítségével elrendelhető a végrehajtás is. A végrehajtó személyének ismertté válását követően a Küszvhr. 2. §-a, és a 91. MOKK iránymutatás 16. §-ának (5) bekezdése szerinti dokumentumokat (ilyenkor tipikusan a végrehajtás alapjául szolgáló okiratot, végrehajtási lapot/záradékot, illetve az eltérő elrendelésről rendelkező végzést) egy tároló dokumentumba kell helyezni (ES3 aktába), s azt kell megküldeni a végrehajtónak, valamint a végrehajtást kérőnek.

4.3.1.4.2. Eljárás papíralapú és szóbeli kérelem esetén

A nem elektronikus úton kapcsolatot tartó papíralapú és szóbeli végrehajtási kérelme alapján a közjegyző akként állítja ki a végrehajtható okiratot, hogy a kérelmet keltezéssel és hivatali aláírásával látja el. Ha a végrehajtás elrendelésére végrehajtási záradék kiállításával kerül sor, a közjegyző a papíralapú végrehajtási záradékot a végrehajtandó okirat papíralapú hiteles kiadmányához, illetve levéltári hiteles másolatához csatolja.

A végrehajtás elrendelésekor az MBVK hivatali szervének a végrehajtási lapot, illetve a végrehajtási záradékot elektronikus úton kell megküldeni. Az MBVK-nak való elektronikus megküldéséről szóló további információkért kattintson ide.

A közjegyző a fentiek szerint kiállított papíralapú végrehajtási záradékot a végrehajtandó okirat papíralapú hiteles kiadmányával (illetve levéltári hiteles másolatával) együtt postai úton küldi meg az MBVK tájékoztatása alapján a végrehajtónak, továbbá a nem elektronikus úton kapcsolatot tartónak az aláírt végrehajtható okirat papíralapú kiadmányát postai úton küldi meg. Ha a végrehajtás elrendelésére végrehajtási záradék kiállításával kerül sor, a közjegyző a végrehajtható okirat papíralapú kiadmányát és a végrehajtandó okirat papíralapú nem hiteles másolatát postai úton küldi meg a nem elektronikus úton kapcsolatot tartónak.

insert_link 4.1.6.12. Vh. záradék ➤ MBVK

Kapcsolódó jogszabály: Küszvhr. 4. §, Vht. 32. § (1) bek.

Küszvhr. 4. §

A közjegyző a végrehajtás elrendelésekor

a) a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar hivatali szervének a végrehajtási lap, illetve a végrehajtási záradék másolatát a MOKK számítástechnikai rendszerén keresztül,

b) a végrehajtónak a végrehajtási lapot, illetve a végrehajtási záradékot és a végrehajtási záradék alapjául szolgáló okirat hiteles kiadmányát, valamint

c) a végrehajtást kérőnek a végrehajtási lapot, illetve a végrehajtási záradékot és a végrehajtási záradék alapjául szolgáló okirat nem hiteles másolatát

küldi meg.

Vht. 32. §

(1) A bíróság, illetőleg a végrehajtható okiratot kiállító szerv a végrehajtható okirat másolatát - a 10. § c)-d) pontjában említett végrehajtható okirat kivételével - elektronikus úton megküldi a Kar hivatali szervének. A közjegyző a végrehajtható okirat - a 10. § b) pontjában említett végrehajtható okirat esetén kizárólag a végrehajtási záradék - másolatát a MOKK számítástechnikai rendszerén keresztül küldi meg elektronikus úton a Kar hivatali szervének. Az ügyelosztás szabályaira figyelemmel a Kar hivatali szerve tájékoztatása alapján a bíróság, illetőleg a végrehajtható okiratot kiállító szerv a végrehajtható okiratot - a 10. § c)-d) pontjaiban említett végrehajtható okiratok kivételével - közvetlenül megküldi az adós lakóhelye, illetőleg székhelye szerinti végrehajtónak és a végrehajtást kérőnek.

4.3.1.5 A végrehajtási díj megfizetése

Az elektronikus úton kapcsolatot tartó a közjegyző részére fizetendő díjat átutalással fizetheti meg a közjegyző bankszámlájára. A papíralapú, illetve szóbeli végrehajtási kérelem előterjesztése esetén a végrehajtási díjat a közjegyző részére átutalással, illetőleg a közjegyzői irodában bankkártyával vagy készpénzzel lehet megfizetni.

4.3.2. Egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat és/vagy tartozáselismerő nyilatkozat tárgyú ügy létrehozása a MOKK által rendszeresített űrlap alapján

A hitelező által előterjesztett űrlap a hivatali kapun keresztül az általa kiválasztott közjegyzőhöz kerül.

error_outline Fontos! Az űrlap kizárólag az állami kamattámogatással érintett lakáscélú fogasztói hitel-, illetve kölcsönszerződés és az azt biztosító jelzálogszerződés alapján teendő egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat írásbeli tervezetének megküldésére szolgál.


A megnyitott üzenetekben láthatóak a csatolt mellékletek és olvasható egy rövid összefoglaló kivonat a megküldő hitelintézet azonosítási adatairól és az egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot tevő természetes személy fél személyéről. Ezen üzenetek jobb felső sarkában megjelenik egy PDF formátumban történő letöltést (és nyomtatást) támogató ikon, valamint egy „új ügy” feliratú gomb.


  • A letölthető PDF dokumentum az űrlap minden adatát tartalmazza, s olvasható formában leképezi a valójában XML formátumú űrlap adatait.
  • Az „új ügy” gomb a közjegyzői iroda munkáját hivatott segíteni azzal, hogy használata esetén a beérkezett űrlap alapján a KÜR létrehoz egy új ideiglenes ügyet, amelyben automatikusan rögzítésre kerülnek az alábbi adatok:
    • az ügy érkezése
    • az ügy tárgya
    • a megküldő hitelintézet azonosítási adatai
    • az egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot tevő természetes személy fél adatai
    • képviselők, kapcsolattartók adatai
    • a mellékletként csatolt iratok [.zip csomag esetén a benne foglalt dokumentumok (így a Díjrendelet 1. sz. melléklete szerinti tervezet is) kicsomagolva]
    • az űrlap PDF formátumban (ugyanaz, mint ami a PDF ikonra kattintva letölthető)

Az új ügy létrehozása előtt a KÜR megerősítést kér az ügyintézőtől az alábbi képen látható formában:


emoji_objects Az ideiglenes ügyszám alatt felvett ügyet a KÜR „M”-es ügyszám alatt iktatja.


insert_link 4.1.3.4.2. Előkészítés alatt (ideiglenes ügyszámmal)

5. STATISZTIKAI ADATSZOLGÁLTATÁS

A KÜR-ben szereplő adatok alapján a MOKK a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig elkészíti a statisztikai jelentést, melyet a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig elektronikus úton küld meg az Igazságügyi Minisztériumnak és a Központi Statisztikai Hivatalnak.

A közjegyző a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig köteles ellenőrizni, hogy az adott rendszerben szereplő, a statisztikai jelentés adattartalmát képező adatok napra készek legyenek.

A KÜR-ben, a MOKK rendszerében, valamint a hitelbiztosítéki nyilvántartásban szereplő adatokat kell ellenőrizni a statisztikai adatszolgáltatás megfelelősége érdekében.

Kapcsolódó jogszabály: Küsz. I. FEJEZET 11. §
  1. §

(1) A MOKK a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig országos statisztikai jelentést készít

a) a tárgyhónapban elintézett közjegyzői ügyekről - kivéve a b) és c) pontban megjelölt ügyeket - a KÜR-ben szereplő adatok alapján az 1. melléklet szerinti tartalommal; 

b) a tárgyhónapban elintézett fizetési meghagyásos, fizetési meghagyással összefüggő végrehajtási és biztosítási intézkedés elrendelése iránti ügyekről a MOKK rendszerében szereplő adatok alapján a 2. melléklet szerinti tartalommal;

c) a tárgyhónapban rögzített hitelbiztosítéki nyilatkozatokról és a regisztrált felhasználókról a hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény (a továbbiakban: Hbnytv.) szerinti hitelbiztosítéki rendszerben szereplő adatok alapján a 3. melléklet szerinti tartalommal.

(2) A közjegyző az (1) bekezdésben megjelölt időpontig köteles ellenőrizni, hogy az adott rendszerben szereplő, a statisztikai jelentés adattartalmát képező adatok napra készek legyenek.

(3) A MOKK a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig elektronikusúton továbbítja az (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti statisztikai jelentést aminiszter által vezetett minisztériumhoz, az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti statisztikai jelentést a Központi Statisztikai Hivatalhoz.


A 2020. január 1-ét követően rögzített ügyek statisztikai adatait már nem kell a közjegyzői irodában létrehozni és elküldeni, mivel a KÜR központi adatbázisa lehetővé teszi, hogy minden székhely statisztikai adatait a rendszer automatikusan összeállítsa és átadja a MOKK-nak.

A bizalmi őrzési ügyekkel kapcsolatos statisztikai jelentést 2020. július 1. napjától a MOKK a KÜR használatával készíti el, és küldi meg a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig elektronikus úton a közjegyző székhelye szerint illetékes területi közjegyzői kamara részére. Erre figyelemmel a 2020. július hónapra vonatkozó és az azt követő, bizalmi őrzési ügyekkel kapcsolatos statisztikai jelentést már nem manuálisan kell elkészíteni és megküldeni a területi kamaráknak.

A KÜR-ben a statisztikai adatszolgáltatás alapját a befejezett státuszú ügy képezi. A statisztikai adatokat a KÜR minden hónap 10. napján fogja előállítani. A hónap első napján minden közjegyzői iroda egy, a rendszer által automatikusan elküldött emlékeztető e-mailt fog kapni, hogy ha szükséges, akkor az előző hónap adatainak a valósággal való egyezősége még rögzítésre kerülhessen.

A Küsz. 1. melléklete szerinti statisztikai jelentés előzetes adattartalma a Főmenü / Kimutatások / Havi statisztika menüpontra kattintva tekinthető meg.

info A táblázat kékkel jelölt számaira kattintva a mögöttes ügyek listája egy Excelben megnyítható CSV fájba letöltődik [kép] . A lista alapján - az ügyek ismeretében - ellenőrizhető a statisztika modul által számolt érték.


info Mivel a statisztikai adatszolgáltatás alapját a „Befejezett” státuszú ügy képezi, ezért amennyiben az ügy már szerepelt egy statisztikai jelentésben, akkor az ügy státusza „Folyamatban” lévő státuszra nem módosítható, valamint a „Befejezés / elintézés” dátuma sem javítható - a program ezt egy hiba üzenettel jelzi.

6. ÜGYEK LEVÉLTÁRBA ADÁSA

6.1. A LEVÉLTÁRBAN ELHELYEZENDŐ IRATOK

A közjegyzői levéltárban kell elhelyezni:

  1. ) az 1992. január 1-jén, illetve ezt követően hivatalba lépett közjegyző okiratait, nyilvántartásait és hivatali bélyegzőjét, ha a közjegyző szolgálata megszűnt vagy áthelyezték;
  2. ) a 2009. január 1-jét követően érkezett, jogerősen befejezett, nem e törvényben szabályozott közjegyzői nemperes eljárásban keletkezett, további intézkedést nem igénylő iratokat az érkezésüket követő öt év elteltével;
  3. ) az elektronikus úton vezetett levéltárban elhelyezett, 2004. július 1-jét követően létrejött okiratok eredeti példányait, ha elkészítésük óta öt év eltelt;
  4. ) az 1992. január 1. napja és 2004. június 30. napja között készült papír alapú okiratok eredeti példányait;
  5. ) a Magyar Országos Közjegyzői Kamara és a területi kamarák maradandó értékű iratait.

A Levéltárba csak olyan irat adható le, amelynek lejárt a fentiekben meghatározott őrzési ideje és még nem lehetett selejtezni.

Kapcsolódó jogszabály: Kjtv. 166. § (1) bek., Küsz. IV. FEJEZET 57. § (2) bek.
  1. §

(1) A közjegyzői levéltárban kell elhelyezni

a) az 1992. január 1-jén, illetve ezt követően hivatalba lépett közjegyző okiratait, nyilvántartásait és hivatali bélyegzőjét, ha a közjegyző szolgálata megszűnt vagy áthelyezték;

b) a 2009. január 1-jét követően érkezett, jogerősen befejezett, nem e törvényben szabályozott közjegyzői nemperes eljárásban keletkezett, további intézkedést nem igénylő iratokat az érkezésüket követő öt év elteltével;

c) az elektronikus úton vezetett levéltárban elhelyezett, 2004. július 1-jét követően létrejött okiratok eredeti példányait, ha elkészítésük óta öt év eltelt;

d) az 1992. január 1. napja és 2004. június 30. napja között készült papír alapú okiratok eredeti példányait;

e) a Magyar Országos Közjegyzői Kamara és a területi kamarák maradandó értékű iratait.

  1. §

(2) A Levéltárba csak olyan irat adható le, amelynek lejárt a Kjtv. 166. § (1) bekezdés a)-e) pontjaiban meghatározott őrzési ideje és még nem lehetett selejtezni.

Nem kerül átadásra a fizetési meghagyásos ügyben keletkezett elektronikus iratanyag. Ugyanakkor a fizetési meghagyásos ügyben a közjegyzőnél keletkezett papíralapú iratokat az ügy befejezésétől számított két év elteltével kell a Levéltárban elhelyezni. Az átadásra kerülő iratokat rendezetten, segédletekkel együtt, elektronikus úton elkészített jegyzékkel, valamint az azt tartalmazó adathordozóval kell a Levéltárnak átadni.

Kapcsolódó jogszabály: Küsz. V. FEJEZET 77. § (5) bek., 78. § (6) bek.
  1. §

(5) A fizetési meghagyásos ügyben keletkezett elektronikus iratanyag nem kerül átadásra a Levéltár részére.

  1. §

(6) A fizetési meghagyásos ügyben a közjegyzőnél keletkezett papíralapú iratokat az ügy befejezésétől számított két év elteltével a Levéltárban kell elhelyezni. Az átadásra kerülő iratokat rendezetten, segédletekkel együtt, elektronikus úton elkészített jegyzékkel, valamint az azt tartalmazó adathordozóval kell átadni a Levéltárnak.

A végintézkedésekről - azoknak a Levéltárba való átadása céljából - a KÜR útján jegyzéket kell készíteni. A kihirdetett végintézkedéseket a tárgyév hagyatéki iratainak Levéltárba való átadásakor a KÜR útján készített jegyzékkel kell átadni.

Kapcsolódó jogszabály: Küsz. V. FEJEZET 87. § (2)-(3) bek.
  1. §

(2) Az ügyintéző a végintézkedésekről - azoknak a Levéltárba való átadása céljából - a nyilvántartásból a KÜR útján jegyzéket készít. A végintézkedések jegyzéke az adatokat a hagyatéki ügy ügyszám szerinti sorrendjében, évente 1-gyel kezdődő sorszámmal tartalmazza. A végintézkedések jegyzéke az (1) bekezdés szerinti adatokon túl a hagyatéki ügy ügyszámát, a végintézkedő nevét és lakóhelyét is tartalmazza.

(3) A kihirdetett végintézkedéseket a tárgyév hagyatéki iratainak Levéltárba való átadásakor a nyilvántartásból a KÜR útján készített jegyzékkel kell átadni.

6.2. AZ IRATANYAG LEVÉLTÁRBA ADÁSA

Két módon lehetséges az iratanyag Levéltárba adása:

  • a KÜR-ben tárolt iratanyag hozzáférési jogosultságának a Levéltár részére való átállításával,
  • papíralapú iratanyag esetén elektronikus úton elkészített iratjegyzékkel (elkészítését a KÜR támogatja)
Kapcsolódó jogszabály: Küsz. II. FEJEZET 43. §
  1. §

(1) Az iratanyag Levéltárnak történő átadása a KÜR-ben tárolt iratanyag tekintetében az iratanyag hozzáférési jogosultságának a Levéltár részére való átállításával történik. 

(2) A papíralapú iratanyagot az ügyintéző rendezetten, elektronikus úton elkészített jegyzékkel adja át a Levéltárnak.

(3) Ha a közjegyző szolgálata megszűnt, közjegyzői kinevezésének érvénytelenségét állapították meg vagy a közjegyzőt áthelyezték, a közjegyző utódja, a tartós helyettes vagy a területi kamara által kijelölt közjegyző köteles átvenni, kezelni és megőrizni azokat a közjegyzői iratokat, amelyek nem kerülhetnek a Levéltárba.


2021 első negyedévére készül el a KÜR iratjegyzék készítési és iratanyag levéltárba adását lehetővé tevő funkciója. Ezek használatáról a jövőben külön tájékoztatást adunk.

7. SELEJTEZÉS

7.1. A SELEJTEZÉS CÉLJA

A selejtezés célja a papíralapú irasok által elfoglalt hely és a KÜR-ben rögzített adatok által elfoglalt tárhely felszabadítása az őrzési idejük lejártát követően.

error_outline Fontos! A Küsz. hatálybalépégekor meglévő iratok selejtezésére alkalmazni kell a Küsz. selejtezésre vonatkozó rendelkezéseit.

Kapcsolódó jogszabály: Küsz. IV. FEJEZET 54. §
  1. §

(1) A selejtezés célja a MOKK-nál, a területi kamMránál, illetve a közjegyzőnél keletkezett papíralapú iratok által elfoglalt hely és a KÜR-ben rögzített adatok által elfoglalt tárhely felszabadítása az őrzési idejük lejártát követően. 

(2) A MOKK, a területi kamara és a közjegyzők irattáai tervét (a továbbiakban: Irattári Terv) a 4. melléklet állapítja meg.

(3) A MOKK, a területi kamara és a közjegyző köteles gondoskodni az iratoknak az Irattári Tervben foglalt őrzési idő letelte után a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvény, valamint a Közjegyzői Levéltár tevékenységével összefüggő szakmai követelményekről szóló rendelet rendelkezései szerint történő selejtezéséről. Ha a papíralapú iratanyagot az ügyintéző rendezetten, elektronikus úton elkészített jegyzékkel átadta a Levéltárnak, a közjegyző akadályoztatása vagy kérelme alapján a selejtezést a Levéltár végzi el.

(4) Selejtezni csak lezárt év dokumentumait lehet.

7.2. A SELEJTEZÉS FŐBB ELVEI

A közjegyző az iratok selejtezését az irattári tervben foglaltak szerint saját hatáskörében végzi. A közjegyző akadályoztatása vagy kérelme alapján a selejtezést a Levéltár végzi el, amennyiben a papíralapú iratanyagot az ügyintéző rendezetten, elektronikus úton elkészített jegyzékkel rendelkezésükre bocsátotta.
A Levéltárba csak olyan irat adható le, amelynek lejárt a Kjtv. 166. § (1) bekezdés a)-e) pontjaiban meghatározott őrzési ideje és még nem lehetett selejtezni. A közjegyzőnél 1992. január 1-jét követően keletkezett iratok selejtezését, ha azok Levéltárba vagy bírósági irattárba adásra nem kerültek - az Irattári Tervben foglaltak szerint - a közjegyző végzi.

Kjtv. 166. § (1) A közjegyzői levéltárban kell elhelyezni a) az 1992. január 1-jén, illetve ezt követően hivatalba lépett közjegyző okiratait, nyilvántartásait és hivatali bélyegzőjét, ha a közjegyző szolgálata megszűnt vagy áthelyezték; b) a 2009. január 1-jét követően érkezett, jogerősen befejezett, nem e törvényben szabályozott közjegyzői nemperes eljárásban keletkezett, további intézkedést nem igénylő iratokat az érkezésüket követő öt év elteltével; c) az elektronikus úton vezetett levéltárban elhelyezett, 2004. július 1-jét követően létrejött okiratok eredeti példányait, ha elkészítésük óta öt év eltelt; d) az 1992. január 1. napja és 2004. június 30. napja között készült papír alapú okiratok eredeti példányait; e) a Magyar Országos Közjegyzői Kamara és a területi kamarák maradandó értékű iratait.

A selejtezés főbb elvei a következők:

  • selejtezni az irattári terv szerint lehet;
  • selejtezni csak lezárt év dokumentumait lehet;
  • ha az ügy iratai között eltérő irattári tételszámú iratok szerepelnek, a selejtezés idejét a leghosszabb őrzési idejű irat alapján kell megállapítani;
  • a közjegyzői okirat, illetve a közjegyzői ügyben hozott határozat őrzési ideje irányadó a közjegyzői ügyben előterjesztett kérelemre, továbbá az okirat kijavítása, illetve a határozat kijavítása, valamint kiegészítése tárgyában hozott végzésre is;
  • a közjegyzői okiratot a mellékletével együtt kell selejtezni;
  • a selejtezésről jegyzőkönyvet kell felvenni, s azt elektronikus formában kell megküldeni a Levéltárnak; valamint
  • ha a selejtezendő irattal összefüggésben bírósági, hatósági eljárás van folyamatban, az iratot a selejtezésnél vissza kell tartani.
Kapcsolódó jogszabály: Küsz. IV. FEJEZET 54-58. § vonatkozó rendelkezései

7.3. AZ IRATTÁRI TERV

7.3.1. Papíralapú iratok selejtezése az Irattári Terv szerint

A Küsz. 4. számú melléklete tartalmazza az ún. Irattári Tervet, melyben meghatározásra került, hogy mely iratokat kell a közjegyzőnek selejteznie. Az Irattári Terv állapítja meg a selejtezési időt is, amely a közjegyző által selejtezhető irattári tételekbe tartozó iratok megőrzésének időtartamát határozza meg években kifejezve. Az irattári tételszám az IT betűkből, kötőjelből és az őrzési időre utaló két számjegyből áll. Például: az irattári tervben az IT-05 tételszám azt jelöli, hogy az irat 5 év őrzési idő után selejtezhető. Az egyes iratok őrzési idejének kezdő időpontját a Küsz. 55. § (8) bekezdése tartalmazza, melyről részletesen a következő fejezetben lesz szó.

Az Irattári Tervben megjelölt selejtezési időt az ügy lezárását (vö. Küsz. 41-43. §) követő év első napjától kell számítani [Ikr. 64. § (5) bek.]. Például: ha az ügy 2020. május 15-én lett lezárva, a selejtezési idő 2021. január 1-jén kezdődik. Ha az érintett irat selejtezési ideje 5 év, akkor az 2025. december 31-én jár le, s az iratot ezt követően lehet selejtezni.

Azt, hogy az adott ügycsoportba tartozó iratok selejtezhetők-e vagy sem, a „nem selejtezhető” („NS”), illetve „selejtezhető” („S”) megjelölés jelöli. A közjegyzői ügyek iratai közül nem selejtezhető különösen:

  • a végintézkedést tartalmazó közjegyzői okirat,
  • a közjegyzőnél letétbe helyezett végrendelet, a letétbevételről és letét visszaadásáról felvett jegyzőkönyv,
  • a hagyatéki eljárás során kihirdetett, magánokiratba foglalt végintézkedés,
  • a tulajdonjog átruházását tartalmazó vagy nem átruházással létrejött tulajdonjog elismerésére vonatkozó jogügyletről készített közjegyzői okirat,
  • családjogi, élettársi viszonyokra, családi jogállásra vonatkozó jogügyletről készített közjegyzői okirat,
  • szerzői jogi, mintaoltalmi és iparjogvédelmi ügyre vonatkozó jogügyletről készített közjegyzői okirat,
  • a határozatlan idejű okirat-, illetve információhordozó-megőrzési, illetve pénz, értéktárgy és értékpapír bizalmi őrzési ügyben felvett jegyzőkönyv, a határozott idejű megőrzési ügyben felvett jegyzőkönyv, ha az nem került visszaadásra, továbbá
  • az egyéb irat, amely jogszabály rendelkezése vagy a területi kamara, illetve a MOKK döntése alapján maradandó értékű.

A közjegyző egyes közjegyzői okiratokat vagy iratokat egyedileg is nem selejtezhetővé nyilváníthat, ha azok gazdasági, társadalmi, politikai, jogi, tudományos, művelődési, vagy műszaki szempontból jelentősek vagy egyedi, különleges adatot tartalmaznak. A nem selejtezhetővé nyilvánított iraton, illetve a KÜR-ben ezt a tényt rögzíteni kell [Küsz. 56. § (3) bek.].

Ha a közjegyző tudomást szerez arról, hogy a selejtezéssel érintett irattal összefüggésben bírósági vagy más hatósági eljárás van folyamatban, az érintett iratot a selejtezésnél vissza kell tartani. Ezt a tényt a KÜR-ben rögzíteni kell. Ha az iratot – a selejtezést megelőzően – a Levéltár küldte vissza a közjegyzőnek, a visszatartásról haladéktalanul értesíteni kell a Levéltárat [Küsz. 57. § (7) bek.].

A Küsz. 4. mellékletében található Irattári Terv szerint a közjegyzőnek az öt éves selejtezési idő elteltét követően selejteznie kell:

  • Nemperes iratok közül (Irattári Terv 3. főcsoport 1. alcsoportja szerinti iratok):
    • a hagyatéki ügyek iratai közül a nem érdemi iratokat;
    • a közjegyző előtti egyezségi eljárásban, bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetési iránti eljárásban, értékpapír semmissé nyilvánítása iránti eljárásban keletkezett nem érdemi iratokat;
    • a tárgyalási naplót, tárgyalási jegyzéket, egyéb iratokat;
    • az 1. alcsoportba tartozó nemperes ügyek nem érdemi iratait.
  • Közjegyzői ügyleti okirat szerkesztésére irányuló és jegyzőkönyvi ténytanúsítási eljárások iratai közül (Irattári Terv 3. főcsoport 2. és 3. alcsoportjai szerinti iratok):
    • a JÜB lekérdezés eredményét;
    • az ügyben közreműködés megtagadásáról, az eljárás befejezetté nyilvánításáról hozott határozatot;
    • valamint – tekintettel a Küsz. 57. § (2)-(3) bekezdésében foglaltakra – az olyan selejtezhető okiratokat, melyek a közjegyzőnél 1992. január 1-jét követően keletkeztek, de Levéltárba adásra nem kerültek és az Irattári Tervben meghatározott selejtezési idejük (irat megőrzésének időtartama) már eltelt.
  • Záradéki ténytanúsítási eljárások iratai közül (Irattári Terv 3. főcsoport 4. alcsoportja szerinti iratok):
    • a ZONY lekérdezés másolatát, visszaigazolásokat;
    • a hitelbiztosítéki nyilvántartással összefüggő azonossági nyilatkozat papíralapú másolatát;
    • a JÜB lekérdezés eredményét;
    • a záradéki ténytanúsítási eljárásban a 2017. évi LIII. törvény alapján készített okirat-másolatot és az ügyfél által tett papíralapú nyilatkozatot.

7.3.2. A KÜR-ben tárolt iratok törlése

A KÜR-ben tárolt iratok a papíralapú megfelelőjükre megállapított őrzési idő leteltét követően törölhetők.

error_outline Fontos! Ha a KÜR-ben olyan iratok vannak, amelyek papíralapú megfelelőinek eltérő az őrzési ideje, az iratok a leghosszabb őrzési idő leteltét követően törölhetők.


Olyan papíralapú iratokat, amelyek a KÜR-ben rögzítésre kerültek, az érkezésüket követő öt év után kell selejtezni. Azok a papíralapú iratok, amelyek nem kerültek a KÜR-ben rögzítésre, az irattári terv szerinti őrzési idő leteltét követően selejtezhetők.

7.3.3. A KÜR-ben tárolt adatok törlése

A KÜR-ben rögzített adatok közül a nyilvántartás adatait (pl. az ügyhöz rögzített személyek adatait) nem lehet törölni.

Kapcsolódó jogszabályok: Küsz. IV. FEJEZET 55. : (1)-(3) és (6) bek., 56. § (1) és (3) bek., 57. § (2)-(3) bek.;Ikr. 64. § (5) bek.; Kjnp. 15./A. § (7) bek.;

Küsz. IV. FEJEZET

  1. §

(1) Az Irattári Terv főcsoportok és ügycsoportok szerinti bontásban meghatározza

a) az egyes dokumentumok tekintetében az irattári tételszámot,

b) azt, hogy a selejtezhető irattári tételek iratai kinek és meddig kell megőrizni, selejtezni,

c) azt, hogy a nem selejtezhető irattári tételek a Levéltár őrzésébe kerülnek,

d) a selejtezhető irattári tételek selejtezési idejét.

(2) Az Irattári Terv általános és különös részből áll. Az általános rész a területi kamara és a MOKK irataira, a különös rész pedig a közjegyző által intézett ügyek irataira vonatkozik.

(3) A selejtezési idő a MOKK, a területi kamara és a,közjegyző által selejtezhető irattári tételekbe tartozó iratok megőrzésének időtartamát határozza meg években kifejezve.

(6) Azt, hogy az adott ügycsoportba tartozó iratok selejtezhetők-e vagy sem, a „nem selejtezhető” („NS”), illetve „selejtezhető” („S”) megjelölés jelöli.

  1. §

(1) A közjegyzői ügyek iratai közül nem selejtezhető különösen:

a) a végintézkedést tartalmazó közjegyzői okirat,

b) a közjegyzőnél letétbe helyezett végrendelet, a letétbevételről és letét visszaadásáról felvett jegyzőkönyv,

c) a hagyatéki eljárás során kihirdetett, magánokiratba foglalt végintézkedés,

d) a tulajdonjog átruházását tartalmazó vagy nem átruházással létrejött tulajdonjog elismerésére vonatkozó jogügyletről készített közjegyzői okirat,

e) családjogi, élettársi viszonyokra, családi jogállásra vonatkozó jogügyletről készített közjegyzői okirat,

f) szerzői jogi, mintaoltalmi és iparjogvédelmi ügyre vonatkozó jogügyletről készített közjegyzői okirat,

g) a határozatlan idejű okirat-, illetve információhordozó-megőrzési, illetve pénz, értéktárgy és értékpapír bizalmi őrzési ügyben felvett jegyzőkönyv, a határozott idejű megőrzési ügyben felvett jegyzőkönyv, ha az nem került visszaadásra, továbbá

h) az egyéb irat, amely jogszabály rendelkezése vagy a területi kamara, illetve a MOKK döntése alapján maradandó értékű.

(3) bek. A MOKK és a területi kamara vagy a közjegyző egyes közjegyzői okiratokat vagy iratokat egyedileg is nem selejtezhetővé nyilváníthat, ha az gazdasági, társadalmi, politikai, jogi, tudományos, művelődési, vagy műszaki szempontból jelentős vagy egyedi, különleges adatot tartalmaz. A nem selejtezhetővé nyilvánított iraton, illetve a KÜR-ben ezt a tényt rögzíteni kell.

  1. §

(2) A Levéltárba csak olyan irat adható le, amelynek lejárt a Kjtv. 166. § (1) bekezdés a)-e) pontjaiban meghatározott őrzési ideje és még nem lehetett selejtezni

(3) A közjegyzőnél 1992. január 1-jét követően keletkezett iratok selejtezését, ha azok Levéltárba vagy bírósági irattárba adásra nem kerültek - az Irattári Tervben foglaltak szerint - a közjegyző végzi.

(7) Ha a MOKK, a területi kamara, illetve a közjegyző tudomást szerez arról, hogy a selejtezéssel érintett irattal összefüggésben bírósági vagy más hatósági eljárás van folyamatban, az érintett iratot a selejtezésnél vissza kell tartani. Ezt a tényt a KÜR-be, illetve a MOKK vagy a területi kamara nyilvántartásába rögzíteni kell. Ha az iratot - a selejtezést megelőzően - a Levéltár küldte vissza a MOKK-nak, a területi kamarának, vagy közjegyzőnek, a visszatartásról haladéktalanul értesíteni kell a Levéltárat.

Ikr.

  1. §

(5) A megőrzési határidő lejáratának számításakor az irattári tételbe sorolás évében érvényes irattári tervben megjelölt megőrzési időt az ügyirat lezárását követő év első napjától kell számítani.

Kjnp.

  1. § /A.

(7) A közjegyzőhöz vagy az országos kamaráhoa érkezett olyan iratokat - ideértve a fél beadványait,azok mellékleteit is -, amelyek az alkalmazásban rögzítésre kerültek, az érkezésüket követő öt év után selejtezni kell.

7.4. AZ EGYES IRATOK ŐRZÉSI IDEJÉNEK KEZDETE

A KÜR-ben az új és a 2019. december 31-én folyamatban lévő ügyek kapcsán meg kell adni a selejtezési idő kezdetét. Ezt a „Borító” oldal „Selejtezési idő kezdete” rubrikában lehet rögzíteni.

error_outline Fontos!A befejező iratként megjelölt dokumentum jogerejének dátuma automatikusan beíródik az ügy borítóján lévő "selejtezési idő kezdete" mezőbe.

info Mivel a Küsz. a meglévő iratok selejtezésére is alkalmazandó, és az ügyviteli szabályok betartása a közjegyző felelőssége, a folyamatban lévő ügyek iratborítóján vagy a KÜR-ben – a későbbi munka megkönnyítése érdekében – célszerű lehet rögzíteni a selejtezési idő kezdetét, illetve ha már tudható, hogy az adott irat nem selejtezhető, akkor feltüntetni az „NS” jelölést.


Azt, hogy az egyes iratok selejtezéi ideje (őrzési ideje) mikor kezdődik, a Küsz. 55. §-ának (8) bekezdése állapítja meg.

Kapcsolódó jogszabály: Küsz. IV. FEJEZET 55. § (8) bek.
  1. §

(8) Az iratok őrzési ideje

a) az elektronikus levéltárban elhelyezett elektronikus hiteles kiadmány papíralapú eredetije esetén - a b) pont kivételével - az archiválás időpontjától,

b) közjegyzői okirat (ügyleti okirat és jegyzőkönyvi ténytanúsítvány) esetén

ba) a közjegyzői okirat keltétől,

bb) a közjegyzői okirat kijavítása esetén az erről hozott határozat jogerőre emelkedésének időpontjától,

bc) ha a közjegyzői okirat joghatásának kiváltásához közhiteles nyilvántartásba való bejegyzés szükséges, a bejegyzés, illetve a bejegyzési kérelem visszautasítása, elutasítása vagy megtagadása időpontjától,

bd) ha a közjegyzői okirat hiteles kiadmánya kiadásának lehetőségét a felek feltétel vagy időpont bekövetkezéséhez kötötték, a feltétel vagy időpont bekövetkeztétől,

c) a határozott idejű okirat-, illetve információhordozó-megőrzés (Kjtv. 158. §) esetén az okirat, illetve információhordozó visszaadásától vagy a határozott idő leteltétől, bizalmi őrzés esetén a pénz, értéktárgy, illetve értékpapír átadásától vagy visszaadásától,

d) teljesítési letéti eljárás (Kjnp. 36/L. §) esetén a záradékolt kérelem keltétől, illetve az őrzés megszüntetésének időpontjától,

e) a Hbnytv. 4. § (4) bekezdése szerinti azonossági nyilatkozat papíralapú másolatának őrzése esetén az azonossági nyilatkozat záradéki tanúsítványának keltétől, a bejegyzésre, módosításra, törlésre irányuló hitelbiztosítéki nyilatkozat közjegyző általi rögzítése esetén a záradéki tanúsítvány keltétől,

f) az a)-e) pontban nem említett nemperes eljárásokban hozott, az eljárást befejező érdemi határozat esetén a határozat jogerőre emelkedésének időpontjától,

g) az a)-e) pontban nem említett nemperes eljárásokban hozott, jogorvoslattal nem megtámadható határozat és egyéb irat esetén az ügyben tett utolsó érdemi intézkedés időpontjától,

h) a KÜR-ben rögzített irat papíralapú eredetije esetén az érkezésének időpontjától,

i) a 16. § (3) bekezdése alapján nem szkennelendő irat esetén az eljárást befejező érdemi határozat jogerőre emelkedésének időpontjától,

j) a MOKK és a területi kamara irata esetén az eljárást befejező határozat jogerőre emelkedésének, az utolsó érdemi intézkedés megtételének időpontjától kezdődik.


question_answer Mi az előzetes bizonyítási eljárás és az igazságügyi szakértő kirendelése iránti eljárásban keletkezett iratok irattári tételszáma?

Az irattári terv 3. főcsoport 1. alcsoportjában külön nem nevesített nemperes eljárások tekintetében az alcsoport általános szabályai (alsó négy sor a táblázatban) irányadók.

question_answer Miért fontos, hogy minden irat keletkezési idejét meg kell jelölni?

Ehhez köthető a selejtezési idő kezdőnapja.

7.5. A SELEJTEZÉS FOLYAMATA

A selejtezést legalább 3 tagú selejtezési bizottság végzi, amelynek elnöke a közjegyző [Ikr. 64. § (1) bek., Küsz. 54. § (3) bek., 57. § (1) bek.].

Az iratok selejtezéséről a közjegyzőnek jegyzőkönyvet kell készítenie [Ikr. 64. § (2) bek.]. A jegyzőkönyvet elektronikus formában, a selejtezési bizottság tagjainak elektronikus aláírásával ellátva kell megküldeni a Közjegyzői Levéltár részére [Küsz. 57. § (5) bek.], ugyanis a Közjegyzői Levéltár látja el a Levéltári törvényben foglalt, közokiratok selejtezésének levéltári ellenőrzésével összefüggő feladatokat.

emoji_objects A selejtezés során elkészítendő selejtezési jegyzőkönyv, az annak mellékletét képező iratjegyzék, a levéltári záradék, valamint a fizikai megsemmisítésről felveendő hivatalos feljegyzés mintája az alábbi linkre kattintva letölthető.


Az ellenőrzési feladatának elvégzése során a Közjegyzői Levéltár:

  • vizsgálja, hogy a selejtezésre javasolt irattári tételek között szerepel-e olyan tétel, amely az irattári terv szerint maradandó értékű anyagot tartalmaz,
  • amennyiben pedig az irattári terv használatával kapcsolatban hibákat, hiányosságokat tár fel, vagy a selejtezési jegyzőkönyv alapján kétsége támad a selejtezés szabályszerűségét vagy szakszerűségét illetően, úgy a helyszínen végzett vizsgálat alapján győződik meg arról, hogy a kiselejtezésre javasolt iratok között valóban nincs maradandó értékű irat. [ KLr. 30. § (3) bek.]

 Ezt követően a Közjegyzői Levéltár dönt a selejtezés engedélyezéséről, s a selejtezési jegyzőkönyvet ennek megfelelően záradékolja:

  • amennyiben a selejtezést szabályszerűnek találta, a selejtezésre javasolt iratokat a záradékolási szövegben megsemmisíthetőnek nyilvánítja;
  • amennyiben a selejtezés ellenőrzése során a selejtezésben hibákat talált, azonban az észlelt hiányosságok egyes iratok visszatartásával kiküszöbölhetők, a visszatartandó iratokat megjelöli, a többi, szabályszerűen selejtezett iratot pedig a záradékolási szövegben megsemmisíthetőnek nyilvánítja;
  • amennyiben a selejtezés ellenőrzése során olyan hiányosságokat tapasztal, amelyek a selejtezés alá vont iratanyag jelentős részét érintik, a jegyzőkönyvet nem záradékolja, hanem a selejtezőt a selejtezési eljárás megismétlésére szólítja fel, valamint pontosan meghatározza a selejtezésben észlelt hiányosságokat, és a hiányosságok megszüntetésének módjára javaslatot tehet. [ KLr. 30. § (4)-(6) bek.]

Amennyiben a Közjegyzői Levéltár a selejtezési jegyzőkönyvre vezetett záradékában a selejtezett iratokat megsemmisíthetőnek nyilvánította, következhet a selejtezett iratok fizikai megsemmisítése.

 Az iratok megsemmisítése megsemmisítési bizottság jelenlétében történhet:

  • iratmegsemmisítővel,
  • égetéssel,
  • bezúzással,
  • vagy ezekkel biztonságilag egyenértékű más módszerrel.

A megsemmisítési bizottság legalább három tagból áll, tagjai a közjegyző vagy általa megbízott közjegyzőhelyettes vagy közjegyzőjelölt és ügyviteli alkalmazottak, valamint – ha a közjegyző ilyet igénybe vesz – a megsemmisítést végző szervezet megbízottjai vagy képviselői.

A megsemmisítésről a selejtezési jegyzőkönyvre rávezetett hivatalos feljegyzést kell készíteni [ KLr. 46. § (4) bek.], elektronikus formában.

Kapcsolódó jogszabályok: Ikr. 64. §; KLr. 30. §

Ikr.

  1. §

(1) Az ügyiratok selejtezését az iratkezelés felügyeletével megbízott vezető által kijelölt legalább 3 tagú selejtezési bizottság javaslata alapján lehet elvégezni az irattári tervben rögzített őrzési idő leteltével, vagy a hiteles elektronikus másolat elkészítését és az annak megőrzése kezdő időpontját követően az Ltv. 5. § (4)-(6) bekezdése alapján.

(2) Az iratselejtezésről a selejtezési bizottság tagjai által aláírt, és a szerv körbélyegzőjének lenyomatával ellátott selejtezési jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet iktatás után az illetékes levéltárhoz kell továbbítani, a selejtezés engedélyezése végett.

(3) A levéltár az iratok megsemmisítését a szükséges ellenőrzés után a selejtezési jegyzőkönyv visszaküldött példányára írt záradékkal engedélyezi.

(4) A megsemmisítésről a szerv vezetője az adatvédelmi és biztonsági előírások figyelembevételével gondoskodik.

(5) A megőrzési határidő lejáratának számításakor az irattári tételbe sorolás évében érvényes irattári tervben megjelölt megőrzési időt az ügyirat lezárását követő év első napjától kell számítani.

(6) Elektronikus dokumentumkezelés esetén az adatbázisban levő iratok metaadatainak selejtezése fizikai törlés nélkül, a selejtezés tényére vonatkozó megjelöléssel történik. A selejtezést követően az elektronikus dokumentumokat meg kell semmisíteni, azaz visszaállíthatatlanul törölni kell az adatállományból.

(7) Ha az iratkezelés során rendkívüli esemény következtében az iratok károsodást szenvedtek, arról haladéktalanul jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza a károsodott iratok meghatározását, a káresemény helyét, időpontját és körülményeit. A jegyzőkönyvet haladéktalanul meg kell küldeni az illetékes közlevéltár részére. A közlevéltár véleményének kikérésével a szervnek meg kell vizsgálnia a megrongálódott iratok helyreállításának lehetőségét. Ha a károsodás mértéke, illetve jellege miatt nincs mód az iratok helyreállítására, a közlevéltár engedélyezheti azok kényszerselejtezését, továbbá szükség esetén hivatalból értesíti az adatvesztés ügyében eljárásra jogosult hatóságot.

KLr.

  1. §

(1) Az e rendelet szerinti levéltári anyag jövőbeni őrzésének és feldolgozásának biztosítása érdekében a közjegyzőknél és a közjegyzői kamaráknál a levéltár látja el a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvényben foglalt, a köziratok selejtezésének levéltári ellenőrzésével összefüggő feladatokat.

(2) A levéltár a közjegyzők és a kamaráik iratainak selejtezését, és a maradandó értéket nem képviselő, selejtezésre kiválogatott iratok megsemmisítését a hozzá legalább két példányban megküldött selejtezési jegyzőkönyvek záradékolásával engedélyezi.

(3) A levéltár az irattári anyag selejtezésének ellenőrzése során

a) megvizsgálja, hogy a selejtezésre javasolt irattári tételek között szerepel-e olyan tétel, amely az irattári terv szerint maradandó értékű iratot tartalmaz,

b) ha az irattári terv használatával kapcsolatban hibákat, hiányosságokat tárt fel, vagy a selejtezési jegyzőkönyv alapján kétsége támad a selejtezés szabályszerűségét vagy szakszerűségét illetően, úgy a helyszínen végzett vizsgálat alapján győződik meg arról, hogy a kiselejtezésre javasolt iratok között valóban nincs maradandó értékű irat.

(4) Az ellenőrzést követően a levéltár a jegyzőkönyv mindkét példányát az alábbiak szerint záradékolja, s az egyik példányt a selejtezőnek visszaküldi:

a) ha a levéltár a selejtezést szabályszerűnek találta, a selejtezésre javasolt iratokat a záradékolási szövegben megsemmisíthetőnek nyilvánítja,

b) ha a levéltár a selejtezés ellenőrzése során a selejtezésben hibákat talált, azonban az észlelt hiányosságok egyes iratok visszatartásával kiküszöbölhetők, a levéltár a visszatartandó iratokat megjelöli, a többi, szabályszerűen selejtezett iratot pedig a záradékolási szövegben megsemmisíthetőnek nyilvánítja.

(5) Ha a levéltár a selejtezés ellenőrzése során olyan hiányosságokat tapasztal, amelyek a selejtezés alá vont iratanyag jelentős részét érintik, a jegyzőkönyvet nem záradékolja, hanem a selejtezőt a selejtezési eljárás megismétlésére szólítja fel.

(6) A levéltárnak pontosan meg kell határozni a selejtezésben észlelt hiányosságokat. A levéltár a hiányosságok megszüntetésének módjára javaslatot tehet.

8. SABLONOK

A KÜR az iratsablonok működésének és készítésének egy nagyon egyszerű módját támogatja.

A funkció kialakításánál az volt a cél, hogy bárki - aki rászánja a szükséges időt - különös informatikai ismeretek és a Microsoft Word sablon funkciójának ismerete nélkül létre tudja hozni a saját iratsablonjait. A sablon készítéshez nem kell programozni, egyszerűen csak le kell gépelni egy szöveget, amiben az ügyenként változó adatok helyére egy olyan betűsort kell írni, amit a KÜR felismer.

8.1. ADATOK KITÖLTÉSE

A szövegek tartalmának egyik részét olyan adatok jelentik, amelyek az ügyben már rögzítésre kerültek. Az iratsablon támogatás egyik funkciója az ilyen ismert adatok automatikus beemelése a szövegbe. A szövegben azonosítani kell azokat a részeket, amelyek ügyenként változnak és a konkrét adatok helyére egy szótárból az adat elnevezését (kódjait) kell írnunk.

A sablonok készítéséhez kapcsolódó útmutatóért kattintson ide.

emoji_objects Töltse le az adatszótár kódjait saját sablonjai elkészítéséhez.

Ehhez az ügy borítóján, a jobb alsó sarokban található "adatszótár" feliratra kattintson, majd az ablak bal felső sarkában található letölsét ikonra kattintva töltheti azt le "csv" formátumban.

8.2. A SABLONOK FELTÖLTÉSE

A sablonokat a felhasználói felületről a „Beállítások” oldalról kehet feltölteni a rendszerbe.

Minden székhely feltöltheti a saját iratmintáit, amelyeket csak az feltöltő székhely munkatársai tudnak használni.

Az iratminták tartozhatnak egy meghatározott ügytárgyhoz – amelyet a feltöltés során kell kiválasztani – vagy akár egy ügykategória (K, N, Z, E) minden ügytárgyához, de lehetőség van arra is, hogy a minta minden egyes ügyben elérhető legyen ( ez a választási lehetőség is az ügytípus listában található meg ). Egy üres, csak fejlécet tartalmazó minta esetén ennek is lehet értelme.

Az iratminták szabadon törölhetők a feltöltött minták listájából. A MOKK által közzétett minták ez alól természetese kivételt jelentenek. A feltöltött iratminták az ügyek digitális aktájában az „Iratok” fül alatt, érhetők el.

info A MOKK Jogi Irodája által feltöltött iratminták (nyers) kódokat is tartalmazó változata elérhető, letölthető a „Beállítások” oldalról az „Iratminták” [kép] rovatban.

8.3. ADATSZÓTÁR

Az adatszótár kódjai az ügy digitális aktájának borítóján a jobb alsó sarokban megjelenő „adatszótár” feliratra kattintva megjeleníthető. A feliratra kattintva megjelenik egy ablak, amelyben az adatszótár elemei olvashatók és vágólapra helyezhetőek vagy az ablak bal felső sarkában található letölsét ikonra kattintva "csv" formátumban letölthetőek.

picture_in_picture
képernyőkép